Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-07 / 209. szám
4 HEVES MEGYEI HlRLAP - 2005. SZEPTEMBER 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP A mézédes hevesi földje heves évszázadok óta mezőgazdasági jellegű település. Ismertségét mégsem az itt termelt zöldség- vagy gyümölcsfélék, hanem a mézédes hevesi görögdinnye alapozta meg. A dinnyetermesztés olyan tradicionális mesterség e térségben, hogy még a századelőn is sokan kutatták, dokumentálták a dinnyések hétköznapjait. Gunyhóik évszázados technika alapján készültek, védtek széltől, hidegtől, hiszen a termesztő földhöz kötött. A mézédes dinnye adja a város legnagyobb éves rendezvényének apropóját, az augusztus 20-i Dinnye-fesztivált. A többnapos ünnephez kapcsoldódott a zöldség- és gyümölcstermesztési konferencia, ahol az elmúlt években többször megfordult Bálint gazda, vagy az egykori kisgazda-elnök, dr. Torgyán József is. E tanácskozás egyik érdekessége volt a legnagyobb görögdinnye lemérése, s termelőjének jutalmazása. A mezőgazdasági jellegből adódik, hogy a városnak ugyancsak tradicionális a piaca. A hagyományos mezőgazdasági termékeken kívül a hétköznapokhoz szükséges mindenféle eszköz, ruhanemű beszerezhető itt, legyen szó egyszerű konyhai eszközről, meleg pulóverről vagy szobai kiegészítőről. Az elmúlt időszak kereskedelmi forgalma rámutatott arra, hogy a városi piac elavult, már nem fér el a régi helyén. Az 1980-ban megnyitott piacot korszerűsíteni kellett. 2003-ban nyűt arra mód, hogy 74 millió forintos beruházással kialakítsanak egy 600 négyzetméteres fedett csarnokot A beruházás két ütemben zajlott: a csarnok kiépítése után korszerűsítették és a közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelően átalakították a parkolót, s gondoskodtak a Hunyadi út ezen szakaszán a csapadékvíz elvezetéséről is. A beruházást egy éve adták át. így a piachoz közel lévő új buszmegállóból a környező településekről beutazók is köny- nyen és gyorsan elérik a bevásárlóközpontot, ahol a hetivásárokon minden beszerezhető, ami a hétköznapokon kell. Az újjáépült hevesi piac IMRE Mit dicsérnek, mit bírálnak Hevesen? Az elmúlt időszakban több, milliós nagyságrendű fejlesztésre is lehetőség nyílt a városban. Akkor, amikor a meglévő intézményhálózat fenntartása országszerte gondot okoz, Hevesen két gyűjteménynek is otthont adó múzeumot nyitottak. Közel egymilliárdos ráfordítással megújult a város tulajdonában lévő, de megyei fenntartású Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona, elkészült az önkormányzat kezdeményezésére a 10 lakásos fecskeház és a húszlakásos nyugdíjasház. A közeljövőben félmilliárdos ráfordítással megújul a belváros és biztonságosabbá válik a 31-es számú fő közlekedési út hevesi átkelő szakasza. Tervek természetesen újabbak akadnak: jelenleg a város vezetése egy tanuszoda megépítése érdekében dolgozik. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Érezhetően javult a városban az utak állapota, és az itt élők hamar megszokták és megszerették az új piacot. Sokat számít az ideérkező komfortérzetében a modern buszmegálló is, ahol végre télen sem kell áz- ni-fázni, kényelmes körülmények közt várhatunk a busz indulására. A forráshiány ellenére is nagyot lépett előre a képviselő-testület, elég csak az új múzeumunkra vagy a piaccsarnokra gondolni. A ciklusprogramban meghatározottan haladunk a fejlesztésekben, ennek köszönhető a régi és elavult játszóterek kiváltása modern, baleset- mentes játszóhelyekké. Szerencsére nekem mind a három fiam dolgozik, s itt helyben kaptak munkát. Viszont azt is tudom, hogy nem mondhatja magát minden család ilyen szerencsésnek, mint mi vagyunk. Aminek én örülök, az az aszfaltos utak megszaporodása. Régebben bizony derékig jártunk a sárban. Úgy látom, hogy a városkép sokat javult az elmúlt időszakban, ezt elsősorban a belvárosban lehet érzékelni. Tetszik a zenepavilon, ahol nyáron koncertek rendezésére nyílik mód. Erre már régen nagy igény mutatkozott. Mivel keveset tartózkodom itt, ezért a hétköznapi életről nem sok tudomásom van. Úgy tapasztalom, hogy a városunkban bizony még mindig nincs elegendő számú munkahely. A tapasztalat az, hogy elsősorban a romák foglalkoztatási gondjainak megoldására kellene nagy hangsúlyt fektetni, bár az is igaz, hogy ez egy országos jelenség. Sok tanult fiatal is elvándorol a településről. B Egyre többen panaszkodnak városunk lakói közül a közbiztonság romlására. A vandalizmus már nem csak a külső városrészeket érinti hátrányosan, hanem a belvárosban is több rongálás történt az elmúlt időszakban. Úgy találom, a városnak a köztisztaságára még mindig lehetne jobban odafigyelni. B Rengetegen gondolják, hogy jóval több szórakozási lehetőséget kellene teremteni a fiataloknak. Amikor én még ifjabb voltam, az egyik szórakozóhelyet otthagytuk, s mentünk a másikba, annyi lehetőségünk volt. Most azt tapasztalom, hogy az unokáknak egyre nehezebb találni egy kulturált helyet. Habár kétségkívül nem sokat vagyok itthon a városban, de azt hallomásból tudom, hogy a fiataloknak több szórakozási lehetőség kellene, mint amire most lehetőségük van. Akik tehetik, azok nyaranta eljárnak a Tisza-tóhoz vagy Abádszalókra, mert ott több a program. Szeptember 1-től ismét kimagasló áron színesfém és vas felvásárlása a Block Metal Kft. -•lél Hevesen Tel.: 36/545-439 Fűpénz Sz. D. heves megye A parlagfű mentesítésére szolgáló állami törekvések leghatékonyabb eszköze - mint az közismert - az idén június 30-án életbe lépett törvény volt. Ezt követően közel hatmillió forintos bírságot szabtak ki szűkebb hazánkban az előírásokat megszegő földtulajdonosokra vagy az ingatlanokat használókra.- A 3-as út alatti terület bizonyult a parlagfű által leginkább fertőzöttnek - mondta el lapunk kérdésére Breznai Sándor, a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgató- helyettese. Véleménye szerint a törvény valóban hatásosnak mondható, hiszen a parlagfűnek kedvező, csapadékos időjárás ellenére a helyzet javult az elmúlt évekhez képest.- Amennyiben valaki nem fizeti ki a kiszabott bírságot, attól az APEH adó formájában behajtja a pénzt - tette hozzá az igazgatóhelyettes. Ha a szabályozás jövőre is érvényes lesz, elképzelhető, hogy még hatékonyabban tudnak majd tenni a parlagfű térhódítása ellen. Regionális erőt mutatnának a borvidékek bormustra Belépődíj helyett több támogatót szeretnének jövőre a szervezők A résztvevők, a kiállítók és a vendégek egyaránt kedvezően nyilatkoztak a rendezvényről, ezért jövőre is mindenképpen meghirdetik a Bormustrát. FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON tást, az ezen a téren „potenciálisan” szóba jöhető AMC-nek az idén sem volt regionális támogatási kerete. A másik, hogy jobban össze kell hangolni a rendezvényeket a négy borvidékkel, ugyanis a mátraiak és a tokaj-hegyaljaiak azért képviseltették magukat kevesebben a megszokottól, mert átfedés volt más boros rendezvényekkel. Ugyanilyen okok miatt nem tudtak az idén megjelenni a bükkaljaiak sem. Az Egri Bormíves Céh titkára szerint a rendezvény ezzel együtt jól sikerült, hiszen a helybeliek mellett rengeteg turista is felkereste a Dobó teret a Bormustra három napja alatt, ahol több mint kéttucatnyi kiállító mintegy 180-200 féle borát mutatták be. EGER Mindezt Simkó Zoltán, a szervező Egri Bormíves Céh titkára jelentette be az augusztus derekán megtartott boros rendezvényéről. Az ötletgazdák: az év elején tragikus hirtelenséggel elhunyt Gál Tibor, az Egri Bormíves Céh akkori elnöke és Simkó Zoltán még 2003-ban, az EU csatlakozás küszöbén fogalmazták meg a regionális borászati bemutató gondolatát. Akkor abból indultak ki, hogy egy- egy honi borvidék önmagában nem képes megfelelő erőt képviselni az unión belül, így kézenfekvőnek tűnt a Felső-magyarországi Borrégióban összefogni az egri, a mátrai, a bükkaljai és a tokaj-hegyaljai borvidékeket. Mindez már csak azért sem látszott teljesen abszurd ötletnek, mert az említett borvidékek - az eltérő adottságok és a különböző jellegű borok okán - nem is igazi konkurensei egymásnak. Ilyen előzmények után született meg a Bormustra ötlete, melyek közül az idei már a harmadik volt, s amelyik ez alatt az idő alatt a három legjelentősebb itteni boros rendezvénnyé nőtte ki magát Az Egri Bikavér ünnepe Szent Donát napján” elnevezésű borgasztronómiai gála és a „Borszalon” mellett. A Bormustra ezúttal több újdonsággal is szolgált a látogatók számára. Ezek egyike volt, hogy idén először A látogatók elismerését is kivívták a Bormustrán kiállított borok nem a vár, hanem a Dobó tér adott otthont a fesztiválnak. A másik, hogy a borászok, a pincészetek kínálta remek borokhoz három étterem - az egri Hotel Senator Ház és az A „Tibor” emlékbor. Hét fajtából házasították Gál Tiborra emlékeztek A Bormustra zárónapján emlékeztek meg a családtagok, a barátok és kollégák Gál Tibor születésnapjáról. A hazai és világviszonylatban is nagy elismerést kivívott borász életútjának, munkásságának felelevenítése után Saárossy Kinga szavalta el Szabó Lőrinc „Hazám” című versét, majd bemutatták a nagyközönségnek a „Tibor” névre keresztelt emlékbort, amely nem kerül kereskedelmi forgalomba, azt csak a Gál Tibor Pincészetben lehet megvásárolni korlátozott számban. A bort hét fajtából házasították, Kadarkából, Syrah-ból, Kékfrankosból, Pinot noirból, Merlot-ból, Cabernet Franc-ból és Cabernet Sauvignonból. Excalibur étterem, illetve az egerszalóki Mesés Shyraz étterem - kínált finom falatokat, s a Művészetek Házával való együttműködésnek köszönhetően a Bormustra szervesen kapcsolódott a ház által szervezett Maratoni Folk-hétvégéhez.- Számos tapasztalatot is gyűjtöttünk - tette hozzá rövid értékelésekor Simkó Zoltán. - Már az első napon be kellett látnunk, hogy a belépődíjas rendszer nem működik a Dobó téren. Ez viszont azt is jelenti, hogy jövőre több támogatót kell kerítenünk, mert ahhoz, hogy tartani tudjuk a színvonalas programokat, megfelelő pénzügyi háttérre van szükség. Tudnivaló ugyanakkor, hogy lényegében csak a városi önkormányzattól kaptunk támogak i I I I
