Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-05 / 284. szám
4 EGÉSZSÉG HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 5.. HÉTFŐ Nassolás: éhségérzet és boldogság Mi az oka a nassolásnak? Azt is hihetnénk, hogy a nassolás csak rossz szokás, és fegyelmezetlenségből, az illető egyéniségéből adódik. Kiderült azonban, hogy vizsgálatokkal kimutatható oka van. Arról van szó, hogy az agyban van egy szerotonin nevű anyag, melynek a koncentrációja ha csökken, leesik, éhségérzés és bizonyos hangulati zavar lép fel. Ezt a kellemetlen érzést, a jóllakottság hiányát viszonylag gyorsan meg lehet szüntetni szénhidráttartalmú étel fogyasztásával, részben egy cigaretta elszívásával is, újabban pedig evés nélkül, gyógyszerrel. Ilyenkor a szerotoninszintet („boldogság- hormon”-nak is nevezik) állítják helyre, de nem mindegy, hogy milyen áron, esetleg felszedett kilók árán vagy sem. Ezek a nassok, édességek ugyanis nemcsak 30-40 százalék szénhidrátot, hanem 30-40 százalék zsírt is, így nagyon sok kalóriát tartalmaznak. Ezért sok elhízott napi 500-1000 pluszkalóriát is vesz fel csak nassolás formájában, ami az elhízásának az alapja lehet. Egy dexfenfluramin-tartalmú gyógyszer (orvosi receptre felír■ ,JHa a szerotonin koncentrációja csökken, éhségérzés és bizonyos hangulati zavar lép fel: a jóllakottság hiányát gyorsan meg lehet szüntetni...” ható és orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható szer) képes arra, hogy a szerotoninszintet és ezáltal a jóllakottságérzést helyreállítsa, és az éhséget kísérő hangulati zavarokat is megszüntesse. Mellékhatásként szájszárazság, álmosság csak néhány százalékban fordul elő. Ugyanakkor nincsen olyan mellékhatása, mint a közelmúltig használt, azóta részben már a forgalomból is kivont amfetamin alapanyagú doppinghatású gyógyszereknek, melyek a központi idegrendszert izgatják, és az esetek 20 százalékában hozzászokást is kialakítottak. Kövér gyerekből beteg felnőtt lesz túlsúly és genetika A szakemberek szerint az örökletes tényezőknek alig van szerepük Mit vesznek a büfében? Idén tavasszal kilenc egri iskola összesen 216 diákját kérdezték meg büfévásárlási szokásaikról. A lányok és a fiúk ebből a szempontból is alapvető különbségeket mutatnak. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy míg a fiúk kifejezetten éhségük csillapítása céljából vásárolnak szendvicset és üdítőt, addig a lányok hajlamosak „nasif, azaz csokit, chipset is venni. A gyógyszer önmagában persze nem elég, a mozgást nem lehet megspórolni... MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE Nemrég egy országjáró egészség- ügyi szűrővizsgálat zajlott: húsz helyszínen a hagyományos szűrések (vérnyomásmérés, tüdőszűrés, rákszűrés) mellett az orvosok vállalkoztak a testsúlymérésre, a testtömegindex számítására, vérzsírszint és vérnyomás mérésére is. Ez utóbbi vizsgálatokra kevés gyerekes család jelentkezett. Akik elmentek, különböző indokok miatt tették. A kövér családok sovány gyerekeiket szerették volna a méréssel evésre ösztönözni, de akadt olyan család is, ahol a szülők a szakemberekre bízták: mondják ki ők, kövér a gyerek. Dr. Czinner Antal professzor, a Heim Pál Kórház Gyermekosztályának vezetője, a Magyar Elhízástudományi Társaság alel- nöke is megerősítette: sokszor a szülőknek és a gyerekeknek sincs reális képük a saját súlyukról. A tinédzserek 15 százaléka küzd súlyfelesleggel, pedig a kövérség önmagában is betegség. A szülők szeretnék pontosan tudni, hogy mi van ennek a hátterében, szeretnék érteni, hogy ők követtek-e el valami hibát, vagy sorsszerű a zsírpárna a gyereken. Azt szeretnék hallani az orvostól, hogy ez nem is egy olyan kövérség, mint az öszszes többi, ez egy belső elválasztású mirigy működési zavara, ami gyorsan és fájdalommentesen kezelhető. A szülők szívesebben hallanák azt is, hogy genetikai problémáról van szó. Ha kövér volt a felmenő, automatikusan kövér lesz az utód is, nincs mit tenni. Pedig az öröklődésnek alig van szerepe a túlsúly kialakulásában. Ami öröklődhet, az inkább a generációkon át rögzülő helytelen táplálkozási szokás, a „rántott hús - pörkölt” kör. Kinek nincs emléke a nagy családi ebédekről, az ezeket követő agóniákról? Ezeket a rossz táplálkozási szokásokat lehet a legnehezebben megváltoztatni. De valami azért megindult... Szerencsére egyre többet hallani arról, hogy az iskolai büfékből, menzákról szeretnék kitiltani a cukros üdítőket, chipseket, kalóriadús szendvicseket. Az egészséges étkeket az orvosok a kórházi büfében is szívesen látnák. Finnországban, amely élenjárt a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, pár éve változtattak a közétkeztetésen. Csupán ennyi elég volt, hogy nagyságrendekkel csökkenjen a betegségek és szívhalálok száma. A normális, ideális testsúly megtalálása és megőrzése azért fontos tizenéves korban, mert ez az ember egyik legérzékenyebb időszaka. A pluszkilók nevetségesek, a kövér gyerek gúny tárFOTÓ: GÁL GÁBOR gya, lelke egy életre sérülhet. Ráadásul már ilyen korban kimutathatók a későbbi betegségek előjelei: zsíranyagcsere-zavarok, megemelkedett koleszterinértékek, nagyobb vérnyomás, és megjelenhet a kettes típusú cukorbetegség. Ha nem kezeljük betegségként a kövérséget már ebben a korban, akkor nincs mit csodálkozni azon, ha ilyen előzmények után egy 35-40 éves férfi egy vasárnap szívinfarktust kap az ebédlőasztalnál. Nemrég az Európai Elhízástudományi Kongresszuson Athénban is elmondták, hogy a kövérség egy olyan kórkép, ami ellen feltétlenül tenni kell. Iszonyatos mértékben növekszik Európában is a kövér felnőttek, de sajnos ákövér gyermekek száma is. Nagy eredmény, hogy az elhízás gyógyszeres kezelése a serdülő korosztály számára is lehetővé vált. A12-18 éves tinédzserek, akiknek eddig csupán a diéta és a testmozgás jelenthetett fogyást, ezután a zsír- felszívódást akadályozó fogyasztó gyógyszer segítségét is igénybe vehetik. Persze orvosi ellenőrzéssel, a mozgás és helyes táplálkozás kiegészítő terápiájaként. Szent-Györgyi Albert mondta egyszer: a statikus iskolával börtönre ítéljük a gyerekeinket. Nem mozognak, ülnek az órán, ülnek a házi feladat, a számítógép előtt, aztán jutalomból lehuppannak a tévé közelébe. így nem lehet fogyni. Jó, hogy a diétás tanácsokon túl van már eszköz az orvos kezében a tinédzserek lefo- gyasztására. Athénben rendkívül szép sikerekről számoltak be a kombinált gyógyszer-mozgás- diéta terápiáról. Fogytak a serdülők, javultak a zsírparaméterek, csökkentek a vércukorértékek. De hangsúlyozni kell: a gyógyszer önmagában nem elég. Radikális életformaváltás, mozgás és szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a kövér tinédzserből ne legyen beteg felnőtt. Persze őket nem azzal lehet meggyőzni, rávenni a fogyásra, hogy sokkal jobban fogják magukat érezni, és nem kapnak szívinfarktust 50 éves korukban. Inkább azzal, hogy megszűnnek a gúnyos megjegyzések, a közösségből való kirekesztés, és nem lesz kisebbrendűségi érzésük életük végéig. Az egészség nemcsak testi, de lelki közérzetben is mérhető. Szegények, gazdagok tegnap és ma: a fogyókúrák története Korábban a kövér emberek főként a jómódúak közé tartoztak, akiknek még túlzott elhízás esetén sem kellett lemondaniuk társaságról, szexről, utazásról, hiszen ekkor még nem kísérte szégyenérzet az elhízást, s meg tudták vásárolni a szolgáltatásokat - például a hordszéket séta, járás helyett. Akkortájt az étkezésről való önkéntes lemondás leggyakrabban vallásos megszállottság következménye volt, remeték, szerzetesek, vagy mint Szent Margit esetében, aki aszketikus megszállottsággal a minimum alá szorította táplálékbevitelét. Egyfajta lázadás volt viszont Ferenc József feleségének, Erzsébetnek állandó fogyókúrája. E tekintetben a XX. század étkezési betegségének, az anorexiának volt az előfutára. Napjaink fogyókúráinak alanyai azonban messze nem lázadásból, hanem sokkal inkább konformizmusból akarnak lefogyni, az általános elvárásoknak szeretnének megfelelni. Az 1920-as években talán a fogyókúrázók több mint a fele sajátos módszerrel kísérletezett: egy bélféregpetét tartalmazó pasztillával fertőzte meg magát. A féregpete bélrendszerünkben megtapadva féreggé fejlődött, növekedni és szaporodni kezdett, és gyakorlatilag elette gazdája elől az ételt. Nem kisebb név, mint Maria Callas, a híres operaénekes is ezzel a módszerrel fogyott le 28 kilogrammot. (Sajnos, testsúlyával együtt a hangja is lefogyott.) Az érem másik oldala, hogy a féregtől megszabadulni nemigen tudtak, s az mindenféle egyéb betegséget is okozott. A XX. század első harmadának másik sikere a vegetarianizmus volt. Magyarországon Bicsérdi Béla volt ennek a fő propagátora, így az ő neve után bicsérdistáknak nevezték követőit. A bicsérdizmus hívei nyers zöldségen és főzeléken éltek. Céljuk azonban nem a fogyókúra volt - bár melléktermékként ez is megvalósult -, hanem az egészséges élet. Nézeteik szerint a legtöbb betegség oka a hús, vagyis a helytelen táplálkozás. Mint minden túlzást követő divat, ez is hamar feledésbe merült Az ideális alkat korról korra változik. Volt idő, mikor a derék lefűzésével érték el a férfiak számára szexuális felhívójel értékű mell- és fardomborulatok kiemelését. Habár itt nem a kövérség leplezése volt a cél, de a túlsúlyos alak oszlopszerűségét a fűző használata leplezni tudta. Viselete nem volt kellemes, a légzést is nehézzé téve elszorította a hasat, összepréselve érezte magát mindenki, aki darázscsípőt akart mutatni. Magának a farnak a kiemelése az afrikai hottentotta törzsnél divat. Náluk valószínűleg genetikai háttere is van a farra hízásnak, de ezt tudatosan is elősegítik. Az ilyen hátsó 30-40 cm-re ugrik ki vízszintesen, a derék alatt hátrafelé. Amikor 1850 körül Európába először hoztak ilyen fekete bőrű nőt, az csodaszámba ment Királyi udvarokban mutogatták, újságot Fogyókúra akupunktúra segítségével cikkeztek róla, mint a szexuális őserő példányáról. (Pszichológiai felmérésekből kiderült, hogy a férfiak szexuális érdeklődését a női alak gömbölyű vonalai hívják elő leghatékonyabban.) Manapság kicsit hasonló a nigériai ibu törzs szokása. Esküvő előtt két-három hétre hízókamrába zárják a menyasszonyt, hogy gusztusosán gömbölyű és kívánatos legyen a teste mindenhol. Ebben a hízókamrában gyakorlatilag mozogni nem tud, rácson keresztül adják be az ínycsiklandozó ételeket - mint a Jancsi és Juliska mesében. Ily módon két hét alatt akár 10 kilóval is lehet növelni a menyasszony „értékét”. Nálunk színészek tudtak tudatosan vállalva gyorsan meghízni. Robert de Niro 20 kilót hízott, hogy Rocky, az ökölvívó hanyatló karrierjének szerepét hitelesen tudja eljátszani. Sharon Gless - aki a Cagney és Lacey sorozat karcsú szőke szereplőjeként vált ismertté - Stephen King Tortúra című drámájának londoni színházi főszerepéért hízott fel 17 kilót 1993-ban. Mint nyilatkozta, nem érdekelte őt a hízás, biztos volt benne, hogy amikor akarja, le tudja adni. Egyébként ez biztosan így is van. Annak nehéz leadni a kilókat, aki észrevétlenül hízik meg, aki nem tudja, hogy mitől, mi az oka, mi van a hízás lelki hátterében. Aki úgy érzi, hogy rejtélyes erőknek van kiszolgáltatva, s ma- gatehetetlenül egyre csak hízik. A férgek után mesterséges szerek jöttek divatba. Előbb a hashajtók, majd később az anyagcsere-gyorsítók, A hashajtók sem váltak azonban be, mert a szervezet hamar hozzászokott, sőt rászokott. Aki rendszeresen szed hashajtót, annak a természetes bélkiürítési reflexei elsorvadnak. Ennél hatékonyabb az önhányta- tás. Az önhánytatók gyakran anorexiás és bulímiás betegek, akik a hánytatásról előbb-utóbb már nem tudnak leszokni, s a naponként akár többszöri hányással anyagcseréjüket súlyosan megterhelik.
