Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-13 / 11. szám

Tapsvihar kísérte Ibisért December 5-én a Szegvári Menyhért által rendezett Parti Nagy Lajos-műnek, az Ibu- sárnak előadásával tért vissza a színpadra Nádasy Erika, balese­tét követő gyógyulása után. A be­mutatón a lelkes közönségen kí­vül a nézőtéren ült a darab szerzője is. A premiert követően Parti Nagy Lajos elmondta: pon­tosan azt látta viszont a színpa­don, ahogyan elképzelte az ibusári vasútállomást és benne Sárbogárdi Jolánt. Szentesi gyakorlatok A kérdéseket ontó riporter esete a szófukar egykori gimnazistákkal Január 20-án este külön­leges színházi előadás lesz a stúdiószínpadon: a szentesi gimnázium le­gendás drámatagozatá­nak tanárai ezúttal saját maguk játszanak egy da­rabot. Három volt tanítvá­nyukkal, jelenleg a szín­házunk színészeivel (Mé­száros Sára, Dér Gabriel­la, Tóth Levente) ültem le beszélgetni arról, hogy mit jelent az, ha valaki Szentesre járt. Feszenge­nék, mit is lehet erről mondani. Már kezdek megijedni, hogyan lesz ebből interjú. Aztán felte­szem az első kérdést. Jónás Péter LEVENTE: - A „szentesiség”? Például jön a színházhoz egy új színésznő, Mészáros Sára, gondolod, egy kedves, karcsú, Tóth Levente szép szemű lány, ennyi. Aztán megtudod, hogy Szentes - ez már egy meg­előlegezett barátság, minimum másfél órás dumcsi: kik tanítot­tak, kikkel jártál... SÁRA: - Ternyák melyik osz­tályba is járt? qabí: - A húga eggyel alat­tunk... Sára: - De ott volt még az öcs- cse is! Nevek keringenek, egymás szavába vágva sorolják, ki van a tévénél, ki melyik színház­ban, ki filmes, kiből lett egy idő­ben Demszky szóvivője, és ki lett pap Pécsen. Kapkodom a fe­jem, próbálok jegyzetelni. Egy­szer csak Sára felkiált, hogy te­gyük már akkor tisztába, mi is ez a szentesi drámatagozat! Emelt szintű irodalomórák, dél­utánonként kreatív óra, szín­padnak hívtuk, veti közbe Gabi, majd Levente teszi hozzá, hogy félévente meg volt az a, minek Mészáros Sára is hívtuk, mustra!, vágja rá Gabi, és Sára már mondja is, hogy tíz verset és öt monoló­got kellett tud­ni a mustrára, mintha felvéte­liznél, egészíti ki Gabi, majd Le­vente, aki korábban volt szente­si a lányoknál, megjegyzi, hogy náluk még a mustrán bárki bár­mivel felléphetett, ő például megzenésített József Attila-ver- sekkel, a Fesztbaum Bélával, akiről persze a lányok megint tudnak valarpi újat, hogy a Bé­la az most hol és mit, próbálom követni, pislogok. Megint Sára kísérel meg új medret találni a lavinának, hogy mi is az, amiért szerettük Szentest, van egy tit­ka, az biztos, kontrázik Gabi, Le­vente tudja, hogy hát amiatt, hogy négy évig 24 órát töltöt­tünk együtt, a koliban is, Gabi szerint ez egy olyan zárt világ volt, hogy a szülőkhöz hazamen­ni egy Holdutazással ért fel, Sá­ra sugárzik, mikor eszébe jut, hogy a koliban kiszedtük az ab­lakrácsokat, és a strandra is be­szöktünk, Gabi felsóhajt, ba­kancs, kendők, tarisznya, feke­te szoknya, Levente rávágja, hogy bőrkarkötők, na és a titok, folytatja Sára még mindig su­gárzó arccal, hát a szabadság, a kreativitás, és hogy nem az volt a lényeg, hogy profi színészt ne- '-<11 veljenek belő­lünk, hanem hogy együtt voltunk, és hogy minden­kivel egyénen­ként foglalkoz­tak, fűzi hozzá Gabi, Levente meghatódva idézi fel az igazga­tó Bácskai Miska bácsi levelét, amit személyesen neki írt, mi­kor nem akart elmenni pótvizs- gázni: tudod, mit mondott a macska a papagájnak: csak nem beszarni. levente: - És még egy jellem­zője van a szentesieknek: 25 per­ce a riporter egy kérdést sem tu­dott közbepréselni... Dér Gabriella fi Gárdonyi Gáza Színház műsora ■ Nagyszínpad 13. pernek 19.00 A Pál utcai fiúk Pedagógus-bérlet 14. szombat 19.00 A Pál utcai fiúk Hevesi Sándor-bérlet 17. kedd 15.00 3:1 a szerelem javára Ady Endre-bértet 18. szerda 19.00 A Pál utcai fiúk Németh László-bérlet 19. csütörtök 15.00 A Pál utcai fiúk Vörösmarty Mihály-bérlet 20. péntek 11.00 3:1a szerelem javára A Nyugdíjasok Heves Megyei Jegyek nem válthatók! Szövetsége részére 21. szombat 19.00 A tetovált rózsa Kelemen László-bérlet 22. vasárnap 18.00 A Pál utcai fiúk Díszelőadás a Magyar Kultúra Napja alkalmából 24. kedd 19.00 A Pál utcai fiúk Blaha Lujza-bérlet 25. szerda 19.00 A Pál utcai fiúk Radnóti Miklós-bériet 26. csütörtök 19,00 A tetovált rózsa Dobó István-bériet 27. péntek 19.00 A tetovált rózsa Latinovits Zoltán-bérlet 28. szombat 19.00 3:1 a szerelem javára Egri Páholy ■ Stúdiószínpad 13. péntek 20.00 Don Juan megjön a háborúból 17. kedd 19.00 ibusár 18. szerda 20.00 Don Juan megjön a háborúból 19. csütörtök 19.00 Don Juan megjön a háborúból 20. péntek 19.00 Gyakorlatok A szentesi Horváth Mihály Gimnázium előadása 22. vasárnap 16.30 Márai Sándor: Előadás a Magyar Kultúra Napja A játékos alkalmából Az oldalt összeállította Pilisy Csenge, Egres Béla, Jónás Péter és Gál Gábor A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN „A kezdet tiszta perce" - Márai-ősbemutató Bohózat előadásakor a nevetés a legfőbb mérce bemutató ELŐTT Feydeau: A hülyéje A játékos: Csendes László Több monodráma után újabb összeállítással lepi meg a közönséget Csen­des László a Márai-év kapcsán. A magyar kultú­ra napja alkalmából janu­ár 22-én látható a díszelő­adás a stúdiószínpadon. (pilisy) ___________- A kassai Márai-ház felkért, hogy az évfordulóra készítsek egy ver­ses összeállítást. Az én generáci­óm számára el volt zárva Márai, így különösen izgalmas felfede­zést jelent A sakk avagy A játékos című verses drámájára is most ta­láltam, s beleszerettem magába a gondolatba, majd ahogy belemé­lyültem, rájöttem: ezt el kell ját­szani - meséli egy csésze tea mel­lett Csendes László. - Néhány év­vel ezelőtt már foglalkoztam Máraival: Kassán a nevét viselő stúdiószínház felavatására pályá­zatot írtak ki, melyet megnyer­tem. De az teljesen más összeállí­tás volt, hiszen azt Hernádi Gyu­la írta Márairól, én rendeztem.- Most kristálytisztán csak Márait tolmácsolok, és az Ő gon­dolatait - folytatja a színművész. - Kimondva nincs, de kisejlik, hogy a Mindenható és Lucifer kö­zött folyik a játszma. A sakktáb­lán a fehér és a fekete ember lát­ható. A sakkfigurákat egy-egy színházi jel különbözteti meg, a köztük való váltás villámgyors. Nehéz megküzdeni a szöveggel, a Máraira oly jellemző titkos tar­talmakat kell megfejteni és érthe­tővé tenni. Brecht epikus színhá­zi stílusának hatása kiérezhető: helyenként becsalogat a törté­nésbe, elringat, de Lucifer ellen­pontozó megnyilvánulásai min­dig vissza is zökkentenek a rea­litásba és elgondolkodtatnak. Jó­nás Péter dramaturg-rendezővel együtt öntjük formába a Márai által elképzelt sakkjátszmát. A darab a világ teremtésével kezdődik. Majd megszólal Luci­fer: „A kezdet tiszta percén üdvö­zöllek.”. Minden kezdet tiszta. De folyamatában az eszme be­piszkolódhat. Csak egy végső ka­taklizma tud segíteni: így indul újra a körforgás. Máté Gábor másodszor rendez Egerben. Ez alka­lommal egy igazi vígjáté­kot, a „farce”, a bohózat legjelesebb francia képvi­selőjének művét. A ren­dezővel beszélgettünk a készülő előadásról. Egres Béla- Vígjátékot, különösen Feydeau-t rendezni kényes, vagy inkább nehéz dolog. Mennyiben nehe­zebb, mint drámát színre vinni?- Azért nehezebb, mert rögtön lemérhető, hogy sikerült-e - véli Má­té Gábor. - Amikor egy tragédiában csönd van, gondolhatja az ember, hogy hatást ért el, de je­lentheti az unalmat is. Ám ha egy ilyen előadásnál nem nevet a né­ző, az akkor nem sikerült.- Hogyan lehet a közönséget megnevettetni?- Jó darab kell hozzá, jó szöveg, Feydeau ezt tudta, az biztos.- Kié a felelősség, a rendezőé vagy a színészeké?- Természetesen lehet azt mon­dani, hogy a rendezőé, de azért a színészeknek is van jócskán.- Ismét sok fiatallal dolgozik együtt. Túdható, hogy a vígjá­tékjátszás a legnehezebb a színészeknek. Talán több ta­pasztalat kell hozzá.- Ez nem kor kérdése. A tapasz­talatot megszerzik a próbák folya­mán, mert azt nem lehet máshon­nan megkapni. Egy másik darab­ban szerzett tapasztalat mit sem ér. Ezt a közönséggel együtt kell tanulni. Amikor már előadtunk egy darabot, a színésznek meg kell tanulnia, hogy azt a néző hogyan veszi, és valamelyest ehhez kell idomulnia. Ez persze nem azt je­lenti, hogy loholni kéne a közön­ség után, de minden előadásnak megvannak azok a sajátosságai, melyeket hiába próbál be a szí­nész, mert a teli nézőtér előtt egy új előadás születik. Mely szeren­csés esetben nagyon hasonlít ah­hoz, ami a próbák alatt kialakult.- Ha már a próbáknál tartunk. Ez az a műfaj, ahol nagyon „takkra”, pontosan kell dolgoz­ni. Elég lesz arra a próbafolya­matra szánt idő, hogy minden a helyére kerüljön?- Próbálunk rendesen, haladunk is, ahogy elkép­zeltem, ezért lehetséges­nek tartom, hogy teljesen kész leszünk a bemutató­ra. Nyolc évet dolgoztam vi­déken, és soha sehol nem volt több idő egy színdarab­ra, mint most erre. Ennyi idő alatt meg kell tudni csinálni.- Talán az utóbbi időben ki­csit elkényelmesedtünk?- A múlt évadban az Éjjeli me­nedékhelyet talán két nappal próbáltam tovább, mint ezt fo­gom. Nem hiszem, hogy ez a két nap bármit számítana. Az azon­ban tény, hogy Budapesten hosz- szabb próbaidők vannak. Egy vi­déki színház nem repertoárral dolgozik, hanem mindig új be­mutatót kell, hogy tartson, míg a fővárosban rengeteg folyamato­san, évekig játszható előadás fut.- Az említett Gorkij-darab ke­ményebb, nehezebb volt, mint ez. Melyiket szereti jobban?- Feydeau abszolút kedvenc színpadi szerzőim közé tartozik. A mesterségnek tökéletesen a birtokában volt, és nagyon mély emberismerettel rendelkezett. A bohózatot pedig szereti a néző, mert ki ne szeretne nevetni! Ezenfelül remek színészekkel dolgozom ismét. Máté Gábor Készül a Kísértetek a stúdiószínpadon Blaskó Balázs színészeivel, Hüse Csabával, Saárossy Kingával és Venczel Valentinnel az Ibsen-dráma próbáján Február elején mutatják be a stúdiószínpadon Ib­sen: Kísértetek című drá­máját. Blaskó Balázs ren­dező vall a darab belső összefüggéseiről, a rende­zés irányairól. J. Péter.- Hasonlóan a legutóbbi rende­zésemhez (Nem félünk a farkas­tól), itt is egy mikroszkóp tárgy­lemezén figyeljük a személyes sorsok ütközését, múltbeli gyö­kereiket, a jövőre vonatkozó erő­vonalaikat. Engem mindig a lel­kek közeli vizsgálata, az embe­rek közötti finom rezdülések ér­dekelnek, és nem a nagy töme­geket és látványelemeket moz­gató rendezői színház. Homály, sötétség uralja szim­bolikusan és konkrétan is a játék­teret - a napot szinte soha nem látjuk, egyfolytában esik, korán sötétedik. Mindenkit szorít az idő, mindenki tisztázni akar valakivel valamit, zsigeri szenvedélyek hajtják a szereplőket. A mikro­szkóp alatt fel is nagyítódnak ezek az érzelmek. De minden sors, szándék hazugságokra épül, egy­másba gabalyodik, ütközik.- Nem egy XIX. századi polgá­ri házba helyezzük a darabot. A történet a pillanatnyi jelenben, múlt és jövő között, az idő korta­lan terében játszódik. Ez a darab a görög sorstragédiák sűrű at­moszféráját idézi. Ezt szeretném a megjelenítésben is erősíteni. A Kí­sértetek a velünk élő hazugságok, eltitkolt, ki nem mondott össze­függések, melyek befolyásolják az életünket. Személyes és társadal­mi értelemben is. Ha nem tudjuk megfogalmazni a múltban rejlő problémákat, melyek a jelent is torzítják, akkor a jövőt rontjuk el. Többek között azért nyúltam eh­hez a darabhoz, mert ennek az igazságnak 2006-ban Magyaror­szágon is súlyos aktualitása van. Az Ibsen-műben a rosszul alkal­mazott, életidegen vallási dog­máknak, a társadalmi közmegíté­lésnek, elvárásoknak való megfe­lelés, vagy a velük való szembehe- lyezkedés határozza meg az em­beri sorsokat. Mai mindennapja­inkban is megfigyelhetjük a ha­zug társadalmi paneleket, erköl­csi bástyákat, százszor is elismé­telt, már semmit nem jelentő szlo­geneket, melyekkel harcolunk, vagy melyek mögé el lehet bújni.- A Kísértetekben a tartalmat­lan társadalmi elvárások ütköz­nek egy szabadság, tisztaság, őszinteség felé törő emberi vágy- gyal. Bár első olvasásra pesszi­mista a befejezés, de benne van a megtisztulás lehetősége. Ezt szeretnénk mi megmutatni. Az igényt, hogy a jövőben másképp éljük az életünket, hogy időben tisztázzuk a múltbeli hazugsá­gokat és bűnöket. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom