Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-24 / 20. szám
4 FELSŐOKTATÁS HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 24.. KEDD Az egri főiskola nyílt napjai mindig nagy érdeklődés mellett zajlottak Nyílt napon mutatják be az új képzési rendszert Nagyobb szabadsággal változások A Felsőoktatási törvény új helyzetet teremt A mesterképzés előtt nehéz és felelősségteljes lesz a döntés Nyílt napot tart ma az Eszterházy Károly Főiskola. Tekintettel az új képzési rendszer 2006-os indítására, fontos, hogy a megjelentek szakszerű és pontos tájékoztatáson kívül feltehes- sék kérdéseiket, és választott szakjukkal kapcsolatban konkrét tanácsot kérjenek. A tájékoztatón Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs EGER A felsőoktatásba igyekvőknek mindig számos kérdésük van, ezért arra kértük Kalóné Szűcs Erzsébetet, az egri főiskola Tanulmányi és Információs Központjának igazgatóját, hogy válaszoljon meg néhányat közülük.- Van-e felvételi vizsga, hogyan számítják a felvételi pontszámot? 2Q06-ban felvételi vizsgát alaj> képzésben csak a művészeti és testkulturális szakokon tartanak a felsőoktatási intézmények, az Eszterházy Károly Főiskolán ének-zene, rajz-vizuális kommunikáció és testnevelőedző szakokon. A többi BA/BSc. szakon első alapképzésben a szakon előírt érettségi eredményből számolható szerzett pont. Ha a jelentkező 2003-ban vagy azt követő években érettségizett és államilag támogatott képzésre adja be jelentkezését, az intézmények hozott pontot számolnak 5 középiskolai tárgy osztályzatából, melyhez adódik az érettségi átlag kétszerese. Hozott pontot az előzőek alapján számolnak annak is, aki 2001-ben vagy azt követően érettségizett, és költségtérítéses kép- zésre vagy felsőfokú szakképzésre jelentkezik. A felvételi pontszám a hozott és szerzett pontok összege vagy a szerzett pontszám kétszerese. A felvételi pontszámhoz további max. 24 többletpont adható nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, sportteljesítményért, OKJ-végzettségért. A felvételiző összpontszáma így az idei évben is maximum 144 lehet.- Mikor jelentkezhetek államilag támogatott képzésre? A: Aki még nem vett részt felsőoktatási képzésben, jelentkezhet államilag támogatott képzésben felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, egységes (osztatlan) képzésre. Egy személy a felsőoktatásban összesen 12 féléven át folytathat tanulmányokat állami támogatással felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, azaz minden képzési szinten 1 diploma lehet ingyenes. B: Ha korábban államilag finanszírozott képzésre felvételt Központ igazgatója ismerteti az idei felvételi eljárást. A diákok ezt követően az I. emeleti aulában kérhetik a Felvételi Iroda munkatársainak segítségét a felvételi lapok kitöltésével kapcsolatban. Az érdeklődők a B épületben (Egészségház u. 4., fsz.) lévő Városi Információs Portálon megismerkedhetnek az elektronikus jelentkezés módjával is. nyert, de tanulmányait nem fejezte be, az előbbiek szerint jelentkezhet felvételre a 12 államilag támogatott félévből fennmaradó félévek terhére. C: Költségtérítéses képzésben szerzett oklevéllel az a) pont szerint, illetve oklevéltől függően kiegészítő alapképzésre, mester- képzésre vagy doktori képzésre lehet jelentkezni. A jelentkezési laphoz csatolni kell az igazolást arról, hogy az előző oklevelet költségtérítéses képzésben szerezte. D: Államilag finanszírozott képzésben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni az intézmény által meghirdetett államilag támogatott felsőfokú szakképzésre, főiskolai oklevél birtokában egyetemi szintű kiegészítő alapképzésre, egyetemi oklevéllel doktori képzésre. Aki államilag támogatott képzésben szerzett korábban fő- iskolai/egyetemi oklevelet, csak költségtérítéses alapképzésre nyerhet felvételt.- Az alapszakok között nem szerepel tanárszak. Hogyan lehetek mégis kétszakos tanár? Tanári szakképzettséget csak mesterképzésben lehet szerezni. A jelentkező 2006-ban alapszakra adhatja be jelentkezését, majd sikeres felvételi után választhatja a szakon a tanári szakirányt. Ez azt jelenti, hogy 10 kredit meny- nyiségben teljesíti a pedagógiai, pszichológiai jellegű tantárgyak követelményeit, valamint 50 kredit mennyiségben teljesítheti egy másik szak tanegységeinek követelményeit. Az alapképzési szak eredményes elvégzése után újabb felvételi eljárással tanári mesterképzésre kell jelentkezni, ahol két tanári szakképzettség szerezhető: az első tanári szak- képzettség az alapképzési szakra épülő tanári szakképzettség, a második tanári szakképzettség az első tanári szakképzettség idegen nyelven történő oktatására, vagy a Nemzeti Alaptanterv szerinti műveltségterület oktatására, vagy speciális pedagógiai feladatokra felkészítő szakterületi ismeret. Március 1-jével hatályba lép az a Felsőoktatási törvény, amely gyökeres változásokat idéz elő a magyar felsőoktatásban. Érinti többek között az idén felvételizni szándékozókat, hiszen az eddigi választásoktól eltérően, most valami másról kell dönteniük. Erről dr. Hauser Zoltánt, az Eszterházy Károly Főiskola rektorát kérdeztük. SIKE S. * I- A pályaválasztás előtt álló fiatalok körében voltak bizonytalanságok. logos-e a múlt idő?- Úgy gondolom, ha valaki a j felvételi tájékoztatót - ami a múlt év végén megjelent - a kezébe vette, akkor talán megnyugodott. Azért is, mert bár a korábbi nagy szak-kínálattal szemben lényegesen kisebb számban jelentek I meg alapszakok a felsőoktatás kínálatában, azt lehetett tapasztalni, hogy az úgynevezett fontos, keresett, diszciplináris irányultságok vagy szakágak megmaradtak. Ha valaki középiskolai tanulmányai szerint készül valamilyen tudományágban tovább tanulni, akkor megtalálja a lehetőséget, sőt általában többet is. Abban reménykedem, hogy nagyon kevés, vagy csak véletlenszerűen akad olyan középiskolát végző érettségiző, vagy már korábban végzett és most jelent- ] kező, aki kifejezetten keres egy szakot, és azt nem találja meg. | Másrészről pedig senki ne felejt- se azt el, hogy a majd az alapképzésbe bejutók számára a szakirányválasztás lehetősége nagyon gazdag. A második ciklusban lényegesen differenciáltabb kínálat jelenik majd meg.- Értelmezhető ez úgy, hogy a mostani döntés egy előzetes orientáció?- Lényegében igen. Személy szerint nagyon fontosnak tartom ezt az alapképzésben eltöltött 3 éves szakaszt azért is, mert - különösen a most érettségizettek - a középiskolát elhagyó 18-19 éves fiatalok pályaképe rendkívül kialakulatlan, nagyon sok a bizonytalansági tényező. Ez az orientációs időszak nagyon jó, úgy is mondhatnám, hogy még haszonnal is jár. Az első szakaszban minden nem dől el, és az új rendszer nagyobb szabadságot, lehetőséget ad arra is, hogy valaki megtalálja azt, amit igazán szeretne hosszú távon, egész élete során művelni.- Dönteni azonban előbbutóbb kell az alapszakasz utáni teendőket illetően...- Hogy a következő ciklusban a hallgató a tanulmányait hol folytatja, ez egy választási lehetőség. Hozzá kell tennem, hogy kihívás is természetesen, hiszen az első 3, 3 és fél, 4 év után lezárul egy nagyon fontos szakasz, ami azt jelenti, hogy ő alapdiplomát szerzettvégzettség és szakképzettség vonatkozásában egyaránt A kérdés föltehető - alternatív válaszokkal folytatom-e, azonnal folytatom-e, itt folytatom-e, ahol elkezdtem, vagy más felsőoktatási intézményben? Azt gondolom, hogy ha egy kérdésre több választ lehet adni, az inkább jó, mint rossz. Mert döntési lehetőség van, és ha döntési lehetőség van, a számára a legalkalmasabbat választja az illető. Ezért térek vissza erre az orientációs időszakra, és egy kicsit késői pályakép kialakultságára is, mert egy nehéz és felelősségteljes döntésről van szó, arról, hogy felsőoktatási tanulmányait milyen speciális területen fejezi majd be valaki. Hosszabb távon ez azt jelenti, hogy életpályáján a munka világában mire és hogyan rendezkedik be. Szemben azzal, hogy az alapszakasz előtti választással még semmit nem határozott meg „véglegesen” a felvételiző, hiszen a törvény garantálja, hogy az alapdiplomáját bárhol szerezte, mindenütt el kell fogadni, el kell ismerni a továbblépés szempontjából.- Láthatóan a leggyökeresebb változást a tanárképzés számára hozta a törvény.- Bátorkodom azt mondani, hogy ha igazi reform található a magyar felsőoktatás Bologna-fo- lyamat mentén történő átalakításában, akkor a tanárképzésé határozottan az. Az egri főiskola a tanárképzéssel foglalkozó főiskolákkal aktív részesei voltak annak a törekvésnek, hogy beteljesedjen a tanárképzés mintegy 50 éve magunk előtt tolt egységesítése. Úgy gondoljuk, hogy emelkedő minőségűnek kell lenni ennek azért, mert a magyar tanárképzésnek, közoktatásnak, szakképzésnek az eddiginél is jobb minőségben felkészített szakemberekre van szüksége. Nem hiszem, hogy újat mondok azzal, hogy a pedagógusi munka teljesen új kihívásokkal is szembe kell, hogy nézzen. Hogy csak egyet emeljek ki: napjainkban egy információs bumm részesei vagyunk, aminek lehet nagyon jótékony hatása a felnövekvő generációra, és lehet nagyon kártékony is. Az ebben való eligazodás, az ebben való utazás kérdése legalább olyan izgalmas probléma, mint az, hogy a tanítási órákon több évszázada ismert és fejlődő tanulási módszerekkel dolgozzunk. Hatékonyan. Szándékosan mondtam tanulást, és nem tanítást, mert azt gondolom, hogy központi kérdés a tanulás irányítása és szervezése. És ebben a kiképzendő tanároknak nagyon sokat kell fejlődniük és előrelépniük. Eszterházy Károly Főiskola Tanulmányi és Információs Központ Felvételi Csoport Tel.: 36/520-424, 520-425; Fax: 36/520-425; E-mail: felvi@ektf.hu ; internet: tik.ektf.hu 3300 Eger, Eszterházy tér 1. fsz. 130 Képzési kínálatunk a 2006/07-es tanévre Bölcsészettudományi Főiskolai Kar Alapszakok; • anglisztika (BA) • ének-zenetanár (főiskolai) • ének-zenetanár, karvezetés (főiskolai) • magyar (SA) »rajz (főiskolai) » vizuális kommunikáció (főiskolai) • romanísztíka (francia) (BA) » szabad bölcsészet (BA) • történelem (BA) • történelem (egyetemi leég.) További információ a Felsőoktatási Felvéteti Tájékoztató 2006 cfmü kötetben vagy a főiskola honlapján: tik.ektf.hu oldaton érhető el. Gazdaság- és ■ t,' Társadalomtudományi '* f* Főiskolai Kar Alapszakok; • andragógía (BA) • embert erőforrások (BA) • gazdálkodási és menedzsment (BA) • informatikus könyvtáros (BA) • informatikus könyvtáros (egyetemi kiég.) • kommunikáció és médiatutíomény (BA) • nemzetközi tanulmányok (BA) • pedagógia (BA) • szociátpedagógia (BA) Felsőfokú szakképzések; • csecsemő- és kisgyermeknevelő, gondozó • idegenforgalmi szakmenedzser • ifjúságsegítő • intézményi kommunikátor • képzési szakasszisztens • médiaíecbnológus asszisztens A m mm Természettudományi Főiskolai Kar Alapszakok: » biológia (BSc) • földrajz (BSc) • kémia (BSc) • környezettan (BSc) • matematika (BSc) • programtervező informatikus (BSc) • sportmenedzser (BSc) • testnevelő-edző (BSc) Felsőfokú szakképzések: • élelmiszeripari menedzser • hulladékgazdálkodási technológus • logisztikai műszaki menedzserasszisztens Internet: www.ektf.hu A jelöltek gyakran feltett kérdései Kalóné Szűcs Erzsébet Hauser Zoltán
