Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-09 / 7. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 9., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Metszési bemutató a kutatóban Terek találkozása a térben egér Metszési bemutatót szer­vez az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete janu­ár 14-én, vagyis e hét végén, mégpedig szombaton reggel 9 órától. Az elméleti kérdéseket és a tőkeművelési módok gyakor­lati fogásait is magában foglaló, s a szőlészetben használatos esz­közök, berendezések bemutató­jával egybekötött szakmai prog­ramra a kutatóintézet kőlyuktetői központjában kerül sor. Az ingyenes bemutatóra a szervezők nem kérik a külön je­lentkezést. Mint arra Gál Lajos, a kutató- intézet igazgatója rámutatott, a hagyományos bemutatót az idén már nem kötik a szintén rend­szeresen megszervezett év eleji szőlészeti-borászati konferenci­ához, amit egyébként január 25. és 27. között tartanak majd meg. alkotás és tárlat A Mester, amikor a tanítói énjét adja önmagából Személyfejlesztés művészetekkel negyven órában eger Pedagógusoknak, közmű­velődési szakembereknek, cso­portvezetőknek hirdet 40 órás tréninget a Bartakovics Béla Művelődési Központ. Az intéz­mény idei első nagy kurzusa a személyiség- és közösségfej­lesztések lehetőségeiről szól, a művészetek segítségével. A kép­zés első foglakozását január 20- án tartják, mikor Gulyik Judit és Pappné Demeter Magdolna Hallom és elfelejtem, látom, ak­kor, megjegyzem címmel tart_ foglakozást. Az egyébként pénteken és szombat tartandó foglalkozáso­kon a későbbiekben a színházi nevelés lehetőségeiről, a mozdu­latok fontosságáról és kifejező erejéről, a hallgatók megismer­kedhetnek a mai táncművészet irányaival, lesznek helyzetgya­korlatok, de a tér szerepének fontossága is górcső alá kerül. A március 10-11-re tervezett zárófoglakozáson pedig az alkal­mazott drámajátékokról és a kö­zös produkciók megalkotásáról hangzik el előadás. Az érdeklődők január 15-ig je­lentkezhetnek a BBMK-ban, vagy a simon@mmk- eger.sulinet.hu email-címen. A teljes részvétel mellett egyes elő­adások is meghallgathatók. Fülöp Gábor alkotása, a Fraktál, előtte egy fa-almacsutka Rajcsók Attilától Egyedi, mégis megszokott tárlat nyílt Hevesen: a Mes­ter, azaz Kő Pál Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász- művész nyári alkotótáborában készült műveket mu­tatják be hallgatói. Tizenkét név, tizenkét karakter. A képzőművészeti egyetemen túl egy dolog köti őket össze: a Mestertől kapott szellemiség. Szuromi Rita Rabóczky Judit: Önarckép heves Különös dolog Kő Pállal be­szélgetni akkor, amikor a hallga­tóiról van szó. A máskor bohém, néha kicsit csapongó szobrász- művész egyszerre csak gondos „családapává” válik, tanítványai­ról mint egy mindenre odafigye­lő, mindent tudó pater familias be­szél. Pedig hát az oktató művész­nek prózaibb gondjai is lehetné­nek: az egyetem felvételi rendsze­re sokat változott, azon is lehetne gondolkodni, hogy vajon mit tud kezdeni a további életében az évente végző 10-12 hallgató? Res­taurál? Tanít? Vagy várja az alkal­mat, amikor végre egy megrende­lés meghozza a művészberkekbe történő berobbanást?- Szinte mindre van példa - meséli Kő Pál. - Egy-egy évfo­lyamról egy-két ember biztos, hogy megtalálja a maga szeren­cséjét a pályán. Ennek talán majd ellentmond a mostani osztály, hi­szen rendkívül tehetséges társa­ság, külön-külön életpályával, jel­lemmel. Bánki Ákos festőként került hozzánk, Rabóczky Judit másoddiplomásként, immár Erasmus-ösztöndíjjal tanul ná­lunk. Neki galériák is vásárolják műveit... A nyári hevesi alkotótáborban készült műveket előbb a gyön­gyösi, majd a mátészalkai közön­ség láthatta. Most a Hevesi Nép- művészeti és Háziipari Szövet­kezet épületében egy kicsi, még­is otthonos tér ad teret ezeknek FOTÓ: ÖTVÖS IMRE az alkotásoknak. Kiforrott karak­terek, határozott elképzelések, nagyívű megjelenés. Ez jellemzi Kő Pál osztályát, a tizenketteket, akik a Mester iránymutatásai alapján töltik meg tartalommal az anyagot. A Kossuth- és Mun­kácsy-díjas művész egyedi okítá- si módszerrel bír: nem „nyúl be­le” a készülő munkákba, hanem csak beszél, csak beszél. S a sza­vakon átszűrődő szellemiség kü­lönbözteti meg a Kő Pál-tanítvá- nyokat másoktól. A kiállítóterembe lépve Fülöp Gábor két munkája nyűgözi le a látogatót: a Név nélkül című alko­tás akár egy fricska is lehetne. Van, aki szerint a tüskés figura kitátott hatalmas szájjal egy kro­kodilt ábrázol, de akár kor- és kapcsolati groteszknek is felfog­hatnánk. Ezernyi képzelettársí­tás fűződhet ehhez az alkotáshoz, ahogy Fülöp Gábor másik mun­kájához, az ég felé nyúló Fraktálhoz is. A gondosan kicsip­kézett akácágban vad játékszen­vedély bujkál, amely a díszítőmű­Ideális kiállítóhely Először vándoroltak a nyári művésztelep alkotásai a Házi­ipari Szövetkezet nagytermébe. Bár a tér a szokottnál kisebb, mégis meghittebb. Egyszerre ad lehetőséget az egész szemlélésé­hez, s nyújt alkalmat az egyes­ben való elmélyülésre. vészeiben találja meg önmagát. Egri származású Rabóczky Judit, aki fémhegesztő művész. Önarc­képe mellett az Akvárium mint egy mélytengeri lenyomat idézi a dolgok múlandóságát. Határo­zottságot, végtelen elszántságot jelez keze munkája, alkotó fantá­ziája. A teremben domináns Raj­csók Attila két műve: a Csutka és a Vasöntő. Az előbbi egy giganti­kusra mérezetett alma(?)csutka, amelyet nézve eszünkbe sem jut beleharapni, sokkal inkább az az érzésünk támad, hogy ez egy visszaküldött lenyomat a fémjö­vőbői. . Talán a mai fiatalok egyik nagy kihívása a hideg és meleg anya­gok, a fémek és a fák összhangba hozása lehet. Majoros Áron cím nélküli alkotásában éppen ezzel próbálkozik: hogyan lehet az em­berforma fa repedéseit ólommal kitölteni. Másik művében, a Fű­részesben a fa harmóniáját csak tovább növeli a fémfűrész, ráadá­sul a térkitöltés hajlékonysága is figyelemre méltó. Kékesi Gábor egy díjnyertes érmével jelenik meg a kiállításon a tihanyi bencés apátságról, Fás­kerti Zsófia Ember című kompo­zíciója kicsiny mérete ellenére is hallatlan felkészültséget tükröz. Németh Marcell két dombormű­vel bizonyítja a kissé igazságtala­nul elfeledett geometrikus térfor­mákhoz való vonzódását. S per­sze a Mester, Kő Pál is hozza ön­magát. Nagyon különös sorozat jelenik meg tőle a kiállítóteremben, az Egy szelet Göncölszekeres, az Egy szelet csillagmagos és az Egy szelet mag nélküli címmel. Az abszo­lútjátékosság fogalmazódik meg az ízig-vérig hevesi kompozíciók­ban, mintha maga a Mester is if­júkora bohémságának szinopszi­sát adná. Ez Kő Pál osztálya. Kinek gra­tuláljunk? A Mester szerényen megszólal: hát a tanítványok­nak... Elfiatalodás a Mátrában: páratlan tízes ágú agancs Gyenes István MÁTRAFÜRED TÉRSÉGE Az Egererdő Erdészeti Részvénytár­saságnak a Mátrafüred, Nagyhalmaj térségében található erdőrészében még az elmúlt esz­tendő őszén, még közelebbről szeptember 20-án, egy esőtől meglehetősen csepergős regge­len Szabó Tamás gyöngyössoly- mosi bérvadász Temesvári Ist­ván erdész kíséretében vitte terí­tékre a képünkön is látható, pá­ratlannak minősülő tízes ágú bi­kaagancsot. Az ezüstérmes tró­fea súlya nagykoponyával együtt: 7,09 kilogramm, a nemzetközi pontszáma Nádler: 174,90, CIC: 183,46 lett. Lapunk tudósítójának érdeklő­désére Nagy Károly, az erdészeti gazdasági társaság vadászati ve­zetője a napokban elmondta, hogy a legutóbbi őszi szezonban a Mátrában összesen 30 szarvas­bika került terítékre, melyek kö­zött az elért ezüstérem igen ked­vező. Mondandójában a szakem­ber egyebek mellett kitért arra is, hogy a mátrai bikák minősége a korábbi évekhez képest gyen­gébb. Ennek oka nem más, mint az utóbbi évek intenzív vadásza­ta, ami elfiatalodáshoz vezetett. A jelenlegi átlagsúly 5 kilo­gramm, amivel szemben a képen látható szarvasbika súlya és pont­száma már valóban elég kedvező­nek mondható. A gyöngyössolymosi bérvadász a gímszarvas páratlannak minősíthető trófeájával Az iskolabusz-programban bíznak a községben erdőkövesd Eredményesnek íté­li meg a múlt esztendő gazdálko­dását, s a kitűzött tervek megva­lósulását Földi Gyula. A'telepü­lés polgármestere elmondta, a szennyvízberuházás befejezését követően a legfőbb feladat a le­strapált aszfaltozott utak hely­reállítása volt. Tavaly pályázat segítségével sikerült rendbe ten­ni a legfontosabb szakaszokat, idén pedig a temetőhöz vezető utat szeretnék felújítani. Ez évben, az előzőhöz hasonló­an, az idősekről való gondosko­dásra, illetve a munkanélküliek közhasznú foglalkoztatására he­lyezik a hangsúlyt. Az óvodában és az iskolában az elmúlt esztendőben sikerült az ingyenes étkeztetést biztosí­tani, ám a csökkenő gyermeklét­szám miatt újra felvetődött a kis létszámú intézmény bezárásá­nak a lehetősége. A polgármester örvendetes­nek tartja, hogy a térségben ha­marosan két iskolabusz is mun­kába áll, s bízik abban, hogy ez a program folytatódik. Erre an­nál is inkább szükség lenne, mi­vel ezzel a város szomszédságá­ban lévő kistelepülések több éves dilemmája oldódna meg: nevezetesen a tanulók biztonsá­gos szállításával a szülők is könnyebben adnák áldásukat ar­ra, hogy a gyermekek Pétervásárán folytathassák ta­nulmányaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom