Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-02 / 1. szám
2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HlRLAP 5 HORIZONT — » mmmmmmmmmmmmmmm m iiiMiiinwiMpi mm mmmmmmmm « ob » mmmmmmmern mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Toros-boros napot ünnepeltek ötletbörze A helybeliek megálmodják, a falu vezetői pedig megvalósítják I. M. márkáz Hamisíthatatlan óévbúcsúztató hangulatot teremtettek a két ünnep között immár második alkalommal megrendezett Toros-boros mulatságon a falu határában. Az elnevezéshez híven disznóvágással kezdődött a nap, majd a Szent István-parkban játékos vetélkedőkkel várták a gyerekeket. Potoczki László polgár- mestertől megtudtuk: a helyi borok népszerűsítésére is kiválóan alkalmas idegenforgalmi látványosság a település vezetői által meghirdetett ötletbörzén született.- A Toros-boros rendezvényt egy helyi lakos, Ferencz Mihály álmodta meg, igaz, nem teljesen abban a formában, ahogy megszerveztük. A képviselő-testület örömmel fogadta az öteletet, ami a résztvevők A település vezetőinek a meglepetése volt a toros vacsora, amit dr. Mohácsy Ta- számát tekintve úgy tűnik, más jegyző is megkóstolt fotasuha péter sokakat vonz - tette hozzá a falu első embere. A sikerhez a település ap- raja-nagyja hozzájárult. A nyugdíjasklub tagjai Simonyák Kálmán vezetésével a jeles alkalomra egy kilencszemélyes lóvontatá- sú faszánt készítettek, ami a csekély hó ellenére a kutyaszánnal együtt egész nap forgalomban volt. Amíg a reggel leölt mangalicából készült disznótoros vacsora elkészült, az érdeklődőket ügyességi próbák, bordalok és tárogatókoncert szórakoztatta. A szervezők a lélekmelegítő műsorok mellett nemcsak máglyával és apró pásztortüzekkel, hanem forró puncs italokkal, teával és forralt borral is gondoskodtak arról, hogy senki ne fázzon. Emellett hét helyi borosgazda kínálta legújabb, 2005-ös fehér és vörös nedűit. A vacsora után utcabállal zárta a tavalyi esztendőt a falu közössége. Társulással pótolják a veszteséget idősotthonok Két intézmény együttműködése állami támogatással Intézményfenntartó társulásra vállalkozott a két település, ennek nyomán a falu és a város idősotthonai január elsejétől ilyenformán „közösen” működnek. abasár, gyöngyös A két polgár- mester egyaránt megerősítette: elsősorban anyagi okok motiválják az együttműködést, mivel a társulási forma plusz normatívával jár, s ez pótolja a finanszírozás változásával kieső összegeket. Hiesz György, a mátraaljai város polgármestere kérdésünkre elmondta: a település idősotthonában - a gazdasági előnyökön túl - semmilyen a lakókat vagy a dolgozókat érintő következménnyel nem jár a társulás, az ellátás változatlanul zajlik, s a lakók, illetve a dolgozók létszáma is marad. Azt is megjegyezte, hogy a város önkormányzatának minden évben jelentősen ki kellett egészítenie az idősotthon normatív állami támogatását, s a januártól bevezetendő differenciált finanszírozás további terheket rótt volna a városra. Ezt a társulási forma nyomán járó központi támogatás pótolja, s így olyan módon lehet a stabil működést biztosítani, hogy a korábbi esztendőkhöz képest „megmaradó” városi forintokat közben fejlesztésekre fordíthatják. Mint ismert, korábban a város már megpróbálkozott az idősotthon vállalkozásba adásával, ám ez akkor a lakók és a dolgozók tiltakozása nyomán meghiúsult. A januártól életbe lépő új forma révén változatlan körülmények között lehet az intézmény működtetésének várost terhelő költségeit csökkenteni. Lénártné Benei Anikó, a szomszédos község polgármestere szintén a társulásból eredő finanszírozási előnyöket említette az együttműködés legfőbb motívumaként.- Semmiképp sem akartuk, hogy a szolgáltatásokból alább kelljen adni, s ugyanígy elképzelhetetlennek tartottuk a lakók terheinek a növelését. A társulási normatíva révén - a csökkenő alaptételek ellenére - a 2005-ös bevételi szintet tudjuk tartani. Ez a mi intézményünk esetében csaknem 20 millió forintot jelent - ismertette a polgármester, azt is hozzátéve, hogy az itteni otthonban normál és emelt szintű ellátást is kínálnak, s ez utóbbinál 2006-ban nagyobb mértékben csökken az állami támogatás. Lénártné Benei Anikó: „A normál szintű ellátás ugyanazokat a szolgáltatásokat takarja, mint az emelt, csak ez utóbbinál az elhelyezés körülményei mások, hiszen a gondozottak „megváltják” a szobák alapterületének használati jogát. ” Hiesz György: „Azt a pénzt, amivel eddig a normatívát a működtetés érdekében kellett kipótolni, a társulás nyomán fejlesztésekre fordíthatjuk. ” Sikeres pályázatok, dinamikus falufejlesztés kerecsend A település önkormányzata, valamint a helyi intézmények apparátusa az elmúlt évben számos pályázatot készítettek el, melynek eredményeként 155 millió forint plusz támogatáshoz jutott a község. Az idén folytatják a falu fejlesztését, így ebben az évben a kiemelt tervek között szerepel a központi rész felújítása. Ennek keretében az iskola épülete előtti, az óvodáig terjedő területetet szeretnék parkosítani, majd köztéri bútorokkal berendezni. Az ehhez szükséges pályázati anyag előkészítését már megkezdték. A célok között szerepel a napközi otthonos óvoda bővítéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése, engedélyeztetése, és a bővítés előkészítése. A jelenleg száz gyermek befogadására alkalmas intézménybe jóval többen jelentkeznek, a konyhában pedig a 250 adag engedélyezett kapacitással szemben 300 főnél is több étkezőre főznek. Folytatódik az autóbuszváró-fejlesztési program is: további három váró- helyiséget kívánnak felállítani. A tervekről az év első negyedévében falugyűlésen is tájékoztatják a lakosságot. Változások történtek az ingatlan-nyilvántartásban Január 1-jétől hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartásról szóló módosított törvény, ami változásokat jelent az eljárásban - tudtuk meg Fister Györgytől, a Heves Megyei Földhivatal vezetőjétől. M. K. HEVES MEGYE Ezt követően az ingatlan-nyilvántartási kérelmeket a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A földhivatal csak azokat a kéréseket teljesítheti, amelyeket körzeti földhivatalokban beszerezhető nyomtatványokon adnak be. A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapját képező magán- és közokiratot. A változások közé tartozik az is, hogy nem valamennyi kérelemre kezdődő eljárásban lesz kötelező a jogi képviselet, hanem csak azokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául a közjegyzői okirat, vagy ügyvéddel ellenjegyzett magánokirat szolgál. Január l-jétől az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékek igazgatási szolgáltatási díjjá alakulnak át, amit nem illetékbélyegen, hanem készpénzben kell megfizetni. Az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási eljáráskor a változással érintett ingatlanonként ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jelzálog bejegyzése, valamint a bejegyzés móIgazolni kell a valóságot A tulajdonilap-másolat igénylése esetén, illetve az ingatlannyilvántartásba történő betekintés iránti kérelemben levő adatokat a földhivatal munkatársai kötelesek az ügyfél személy- azonosságára vonatkozó okmányból ellenőrizni. Ha postai úton kérnek tulajdonilap-máso- latot, azt bizonyító magánokiratba (a kérelmező és két tanú aláírásával) kell foglalni. dosításának díja a jelzáloggal biztosított követelés értékének az 5 százaléka, de ingatlanonként legfeljebb 12 ezer forint. A vagyoni jog törlésekor a szolgáltatási díj kétezer forint. Az ügyfél kérelmére engedélyezett soron kívüli eljárás ingatlanonként tízezer forintba kerül. A fizetés készpénzben, vagy átutalással történik, bankkártyával nem lehet fizetni. Az előbbinél a kérelemhez mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot, vagy annak a másolatát. Ha a kérelmező ezt nem fizeti meg, vagy nem igazolja a befizetést, akkor az eljáró körzeti földhivatal hiánypótlásra kéri fel. Ha az ügyfél ezt sem teljesíti - a hivatal a beadvány érdemi vizsgálata nélkül - az eljárást megszüntetheti. Ha a beadványt mégis elbírálja, akkor a ki nem fizetett díjak adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Tavaly tovább csökkent az állatok száma A párizsi hálószobák rejtett titkai a hülyéje Fergeteges bohózat bemutatójára készülnek M. K. heves megye Szűkebb pátriánk mezőgazdasága eltérő eredményeket ért el 2005 első háromnegyed évében. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a kalászos gabonafélék terméseredményei - az előzetes eredmények alapján - elmaradtak a 2004-es rekordtól. Az említett növények betakarított területe az országosnál nagyobb mértékben, 4,3 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A gazdák 64 ezer 113 hektáron termeitek gabonát, melynek a 74 százaléka búza volt. A területe a kalászosok átlagától kisebb mértékben csökkent. Valamennyi kalászos gabonából - az őszi árpa kivételével - a terméshozam elmaradt az előző évitől. A búza termése például 6,3 százalékkal esett vissza. Az adatok szerint a gazdaságok 2005. augusztus 1-jén 11 ezer szarvasmarhát tartottak a megyében, az egy évvel korábbitól 4,7 százalékkal kevesebbet. A sertésállomány augusztus elején 61 ezer volt, ami a 2004 augusztusához képest 3 százalékkal mérséklődött. A megyében a juhok száma az országos növekedéssel szemben 3,6 százalékkal csökkent. A tyúkfélék 2004 augusztusához viszonyítva, az országos átlagtól jobban, 5,1 százalékkal fogytak. EGER A hülyéje címmel tűzi műsorára február 3-án este 7 órakor a Gárdonyi Géza Színház Georges Feydeau A balek című bohózatát, melynek rendezője Máté Gábor Jászai-díjas színművész, aki ezúttal egykori főiskolai osztályának a tagjaival dolgozik együtt. A szoknyabolond Pontagnac szerepében Mészáros Mátét láthatja a közönség. A díszletet Horgas Péter, a jelmezeket Nagy Fruzsina tervezte. A vígjáték a párizsi hálószobák titkaiba enged bepillantást: a megcsalt férj, az ügyefogyott szerető és a bővérű feleség félreértések és véletlen események közt vergődve mulattatja a nézőt. A címszerepben Mészáros Mátét (képünkön Kovács Patrícia társaságában) láthatja a közönség FOTÓ: GÁL GÁBOR
