Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-28 / 303. szám

2005. DECEMBER 28., SZERDA • XVI. ÉVFOLYAM 303. SZÁM • ARA 78 FT. ELŐFIZETVE: 63,40 FT / * \ www.hevíesme<íYeihirlap.hu HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, PÉTERVÁSÁRA MEGYEI LŐRINCI, BELAPATFALVA, KISKORÉ VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAP. ÍHEt“™ A FÉRJ TÖRI LE A FELESEG ÖNBIZALMAT, DE A NŐ SEM ROSSZABB SOFŐR n f / KIS TUZIJATEKOKAT ► 11. OLDAL ►9. OLDAL KÖSZÖNTÖTTEK ÚJSÁGÍRÓ: Sárga mellény a gyerekeknek BARTA KATALIN TEL.: 36/513-622 FAX.: 36/513-605 HIRDETÉS TEL.: 36/410-427 FAX.: 36/513-630 TERJESZTÉS TEL.: 80/513-646 _30/471-66-76 A vámosgyörki körzeti megbízott figyelmeztette a gyerekeket: a fényvisszaverő mellény nem pó­tolja a kerékpár­ok előírt kivilágí­tását. ►4. OLDAL Szünidei programok Igaz, a megyeszékhely legtöbb kultu­rális intézményében hosszabb-rövi- debb ideig téli szünetet tartanak, az elfoglalt szülők most is találhatnak programot gyermekeiknek. Bár az igazi „csúcsforgalom” - amint azt több év tapasztalata megerősíti - az adventi játszóházakban csapódik le, a két ünnep között is igénylik a cseme­ték - és a szülők - a szervezett sza­badidős programokat. ►10. oldal IDŐJÁRÁS Sok csapadék, reg­gel még hó, havas eső, napközben vi­szont eső esik. Es­te gyenge hóesés mellett vékonyodik a felhőtakaró. Dél­után +3, reggel 0 fok lesz. ► 12. OLDAL TARTALOM MEGYEI KÓRKÉP 2 POSTAFIÓK 5 HAZAI TÜKÖR 6 VILÁGTÜKÖR 7 GAZDASÁG 8 AUTÓ& MOTOR 9 TV-MŰSOR 11 HOROSZKÓP 12 SZOLGÁLTATÁS 12 SPORT 16 Egyre több a személygépkocsi speciális földrajzi helyzet A jövőben létkérdés lehet a főutak tehermentesítése FOTÓ: PILISY ELEMÉR Csúcsforgalom az egri Vörösmarty utcán. A felmérések szerint a 25-ös főúton naponta 25 ezer jármű halad át EGER Az idén tovább növeke­dett a személygépkocsik szá­ma a megyeszékhelyen is, az utak viszont nem bővültek - mondta Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Kht. Heves Me­gyei Területi Igazgatóságának vezetője. A város speciális föld­rajzi helyzetben van, mert völgyben fekszik. A főutakon viszont tehermentesítésre len­ne szükség. A szakember sze­rint a városban a következő időszakban létkérdés, hogy az észak-déli irányú új útvonal megépüljön, melynek a terv­dokumentációja elkészült. Ez több szakaszból állna, 15 kilo­méter hosszúságú lenne és Fel­németet is elkerülné. Szeren­csi Gábor arra emlékeztetett, hogy a várost érintő 25-ös fő- közlekedési út immár negyed- százada épült. Miközben évről évre nagyobb forgalmat bonyo­lít le, a kapacitása ezzel szem­ben nem bővült. A járművek számának további növekedé­sével még erőteljesebb lesz a jövőbeni leterheltsége. A fel­mérések szerint a 25-ös főúton naponta 25 ezer jármű halad át, ami nagyon sok. ^2. oldal ■HiiMiiiK Skandináv lottó A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása sze­rint az 52. heti Skandináv lottó főnyere­ménye várhatóan 33 millió forint lesz. VESZI A LAPOT? Pálpéter Péter Pál nevét sajnálatosan elírtuk, a jeles tudós neve helyesen: Pálpéter Péter Pál. Örkény István „Ma­kacs sajtóhiba” című egypercesének a veleje ez, és hogy jeles írónk az élet va­lódi anyagából gyúrta történeteit, arra magam is - bár méltatlan - tanúsá­got szolgáltattam. Tegnapi számunk­ban az éjféli miséről szóló tudósítás­ban a gyöngyösi Szent Bertalan temp­lomot a Barátok templomaként emle­gettem. Ez már önmagában is elég nagy baj, de tetézi, hogy nem először történt meg, évekkel ezelőtt egyszer már „lebarátoztam” a nagytemplomot. Mint akkor, úgy tegnap is kaptam sok telefont, barátságosan elnézőt, fino­man dorgálót, na, meg felháborodot­tan és kevésbé cizelláltan lebar- mozósat is. Nincs is mit szépíteni: va­lóban hibáztam. Sajnálom. Tényleg. Nem üres melldöngetős-meakulpázás- sal, hanem nagyon is mélyen. Őszin­tén, de csendesen. Ahogy egy gyütt- mentfirkász a távolodó ünnepre a bejglik romjai alól visszanézni bír. (Mellesleg a hétfői ebéd közben írtam a cikket, amikor a rendes emberek még javában ünnepeltek. Lehet, hogy a mák az oka mindennek.) (s. p.) 9 Később készülhet el a Grassalkovich-szobor hatvan Az eredeti elképzelé­sekhez képest később avatják fel I. Grassalkovich Antal (1694-1771) egész alakos szobrát a település főterén, a polgármesteri hivatal előtt. Többszöri halasztás után az ünnepélyes aktusra a tervek szerint a 2006. évi városna­pon, június végén kerülhet sor. Mint arról beszámoltunk, a képviselő-testület még febru­árban döntött arról, hogy állít­sanak szobrot a település éle­tében kiemelkedő szerepet ját­szó, Mária Terézia-kori nagy- birtokosnak. A feladattal a te­lepülésen élő Balog Kálmán szobrászművészt bízták meg, aki azonban - a lektorátus kor­rekciós javaslatai miatt - a ha­táridő módosítását kérte. A második avatási időpont de­cember 31-e lett volna, ám a munkálatok eltolódása miatt újabb egyeztetésre volt szük­ség, így fogalmazódott meg az újabb dátum. Akadálymentesítéshez pályázati forrás kell heves megye Az Országgyűlés még 1998-ban alkotott tör­vényt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük hosszú távú biztosításáról. A megyei önkormányzat ennek nyomán 2004-ben átfogó fel­mérést és költségbecslést ké­szíttetett a tulajdonában álló középületekben szükséges feladatok elvégzésére. Kide­rült: az összesen 77 ingatlan­ban mintegy 1,2 milliárd fo­rintot kell e célra fordítani. A megyei közgyűlés idei utolsó ülésén tárgyalt a kérdésről. Tavaly és ebben az évben a megye összesen 40 millió fo­rintot különített el az akadály- mentesítésre, azt remélve, hogy lesz majd emellé pályá­zati forrás is, ilyet azonban csak a csányi szociális ottho­ni fejlesztéshez sikerült el­nyerni a decentralizált terü­letfejlesztési keretből. Az egri zsidó polgárokról ÚJ KÖNYV Egy helyi közösség életének száz évéről (N.Z.) EGER Ide jártunk a háború után imádkozni 1950-ig - né­zett szét Székely Gábor a Kos­suth Lajos utcai zsinagógá­ban, amely jelenleg a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont­nak ad helyet, s ahol tegnap bemutatták Orbánné dr. Sze­gő Ágnes új könyvét: Egri zsi­dó polgárok. A kötet alig több mint száz év történését öleli fel. Eger­ben 1840-ben engedélyezték a zsidó családok letelepedé­sét. Eltűnésük 1944-ben a munkaszolgálattal, majd de­portálásukkal kezdődött. Akik túlélték a haláltáboro­kat, s visszatértek, azok kö­zül 1950-ben többen emigrál­tak, aztán 57-ben folytatódott a kivándorlási hullám. A halottakért mondott imá­nál a zsinagógából kiküldik a gyerekeket. Székely Gábor szomorúan idézte fel a napot, amikor már ő volt az egyet­len, aki a kertben várakozott a felnőttekre. Orbánné dr. Szegő Ágnes könyvével emlé­ket állít azoknak, akik mun­kája nélkül a város nem le­hetne az, amilyennek ma lát­hatjuk. A templomukról már csak a képek bizonyítják, hogy gyönyörű volt, de áll még a Kossuth utcában és a Hibay Károly utcában az ima­ház, a zsidó iskola, és számos épület, amelyben éltek, keres­kedtek, műhelyeket működ­tettek, és megmaradt a teme­tőjük, ahová a távol élő leszár­mazottak viszszatérnek em­lékezni. Orbánné dr. Szegő Ágnes Tiszafüreden él, ott kezdte meg kutató munkáját. A szá­lak Egerbe vezettek. Interjú- alanyai, elbeszélői hatására levéltári anyagok gyűjtésébe kezdett, régi újságokat, köny­veket tanulmányozott, fotókat kért és kapott, s összeállítot­ta, megírta az Egri zsidó pol­gárok című kötetét. Munka­társa Breuer Tiborné és Miskolczy László volt, a kiadó a budapesti VPP Bt. ►2. OLDAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom