Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-24 / 301. szám
emlékezés Száz éve született dr. Bán Imre professzor, irodalomtörténész A gyöngyösi ferences gyűjtemény anyagának rendezésében is jeleskedett dr. Bán Imre Kistérségi stúdiót szeretne az egyesület (b. k.) pétervására Az Amatőr Videósok helyi egyesülete öt évvel ezelőtt alakult meg, s jelenleg 18 tagot számlál. Eredetileg elhatározott céljaik között szerepel, egyebek mellett, a város és környékének történelmi-néprajzi emlékeit, a jelenkor mindennapjait, a fontosabb eseményeket megörökíteni, továbbá archiválni és közkinccsé tenni az elektronikus média eszközeivel. Az elmúlt időszakban több, a technika iránt különösképpen érdeklődő fiatalt is bevontak a munkájukba. Az egyesület tagjai működtetik a helyi televíziót, emellett kezelik az archívumot, hangfelvételeket digitalizálnak, valamint az ünnepségekről és az eseményekről készült felvételeket CD-re, DVD-re mentik. Idén 750 ezer forintra nyújtottak be pályázatot, ám ebből csupán 200 ezer forintot nyertek el, amiből 120 ezret már ebben az évben folyósítottak nekik, a fennmaradó 80 ezret pedig a következő esztendőben utalják át a számlájukra. Az elképzelések szerint egy kistérségi szinten működő stúdió létrehozása látványosabbá és eredményesebbé tehetné a jelenlegi városi tv tevékenységét, ám ehhez igazán jelentős fejlesztésre, így 2-3 főállásban dolgozó operatőrre és szerkesztő-riporterre lenne szükség. A tagok bíznak abban, hogy a kistérség megerősödésével erre is mód nyílhat a jövőben. Ünnepek után várják a véradó önkénteseket heves megye A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete és az ÓVSZ Egri Területi Vérellátó december 27-én, kedden és 28-án, szerdán 8-tól 15 óráig a vérellátónál, Egerben, az Árva köz 1. szám alatt várja az önkénteseket. Kedden délelőtt 9-től 12-ig véradás lesz Felsőtárkányban is, az általános iskolában. Ugyanezen a napon délután 2 és 5 óra között Egerbaktán, az általános iskolában szintén fogadják a véradókat tb-kártyájukkal és személyi igazolványukkal. Száz éve született az utolsó magyar iskolateremtő' tudósok egyike, dr. Bán Imre (1905-1990). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem irodalomtörténet-professzoráról, az irodalomtudomány nemzetközi hírű doktoráról kevesen tudják, hogy pályája kezdetén, a franciaországi Sorbonne-ról hazatérve, több mint két évtizedig Gyöngyösön tanárkodon. Juhani Nagy János Fél évszázaddal azután, hogy - egy megmaradt névsor tanúsága szerint - József Attilával együtt látogatta Horváth János szemináriumait, ekképp összegezte pályáját a debreceni egyetemek lapja, az e sorok szerzője által is szerkesztett Egyetemi Élet hasábjain 1977-ben: „Eredetileg különben majdnem nyelvész lettem, de Horváth János és Párizs döntött: végképp az irodalom felé fordultam.”. A Collége de France előadásain felvérteződött Bán Imre, aki A. Meillet nyelvészeti előadásait hallgathatta és Chamard professzor hatására kezdett el a reneszánsszal foglalkozni, Párizsból hazatérve Gyöngyösön lett középiskolai tanár. (Egy levéltári dokumentumban akkori kézIzgalmas olvasnivalókból lehet válogatni írásával olvasható: „Pontos címem: Bán Imre ált. gimn. tanár Gyöngyös, Hanák tér 1. szám.”.) Itt készült fel 1930-1952 között a tudományos pályára. Szorgalmasan tanulmányozta a régi magyar irodalmat, és sokat publikált mind a Heves megyei, mind az országos sajtóban. Hely- történeti, nyelvészeti cikkeit is őrzik a megsárgult újságlapok. Kisebb irodalmi tanulmányainak köszönhette, hogy 1949-ben bevették a Magyar Irodalomtörténeti Társaság „régi magyar” munkaközösségébe, ahol akkoriban Esze Tamás, Klaniczay Tibor és Szauder József ténykedett. A gyöngyösi középiskolai tanár e társaság tagjaként 1990-től rendszeresebben jelentetett meg irodalomtörténeti publikációkat. „Az iskolában az volt a legfontosabb igényem, hogy tudományos szinten tanítsak” - emlékezett vissza gyöngyösi éveire a később nemzetközi hírű egyetemi professzor, akit már a középiskolában is tudós-tanárnak neveztek. A hevesi kisváros megfelelő környezetet nyújtott számára az olvasáshoz, a kutatáshoz, mert pompás anyaga volt a levéltárnak, a ferences gyűjtemény anyagát pedig Bán Imre rendezte. Egy gyöngyösi diák - később Bán Imre tanársegéde, oktatótársa a Kossuth egyetemen -, Szuromi Lajos így emlékezett vissza: „1951 körül bejelentették az iskolában, hogy minket magyarból Bán Imre tanár úr fog tanítani. De igen rövid ideig örülhettünk az egész városban tudósként számon tartott tanárnak, mert Debrecenbe került, az a hír járta, hogy monográfiát ír Zrínyi Miklósról. Bán Imre családjával együtt a Kioszk mellett lakott, a parókiaudvar szomszédságában, Kabdebó Lórántékkal egy udvarban. Imre bácsit mindenki tisztelte, szerette, ami nem volt csekélység egy katolikus városban, hiszen reformá- tusságát mindig híven őrizte.’’. Bán Imrét a debreceni egyetemre Juhász Géza hívta meg 1952- ben. Egy év múlva már a TIT egyik alapító tagja, öt évig a bölcsészkar dékánja. 1957-ben kapta meg a kandidátusi fokozatot, 1963-ban a tudományok doktora lett. Pályája során többször lépett elsőnek új, tudományos területekre, például a '60-as évek elején az irodalomelmélet-történet hazai kutatásának megkezdésével (ennek eredménye az Izmus-sorozat indító kötete, A barokk). Apáczai Csere Jánosról szóló monográfiájához átbúvárkodta a teljes XVII. századot. 1959-ben ő adta ki - modern helyesírással - a Magyar Enciklopaediát a Magyar Klasszikusok sorozatban. Későbbi jelentős munkái közül az egyik az „Eszmék és stílusok tanulmánygyűjteménye”; a másik „A Karthauzi Névtelen műveltsége” (Akadémia, Bp. 1976) címet viseli. A professzor nem volt elefántcsonttoronyba zárkózott tudós. Közéletiségére csak egy példa: 1969-ben Illyés Gyulával együtt támogatója volt annak a kezdeményezésnek, hogy az akkor felálló szikszói gimnáziumot a Pá- rizs-rajongó Szepsi Csombor Mártonról, az Europica varietas szerzőjéről, az egykori szikszói iskolamesterről nevezzék el. Bán Imre számít hazánk első Dante-szakértőjének. A Színjáték költőjével is a gyöngyösi gimnáziumban ismerkedett meg igazán. Évtizedekkel később gyakran beszélt nekünk, egyetemi hallgatóinak is 20-25 ívesre tervezett Dante-monográfiájá- ról, észre sem véve, hogy a mondandóját aláfestő olasz idézet zengzetes recitálása után elfelejtett „visszaváltani” magyarra, s egy órán át ékes olaszsággal ejtette zavarba a zöldfülű - elsővagy másodéves - bölcsészeket. Diákjait azonban legalább annyira tisztelte, mint az irodalomtörténet tényeit. Ő volt az egyetlen tanszékvezető egyetemi tanár, aki kalaplevéve fogadta-vi- szonozta minden hallgató köszöntését. E sorok írójához, aki akkoriban a híres magyar egyetemekről publikált sorozatot a KLTE lapjában, külön is odalépett egyszer a debreceni alma mater harmadik emeleti körfolyosóján. Dr. Bán Imre kezében az egyetemi lap legfrissebb száma volt, benne a pécsi univerzitásról szóló féloldalas cikkemmel.- Szeretnék gratulálni a dolgozatához, kolléga úr - kezdte mondandóját, s még mielőtt bárminő köszönetfélét rebeghettem volna, szigorúan folytatta: -, de nem tehetem, mert a címben eltévesztette a latin többes genitivust! Bán professzornak hála, egy életre megtanultam (azt is), mi a különbség Pécs középkori latin elnevezésében „az öt templom városa” jelentésű üuinque Ecclesiae és a Quinque Ecclesiensis között. Letétbe helyezett értékes kötetek A helyi könyvtár történetében is megemlékeznek róla: „1948 júliusában a Gyöngyösi Könyvbarátok elhatározták, hogy megteremtik a város nyilvános könyvtárát. Bán Imre gimnáziumi tanár vezetésével 1200 könyvet helyeztek letétbe a Fiókvárosházán (ma Zeneiskola) a létesítendő városi közkönyvtár számára. ”. Zsuzsika nénit a 104. szülinapján köszöntötték (N. Z.) EGER A 104 éves Zsuzsika néni erős szervezetének, egészséges szívének és nem utolsósorban a gondos ápolásnak köszönhetően még az idős emberek rettegett ellenségén, a combnyaktörésen is úrrá lett. Harangi Istvánná az Idősek Berva-völgyi Otthonának a lakója hosszú évek óta. Olvasóink is ismerhetik őt, születésének centenáriumán már írtunk róla. Zsuzsi néni még tavaly, ha nem is fürgén, de botjára támaszkodva kisétálgatott szobájából a folyosóra, és bekapcsolódott a beszélgetésekbe. Sajnos most már kerekes székbe kényszerült, akkor oszthatja meg emlékeit a többiekkel, ha bemennek hozzá az otthonlakók, vagy a gondozók segítségével csatlakozhat a társalgókhoz. Az intézményben tartott karácsonyi ünnepségen dr. Szigethy Anna, az önkormányzat szociális bizottságának elnöke, dr. Palotai Zsuzsa, a szociális iroda vezetője és dr. Nagy Imre polgármester is megjelent egy nagy kosár virággal, hogy felköszöntsék a december 28-án 104 éves Zsuzsika nénit. A polgármester a jókívánságok mellett elmondta, hogy az országban huszonnégyen előzik meg korban Harangi Istvánnét, vagyis Zsuzsika néni Magyarország 25. legidősebb embere. Dr. Nagy Imre: - Még hetvennek sem néz ki Zsuzsi néni FOTÓ: GÁL GÁBOR Olvasható a Mérték év végi száma heves megye Megjelent a Mérték című folyóirat, a Bartakovics Béla Művelődési Központ köz- művelődési és nonprofit szakmai lapja. A kiadványban cikk olvasható a kormány Közkincs programjáról, a Bipolar német-magyar kulturális csereprogramról. Bemutatkozik az Esélyek Háza, szakmai elemzést adnak közre az adácsi országos falusi színjátszó-találkozóról. H. Szilasi Ágota művészettörténész a Ráctemplom értékeire hívja fel a figyelmet, Lőrinczné dr. Thiel Katalin Nietzsche és a zene kapcsolatát mutatja be. A lap szól a civilszektorról és a felvidéki kulturális élet helyzetéről. Gyöngyösről indult iskolateremtő
