Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-08 / 287. szám
5 2005. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP SAJTÓ ÉS TANULÁS Mi már ma megkaptuk a holnapi újságot A SÉTA-program keretében az Axel Springer-Magyarország Kft. nyomdájába látogattunk. Izgatott várakozással szálltunk fel a buszra, ami azért jött, hogy elvigyen minket Kecskemétre. Egerből indultunk és a következő úti cél Gyöngyös volt, ahol csatlakoztak hozzánk a Károly Róbert Szakközépiskola diákjai, majd meg sem álltunk Kecskemétig. A meglepetés erejével hatott, mikor megérkeztünk a planetáriumba, ahol találkoztunk a Vak Bottyán iskola tanulóival is, akik előbb megérkeztek, mint mi. A planetáriumban egy rendhagyó földrajzórán sok érdekességet tudhattunk meg a bolygókról, a csillagokról és a galaxisokról. Tudtad, hogy a Nap mérete 109 Föld-átmérő, ami azt jelenti, hogy még a Hold pályája is beleférne a Napba? A kis „kitérő” után az Axel Springer-Magyarország Kft. nyomdájába igyekeztünk, ahová este fél nyolckor érkeztünk meg. És hogy miért ilyen későn? Azért, mert a nyomdában a lapModern kori papírtekercsek Megtudtuk, hogy napi tizenöt tonna papírt használnak fel, melyeket 18 kilométeres tekercsekben tárolnak. A tekercsek egyenként körülbelül 500 kilogrammot nyomnak, amit csoportunk négy tagja hiába próbált eltolni, meg sem mozdult. Aztán jött egy munkás, és egyetlen mozdulattal felgurította a helyére. zárták után kezdődik az élet. A vendéglátók elsőként a konferenciateremben fogadtak minket, ahol elmesélték a nyomda történetét Megtudtuk, hogy a Szilády nyomdát elsőként privatizálták Magyarországon 1990-ben, majd 2001-ben az AS-M Kft. vásárolta meg. Ezután Gáspár Illés termelésvezető, valamint helyettese, Faragó Tamás körbevezetett minket a nyomdában. A gépek beindítása után megnézhettük, hogyan lesz a begépelt szövegből újság. Kiderült az is, hogy a nyomdagép óránként 30 ezer példányt tud elkészíteni. Csomagolás után az újságokat gépkocsiba teszik és szállítják a helyi központokba, onnantól kezdve pedig a terjesztőké a főszerep. A nyomdai látogatás után feltettük kérdéseinket a szakembereknek. Sokakat érdekelt, hogy mi történik akkor, ha a termelés elkezdése után érkezik be egy nagyon fontos rendkívüli hír. Megtudtuk, hogy ilyenkor már nincs mit tenni, hiszen lapzárta után nem lehet módosítani az újságon. Ha pedig elromlik a nyomdagép, akkor rövid ideig szünetel a termelés, ám a teljes rendszer leállására még nem volt példa. Végül ajándékként hozhattunk haza magazinokat, valamint a másnapi újságból is kaptunk, ami annyira friss volt, hogy még a festék sem száradt meg rajta. Az egyik egri diák a másnapi lapszámból tudta meg - amit jobb esetben csak reggel olvashatott volna nyertek egy Mikulás csomagot. Nagy élmény volt látni, ahogyan az újságok készülnek, és idő előtt beleolvasni a másnapi lapokba. Életemben már rengeteg élményt kaptam az újságírástól, és most egy újabb fejezetet könyvelhetek el a nyomdai látogatás után. ■ Horváth Tímea, EKF 11/b Ne sírj értünk, Madeira! kapcsolat Az óceán és a sziget csodáival ismerkedtünk Óceánparti emlék. Képek őrzik a kirándulás jelentősebb pillanatait Iskolánk már évekkel ezelőtt felvette a kapcsolatot egy madeirái diákszervezettel, de az első személyes találkozás csak most jött létre, egy tavasszal beadott pályázat révén. Izgatottan vártuk az indulást, s Budapestig minden rendben is zajlott, de aztán kijutott mindenből, amivel egy hosszú utazás jár: késés, bőröndtörés, potyavacsora, kétszeri fel- és leszállás. Késő éjjel érkeztünk meg a sziget fővárosába, Funchalba. Egy röpke felderítő út után mindenki álomra hajtotta a fejét. Reggel aztán egy egészen más világra ébredtünk. A különféle trópusi fák látványa engem is letaglózott. A legfurcsább mégis az volt, hogy a teraszról lehetett látni a végtelenbe nyúló óceánt. Az első napon a helyi iskola igazgatóhelyettese, Bernardino idegenvezetése mellett a tengerparti természetvédelmi központba látogattunk el: a nemzeti park egyik vezetője megismertette velünk a helyi növény- és állatvilágot (sok faj egyedül itt él a világon!), az udvarban lévő fáról fügével kinált, majd egy ritka tengeri madárfiókát engedtek szabadon, amit aznap reggel találtak egy szikla tövében. Utána egy kalandparkban megismerkedtünk Madeira kialakulásával, történelmével, kultúrájával. Eztán körbejártuk a szigetet, a szerpentineken kanyarogva a zöldellő meredek lejtők látványa feledtette az eső okozta bosszúságot. Első hosz- szabb megállónk egy lávabarlang volt, ami Európában egyedülálló, és a világon sincs belőle túl sok. Azért is különleges, mert a föld mélyén a láva eredeti felszíne maradt meg, amit nem koptatott se szél, se víz. Bernardino a végére tartogatta a legnagyobb meglepetést: magával ragadó volt a tenger fölé 580 méterrel magasodó sziklafal. Miután beteltünk a kéklő mélységgel és Funchal éjszakai látképével, hazatértünk. Reggel megint esőre ébredtünk, de megküzdöttünk az éghajlat kiszámíthatatlanságával, és a hegyekben kirándultunk a nemzeti park vezetőivel. Gyönyörű volt, csak kicsit sáros, ami eléggé megviselte a ruházatunkat. A séta után az iskola menzáján ebédeltünk, s onnan néztük, hogy hét ágra süt a nap... Másnap Funchalban sétáltunk, a nap nagy részét a tengerparti sétányon töltöttük és hallgattuk a tenger morajlását, vagy ajándékokat kerestünk a közeli plázában és piacon. Délután kiöltöztünk, majd elindultunk az étterembe, ahol már vártak minket vendéglátóink: az ön- kormányzat képviselői, az igazgatónő, a sportegyesület vezetője, természetesen Bernardino és még egy pár tanár a helyi iskolából. A vacsora nagyon finom volt, babérágra tűzött marhahús, ami leginkább a rablóhúshoz hasonlított. Vacsora után még ösz- szefutottunk a helyi barátokkal, akik hazakísértek minket, majd nehéz búcsú után elváltunk» De megbeszéltük, hogy találkozunk még, lehetőleg ebben az életben. Másnap reggel persze megint esett az eső, és amikor egy korai reggeli után búcsút vettünk Bernardinótól, azt mondta: „Madeira sír, mert ti elhagyjátok őt!” A repülőről mi is fájó Szívvel vetettünk egy utolsó pillantást erre a kicsiny, ámde gyönyörűséges szigetre, ahol néhány vidám napot tölthettünk. ■ Búzás Krisztián VBJ Szakközépiskola, Gyöngyös Bemutatkozás és buli a vendéglátóknál Az iskolában szétosztogattuk a Magyarországról szóló prospektusokat, összejöttünk a helyi diákokkal, bemutattuk nekik az országunkról szóló prezentációnkat. Nagyon kedvesek voltak, és este már együtt buliztunk, megismertük egymás szokásait, és közben jókat nevettünk. Szilvás István szerkesztő rövid tájékoztatása után a diákok a munka menetébe is bepillanthattak Otthonos és barátságos találkozás Az elméletet a gyakorlat igazolta Elfogadták szerkesztőségünk meghívását a gyöngyösi Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola diákjai is, akik egy kellemes délutánt töltöttek el Egerben. A Mátraalján működő SÉTA- szakkör maroknyi csapata a szerkesztőségben eltöltött egyórás bemutatkozás során viszszaigazolást nyert mindarról, amit a foglalkozásokon már megtanulhattak az újságkészítésről. A diákok a sajátos szerkesztőségi légkör mellett megismerhették a megyei napilap kiadójának felépítését, valamint a prezentáció után szemtanúi lehettek többek között a szerkesztői, tördelői munkának is. A tanulók elmondása szerint elképzeléseikhez képest egy jóval otthonosabb légkörű szerkesztőségbe érkeztek, ahol üdítő mellett várta őket egy barátságos beszélgetés. A diákok annak is nagyon örültek, hogy mind az újságban korábban megjelenő írásaik, mind pedig a személyes látogatás kapcsán egyenrangú partnerként fogadta el őket szerkesztőségünk. Sokan, sokat és jól dolgoznak az utasokért Egerbe és Kecskemétre is a Mátra Volán különjárataival „Sétáltunk”, s úgy gondoltuk: jó lenne többet megtudni azokról, akik minket szállítottak. Ebben Kiss Tibor, a Mátra Volán Rt. autóbusz-közlekedési vezető menedzsere segített, aki sok mindent elmesélt a cégről. Például azt, hogy jelenleg 137 autóbusszal dolgoznak, ezek átlag- életkora alig tizenegy év, amivel a Volán-társaságok első harmadába tartoznak. Beszélt a buszok naponta történő szigorú ellenőrzéséről, a járatok szervezésének összetett feladatairól. Minderre azért van szükség, hogy Gyöngyös és Heves térségében zökkenőmentes legyen a helyközi személyszállítás. Gyöngyösön helyi járatokat is üzemeltetnek, ami a tevékenységüknek 2-3 százalékát adja, ugyanannyit, mint az általunk is igénybe vett különjárati közlekedés. Fontos területként említette a szerződéses járaKiss Tibor FOTÓ: SUHA PÉTER tokát, amelyekkel a környező munkahelyekre szállítják a dolgozókat. Legjelentősebb partnereik a Mátrai Erőmű Rt., a Vishay Hungary Kft., a BBraun Az autó a konkurencia Kiss Tibor: „Azért dolgozunk, hogy az utasok megelégedésére „attraktív” tömegközlekedést tudjunk kínálni, vagyis gyors, pontos, megbízható és olcsó alternatívát ajánljunk az egyéni utazással szemben. ” Kft. Miközben megtudtuk, hogy a Mátra Volán évente több mint 13 millió utast szállít, megismerkedtünk a forda szó jelentésével is. Ez azt takarja, hogy egy jármű egy adott napon milyen járatokat teljesít, milyen útvonalon dolgozik. Vannak olyan fordák, amiket egy sofőrrel, míg másokat két vezetővel teljesítenek a buszok. Már csak az volt hátra, hogy megkérdezzük: egészen pontosan mit csinál egy autóbusz-közlekedési vezető menedzser.- Irányítom a cég termelési szakterületét. Az állomásvezetővel, forgalomirányítókkal, az autóbusz-állomásokon dolgozókkal, valamint az autóbusz-vezetőkkel állok kapcsolatban, az ő munkájukat irányítom, koordinálom, s az én munkámhoz tartozik, ha valamilyen forgalmi vagy műszaki okból beavatkozás szükséges a közlekedésben, illetve a fordákban - foglalta össze munkaköre lényegét Kiss Tibor. ■ Medve Klaudia - Magyar Ferenc 10/c VBJ Szakközépiskola, Gyöngyös n7 ftua| lác7Ítócóhon rócT* uoun diákok folkócTÍtn tanárai ^ro|V Főiskola Gyakorló Iskolája, Eger (EKGYI): Gyenes Réka • Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Gyöngyös (KRKER): Bajcsyné Hz uiudi hchziieseuen icbzi vevu uidnun leinebziiu idiididi gorók Klára • Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Eger (SZEG): Tóth Béla • Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola, Gyöngyös (VBJ): Ludányiné Prém Judit. í V
