Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-16 / 13. szám

4 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP • 2006. JANUÁR 16., HÉTFŐ Tizenöt éves kor után nehéz az olvasásfejlesztés A hazai felnőtt lakosság harma­da képtelen arra, hogy szakács- könyvből főzzön ebédet Sokáig elterjedt tévhit volt, hogy a ma­gyar közoktatás teljesítménye vi­lágszínvonalú. Egy 1996-ban született, a 16 és 65 év közötti korosztály olvasási képességeit vizsgáló, kevéssé ismert tanul­mány szerint azonban a helyzet éppen az ellenkezője. A felmérés megállapításai szerint a magyar felnőtt lakosság harmadáról el­mondható, hogy szinte képtelen megérteni, amit olvas, ezért még az is nehézséget okozna számá­ra, hogy szakácskönyvből főzzön ebédet - hivatali ügyintézésről vagy egy háztartási műszaki cikk használati utasításáról már nem is beszélve. Ugyanez a vizs­gálat azt is megállapította, hogy egy átlagos magyar diplomás szövegértési képességei egy svéd szakmunkáséval korrelálnak. Különböző szakmai műhe­lyek megállapításai szerint a di­ákoknál a 15 éves kor elérése után már csak nagy nehézsé­gek árán lehetséges az olvasási képességek fejlesztése. Ezért nem pusztán az oktatás egyes elemeinek a cseréjére van szükség, hanem teljes módszer­tani támogató rendszer kidolgo­zására. (Pedagógus-továbbkép­zés, taneszközfejlesztés, méré­si, értékelési eljárások.) Tanárok, diákok együtt fedezhetik fel Európát Az Európai Bizottság ok­tatási programjai lehető­séget nyújtanak arra, hogy az óvodásoktól a fel­nőttekig mindenki részt vehessen valamilyen nemzetközi együttműkö­désben, amelyek segítik a résztvevők nyelvi készsé­gének fejlődését. Magyarország Egy jó projekt eredményeiből azok is részesül­hetnek az iskolában, akik köz­vetlenül nem vettek részt a prog­ramban, hiszen a nemzetközi kapcsolatok révén nyert tapasz­talatok hozzájárulhatnak az ok­tatás minőségének emeléséhez. A Leonardo da Vinci prog­ram mobilitási pályázatai a szakmai alapképzésben részt­vevő diákok, felsőoktatásban ta­nuló hallgatók, illetve fiatal dol­gozók külföldi szakmai gyakor­latát támogatják. A program je­lentőségét mutatja, hogy a 2005-ben benyújtott 157 mobi­litási pályázat 80 százaléka tá­mogatást is nyert. Soha nem volt még ilyen sok kiutazó a programban (a kísérőkkel együtt 1772 fő tölthette a szak­mai gyakorlatát külföldön), akik összesen csaknem 3 millió euró támogatásban részesültek. Idén a Leonardo mobilitási pá­lyázatok beadási határideje 2006. február 10. A Socrates programon belül működő Comenius akció a köz­oktatás minőségét és európai jellegét igyekszik erősíteni az intézmények közötti együttmű­ködések támogatásával, illetve pedagógusoknak szóló külföldi továbbképzési ösztöndíjakkal. A lehető legváltozatosabb té­mákat valósították meg az el­múlt évek pályázói, az utcane­vek vizsgálatától az európai mesék eredetén keresztül a fo­gyatékkal élők nyelvtanulását segítő adatbázis kidolgozásáig. 2005-ben több mint kétmillió euró támogatást kaptak ezek a projektek. Idén előnyt élveznek azok, amelyek a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűség erősíté­sét szolgálják. A Comenius 1 nemzetközi is­kolai együttműködések, a Comenius 2.2.b nyelvtanár-asz- szisztensi ösztöndíjak és a Comenius 2.2.c külföldi szak­mai továbbképzés pedagógu­soknak pályázatokbeadási ha­tárideje 2006. február 1. Lakni valahol romaként új kötet Hiánypótló európai körkép a cigányok életkörülményeiről A fennállásának 10. év­fordulóját ünneplő Roma Sajtóközpont egy évtizede dolgozza fel és adja közre a sajtóban a Magyaror­szágon és a régióban élő roma közösségekkel kap­csolatos eseményeket. Az eddig eltelt években a saj­tóközpont mintegy há­romezer híranyagát és ezer rádiós riportját kö­zölték a különböző szer­kesztőségek. A jubileum alkalmából a sajtóköz­pont könyvet jelentetett meg „Lakni valahol” cím­mel, mely hiánypótló eu­rópai körkép a romák lakhatási viszonyairól. A kötet megállapításai szerint az egyes roma közösségek év­századokkal vagy akár évtize­dekkel ezelőtti döntéseiről és vágyairól keveset tudhatunk, a többségi hatalom reakciói és a távoltartás mechanizmusai azonban jól dokumentáltak. A kötet alapján a roma közösség lakhatásának történetei a több­ségi kiszorítás és a döntéseket megalapozó sztereotípiák és előítéletek történetei is. A sze­gényeket „érdemesekre” és „ér­demtelenekre” felosztó, őket a minőségi közszolgáltatásokból kirekesztő, és hátrányaikat ge­nerációkra konzerváló (politi­kai) akarat története. A romák kiszorításának szimbolikus és tényleges for­mái évszázados hagyományok­ra tekintenek vissza, a rend­szerváltás utáni konfliktusok pedig Kelet-Európa-szerte azt mutatják, hogy egyre többen szorgalmazzák a cigányok kite­lepítését és összeterelését. Ma­gyarországon az elmúlt néhány évben legalább harminc nyilvá­nosságra került akcióról tu­dunk, amikor egy-egy település különböző módszerekkel lépett fel a romák ellen. Az indok mindannyiszor a nem cigány közösség „békéjének” helyreál­lítása volt. Kaltenbach Jenő ki­Házfelújítások és munkalehetőség Kerecsenden. Az ilyen programok jelenthetik a megoldást 1-010: ÜI VOS I.MKb Tavasszal folytatódik a program Szerencsére vannak pozitív példák is. Kerecsenden például tavaly nyáron kezdtek hozzá a roma integrációs program megvalósításá­hoz. Ennek keretében házakat újítanak fel, közműbővítést hajta­nak végre, a szociális integráción belül pedig megszervezték a köz­hasznúfoglalkoztatást, gondoskodnak a gyermekek nyári szabad­idős tevékenységéről. A program a téli időszakot követően március l-jétől vesz újabb lendületet. Ekkortól alkalmaznak ismét nagyobb számban közhasznú munkásokat, s ekkor kezdődnek az út-, a jár­da-, a gázvezeték-építési és -felújítási munkák. zásba": az önkormányzat által „önkényes beköltözőknek” ne­vezett - történetesen cigány - székesfehérvári családokról a környező falvak lakói már mint a cigányokról beszélnek, alá­írásgyűjtést kezdeményeznek, élőlánccal állják el az utat a be­települők előtt, vagy éppen le­rombolják a romák házát, ahogy történt az 2002-ben Németkéren. Ez a kötet alulnézetből vagy belülről próbálja bemutatni azt a többség számára ismeretlen érzést, hogy hogyan lehet egy egész életet vesszőfutásban leél­ni - a többségi előítéletek, a hi­vatali kiszorítás vagy a környe­ző társadalom lenézése miatt. A könyv kapható a nagyobb köny­vesboltokban és megrendelhető a Roma Sajtóközpontban. sebbségi ombudsman egy vizs­gálata szerint a települések ve­zetése egyre gyakrabban tagad­ja meg a romák betelepülését a lakosság ellenérzésére támasz­kodva, és hasonló lendülettel igyekszik távozásra bírni a tele­pülésen élő romákat. A könyv alapján kirajzolódó lakhatás története azoknak a döntéshozóknak a története is, akik évszázadok óta a „nomád (vér)vonalról” fantáziáinak, vagy a romák összetelepítését azzal indokolják, hogy ez nekik is jó. Ma a helyiek „antiszociális bűnözőket” akarnak a város „egészséges szervezetétől" el­különíteni, a retorika azonban igen hamar csap át „cigányo­Európai uniós kutatás: a magyarok kétharmada atom-párti Ön teljes mértékben támogatja, mérsékelten támogatja, mérsékelten ellenzi, vagy teljes mértékben ellenzi az atomerőművek által előállított energia használatát? EU 25 Magyarország Svédország Cseh Közt. lI ; ' - tar Franciaország Egyesült Kir. Németország Olaszország Spanyolország ÍW Ciprus Hűi Görögország .9% Ausztria ES5E Támogatja Az Európai Bizottság szá­mára készített Eurobaro- meter felmérése szerint az egyes tagországokban nagymértékben eltér az atomenergia támogatói­nak és ellenzőinek tábo­ra. A skála egyik végén a magyarok és a svédek áll­nak, akik nagy többség­gel, mintegy kétharma­dos arányban atomener­gia-pártiak, míg Görögor­szágban és Ausztriában tíz főből szinte kilenc el­lenzi azt. Az EU 25 tagállamában 25.000 fő megkérdezésével készült fel­mérés azt mutatja, hogy az egyes tagországokban nagy­mértékben eltér az atomener­gia támogatóinak és ellenzői­nek tábora. A TNS Opinion & Social közvélemény-kutató sze­rint a svédek és a magyarok mintegy kétharmada atomener­gia-párti, míg Görögországban és Ausztriában tíz főből szinte kilenc ellenzi azt. Érdekes mó­don az atomenergia ellenzőinek 57 százaléka akkor is ezen az állásponton lenne, ha a radioak­tív hulladék kezelésének prob­lémái megoldottak lennének. Magyarország atompárti. A megkérdezettek 65 százaléka legalább mérsékelten támogat­ja az atomerőművek által előál­lított energia használatát, és csupán a válaszadók 14 száza­léka utasítja el teljes mértékben ugyanezt a kérdést. A válasz­adók körében a férfiaknál 71 százalék, míg a nőknél 58 szá­zalék támogatta az atomenergia használatát. Településtípus és korcsoportok szerint nincs je­lentős különbség az adatokban, de például a 30-39 éves korosz­tály még jobban, 72 százalék­ban támogatja az atomenergiát. Az elutasító választ adó ma­gyar válaszadók - a megkérde­zettek összesen 30%-a - kéthar­mad részben még akkor is eluta­sítanák az atomenergia haszná­latát, ha megoldott lenne a radio­aktív hulladék kérdése. Tehát noha a magyar elutasítók az eu­rópai uniós átlaghoz képest ke­vesebben vannak, ugyanakkor makacsabbnak tűnnek e kérdés­ben az átlag EU-polgárnál. Arra a kérdésre, hogy „Mi­lyen mértékben érzi magát tájé­kozottnak a radioaktív hulladé­kokkal kapcsolatban?”, a ma­gyar megkérdezettek 32 száza­léka elég jól tájékozottnak val­lotta magát, míg 43 százalék nem eléggé jól tájékozottnak, és csak 25 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem tájékozott a kérdéssel kapcsolatban. Ha az uniós válaszadókat nézzük, ak­kor az adatok alapján elmond­ható, hogy csak minden negye­dik EU-polgár - 25 százalék - mondta azt magáról, hogy tájé­kozottnak tartja magát a radio­aktív hulladékokkal kapcsolat­ban. A magyarok az EU- átlagnál jobban tájékozottak eb­ben a kérdésben. Az Európai Unión belül nagy az egyetértés - 92 százalék - abban, hogy most kell megol­dást találni az erősen radioaktív hulladék kezelésére, és ezt a kérdést nem hagyhatjuk a kö­vetkező generációra. Itthon eb­ben a kérdésben valamivel még nagyobb az összhang a lakosság körében (96 százalék egyetért). Az Európai Unió szinte min­den polgára felismerte annak fontosságát, hogy a tagállamok ne csak menetrendet, de az Euró­pai Unió által felügyelt, össze­hangolt stratégiákat dolgozza­nak ki a radioaktív hulladék ke­zelésére. Itthon szintén elsöprő fölénnyel - 95 százalék - értet­tek egyet abban, hogy itt a leg­főbb ideje annak, hogy minden EU tagállam határozza meg az atomhulladék-kezelés módjának a határidejét. Szintén ez a hely­zet - a határokon túlmutató hatá­saira való tekintettel - az össze­hangolt radioaktívhulladék-keze- lés tekintetében, mivel a magya­rok 91 százaléka helyeselt arra a kérdésre, hogy harmonizált és következetes eljárásokat kell al­kalmazni a jövőben az EU-n be­lül. Ezeknek a lépéseknek az el­lenőrzését firtató kérdésre 94 százalék mondta azt, hogy az Eu­rópai Unió számára lehetővé kell tenni azt, hogy mindezeket ellen­őrizhesse is. Marita Carballo, a TNS Polling & Social globális vezető­je így nyilatkozott az Euroba- rometer eredményeivel kapcso­latban: „Figyelemre méltó, hogy az Európai Unió lakosságát eny- nyire foglalkoztatja az atom­energia és a radioaktív hulladé­kok ügye. Égető szükség van ar­ra, hogy az EU többet tegyen az atomhulladék tárolásának kér­désében és gondoskodjon a jövő­beli kezelés mikéntjéről. Ami­kor az atomenergia jövőjéről ki­élezett viták folynak, érthető, hogy Európa népe nagyobb sze­repvállalást vár az EU-tól a nem­zeti stratégiák ellenőrzésében, és választ vár a hulladékkezelés jövőjét érintő kérdésekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom