Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-30 / 305. szám
Eltelt egy év... Ilyenkor van, aki számot vet az elmúlt esztendővel. Vajon mit kellene tennünk, hogy jobb legyen a következő? A színészeknek jó szerepeket, a műszaknak dolgos hétköznapokat, a társulat minden tagjának a színházát szerető közönséget kívánunk! (- A szerk.) TÓTH LEVENTE: Nem szoktam fogadalmakat tenni szilveszterkor. Nem hiszek bennük. Nem azon múlik, hogy vala- Tóth Levente mit akarunk, vagy nem. Most mégis „elszámolok", mert olyan dolog történt, ami megváltoztatott körülöttem mindent. APA lettem! Ennél szebb dolog nem is történhetett volna velem. Persze, nekem van a „világon a legszebb” kislányom. Meg a legokosabb, legügyesebb. A fontossági sorrendek is megváltoztak az életemben. Az első helyen a család van és ott is marad! A munka, a színház másodlagos, de azért még nagyon fontos (hátha olvassa az igazgatóm is!). A kislányom születésénél bent voltam a feleségem mellett. Azt hiszem, ha nem vagyok ott, akkor most szegényebb lennék egy élménnyel. És látva a szülés, a vajúdás minden percét, engedjék meg, hogy minden nőnek, aki már túl van rajta, és azoknak is, akik még csak ezután vállalnak gyermeket, őszinte tiszteletemet fejezzem ki, mert én biztos, hogy feladtam volna félúton. Ezúton köszönöm feleségemnek is, hogy megajándékozott egy aranyos „kis emberrel”. ■p- m Kezdődött az ÉjHk jfl jeli menedékjogán Adél gyón szerettem, mert egykori tanárom, Máté Gábor rendezett. Most nyáron forgattam több filmet, például a Csak szex és más semmi című mozit, amiben nagyon jó partnereim voltak. Színésziig is sokat adott ez az időszak. Két hónapig voltam kint Amerikában, ahol részt vettem egy fényűző hollywoodi partin vörös szőnyeggel, viliódzó vakuk kereszttüzében. Ebben az évadban ismét dolgozom Egerben, nagyon hálás vagyok, hogy egy kisebb szünet után visszajöhettem a színpadra. Új évi fogadalmak? Első, hogy nem fogok dohányozni! Meg mindennap tornázom, mert kevés ruha lesz rajtam a készülő Feydau-darabban, és nem akarom kiüldözni a nézőket. SZÍVÓS GYŐZŐ: - A 2005-ös év számomra nagy változást hozott, hiszen hét év után visszajöttem Egerbe, újra la- Szívós Győző kosa és színésze lehetek a városnak. Azt hiszem, sikerült beilleszkednem. Persze volt bennem félelem, várakozás az új kollégákkal szemben, de úgy érzem: félig-meddig „hazajöttem”. A társulat egy részét régóta ismerem, a másik részével „egy húron pendülünk”, együtt zenélünk a Színészzenekarban, de az is sokat segített, hogy mind a Hair, a Halleluja, A Pál utcai fiúk nagy létszámú előadás. Újévi fogadalom? - nevet. - Talán kicsit le kell fogynom, de mindenképpen igyekszem még többet együtt lenni a gyerekeimmel, a családommal. BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT KÍVÁNÓNK KEDVES KÖZÖNSÉGÜNKNEK ÉS OLVASÓINKNAK! A szavaknak el kell hangozniuk ibusár Nádasy Erikával a január 5-i bemutató kapcsán Egy baleset árnyékolta be Nádasy Erika idei évadát, így történhetett meg, hogy az Ibusár című monodráma csak most kerülhet közönség elé az elmúlt évad végi előbemutató után. Ugyan a Don Juan megjön a háborúból című előadásban már jelentős szerepet játszik, az igazi visszatérés mégis ez. Egres Béla- Milyen érzés éppen ebben a monodrámában találkozni újra a közönséggel?- Nagyon meg vagyok ijedve - feleli Nádasy Erika. - Azt várom, hogy annak az egyszeri, májusi előadásnak az érzései térjenek vissza. Sajnos a lábam még mindig nem tökéletes és hiányoznak azok a mozdulatok, amiket akkor meg tudtam tenni, most pedig nem. Óvatosabbnak kell lennem. Mégis azért mertem belevágni, mert Sárbogárdi lolán alakjába belefér ez a bizonytalanság. Természetesen az is nehézség, hogy sok idő telt el azóta, amikor színpadra álltam ebben a monodrámában.- Hogy nehezebb, vagy hogyan könnyebb? Az egyszer már megszületett alkotást újra elővenni, vagy egy újat szülni?- Olyan reménysugár is van bennem, hogy amit akkor jónak láttunk, arról mostanra kiderült, hogy mégsem működik, s ezeket most van alkalom kiküszöbölni. Jó lett volna, ha akkor a közönséggel együtt mehetett volna néhány előadáson keresztül, de alapvetően is az volt a koncepNádasy Erika ció, hogy csak egy előadás, s az új évadban a továbbiak. A baleset nem volt benne a tervben, de szinte mindegy, hogy szeptemberben, vagy januárban kerül újra nézők elé. Megszülni annak idején nagyon nehéz volt. Voltak időszakok, amikor csak néztünk egymásra Szegvári Menyhérttel, a rendezővel, s féltünk, túl nagy fába vágtuk a fejszénket. Aztán átlendültünk a másik oldalra és egyszer csak megoldódtak olyan dolgok, amiktől tartottunk. Most pedig az érzések, a helyzetek visszaköszönnek, visszajönnek. Szegvári hagyta, hogy csináljam, ahogy érzem. Nem erőszakolt rám semmit, csak irányított, így magam alkottam meg az egészet. Ezért mélyen van bennem és könnyen elő tudom csalni magamból.- Új dolgok kerültek-e az előadásba az eltelt hónapok alatt?- Új érzések mindenképpen, de új momentumok semmiképpen sem. Ezt a darabot egyszerűen kell előadni, mert akkor üt nagyot. Poénból is csak azt szabad meghagyni, ami finom. Akkor, a hosszú próbák során ezt a keskeny mezsgyét megtaláltuk. Érzésekben azonban mindenképpen gazdagodott, hiszen azóta annyi minden történt, átértékelődött az emberben. Szerelem vagy család vagy anya, meg mindenféle viszonyok valamelyest átértékelődtek, letisztultak ez alatt a több mint fél év alatt. Sok helyütt rájöttem, hogy egészen más érzelmeket kell megmutatnom, mint tettem korábban. Az előadásmód is tisztul, ma már látom, hogy nem kell mindent nagy erővel megmutatni, csak finoman adagolva. így, tompított élekkel, színesebb és izgalmasabb lesz a jellem és az előadás is.- Mennyire lehet ezt kontrollálni előadás közben? • - Az embernek a fejében kell rendet csinálni és hideg fejjel eldönteni, hogy szépen lassan építkezzen a darab végéig. Tudni kell, meddig nem szabad bizonyos érzelmeket megmutatni. Csak sorjában. Ha ezek eldőltek belül, akkor nagy baj már nem lehet Most már tudok így működni. Talán mert jól volt fölépítve a monodrá- ma-karrierem, kezdve a Piaffal, mely sokszereplős darabból szelídült egyszemélyessé, folytatva a Shirley Valentine-nal, mely el- mesélős darab és most ez a nagyon izgalmas, színes jellemábrázolással teli Sárbogárdi Jolán. Ha félelmeim vannak, az csak annak szól, hogy bírjam energiával, és hogy a szövegnek minden egyes értékes pontja elhangozzék. Úgy, ahogy annak el kell hangoznia. Minden szónak úgy kell szólni, hogy ne sérülhessen a mű, hisz Parti Nagy Lajos is megdolgozott, -küzdött mindegyikért. A Gárdonyi Géza Színház műsora DECEMBER ■ Nagyszínpad 30. péntek 19.00 A Pál utcai fiúk Latinovits Zoltán-bérlet 31. szombat 18.00 3:1 a szerelem javára Bérletszünet ■■■■■■■ JANUÁR ■ Nagyszínpad 1. vasárnap 16.00 Újévi koncert 19.00 Újévi koncert 3. kedd 19.00 A Pál utcai fiúk Csokonai V. Mihály-bérlet 4. szerda 15.00 A Pál utcai fiúk Balassi Báiint-bédet 5. csütörtök 15.00 Micimackó Móricz Zsigmond-bériet 6. péntek 19.00 A tetovált rózsa Jászai Mari-bérlet 7. szombat 19.00 A tetovált rózsa Illyés Gyula-bérlet 10.kedd 10.00 Micimackó Mikszáth Kálmán-bérlet 15.00 Micimackó Benedek Elek-bérlet 11. szerda 15.00 A Pál utcai fiúk József Attila-bérlet 12. csütörtök 19.00 A Pál utcai fiúk Bródy Sándor-bérlet 13. péntek 19.00 A Pál utcai fiúk Pedagógus-bérlet 14. szombat 19.00 A Pál utcai fiúk Hevesi Sándor-bérlet ■ Stúdiószínpad 5. csütörtök 19.00 Ibusár Bemutató előadás 6. péntek 19.00 Ibusár 11. szerda 19.00 ibusár 12. csütörtök 20.00 Don Juan megjön a háborúból 13. péntek 20.00 Don Juan megjön a háborúból Ünnepi nyitva tartás a szervezőirodában és a jegyirodában: Szervezőiroda: Jegyiroda: December 30., péntek 10.00-13.00 18.00-19.00 14.00-18.00 December 31., szombat zárva 14.00-18.00 2006. ianuar l*|én, vasamap zarva! Január 2., hétfő 10.00- 13.00 14.00- 18.00 zárva Január 3., kedd 10.00-13.00 18.00-19.00 14.00-18.00 i____________ ______________________________________ A z oldalt összeállította Pilisy Csenge, Egres Béla, Jónás Péter és Gál Gábor THEÁTRUMI HÍREK Egerben találkoztak a vidéki színházak igazgatói Egerben tartotta soron következő ülését a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete. A 16 tagú szakmai grémium többek között a jövő évi költségvetésről és támogatási lehetőségekről tárgyalt a színházban. A szakemberek megtekintették a Don Juan megjön a háborúból, és A Pál utcai fiúk című előadásokat is. Színházi DVD Sokan ajándékozták meg szeretteiket a színház elmúlt 100 évét bemutató DVD-vel, amely díszdobozban, dupla lemezen eleveníti fel a kőszínház múltját dokumentumfilmmel, riportválogatásokkal. A kiadvány jótékony céllal jelent meg, mivel a megvásárlásból befolyó összeg a Gárdonyi Géza Színházért Alapítványt támogatja. Ibusár, végállomás E. B. Arra a kérdésre, számára milyen állomás Ibusár, Szegvári Menyhért rendező tömören annyit válaszol cseppet sem tréfásan: végállomás. Végállomás, mert valaSzegvári Menyhért hol kell lennie végállomásnak. Ibusár pedig az. Hozzáteszi azért, hogy mindenképpen állomás a pályáján, hisz izgalmas, értékes darabról van szó, főleg ebben a monodrámásított változatban. Nagy és hálás feladat egy színésznőnek, ha jól oldja meg. Emellett pedig rengeteg dologgal szembesít. Ezért is kezdte azzal, hogy Ibusár végállomás, mert mindannyian így érezzük magunkat, mint a darabbeli Sárbogárdi Jolán. Kergetünk valamilyen délibábot, miközben csak Ibusáron vagyunk jegykiadó pénztárosok. Magányosak vagyunk, tarthatatlan családi és párkapcsolatokban élünk, vagy egyáltalán nincsenek kapcsolataink. A magányosságról szól a mű, arról, hogy nem vagyunk képesek saját korlátáinkat vagy bármiféle korlátokat áttörni. Szomorú látlelet erről a társadalomról, mely persze nem csak ebből áll, de mi erre vagyunk érzékenyek, mert ezek érintenek közelről bennünket. Ha belegondolunk, a velünk megtörténő attrocitások hasonlatosak a darabbeliekkel, akár nők, akár férfiak legyünk is. Ráadásul itt egy középkorú, vagy meghatározhatatlan korú nőről van szó, akinek teljesen reményvesztett az élete, amitől rosszabbat el sem lehet képzelni. Arra a felvetésre, hogy nem csak rendezőként, de színészpedagógusként is működik, igyekszik irányítani, fejleszteni színészeit, Szegvári azt mondja, fontosnak tartja, hogy a tehetséges emberek kapjanak olyan feladatot, mely feszegeti képességeik, teljesítőképességeik határát. Nádasy Erika esetében ilyennek gondolja elsősorban a Piafot valamint az Én Shirley című darabokat. Ezek mind egyszemélyes, vagy egy személy köré épülő alkotások, ezért fontos, képes-e a színész az egész előadás terhét cipelni a vállán, avagy sem. Bír- ja-e koncentrációval, képességekkel. Ebbe a sorba illeszkedik az Ibusár is. Szegvári Menyhért úgy gondolja, a művésznő meglehetősen belülről és mélyen ábrázolja a megformálandó figurát. Ezért megint mérföldkő lehet az életében. A darab jó tulajdonságai közt említi, hogy sírni és nevetni lehet rajta, olyan, amelyben játszanak az érzelmekkel. Mivel bőrünkön érezzük mindannyian, nemigen lehet érintetlennek maradni tőle. Még a fiatalok számára sem vidám, köny- nyű operett, hanem iszonyatos csapdákkal, kielégítetlenségek- kel, borzasztó magánnyal, nagy csalódásokkal, undorodásokkal, rossz munkahelyekkel, rossz főnökökkel és főleg beteljesületlen vágyakkal telített mű. Részvét nélkül nincs művészet' A SzínLap kérésére Parti Nagy Lajos mesél az Ibu- sár című huszerettről, melyet január 5-én mutat be az egri színház. Parti Nagy Lajos Jónás Péter- Hogyan született az Ibusár?- 1990-ben írtam egy lányre- gény-paródiát A test angyala címmel, amelynek Sárbogárdi Jolán volt a fiktív szerzője. Később e köré a figura köré írtam egy „huszerettet” a rádió egy meghívásos pályázatára, ez lett az Ibusár. A debreceni színház elkérte tőlem a szöveget, kicsit átdolgoztam, s elindult a történet színpadi karrierje. Az egri már a 15. vagy a 16. bemutató lesz. Az érdekessége az, hogy először jelenik meg az írás monodrámaként a színpadon, ami hozzám nagyon közel áll. Az eredeti ötletem is az volt, hogy a főszereplő tudatában, képzeletében játszódik a történet. Ezért nagyon örültem a megkeresésnek, hogy írjam át az egri színháznak a művet egy hangra. Ott leszek a januári bemutatón!- Kicsoda Sárbogárdi Jolán?- Ma már azt mondom: mindig az a színésznő, aki éppen játssza.- Miért „kellett” megírnod?- Kilenc évig voltam a Jelenkor szerkesztője. Valamelyest megismertem azt az embertípust, mely az írásért életét és vérét is adná, anélkül, hogy felismerné, nem ért hozzá. A dilettánsokról van szó, az irodalom esetlen, tragikomikus peremfiguráiról, akik nagyon el akarnak mondani valamit, de nagyon rosszul írnak. Ahogy öregszem, egyre többször megkérdezem magamtól: egy jó író több és jobb érzelmet is birtokol másoknál csak azért, mert ügyesen bánik a nyelvvel? A válaszom egyre inkább: nem. Az évek során ezek a kedves és reménytelen dilettánsok egyre közelebb kerültek a szívemhez. Egyrészt, mert valahol mindnyájan dilettánsok vagyunk az életben. Másrészt valamire való irodalom soha nem volt meg a megalázottak és megszo- morítottak sorsa iránt érzett őszinte részvét nélkül. Részvét nélkül nincs művészet. A tökéletes és sikeres hősöket meghagyom a ponyvaregényíróknak.- Minden írásod tele van nyelvi viccekkel. Az Ibusár is- ennek ellenére a történet maga nagyon szomorú.- Az életben is minden tragikomikus. Az a nyelvi képződmény érdekel, ahol tragikum és komikum együtt van jelen. A katarzis mindig ilyen határhelyzetekben jön létre. Ezzel az előadásokon is szembesülnek a nézők: sokszor megélik azt az állapotot, hogy sír- hatnékjuk van, de közben kibuggyan belőlük a nevetés, vagy éppen fordítva. Persze, eszemben se volt szegény Sárbogárdi Jolánt kinevettetni. Irónia nincs meg önirónia nélkül. Hiszen, leegyszerűsítve, Flaubert után: Sárbogárdi Jolán én vagyok.