Heves Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-02 / 28. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK I ' vffiBU X; x- $ g jgggM íA '■ vrvJffi$$$$£$$$$$ Ki mennyivel kisebb Parlamentet szeretne? Budapest - Három párt, az MSZP, az MDF és az SZDSZ kész a konszenzusra a kisebb Parla­ment ügyében, ám a tárgyalá­sok az utóbbi idó'ben megreked­tek. Ez annak tudható be, hogy a Fidesz-MPSZ álláspontja nem világos ebben a kérdésben - je­lentette ki napirend előtti felszó­lalásában Fodor Gábor ország- gyűlési képviselő. A liberális párt frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: az SZDSZ 250, a Fidesz 280-290 fős Ország- gyűlés kialakítását célzó javas­latot fogalmazott meg a négypárti tárgyalásokon.- Megdöbbenéssel hallottuk, hogy a Fidesz elnöke országjáró turnéja alkalmával arról beszélt, hogy felére akarja pártja csök­kenteni a Parlament létszámát, tehát 193 fős Országgyűlésben gondolkodik. Ez egészen más modell, alapvetően átrajzolja a magyar választójogi rendszert - vélekedett Fodor Gábor. Hozzá­tette: amikor a kisebb államot akarják megteremteni, akkor fi­gyelni kell arra, hogy ki beszél hitelesen, ki mit képvisel a tár­gyalóasztalnál és az emberek előtt. Arra is kitért: az SZDSZ bár „szereti a saját javaslatát”, nem ragaszkodik hozzá mindenáron, nyitott a többiek javaslataira.- Azt szeretnénk kérni a Fi- desztől, hogy hiteles álláspont­ját tegye világossá, hogy való­ban akarja-e a kisebb Parlamen­tet - zárta felszólalását a hon­atya. Uj munkahelyenként legalább egymillió forint B. Cs. HEVES MEGYE Az önkormányza­ti oldal által kijelölt soros elnök, Kontra Gyula vezetésével tartot­ta legutóbbi ülését a Heves Me­gyei Munkaügyi Tanács. Első­ként a szakképzési hozzájáru­lást a saját munkavállalók ré­szére szervezett szakképzéssel teljesítők részéről érkezett ja­vaslatról esett szó. A tanácshoz 136 kérelem érkezett, az 55,7 millió forintos összegből - né­hány kivételtől eltekintve - va­lamennyi gazdálkodó szerve­zet az elszámolni kívánt-össze­get igényelhette vissza, ám a jövőben mindezt ellenőrzi a grémium. Az idei központi munkahely­teremtő pályázati rendszerrel kapcsolatban Kisgergely István előbb közölte: 2003 és 2005 kö­zött összesen félmilliárd forintot meghaladó vissza nem téríten­dő központi támogatás segítette megyénk 32 vállalkozását terve­zett beruházásaik megvalósítá­sában. A több mint félezer új munkahely létrehozása során - 47 százalékban - a korábban re­gisztrált álláskeresők kaptak munkalehetőséget. A megye leg­hátrányosabb helyzetű kistérsé­geibe került az elnyert központi forrás 38 százaléka - mondta a Heves Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatója. A Munkaügyi Minisztérium idén is elsősorban kis- és közép- vállalkozásoknak indít ismét új munkahelyeket létrehozó pályá­zatokat. Az észak-magyarorszá­gi régióban a támogatás mérté­ke - más állami támogatások­kal együtt - a beruházás elszá­molható költségeinek 50 száza­léka, kis- és középvállalkozások esetében maximum 65 százalé­ka lehet. A legalább öt új munkahelyet létesítő pályázók építés, s új gép, berendezés, technológia beszer­zése során felmerülő költségeik támogatásaként új munkahe­lyenként 1 millió forint alapösz- szegű tőketámogatásra pályáz­hatnak, melyhez kiegészítő tá­mogatások is kapcsolódhatnak, így álláskereső alkalmazásakor személyenként 200 ezer forint, s további 100 ezer forint roma ál­láskereső felvétele esetén. Határidő A pályázatokat február 28-ig le­het beadni a beruházás helye szerint illetékes megyei munka­ügyi központhoz. AzMPA-2006- 1 kódjelű pályázati dokumentá­ció letölthető a www.fmm.gov.hu internetes oldalról. Személyesen átvehető a megyei munkaügyi központban (Eger, Kossuth L. u. 9.) és kirendeltségein. Megmentik a volt kaszinót helyi védelem Újabb négy épület került fel a várólistára FOTÓ: ÖTVÖS IMRE A kaszinót most a hivatal dolgozói használják, igaz, csak mint étkezdét. Kevés épület, igen bonyo­lult procedúra után kerül­het fel az országosan vé­dett épített örökség listá­jára. Az önkormányzat ezt a számot kívánta nö­velni, amikor arról dön­tött, hogy az arra érde­mes épületeket helyi vé­delem alá helyezi. (szuromi) heves Tavaly öt, az idén újabb négy épület kerülhet a helyileg védetté nyilvánított ingatlanok sorába. A városvezetés rendelet­ben biztosítja, hogy a listára ke­rült értékeken nem végezhetők olyan változtatások, amelyek megmásítanák a történelmi stí­lusjegyeket. Talán Szirmay Istvánná Budai Mária is elége­dett lenne, ha tudná, több mint száz év után az általa építtetett pusztacsászi kápolna az egyik, amelyre új rendelettervezet ké­szül. A barokk kápolnát 1876- ban építették. A munkák finan­szírozója halála után ezer forint tőkét hagyott az állagmegóvás­ra, s kikötötte: érte és fiáért évente kétszer itt mondjanak misét. Mostanra az egykor láto­gatott kápolna megváltozott. Nyoma veszett a harangnak, és a fából készült Fájdalmas Anyát is az újtelepi templomba szállí­tották. Helyi sajátosságokat tükröző épület a Köves-ház, az IGH-nak otthont adó épület. A mezőváro­sokat nem jellemezte az emele­tes építkezés, Köves Béla gabo­nabizományos mégis két szintet rendelt. Ez volt a város második emeletes épülete, a börtön után. Az államosítás után a Köves-ház megúszta a nagyobb átalakítá­sokat. Helyi védelem alá helyezik a belváros két meghatározó épü­letét is, a volt Járásbíróságét, ma Zeneiskola, illetve az egy­kori Kaszinóét, ma hivatali ét­Folyamatos értékőrzés Tavaly átadták a városi kőtá­rat, amelyet a Zeneiskola udva­rán helyeztek el. Szemben a helytörténeti gyűjtemény talált otthonra, a volt községháza épületében. kezde. Utóbbit még 1850-ben kezdték építeni a „város intelligencziájának találkozó helyeként”. Egy magára valamit is adó településnek rendelkez­nie kellett kaszinóval, ahol a he­lyi értelmiség és a zsidóság ta­lálkozott. Ezért is kapta az úri jelzőt a közösségi terem. A mostani tervezet konkrét előírásokat fogalmaz meg az épületek funkciójára, esetleges felújítására, vagyis tilt minden olyan változtatást, amely rom­boló hatású lehetne az épület ér­tékeire nézve. A város törekvé­se - amit pár éve Hild-díjjal is elismertek - a lakosság körében is kedvező fogadtatásra talált: közmeghallgatáson volt, aki ki­fejezetten kérte e folyamat foly­tatását. Újraindul a tanfolyam az óvodában kompolt Nagy volt az érdeklő­dés a kompolti óvodába kihe­lyezett 30 órás akkreditált pe­dagógus-továbbképzés iránt, melynek címe „Viselkedészava­rok, integrált nevelés” volt. Az eseményről annak idején la­punkban is beszámoltunk. Napjainkban a pedagóguso­kat kétségkívül rengeteg fontos kérdés foglalkoztatja az átlagtól eltérő gyermekek integrálásával kapcsolatban. Ahhoz, hogy eredményes legyen a diákok ok­tatása és nevelése, ilyen képzé­sekre lenne szüksége minden oktatónak, nevelőnek. A tavaly novemberi kurzuson résztvevők pozitív Visszajelzé­sei az oktatás eredményességét bizonyítják. Az egyéni problé­mák megoldásához kaptak se­gítséget, a hallott módszertani tanácsokat pedig megfelelően tudták a gyakorlatban is hasz­nosítani.- Az elmúlt esztendei nagy ér­deklődésre való tekintettel feb­ruár ló-tól újabb kurzus indul Kompolton, ahol az előadók új­fent a Heves Megyei Gyógype­dagógiai Módszertani Köz­pont szakemberei lesznek, dr. Hídvégi Márta vezetésével. Még néhány jelentkezőt tudunk fo­gadni, akik a 36/489-081-es szá­mon jelezhetik részvételi szán­dékukat - tájékoztatta a Hírla­pot Majdán Ferencné, a kom­polti óvoda vezetője. Nem a diplomásoké, hanem a mestereké a jövő (N. Z.) Az államtitkár zavartalanabb érettségit remél EGER Az új típusú, kétszintű érettségit pozitívan értékelték a szakemberek - véleményezte Arató Gergely, az Oktatási Mi­nisztérium politikai államtitkára a tegnapi oktatáspolitikai fóru­mon a Heves Megyei Önkor­mányzat Pedagógiai Intézete székházában. Azt is hozzátette: a vizsgáztatás technikailag nem volt sikeres, jóval szigorúbb biz­tonsági intézkedések szüksége­sek. Minden hibalehetőséget nem lehet kizárni, de bíznak ben­ne, hogy az idén nem ismétlődik meg a tavalyi lehetetlen helyzet. Az iskolák fejlesztéséről el­mondta, hogy a ROP keretén be­lül több iskolát modernizáltak, a Phare-pályázat révén nemcsak az épületek lettek korszerűbbek, ha­nem az intézmények felszereltsé­ge is jelentősen javult, s a diákok korszerűbb tananyagot kaptak. Az uniós támogatás komplett fej­lesztésre ad lehetőséget. Arató Gergely közölte: a peda­gógusok béremelésétől nem ol­dódtak meg a gondok. Azért sem, mert a jelenlegi rendszer merev, és nem teljesítményközpontú. Vé­di a munkavállalót, de a többlet- munka elismerésére nincs lehe­tőség. Baj az is, hogy a fenntartók számára túl megterhelő a bérek kifizetése. E helyzeten a kistérsé­gi társulások segíthetnek. A kistelepülések iskoláinak el­lehetetlenülése a rendszerváltás óta zajlik. Az eltelt időszakban százezerrel csökkent az általános iskolákban a gyereklétszám, s a demográfiai hullám már a közép­iskolákat is eléri. Súlyosbítja a problémát, hogy a szülők 25 szá­zaléka a kistelepülésekről a szomszédos falvakba, városokba viszi iskolás gyermekeit. A szak­emberek szerint az óvodákat, al­só tagozatokat célszerű helyben megtartani, de szükség esetén a felső tagozatosok tanuljanak in: kább a lakhelyüktől távolabb, a jobban felszerelt iskolákban. A fórumon Sós Tamás, a me­gyei közgyűlés elnöke, ország- gyűlési képviselő a szakképzés jövőjéről szólt. Hangsúlyozta, hogy az országban egyidejűleg van jelen a túlképzés és a mun­kaerőhiány. A munkaerőpiacról 100 ezer középfokú végzettségű szakember hiányzik. A szakkép­zésben mindenképpen változás kell. A szakmunkásképző inté­zetekben az volna az optimális, ha a diákok 50-50 százalékban kapnák az elméleti és a gyakor­lati oktatást. Eddig 80 százalék volt az elmélet, jelenleg 60-40 az arány. Meggyőződése, hogy a kétkezi munkásoké a jövő, a jó szakember keresettebb, mint a diplomás. Az adózásról, pályázatokról szakembereknek M. K. heves megye A kereskedelmi és iparkamara, valamint az Inntek Kht. előadás-sorozatot rendezett Egerben, Gyöngyösön és Hat­vanban az idei adótörvényekről. Gábriel Péter közgazdász tájé­koztatta a szakembereket a sze­mélyi jövedelem-, az általános forgalmi, a társasági és az egy­szerűsített vállalkozói adóról, a változásokról. Emellett ismertet­te a 2006-os adózás rendjét is. Szó volt az ez évi pályázati le­hetőségekről, az innovációs for­rásokról - így például a kisvállal­kozásokat segítő Innocsekkről -, melyekről Korózs Györgyi köz­gazdász tartott tájékoztatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom