Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-16 / 13. szám
4 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP • 2006. JANUÁR 16., HÉTFŐ Tizenöt éves kor után nehéz az olvasásfejlesztés A hazai felnőtt lakosság harmada képtelen arra, hogy szakács- könyvből főzzön ebédet Sokáig elterjedt tévhit volt, hogy a magyar közoktatás teljesítménye világszínvonalú. Egy 1996-ban született, a 16 és 65 év közötti korosztály olvasási képességeit vizsgáló, kevéssé ismert tanulmány szerint azonban a helyzet éppen az ellenkezője. A felmérés megállapításai szerint a magyar felnőtt lakosság harmadáról elmondható, hogy szinte képtelen megérteni, amit olvas, ezért még az is nehézséget okozna számára, hogy szakácskönyvből főzzön ebédet - hivatali ügyintézésről vagy egy háztartási műszaki cikk használati utasításáról már nem is beszélve. Ugyanez a vizsgálat azt is megállapította, hogy egy átlagos magyar diplomás szövegértési képességei egy svéd szakmunkáséval korrelálnak. Különböző szakmai műhelyek megállapításai szerint a diákoknál a 15 éves kor elérése után már csak nagy nehézségek árán lehetséges az olvasási képességek fejlesztése. Ezért nem pusztán az oktatás egyes elemeinek a cseréjére van szükség, hanem teljes módszertani támogató rendszer kidolgozására. (Pedagógus-továbbképzés, taneszközfejlesztés, mérési, értékelési eljárások.) Tanárok, diákok együtt fedezhetik fel Európát Az Európai Bizottság oktatási programjai lehetőséget nyújtanak arra, hogy az óvodásoktól a felnőttekig mindenki részt vehessen valamilyen nemzetközi együttműködésben, amelyek segítik a résztvevők nyelvi készségének fejlődését. Magyarország Egy jó projekt eredményeiből azok is részesülhetnek az iskolában, akik közvetlenül nem vettek részt a programban, hiszen a nemzetközi kapcsolatok révén nyert tapasztalatok hozzájárulhatnak az oktatás minőségének emeléséhez. A Leonardo da Vinci program mobilitási pályázatai a szakmai alapképzésben résztvevő diákok, felsőoktatásban tanuló hallgatók, illetve fiatal dolgozók külföldi szakmai gyakorlatát támogatják. A program jelentőségét mutatja, hogy a 2005-ben benyújtott 157 mobilitási pályázat 80 százaléka támogatást is nyert. Soha nem volt még ilyen sok kiutazó a programban (a kísérőkkel együtt 1772 fő tölthette a szakmai gyakorlatát külföldön), akik összesen csaknem 3 millió euró támogatásban részesültek. Idén a Leonardo mobilitási pályázatok beadási határideje 2006. február 10. A Socrates programon belül működő Comenius akció a közoktatás minőségét és európai jellegét igyekszik erősíteni az intézmények közötti együttműködések támogatásával, illetve pedagógusoknak szóló külföldi továbbképzési ösztöndíjakkal. A lehető legváltozatosabb témákat valósították meg az elmúlt évek pályázói, az utcanevek vizsgálatától az európai mesék eredetén keresztül a fogyatékkal élők nyelvtanulását segítő adatbázis kidolgozásáig. 2005-ben több mint kétmillió euró támogatást kaptak ezek a projektek. Idén előnyt élveznek azok, amelyek a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűség erősítését szolgálják. A Comenius 1 nemzetközi iskolai együttműködések, a Comenius 2.2.b nyelvtanár-asz- szisztensi ösztöndíjak és a Comenius 2.2.c külföldi szakmai továbbképzés pedagógusoknak pályázatokbeadási határideje 2006. február 1. Lakni valahol romaként új kötet Hiánypótló európai körkép a cigányok életkörülményeiről A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Roma Sajtóközpont egy évtizede dolgozza fel és adja közre a sajtóban a Magyarországon és a régióban élő roma közösségekkel kapcsolatos eseményeket. Az eddig eltelt években a sajtóközpont mintegy háromezer híranyagát és ezer rádiós riportját közölték a különböző szerkesztőségek. A jubileum alkalmából a sajtóközpont könyvet jelentetett meg „Lakni valahol” címmel, mely hiánypótló európai körkép a romák lakhatási viszonyairól. A kötet megállapításai szerint az egyes roma közösségek évszázadokkal vagy akár évtizedekkel ezelőtti döntéseiről és vágyairól keveset tudhatunk, a többségi hatalom reakciói és a távoltartás mechanizmusai azonban jól dokumentáltak. A kötet alapján a roma közösség lakhatásának történetei a többségi kiszorítás és a döntéseket megalapozó sztereotípiák és előítéletek történetei is. A szegényeket „érdemesekre” és „érdemtelenekre” felosztó, őket a minőségi közszolgáltatásokból kirekesztő, és hátrányaikat generációkra konzerváló (politikai) akarat története. A romák kiszorításának szimbolikus és tényleges formái évszázados hagyományokra tekintenek vissza, a rendszerváltás utáni konfliktusok pedig Kelet-Európa-szerte azt mutatják, hogy egyre többen szorgalmazzák a cigányok kitelepítését és összeterelését. Magyarországon az elmúlt néhány évben legalább harminc nyilvánosságra került akcióról tudunk, amikor egy-egy település különböző módszerekkel lépett fel a romák ellen. Az indok mindannyiszor a nem cigány közösség „békéjének” helyreállítása volt. Kaltenbach Jenő kiHázfelújítások és munkalehetőség Kerecsenden. Az ilyen programok jelenthetik a megoldást 1-010: ÜI VOS I.MKb Tavasszal folytatódik a program Szerencsére vannak pozitív példák is. Kerecsenden például tavaly nyáron kezdtek hozzá a roma integrációs program megvalósításához. Ennek keretében házakat újítanak fel, közműbővítést hajtanak végre, a szociális integráción belül pedig megszervezték a közhasznúfoglalkoztatást, gondoskodnak a gyermekek nyári szabadidős tevékenységéről. A program a téli időszakot követően március l-jétől vesz újabb lendületet. Ekkortól alkalmaznak ismét nagyobb számban közhasznú munkásokat, s ekkor kezdődnek az út-, a járda-, a gázvezeték-építési és -felújítási munkák. zásba": az önkormányzat által „önkényes beköltözőknek” nevezett - történetesen cigány - székesfehérvári családokról a környező falvak lakói már mint a cigányokról beszélnek, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, élőlánccal állják el az utat a betelepülők előtt, vagy éppen lerombolják a romák házát, ahogy történt az 2002-ben Németkéren. Ez a kötet alulnézetből vagy belülről próbálja bemutatni azt a többség számára ismeretlen érzést, hogy hogyan lehet egy egész életet vesszőfutásban leélni - a többségi előítéletek, a hivatali kiszorítás vagy a környező társadalom lenézése miatt. A könyv kapható a nagyobb könyvesboltokban és megrendelhető a Roma Sajtóközpontban. sebbségi ombudsman egy vizsgálata szerint a települések vezetése egyre gyakrabban tagadja meg a romák betelepülését a lakosság ellenérzésére támaszkodva, és hasonló lendülettel igyekszik távozásra bírni a településen élő romákat. A könyv alapján kirajzolódó lakhatás története azoknak a döntéshozóknak a története is, akik évszázadok óta a „nomád (vér)vonalról” fantáziáinak, vagy a romák összetelepítését azzal indokolják, hogy ez nekik is jó. Ma a helyiek „antiszociális bűnözőket” akarnak a város „egészséges szervezetétől" elkülöníteni, a retorika azonban igen hamar csap át „cigányoEurópai uniós kutatás: a magyarok kétharmada atom-párti Ön teljes mértékben támogatja, mérsékelten támogatja, mérsékelten ellenzi, vagy teljes mértékben ellenzi az atomerőművek által előállított energia használatát? EU 25 Magyarország Svédország Cseh Közt. lI ; ' - tar Franciaország Egyesült Kir. Németország Olaszország Spanyolország ÍW Ciprus Hűi Görögország .9% Ausztria ES5E Támogatja Az Európai Bizottság számára készített Eurobaro- meter felmérése szerint az egyes tagországokban nagymértékben eltér az atomenergia támogatóinak és ellenzőinek tábora. A skála egyik végén a magyarok és a svédek állnak, akik nagy többséggel, mintegy kétharmados arányban atomenergia-pártiak, míg Görögországban és Ausztriában tíz főből szinte kilenc ellenzi azt. Az EU 25 tagállamában 25.000 fő megkérdezésével készült felmérés azt mutatja, hogy az egyes tagországokban nagymértékben eltér az atomenergia támogatóinak és ellenzőinek tábora. A TNS Opinion & Social közvélemény-kutató szerint a svédek és a magyarok mintegy kétharmada atomenergia-párti, míg Görögországban és Ausztriában tíz főből szinte kilenc ellenzi azt. Érdekes módon az atomenergia ellenzőinek 57 százaléka akkor is ezen az állásponton lenne, ha a radioaktív hulladék kezelésének problémái megoldottak lennének. Magyarország atompárti. A megkérdezettek 65 százaléka legalább mérsékelten támogatja az atomerőművek által előállított energia használatát, és csupán a válaszadók 14 százaléka utasítja el teljes mértékben ugyanezt a kérdést. A válaszadók körében a férfiaknál 71 százalék, míg a nőknél 58 százalék támogatta az atomenergia használatát. Településtípus és korcsoportok szerint nincs jelentős különbség az adatokban, de például a 30-39 éves korosztály még jobban, 72 százalékban támogatja az atomenergiát. Az elutasító választ adó magyar válaszadók - a megkérdezettek összesen 30%-a - kétharmad részben még akkor is elutasítanák az atomenergia használatát, ha megoldott lenne a radioaktív hulladék kérdése. Tehát noha a magyar elutasítók az európai uniós átlaghoz képest kevesebben vannak, ugyanakkor makacsabbnak tűnnek e kérdésben az átlag EU-polgárnál. Arra a kérdésre, hogy „Milyen mértékben érzi magát tájékozottnak a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban?”, a magyar megkérdezettek 32 százaléka elég jól tájékozottnak vallotta magát, míg 43 százalék nem eléggé jól tájékozottnak, és csak 25 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem tájékozott a kérdéssel kapcsolatban. Ha az uniós válaszadókat nézzük, akkor az adatok alapján elmondható, hogy csak minden negyedik EU-polgár - 25 százalék - mondta azt magáról, hogy tájékozottnak tartja magát a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban. A magyarok az EU- átlagnál jobban tájékozottak ebben a kérdésben. Az Európai Unión belül nagy az egyetértés - 92 százalék - abban, hogy most kell megoldást találni az erősen radioaktív hulladék kezelésére, és ezt a kérdést nem hagyhatjuk a következő generációra. Itthon ebben a kérdésben valamivel még nagyobb az összhang a lakosság körében (96 százalék egyetért). Az Európai Unió szinte minden polgára felismerte annak fontosságát, hogy a tagállamok ne csak menetrendet, de az Európai Unió által felügyelt, összehangolt stratégiákat dolgozzanak ki a radioaktív hulladék kezelésére. Itthon szintén elsöprő fölénnyel - 95 százalék - értettek egyet abban, hogy itt a legfőbb ideje annak, hogy minden EU tagállam határozza meg az atomhulladék-kezelés módjának a határidejét. Szintén ez a helyzet - a határokon túlmutató hatásaira való tekintettel - az összehangolt radioaktívhulladék-keze- lés tekintetében, mivel a magyarok 91 százaléka helyeselt arra a kérdésre, hogy harmonizált és következetes eljárásokat kell alkalmazni a jövőben az EU-n belül. Ezeknek a lépéseknek az ellenőrzését firtató kérdésre 94 százalék mondta azt, hogy az Európai Unió számára lehetővé kell tenni azt, hogy mindezeket ellenőrizhesse is. Marita Carballo, a TNS Polling & Social globális vezetője így nyilatkozott az Euroba- rometer eredményeivel kapcsolatban: „Figyelemre méltó, hogy az Európai Unió lakosságát eny- nyire foglalkoztatja az atomenergia és a radioaktív hulladékok ügye. Égető szükség van arra, hogy az EU többet tegyen az atomhulladék tárolásának kérdésében és gondoskodjon a jövőbeli kezelés mikéntjéről. Amikor az atomenergia jövőjéről kiélezett viták folynak, érthető, hogy Európa népe nagyobb szerepvállalást vár az EU-tól a nemzeti stratégiák ellenőrzésében, és választ vár a hulladékkezelés jövőjét érintő kérdésekre.
