Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-27 / 23. szám

Saárossy Kinga és Hüse Csaba a Kísértetek próbáján Ezért lettem színész Kísértetek az egri színház stúdiószínpadán Ibsen Kísértetek című da­rabját február másodikén mutatja be a színház a Stúdiószínpadon. Saárossy Kinga művész­nő mesél a dráma általa alakított hősnőjéről. Persze, hogy örülök ennek a sze­repnek. Az ilyesféle feladatokért lettem színész. Nem becsülve le az operettek szubrett szerepeit, azért annak idején a zenés dara­bok közül is az hozott lázba, ami­ben a figurámnak sorsa volt - mint például Aldonzának a La Mancha lovagjában. Legutóbbi, ebbe a kategóriába tartozó szerepem a Nem félünk a farkastól Marthája, esendő, al­koholba, illúziókba menekülő nőalak volt. A kísértetek Alving- néja a kétségeivel birkózó, saját erejébe kapaszkodó nő. Fiatal éveiben kötelességtu­datból ment férjhez valakihez, IBSEN: kísértetek című drámá­ját mutatja be a társulat az egri Gárdonyi Géza Színház stúdió- színpadán. Az előadást a har­madik alkalommal rendezőként is bemutatkozó blaskő Balázs, a társulat tagja viszi színre. A magyar színházi életben időn­ként, ám annál nagyobb erővel felbukkanó Ibsen-drámák újra és újra csodálatba ejtik nézői­ket költőiségiikkel, felrázzák az igazság megmutatásával és akit nem szeretett. Házassága pokol volt, de mivel „a látszat mindenekfelett” elv szerint ne­velték, minden erejével titkolni igyekezett a gondokat. Egyetlen­egyszer, még a kezdeti időkben megpróbált kiszabadulni az ál­ságos élet szorításából, de mivel visszautasítást, erkölcsi kiokta­tást kapott segítség helyett, újra megtisztítják a hazugság lelep­lezésével Az egri előadás fősze­replői: SAÁROSSY KINGA ÉS HÜSE CSABA, VENCZEL VALENTIN, VÁR­HELYI DÉNES ÉS NAGY ADRIENN. Díszlet- és jelmeztervezője: fe­kete Györgyi, dramaturgja: magyar Fruzsina. Zene: ALDOBOLYI NAGY GYÖRGY. Az el& adás a bemutatót követően feb­ruár 7-én, 8-án, 21-én, 22-én es­te 7 óráról látható a stúdiószín­padon. magára veszi az igát, s eztán már csak valós és vélt kötelessé­gei éltetik. A „csakazértis” mun­kál benne. Későn meri elfogad­ni, amire már régen rájött: nem feltétlenül az az erkölcsös, amit annak mondanak, nem biztos, hogy az a helyénvaló, amelyet fennen hirdet valamiféle köz- megegyezés. A darab folyamán jéBLI rá kell döbben­' ni<'’ hogy a sa­’ ^ tönkretett W élete árán sem tudott jót csele- V. W kedni, sőt nem w/m szándékosan Saárossy Kinga ugyan, de ártott mindazoknak, akik többé vagy kevésbé közel kerültek hozzá. Ekkor szeretné rendbe hozni mindazt, amire még módja van, de amihez csak nyúl, kártyavárként omlik ös­sze: hazugságokra épült. Időtlen, általános problémák. Sajnos, a ma emberének is so­kat mondanak. Családi és társadalmi szinten egyaránt megfontolandó Ibsen tanítása: életünket ne valami ál­ságos megfelelési kényszer alatt éljük, s ne söpörjük szőnyeg alá a hazugságokat, mert mire eset­leg őszintén szembenéznénk ve­lük, maguk alá temetnek ben­nünket. Komédiázásban fontos a pontosság a hülyéje Ketten beszélnek a készülő Feydeau-darabról Kaszás Gergő, Fekete Györgyi, Rácz János és Sata Árpád jelenete Éppen egy hét múlva mu­tatja be a színház társula­ta Georges Feydeau A hü­lyéje című komédiáját Máté Gábor rendezésé­ben. Ez alkalommal az előadás két szereplőjével, Gál Kristóffal és Fekete Györgyivel beszélgettünk. Egres Béla ■* - A hülyéje afféle igazi vígjá­ték. Mennyiben nagyobb te- «j her ilyet játszani, mint példá- .* ul drámát? =- Mindannyiunk számára sokkal nagyobb teher - véli Gál Kristóf. - Nekem személyesen talán még többet, mert én drá­mai alkat va­gyok, ezért még inkább oda kell figyelnem. Eb­ben a műfajban a pontosság a legfontosabb, s most éppen ezt próbálja belénk verni a rende­ző, Máté Gábor. Természetesen először meg kellett teremteni mindazt, ami a figurák mögött van, most pedig a pontosságra kell törekednünk. Itt nem lehet megvárni, hogy majd megszü­letnek az egyes mondatok, itt mindegyiknek ott és akkor kell megszólalni, amikor annak he­lye van. Ha ez megvalósul, akkor működni is fog.- S az a szerep, amit játszik, hogyan működik majd? Ez ugyanis egy igazi hősszerel­mes vagy inkább nőcsábász.- Ő az egyetlen agglegény az összes házas között, így a nők cserélgetik egymás bugyiját a szobájában, és emellett nagyon tetszik neki Vatelin úr felesége, akit Kovács Patrícia játszik. Nem hősszerelmes tehát, hanem egy hős nőzabáló. Az az érdekes­ség, hogy a többiekkel ellentét­ben én a magánéletben házas va­gyok. Lehet, hogy ez a rendező­től egyfajta pedagógiai húzás is a szereposztásban, hogy éppen rám - akinek van gyermeke és biztos családban élek - osztotta ezt a figurát.- Ha már a pedagógiánál tar­tunk, Máté Gábor osztályfő­nökük volt, s most az Éjjeli menedékhely után ismét együtt dolgozik mindannyiuk- kal, akik egy osztályban vé­geztek a színművészetin. Foly­tatja most is a tanításukat?- Valóban mind az öten benne vagyunk ebben a produkcióban, de nem tudom igazán a választ, mert nem tudom, milyen akkor, amikor másokkal dolgozik. Sze­rintem olyan alkat, olyan jó szí­nész és a szakmájának olyan tu­datos birtokosa, hogy ettől re­mek rendező és pedagógus vagy tanár is. Azok a színészek, akik mögött azért már évek rutinja áll, mint Kaszás Gergő vagy Anger Zsolt is, kapnak tőle vala­milyen újdonságot véleményem szerint. Mi, akiknek két és fél év van a hátunk mögött azóta, hogy kikerültünk az egyetemről, ter­mészetesen lényegesen többet tanulunk. Most próbáltam több­ször kiülni próbát nézni, és az volt a benyomásom, hogy bárki tanulhat tőle. Jó, Fekete Györgyi talán nem, de lehet, hogy még ő, aki nagyon tapasztalt, is kaphat új dolgokat. Éppen a napokban beszélgettünk, és azt mondta, hogy ilyen rendezővel még nem találkozott, aki egyrészt ennyire hagyná a színészt, hogy megva­lósítsa elképzeléseit, mégis kéz­ben tartja és jól irányítja az em­bert. Ebből a megjegyzéséből ar­ra következtetek, hogy neki is ad valami többletet A hülyéje pró­bafolyamata. Fekete Györgyit szembesítem Gál Kristóf véleményével.- Természetesen mindig ta­nulhat az ember, ha olyan rende­zővel dolgozik, akit eddig nem ismert - állítja a színésznő. - De alapvetően nem úgy működik a dolog, hogy van egy alap, mely­re újabb rétegek rakódnak az idők során, és így egyre maga­sabbról lehet nekivágni egy-egy szerep megformálásának. Nem, mindig legalul kell kezdeni az építkezést, mindig a nulláról kell megszülni egy-egy szerepet.- Úgy tűnik, szereti a karak­teres figurákat, mint Mme. Pichardé.- Igen, mert minden ember­ben többféle karakter rejlik. Jó kibányászni esendőségeinket, hibáinkat, gyarlóságainkat, a jó és a rossz jellemvonásainkat egyaránt. Jelen esetben ilyen például a fogyatékosság, a hu­szonöt éves, kicsit már megunt házasság.- S milyen egy süket asszony figuráját megjeleníteni?- Mivel nem hallja a körülötte lévő világot, csak a testbeszédet érti, ebből születik a komikuma a dolognak, hogy a gesztusokat félreérti. Azért érdekes, mert eb­be a helyzetbe bele kell éreznie, élnie magát az embernek. Elő­ször, a szövegkönyv olvasásakor teljesen kihagytam azokat a ré­szeket, amiket mások a jelenlé­temben beszélnek. Éppen azért, hogy ne befolyásoljon. A próbá­kon óhatatlanul hallom, amit mondanak, ezért bedugtam a fü­lemet, hogy valóban kiderüljön, mik azok a gesztusok, amik eset­leg kevesek nekem ahhoz, hogy megértsem a körülöttem zaj­ló történéseket. Természetesen arra törekszem, hogy ne legyen bántó az alakí­tás, ne legyen Fekete Györgyi olyan, ami a fo­gyatékossággal élő embereket bármiképpen is kifigurázná. Nem karikírozni akarok, hanem csak a szituáci­óktól várom, hogy kacagtassa­nak. Tanulmányoztam is a sike­tek életét, kommunikációs lehe­tőségeiket a siketek iskolájában, és ezen tapasztalatokkal fölvér­tezve igyekszem megmutatni mindezt a színpadon. Külön ne­hézség, hogy a restül hallók be­széd közbeni artikulációja is kü­lönbözik a halló emberekétől, mégis úgy kell megszólalnom a színpadon, hogy az érthető le­gyen a közönség számára, de ér­ződjön ez a furcsaság. Ebben az izgalmas szerepformálásban so­kat segít Máté Gábor, aki hagy­ja, hogy kipróbáljam magam, hogy megtaláljam az igazi han­gomat az előadásban, mind­amellett, hogy nagyon pontosan tudja, milyennek akar látni majd a bemutatón és az előadásokon. Gál Kristóf A Tavaszi Fesztiválra készül már a város Újra Monodrámák a színházban Pilisy Cs. Tavaszi zsongást, pezsgő kultu­rális programokat ígér az idén március 15. és április 2. között megrendezendő Egri Tavaszi Fesztivál. A közel három hét alatt ne csináljon más progra­mot, sőt ne utazzon el a város­ból! Olyan programokról marad­hat le, mint a Nemzetközi Kor­társ Bábművészeti Fesztivál, a lézershow, Vámos Miklós Paj­zán históriái, Jazz-fesztivál, vagy a MÁV Szimfonikus Ze­nekar hangversenye. Újdonságként februártól már kapható a Szervező Irodában (Széchenyi út. 5.) egy négy elő­adásra szóló kombinált bérlet, amely tartalmazza a március 15-i Egri Szimfonikus Zenekar fesztiválnyitó koncertjét, márci­us 24-én Goethe: Faust című drámájának bemutatóját Csiz­madia Tibor rendezésében, 25- én a Nemzeti Filharmonikusok Bartók születésének 125. évfor­dulóján tartott ünnepi hangver­senyét Kocsis Zoltán vezényle­tével, valamint 27-én az Egri Fesztivál Balett Csajkovszkij: Hattyúk tava című táncjátékát. A bérlet az erkély soraira szól, de szabadon válthatók jegyek a nézőtér bármely más helyére. A színház harmadik alkalom­mal rendez Nemzetközi Monod­ráma Fesztivált. Ezúttal nem csak több külföldi szereplővel, de műfajilag is szeretné gazdagí­tani a színház a kínálatot. A 16 tervezett bemutató között talál­hat a közönség a prózadráma, a bábelőadás és a zenés est mellett performance-t és táncszínházát is. Délelőtt gyerekelőadások zaj­lanak majd, délután és este ifjú­Vendégünk lesz Maia Morgenstern sági és felnőtt korosztályokhoz szóló művészek lépnek fel, 21 órától pedig a különlegességek kedvelőinek kínálunk gazdag választékot. Fesztiválunk Holly­woodban is jegyzett sztárja re­ményeink szerint az a Maia Morgenstern lesz Bukarestből (a Lola Blau című zenés darab­bal), aki Mel Gibson Jézus-film­jében Mária szerepét alakította. Gulyás István, a teátrum gaz­dasági igazgatója elárulta: koráb­ban már felmerült az igény, hogy a színház bérletet adjon ki erre az alkalomra. Ezért kidolgozott egy négy (3500 Ft), illetve hat (5000 Ft) előadásból álló bérleti konst­rukciót, amely kedvező árakkal, 10 fő felett csoportos kedvez­ménnyel (800Ft/fő) várja a kö­zönséget úgy, hogy a néző vá­laszthatja ki, mely produkciókat szeretné látni. A fesztivál esemé­nyei iránt érdeklődni a Szervező Irodában (Széchenyi út. 5.), vagy a szervezes@gardonyiszinhaz.hu email-címen lehet. Jegyek vagy bérletek február elejétől már vált­hatók. Brecht: Baal Tündérmese A Színház- és Film- művészeti Egye­tem harmadéves színészosztálya és Dömötör András ne­gyedéves színházrendező sza­kos hallgató közös vizsgaelőadá­sa vendégeskedik Egerben a színház stúdiószínpadán febru­ár 15-én, este 7 órától. A Baal Brecht első drámája. Az eredetileg stílusparódiának szánt darabban Baal, a költőzseni min­den pillanatban élvez és rombol, mert saját végességét tudatosítja önmagában. Életvágyból elpusz­títja önmagát és azt is, aki az út­jába kerül. Az előadás azzal kí­sérletezik, hogy egy leegyszerűsí­tő értelmezés helyett olyan ellent­mondásos világot építsen fel, amely egyszerre szép és mocs­kos, költői és durva, mai és kor­talan, provokáló és önironikus. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelé­gelte két testvére gonoszkodását, és elindult szerencsét próbálni... így kezdődik a jó tündér meséje, akinek segítségével találkozni le­het a mókás Aránylóddal, a Pa­pucsszaggató királykisasszony- nyal és még sok más mesehőssel. A Budapest Táncegyüttes - nagy sikerű „Csipkerózsika” cí­mű táncjátéka után most ismét a mesék birodalmában kalando­zik a gyerekekkel, ahol megis­merkedhetnek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel; sok­sok tánccal és zenével. A Budapest Táncegyüttes 2005-ben bemutatott, február 14- től Egeiben is látható előadása a legkisebbeknek szól. Papp Janó jelmezeiben, Bátonyi György díszletei között, Zsuráfszki Zol­tán rendező koroeográfiájára. A Gárdonyi Géza Színház műsora JANUAR lllllBllllilllllHII* ■ Nagyszínpad 27. pétitek 28. szombat 19.00 A tetovált rózsa 19.00 3:1 a szerelem Javára latinovitsZoltán-bédet Egri Páholy 3. péntek 19.00 A balek Gárdonyi Géza-bérlet, bemutató előadás 4. szombat 19.00 A balek Illyés Gyula-bériét 7. kedd 19.00 A balek Csokonai V. Mihály-bériet 8. szerda 19.00 A balek Katona József-bériet 9. csütörtök 19.00 3:1 a szerelem javára Bérietszünet 10. péntek 19.00 A balek Pedagógus-bérlet 11. szombat 15.00 A balek Remenyik Zsigmond-bériet 19.00 A balek Bérletszünet 14.kedd 15.00 Tündérmese Móra Ferenc-bérlet 15. szerda 10.00 Tündérmese Fazekas Mihály-bériet 15.00 Tündérmese József Attila-bériet ■ Stúdiószínpad 2. csütörtök 19.00 Kísértetek Bemutató-előadás 7. kedd 19.00 Kísértetek 8. szerda 19.00 Kísértetek 10. péntek 19.00 Ibusár 11. szombat 19.00 Ibusár 14.kedd 19.00 Ibusár V

Next

/
Oldalképek
Tartalom