Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-13 / 11. szám
Tapsvihar kísérte Ibisért December 5-én a Szegvári Menyhért által rendezett Parti Nagy Lajos-műnek, az Ibu- sárnak előadásával tért vissza a színpadra Nádasy Erika, balesetét követő gyógyulása után. A bemutatón a lelkes közönségen kívül a nézőtéren ült a darab szerzője is. A premiert követően Parti Nagy Lajos elmondta: pontosan azt látta viszont a színpadon, ahogyan elképzelte az ibusári vasútállomást és benne Sárbogárdi Jolánt. Szentesi gyakorlatok A kérdéseket ontó riporter esete a szófukar egykori gimnazistákkal Január 20-án este különleges színházi előadás lesz a stúdiószínpadon: a szentesi gimnázium legendás drámatagozatának tanárai ezúttal saját maguk játszanak egy darabot. Három volt tanítványukkal, jelenleg a színházunk színészeivel (Mészáros Sára, Dér Gabriella, Tóth Levente) ültem le beszélgetni arról, hogy mit jelent az, ha valaki Szentesre járt. Feszengenék, mit is lehet erről mondani. Már kezdek megijedni, hogyan lesz ebből interjú. Aztán felteszem az első kérdést. Jónás Péter LEVENTE: - A „szentesiség”? Például jön a színházhoz egy új színésznő, Mészáros Sára, gondolod, egy kedves, karcsú, Tóth Levente szép szemű lány, ennyi. Aztán megtudod, hogy Szentes - ez már egy megelőlegezett barátság, minimum másfél órás dumcsi: kik tanítottak, kikkel jártál... SÁRA: - Ternyák melyik osztályba is járt? qabí: - A húga eggyel alattunk... Sára: - De ott volt még az öcs- cse is! Nevek keringenek, egymás szavába vágva sorolják, ki van a tévénél, ki melyik színházban, ki filmes, kiből lett egy időben Demszky szóvivője, és ki lett pap Pécsen. Kapkodom a fejem, próbálok jegyzetelni. Egyszer csak Sára felkiált, hogy tegyük már akkor tisztába, mi is ez a szentesi drámatagozat! Emelt szintű irodalomórák, délutánonként kreatív óra, színpadnak hívtuk, veti közbe Gabi, majd Levente teszi hozzá, hogy félévente meg volt az a, minek Mészáros Sára is hívtuk, mustra!, vágja rá Gabi, és Sára már mondja is, hogy tíz verset és öt monológot kellett tudni a mustrára, mintha felvételiznél, egészíti ki Gabi, majd Levente, aki korábban volt szentesi a lányoknál, megjegyzi, hogy náluk még a mustrán bárki bármivel felléphetett, ő például megzenésített József Attila-ver- sekkel, a Fesztbaum Bélával, akiről persze a lányok megint tudnak valarpi újat, hogy a Béla az most hol és mit, próbálom követni, pislogok. Megint Sára kísérel meg új medret találni a lavinának, hogy mi is az, amiért szerettük Szentest, van egy titka, az biztos, kontrázik Gabi, Levente tudja, hogy hát amiatt, hogy négy évig 24 órát töltöttünk együtt, a koliban is, Gabi szerint ez egy olyan zárt világ volt, hogy a szülőkhöz hazamenni egy Holdutazással ért fel, Sára sugárzik, mikor eszébe jut, hogy a koliban kiszedtük az ablakrácsokat, és a strandra is beszöktünk, Gabi felsóhajt, bakancs, kendők, tarisznya, fekete szoknya, Levente rávágja, hogy bőrkarkötők, na és a titok, folytatja Sára még mindig sugárzó arccal, hát a szabadság, a kreativitás, és hogy nem az volt a lényeg, hogy profi színészt ne- '-<11 veljenek belőlünk, hanem hogy együtt voltunk, és hogy mindenkivel egyénenként foglalkoztak, fűzi hozzá Gabi, Levente meghatódva idézi fel az igazgató Bácskai Miska bácsi levelét, amit személyesen neki írt, mikor nem akart elmenni pótvizs- gázni: tudod, mit mondott a macska a papagájnak: csak nem beszarni. levente: - És még egy jellemzője van a szentesieknek: 25 perce a riporter egy kérdést sem tudott közbepréselni... Dér Gabriella fi Gárdonyi Gáza Színház műsora ■ Nagyszínpad 13. pernek 19.00 A Pál utcai fiúk Pedagógus-bérlet 14. szombat 19.00 A Pál utcai fiúk Hevesi Sándor-bérlet 17. kedd 15.00 3:1 a szerelem javára Ady Endre-bértet 18. szerda 19.00 A Pál utcai fiúk Németh László-bérlet 19. csütörtök 15.00 A Pál utcai fiúk Vörösmarty Mihály-bérlet 20. péntek 11.00 3:1a szerelem javára A Nyugdíjasok Heves Megyei Jegyek nem válthatók! Szövetsége részére 21. szombat 19.00 A tetovált rózsa Kelemen László-bérlet 22. vasárnap 18.00 A Pál utcai fiúk Díszelőadás a Magyar Kultúra Napja alkalmából 24. kedd 19.00 A Pál utcai fiúk Blaha Lujza-bérlet 25. szerda 19.00 A Pál utcai fiúk Radnóti Miklós-bériet 26. csütörtök 19,00 A tetovált rózsa Dobó István-bériet 27. péntek 19.00 A tetovált rózsa Latinovits Zoltán-bérlet 28. szombat 19.00 3:1 a szerelem javára Egri Páholy ■ Stúdiószínpad 13. péntek 20.00 Don Juan megjön a háborúból 17. kedd 19.00 ibusár 18. szerda 20.00 Don Juan megjön a háborúból 19. csütörtök 19.00 Don Juan megjön a háborúból 20. péntek 19.00 Gyakorlatok A szentesi Horváth Mihály Gimnázium előadása 22. vasárnap 16.30 Márai Sándor: Előadás a Magyar Kultúra Napja A játékos alkalmából Az oldalt összeállította Pilisy Csenge, Egres Béla, Jónás Péter és Gál Gábor A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN „A kezdet tiszta perce" - Márai-ősbemutató Bohózat előadásakor a nevetés a legfőbb mérce bemutató ELŐTT Feydeau: A hülyéje A játékos: Csendes László Több monodráma után újabb összeállítással lepi meg a közönséget Csendes László a Márai-év kapcsán. A magyar kultúra napja alkalmából január 22-én látható a díszelőadás a stúdiószínpadon. (pilisy) ___________- A kassai Márai-ház felkért, hogy az évfordulóra készítsek egy verses összeállítást. Az én generációm számára el volt zárva Márai, így különösen izgalmas felfedezést jelent A sakk avagy A játékos című verses drámájára is most találtam, s beleszerettem magába a gondolatba, majd ahogy belemélyültem, rájöttem: ezt el kell játszani - meséli egy csésze tea mellett Csendes László. - Néhány évvel ezelőtt már foglalkoztam Máraival: Kassán a nevét viselő stúdiószínház felavatására pályázatot írtak ki, melyet megnyertem. De az teljesen más összeállítás volt, hiszen azt Hernádi Gyula írta Márairól, én rendeztem.- Most kristálytisztán csak Márait tolmácsolok, és az Ő gondolatait - folytatja a színművész. - Kimondva nincs, de kisejlik, hogy a Mindenható és Lucifer között folyik a játszma. A sakktáblán a fehér és a fekete ember látható. A sakkfigurákat egy-egy színházi jel különbözteti meg, a köztük való váltás villámgyors. Nehéz megküzdeni a szöveggel, a Máraira oly jellemző titkos tartalmakat kell megfejteni és érthetővé tenni. Brecht epikus színházi stílusának hatása kiérezhető: helyenként becsalogat a történésbe, elringat, de Lucifer ellenpontozó megnyilvánulásai mindig vissza is zökkentenek a realitásba és elgondolkodtatnak. Jónás Péter dramaturg-rendezővel együtt öntjük formába a Márai által elképzelt sakkjátszmát. A darab a világ teremtésével kezdődik. Majd megszólal Lucifer: „A kezdet tiszta percén üdvözöllek.”. Minden kezdet tiszta. De folyamatában az eszme bepiszkolódhat. Csak egy végső kataklizma tud segíteni: így indul újra a körforgás. Máté Gábor másodszor rendez Egerben. Ez alkalommal egy igazi vígjátékot, a „farce”, a bohózat legjelesebb francia képviselőjének művét. A rendezővel beszélgettünk a készülő előadásról. Egres Béla- Vígjátékot, különösen Feydeau-t rendezni kényes, vagy inkább nehéz dolog. Mennyiben nehezebb, mint drámát színre vinni?- Azért nehezebb, mert rögtön lemérhető, hogy sikerült-e - véli Máté Gábor. - Amikor egy tragédiában csönd van, gondolhatja az ember, hogy hatást ért el, de jelentheti az unalmat is. Ám ha egy ilyen előadásnál nem nevet a néző, az akkor nem sikerült.- Hogyan lehet a közönséget megnevettetni?- Jó darab kell hozzá, jó szöveg, Feydeau ezt tudta, az biztos.- Kié a felelősség, a rendezőé vagy a színészeké?- Természetesen lehet azt mondani, hogy a rendezőé, de azért a színészeknek is van jócskán.- Ismét sok fiatallal dolgozik együtt. Túdható, hogy a vígjátékjátszás a legnehezebb a színészeknek. Talán több tapasztalat kell hozzá.- Ez nem kor kérdése. A tapasztalatot megszerzik a próbák folyamán, mert azt nem lehet máshonnan megkapni. Egy másik darabban szerzett tapasztalat mit sem ér. Ezt a közönséggel együtt kell tanulni. Amikor már előadtunk egy darabot, a színésznek meg kell tanulnia, hogy azt a néző hogyan veszi, és valamelyest ehhez kell idomulnia. Ez persze nem azt jelenti, hogy loholni kéne a közönség után, de minden előadásnak megvannak azok a sajátosságai, melyeket hiába próbál be a színész, mert a teli nézőtér előtt egy új előadás születik. Mely szerencsés esetben nagyon hasonlít ahhoz, ami a próbák alatt kialakult.- Ha már a próbáknál tartunk. Ez az a műfaj, ahol nagyon „takkra”, pontosan kell dolgozni. Elég lesz arra a próbafolyamatra szánt idő, hogy minden a helyére kerüljön?- Próbálunk rendesen, haladunk is, ahogy elképzeltem, ezért lehetségesnek tartom, hogy teljesen kész leszünk a bemutatóra. Nyolc évet dolgoztam vidéken, és soha sehol nem volt több idő egy színdarabra, mint most erre. Ennyi idő alatt meg kell tudni csinálni.- Talán az utóbbi időben kicsit elkényelmesedtünk?- A múlt évadban az Éjjeli menedékhelyet talán két nappal próbáltam tovább, mint ezt fogom. Nem hiszem, hogy ez a két nap bármit számítana. Az azonban tény, hogy Budapesten hosz- szabb próbaidők vannak. Egy vidéki színház nem repertoárral dolgozik, hanem mindig új bemutatót kell, hogy tartson, míg a fővárosban rengeteg folyamatosan, évekig játszható előadás fut.- Az említett Gorkij-darab keményebb, nehezebb volt, mint ez. Melyiket szereti jobban?- Feydeau abszolút kedvenc színpadi szerzőim közé tartozik. A mesterségnek tökéletesen a birtokában volt, és nagyon mély emberismerettel rendelkezett. A bohózatot pedig szereti a néző, mert ki ne szeretne nevetni! Ezenfelül remek színészekkel dolgozom ismét. Máté Gábor Készül a Kísértetek a stúdiószínpadon Blaskó Balázs színészeivel, Hüse Csabával, Saárossy Kingával és Venczel Valentinnel az Ibsen-dráma próbáján Február elején mutatják be a stúdiószínpadon Ibsen: Kísértetek című drámáját. Blaskó Balázs rendező vall a darab belső összefüggéseiről, a rendezés irányairól. J. Péter.- Hasonlóan a legutóbbi rendezésemhez (Nem félünk a farkastól), itt is egy mikroszkóp tárgylemezén figyeljük a személyes sorsok ütközését, múltbeli gyökereiket, a jövőre vonatkozó erővonalaikat. Engem mindig a lelkek közeli vizsgálata, az emberek közötti finom rezdülések érdekelnek, és nem a nagy tömegeket és látványelemeket mozgató rendezői színház. Homály, sötétség uralja szimbolikusan és konkrétan is a játékteret - a napot szinte soha nem látjuk, egyfolytában esik, korán sötétedik. Mindenkit szorít az idő, mindenki tisztázni akar valakivel valamit, zsigeri szenvedélyek hajtják a szereplőket. A mikroszkóp alatt fel is nagyítódnak ezek az érzelmek. De minden sors, szándék hazugságokra épül, egymásba gabalyodik, ütközik.- Nem egy XIX. századi polgári házba helyezzük a darabot. A történet a pillanatnyi jelenben, múlt és jövő között, az idő kortalan terében játszódik. Ez a darab a görög sorstragédiák sűrű atmoszféráját idézi. Ezt szeretném a megjelenítésben is erősíteni. A Kísértetek a velünk élő hazugságok, eltitkolt, ki nem mondott összefüggések, melyek befolyásolják az életünket. Személyes és társadalmi értelemben is. Ha nem tudjuk megfogalmazni a múltban rejlő problémákat, melyek a jelent is torzítják, akkor a jövőt rontjuk el. Többek között azért nyúltam ehhez a darabhoz, mert ennek az igazságnak 2006-ban Magyarországon is súlyos aktualitása van. Az Ibsen-műben a rosszul alkalmazott, életidegen vallási dogmáknak, a társadalmi közmegítélésnek, elvárásoknak való megfelelés, vagy a velük való szembehe- lyezkedés határozza meg az emberi sorsokat. Mai mindennapjainkban is megfigyelhetjük a hazug társadalmi paneleket, erkölcsi bástyákat, százszor is elismételt, már semmit nem jelentő szlogeneket, melyekkel harcolunk, vagy melyek mögé el lehet bújni.- A Kísértetekben a tartalmatlan társadalmi elvárások ütköznek egy szabadság, tisztaság, őszinteség felé törő emberi vágy- gyal. Bár első olvasásra pesszimista a befejezés, de benne van a megtisztulás lehetősége. Ezt szeretnénk mi megmutatni. Az igényt, hogy a jövőben másképp éljük az életünket, hogy időben tisztázzuk a múltbeli hazugságokat és bűnöket. I
