Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-10 / 289. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 10.. SZOMBAT Merre vezessen az út? FOTÓ: GÁL GÁBOR A lakossági ellenvélemények miatt a terület szabályozási tervének további tárgyalását elhalasztották Az Almagyar-Merengő vá­rosrész Szabályozási Ter­vét a város közgyűlése október végén tárgyalta első' fordulóban. Az ezzel kapcsolatban a közel­múltban szervezett lakos­sági fórumon parázs han­gulatú vita zajlott a terve­zett elkerülő út e város­részt érintő szakaszáról. (Négyessy) EGER A város szerkezeti tervében keleti elkerülő útként feltüntetett út a Kistályai úttól a TESCO-ig, majd a felsőtárkányi útig alterna­tív közlekedési lehetőséget te­remtve tehermentesítené a Mek- csey-Bástya-Tetemvár útvona­lat, ugyanakkor megnyitná a Me­rengő további fejlesztését. A fórumon nagy létszámban megjelent lakosok számos ellen­érvet hoztak fel a tervezett nyomvonal ellen, s úgy vélik, hogy az utat keletebbre, a lakó­övezettől távolabb kellene vezet­ni. A tervezett út részletes tervé­nek hiányában nem kaphattak választ arra a sokakat érintő kér­désre, hogy a Rozália temető mellett elmenő útszakasz meny­nyiben érinti az ott lévő sírokat. A fórumon Békési József, a nyolcvanas évek tanácselnök-he­lyettese is felszólalt. Voltak, akik megjegyezték, eredetileg ő jelöl­tette ki ezt az útvonalat, ma vi­szont tiltakozik ellene. Békési Jó­zsef elmondta, hogy csaknem negyed évszázada még koránt­sem volt ennyi gépkocsi Eger­ben, továbbá szó sem volt a sztrádáról, amelyről most a ter­vezett elkerülő úton közlekedné­nek a teherautók, kamionok a bevásárlóköz­ponthoz, ami ugyancsak nem létezett 1982- ben. Azért emel szót a terv ellen, mert ma már rendkívül fontos szempont a környezetvédelem, a környezeti terhelés - zajhatás, le­vegőszennyezés - és a balesetve­szély, ha lakóterületen vezet vé­gig az út. Ez a terület nemcsak zöldövezet, de turisztikai szem­pontból is frekventált: közel az uszoda és a vár. Békési József úgy véli, ha a környezetvédelem nem­zetbiztonsági szempontokat is le­győzhetett - lásd Zengő -, úgy fi­gyelemmel illenék lenni az e vá­rosrészekben élő emberekre is. A nyugalmazott tanácselnök­helyettes arra is kitért, hogy ere­detileg a Vörösmarty úton 3-5 forgalomirányító lámpa volt, ma már 23 kell a biztonságos közle­kedéshez. Ezáltal lelassult a köz­lekedés, forgalmi dugók alakul­nak ki. Hasonló helyzet várható tíz év múlva az elkerülő úton Is, ha lakott területre tervezik. A ka­mionok, amelyek nem követik a zöldhullámot, hatványozottan szennyezik a környezetet. A harmadik szempont, ami az út ellen szól, hogy igényes és ér­tékes területeken halad át, ame­lyek megvásárlása költségesebb, mint a várostól keletebbre az el­hanyagolt, ga­zos földeké. Az sem elhanyagol­ható, hogy a Ro­zália temetőben állítólag 60-80 sírt kellene ex­humálni. Békési szerint néhány száz méterrel keletebbre sokkal kisebb költséggel, kevesebb anyagi és emberi sérelemmel épülhetne meg az út, Arról nem is szólva, hogy a több hektár aszfaltozott terület és a tervezett egri Rózsadomb to­vább terheli a belváros amúgy is kritikus közműhálózatát. A Vécsey-völgyben többször ta­pasztalt áradat arra figyelmez­tet, hogy a Merengő beépítésével a Maklári-hóstyán élők is ve­szélybe kerülhetnek. Cséfalvai Gyula főépítész ugyanakkor elmondta: az úgyne­vezett „Keleti elkerülő út” nyom­vonalát a város szerkezeti terve jelöli ki - ez lényegében meg­„A fórumon jelen lévő polgármester is megerő­sítette, hogy az év elején széles körű vitára bo­csátják az egész város közlekedését érintő nyomvonalat...” egyezik az 1983-ban megterve­zett és azóta folyamatosan ér­vényben lévő nyomvonallal, ami azért fontos, mert az elmúlt 20 évben a szabályozások ennek fi­gyelembevételével történtek. A Kistályai úttól a felsőtárkányi útig húzódó út kétségtelenül leg­vitatottabb szakasza az Almagyar-Merengő városrészre esik, így természetes, hogy a fó­rumon a vita kizárólag e kérdés körül zajlott. A lakossági ellen- véleményekre tekintettel a terü­let szabályozási tervének továb­bi tárgyalását elhalasztották. A fórumon jelen lévő polgármester is megerősítette, hogy az év ele­jén széles körű vitára bocsátják az egész város közlekedését érin­tő nyomvonalat. Január folyamán szakértők közreműködésével a szerkezeti terv közlekedési kon­cepciójában próbálnak olyan al­ternatív megoldásokat megfogal­mazni, amelyek a felmerült prob­lémákra, véleményekre választ adhatnak. Itt nem csak a jelenle­gi szűk városi keresztmetszetre, a lakossági igényekre, de a hosz- szabb távú hatásokra is figye­lemmel kell lenniük. Ez lényegé­ben a 2004-ben elfogadott, az egész várost érintő szerkezeti terv újbóli közgyűlés elé terjesz­tését jelenti. Csak ennek módosí­tása után kerülhet újból napi­rendre az Almagyar-Merengő városrész szabályozási terve. Egészségügyi támogatás: a regionális tanács osztja RM EGER Az országos szervezet nyo­mán a napokban megalakult az Észak-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács. A testület jelenleg 61 főt számlál, tagjai az érintett megyékből a tisztiorvo­si szolgálatok, egészségbiztosí­tási pénztárak, egészségügyi in­tézmények és a fenntartók kép­viselői - mondta tegnapi sajtótá­jékoztatóján Merczel József, a Heves megyei közgyűlés alelnö- ke, akit a regionális egészség- ügyi tanács elnökhelyettesévé választottak. Szavai szerint a háromtagú el­nökség - amely három évre ka­pott megbízatást - rotációs rend­szerben működik. Az első elnök dr. Trencsényi Erzsébet, a ka­zincbarcikai kórház igazgatója. A tanács munkaszervezete a Borsod megyei ÁNTSZ. A grémi­um jövőre 7 milliárd forintos eu­rópai uniós forrásból gazdálkod­hat, feladata egyebek mellett a régió egészségpolitikai program­jának elkészítése, a betegutak elemzése, beteg-elégedettségi vizsgálatok végzése, de ez a tes­tület látja el az Egészségügyi Fej­lesztési Előirányzat forrásaira kiírt pályázatokkal kapcsolatos teendőket is. A sajtótájékoztatón Szabó Gyula országgyűlési képviselő, az MSZP megyei közgyűlési frakciójának vezetője arról be­szélt, hogy az állami költségve­tés fő számainak elfogadása után álságos, megtévesztő dolog különböző módosítóindítvány­csomagokkal előállni. A hon­atya ezzel a Fidesz „Heves me­gye - 10 milliárd +” nevű javas­latára reagált. Szerinte erről idő­ben, előzetesen kellett volna egyeztetni. Holnaptól új lesz az utazási menetrend M. K. heves megye Holnaptól új me­netrend szerint közlekednek a vonatok és az autóbuszok. A MÁV-nál Budapestről Hatvanba napközben óránként indulnak a járművek: a Budapest-Eger- Budapest közötti gyorsvonatokat nagyobb kapacitású szerelvé­nyekből állítják össze, csökkent­ve a zsúfoltságot. Délelőtt új vo­natpárral bővítik a Vámos- györk-Gyöngyös vonalat. Az egri Dobó IC kocsijait hol­naptól mindkét irányban a Tokaj InterCity továbbítja majd. Mis­kolcról Füzesabonyba és Hat­vanba délután félóránként indí­tanak vonatokat. A Füzes- abony-Eger vonalon a mentrend szinte változatlan marad, csak néhány vonat indulási idejét mó­dosították. Az Agria Volán Rt.-nél holnap­tól reggelente új járat közleke­dik Balatonból Egerbe, Füzes­abonyból Hevesre. Szabad- és munkaszüneti napokon Egerből 21 órakor indul az autóbusz Bé­lapátfalvát érintve Nagyvis- nyóra. Munkaszüneteken két új járat közlekedik Szederkény­puszta és Pétervására között. A hét utolsó tanítási napján 14.30­kor és 15.25-kor Egerből indíta­nak buszt Ózdra. A helyi járatoknál a 2-es üzemidejét kora reggel és dél­előtt bővítik, szombaton és va­sárnap az 5-ös és az 5/A indulá­si sűrűségét 40-ről 30 percre csökkentik. Egyenletesebb lesz a buszközlekedés a csúcsforgal­mi időszakon kívüli órákban a 10-es, a 11-es, a 12-es és a 14-es járatokon. A 37-es buszok útvo­nalát meghosszabbítják a Haj­dúhegy magasabban fekvő ut­cáira. A Mátra Volán Rt.-nél öt jára­tot szüntettek meg, főleg az éjszakaiakat és a hajnaliakat, amelyek gazdaságtalanok. Mint­egy 40 járat indulási és érkezé­si idejét változtatták meg. A he­lyieknél a 3-as főúton üzembe helyezett körforgalmi csomó­pont segíti, hogy a TESCO áruhá­zi végállomást rövidebb idő alatt érhessék el. A Hatvani Volán Rt.-nél az új menetrendben alapvető változá­sok nem történtek, egyedül a Hatvanból Szűcsibe induló jára­tot módosították, amely ezentúl reggel, délben és este Rózsa- szentmártonig közlekedik. A he­lyi járatok az eddigi időpontok szerint működnek tovább. Neumann: a versenyen ők érték el a legnagyobb profitot mese Közgazdasági és vezetési szimulációs gyakorlaton bizonyíthatták tudásukat a középiskola tanulói EGER MESE. Kevesek számára ismert ez a fogalom, melynek valós jelentése igen távol áll a szokásos, a gyermekeknek szánt történettől. A MESE szó egy rövidítés, a jelentése management and economics simulation exercise (közgazda- sági és vezetési szimulációs gya­korlat). Ez valójában egy játék, amiben két-három fős csapatok által irányított képzeletbeli vál­lalatok versengenek egymással a vezető pozíció megszerzéséért. A játék több fordulóból áll. Mindegyikban döntéseket kell hozni a csapatoknak, meghatá­rozzák a termék árát, a termelé­si mennyiséget, a reklámkiadá­sokat, a gyár bővítésére szánt összeget és a kutatás-fejlesztési (R&D) kiadásokat. A játékot az a csapat nyeri, aki a legnagyobb profitot éri el a fordulók során, ezzel megszerezve a legnagyobb pontszámot (MPI - MESE Performance Index: MESE telje­sítménymutató). Az egri Neumann János Kö­zépiskola és Kollégium intézmé­nyében szakkör keretében ké­szültünk az országos verseny­re, Czeglédi Tímea és Kiss Noé­mi tanárnők segítségével. De­cember 8-án Budapesten kerül­tek megrendezésre az idei selej­tezők és az országos döntő. Ma­gyarország legjobb nyolc csapa­tának kiválasztásával esélyt kaptak arra, hogy képviselhes­Sikeres diákok. Összesen 27 csapat jelent meg az idei MESE-bajnok- ságon, ebből hét csapat a Neumann színeiben versenyzett sék az országot a világbajnok­ságon. Összesen 27 csapat je­lent meg az idei MESE- bajnokságort, ebből hét csapat a Neumann színeiben verseny­zett. A résztvevőket sorsolással négy csoportba osztották, így mindegyik terembe legalább egy neumannos csapat jutott. Az elődöntő során két első és két második helyezést zsebeltek be, ezzel biztosítva helyüket az or­szágos döntőn, ahol a résztvevő nyolc csapat közül négy a Neu- mannt képviselte, ezzel jelentő­sen növelve az esélyét annak, hogy a győztes is közülük kerül­jön ki. És így is lett! Egy első, egy második és két ötödik he­lyezést értek el az országos baj­nokságon, a világversenyre pe­dig mind a négy döntős gárda to­vábbjutott. Két szerver számító­gépet nyertünk, több mint fél­millió forintos értékben. Ezzel talán sikerült megköszönnünk a felkészítést és a lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen az iz­galmas versenyen. A tapaszta­latokból egyértelműnek tűnik, hogy a 2006/2007-es tanévben a Neumann ismét indul majd MESE-zni. Végül a győztesek nevei. 1. hely: Nagy Péter, Lovász Tamás, Szabó Ádám. 2. hely: Balás Kár­oly, Bóta Zsolt, Fodor László. 5. hely: Ébel Zsolt, Forgójános, He­gyi Zoltán, Takács Péter, Tóth Dé­nes, Tóth Gábor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom