Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-01 / 204. szám

4 Tóth Zoltánra emlékezve (1951 - 2005) Augusztus 24-én tragikus hirtenséggel távozott az élők sorából Tóth Zoltán, a kere­csenen Aranykalász Téesz el­nöke. Az 54 éves agrárszak­embertől az elmúlt héten vet­tek végső búcsút ro­konai, barátai, kollé­gái, ismerősei a kisnánai temetőben. A szertartáson Gé­mes László, Kere- csend polgármestere emlékezett meg a so­kak által ismert és tisztelt közéleti ember életút- járól: „Tóth Zoltán 1951- ben született Pásztón. Általá­nos és középiskoláit ott vé­gezte. Az okleveles növényvé­delmi szakmérnöki dip­lomát Keszthelyen szerezte meg. 1976-ban létesített mun­kaviszonyt Kerecsenden, és itt is dolgozott csaknem 30 évig. Hű volt a munkahe­lyéhez, a barátaihoz, az elvei­hez és természetesen a csa­ládjához. Az Aranykalász Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet­ben növénytermesztési ága­zatvezetőként, majd fő-ága- zatvezetőként, 1981-től a szö­vetkezet elnökhelyetteseként, 1996-tól pedig elnökeként dolgozott haláláig. Bizonyos, hogy a jövőért, a közösségért, a szövetkezetért vívott harc áldozatokat, ese­tenként emberélete­ket is követel. Meg­győződésem, hogy en­nek a harcnak esett áldozatul Tóth Zoltán is. Legutóbbi beszél­getéseink során is azt mondta, nem adja fel, bízott az igazságban. Biztos vagyok benne, hogy fejben sosem adta fel. De a szíve máshogy döntött. Ön- kormányzati képviselőként a második ciklusban a pénz­ügyi bizottság elnökeként tet­te a kötelességét. Képviselő- társaim nevében is mondha­tom, hogy józan, felelősség- teljes állásfoglalása sokszor számunkra is iránymutató volt. Utolsó perceiben is a pénzügyi problémák szo­rításában nyögő szövetkezet és mezőgazdaság foglalkoz­tatta. Most búcsúzunk Tőled. Emléked örökre él a szí­vünkben.” Regionális források KG É5ZAK-MAGYAR0RSZÁG Az Észak-magyarországi Regioná­lis Fejlesztési Tanács Miskolcon tartott ülésén történtekről a há­rom megyét - Hevest, Borsod- Abaúj-Zemplént és Nógrádot - tömörítő testület társelnöke, Sós Tamás számolt be lapunknak.- A tanács elfogadta az alaku­ló Közkincs Szakbizottságba delegált Heves megyei tagokat - mondta. - A Közkincs-progra- mot a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma dolgozta ki; a program iránymutatásai sze­rint megalakuló bizottság pedig a tanács javaslattevő, vélemé­nyező szakmai szervezete lesz. A megyéből megválasztottak közül Kary József, a Bartakovits Művelődési Köz­pont igazgatója a közművelődé­si intézményeket, dr. Petercsák Tivadar, a Dobó István Vármú­zeum igazgatója a múzeumo­kat, Mándi Zoltán, az Érseki Hivatal vezetője pedig az egy­házakat képviseli. Döntött a testület a Regioná­lis Operatív Program (ROP) óvo­dák és alapfokú nevelési-okta­tási intézmények infrastruktú­rájának fejlesztésére vonatkozó pályázatokról is. Eszerint me­gyénkből Verpelét 129 milliós és Halmajugra 92 milliós igé­nyét támogatja.- Lényeges - tette hozzá Sós Tamás -, hogy az innová­ciós pályázati lehetőségeket is kiírják a közeljövőben, melyet a www.norda.hu honlapról le­het majd letölteni, várhatóan már szeptember első felében. Két pályázati lehetőségről van szó: az egyik a már letölt­hető INNOCSEK, amely a mik­ro- és kisvállalkozások inno­vációs kezdeményezéseit tá­mogatja. Erre a célra az idén és jövőre összesen 312,5 mil­lió forint áll a megye rendel­kezésére. A másik a Baross Gábor-program, amely a regi­onális innovációs fejlesztése­ket segíti. Erre régiós szin­ten 750 millió forintot különí­tettek el. MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 1„ CSÜTÖRTÖK Árvízveszély és érzéketlenség Allergiát okozó növények Is tenyésznek a mederben (Folytatás az 1. oldalról) Meglátása szerint az utóbbi idők­ben több olyan beruházás zajlott a faluban, amelyekre egyrészt pályáztatás nélkül kerestek kivi­telezőt, másrészt az elkészült lé­tesítmények egy-két év alatt lát­ványosan tönkremennek. Ebben a silány építés mellett az önkormányzat gondoskodá­sának a hiányát is látja a helyi polgár, mondván: mintha csak addig lenne pénz valamire, amíg megépítik, de a karbantar­tásra, működtetésre már nem jut erő, és talán figyelem sem. A felvetések nagy része Ambrusz Józsefné polgármes­ter asszony számára nem isme­retlen. Sorjában haladva első­ként a patakról szólva említi: az 1999-es árvíz után saját erőből mintegy 50 millió forintot köl­töttek a meder helyreállítására és megerősítésére, s hasonló összeggel járult hozzá a mun­kákhoz az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság, a patak tulajdonosa is.- A következő években szin­tén jelentős összegeket költöt­tünk a patakra, 2001-ben 17,5 milliót, 2002-ben 8,5 milliót. En­nél többre nem futja az erőnk­ből - mondja a polgármester, hozzátéve: nem kétséges, hogy a mederben - az alacsony vízál­lásnak is köszönhetően - meg­erősödött a növényzet- A község közterületeit ker­tésszel tartatjuk rendben, a patakmeder tisztítása ebbe a feladatkörbe nem tartozik be­le. Ezzel együtt, ha kirívó problémával találkozik a szak­ember, természetesen igyek­szünk megoldani - fűzte hoz­zá Ambrusz Józsefné, azt is tu­datva: ha az említett pataksza­kasz mellett élők úgy vélik, sürgős beavatkozásra van szükség, akkor az önkormány­zat örömmel ad segítséget pél­dául ahhoz, hogy maguk taka­rítsák ki a növényeket a me­derből. Ha a lakosság összefog, a település logisztikai, szállítá­si, egyéb vonatkozásban ter­mészetesen „hozzáteszi a ma­gáét” a patak tisztán tartásá­hoz is. A közterületek állapo­tát általában minősítő felveté­sekre pedig úgy reagált: a jegyző rendszeresen felméri a parlagfű és egyéb gyomnövé­nyek elterjedtségét. Ha közsé­gi területen talál ilyesmit, azt azonnali beavatkozás követi. A problémás magánterületek tu­lajdonosait pedig felszólítják a szabálytalan állapotok meg­szüntetésére. Többségében egyébként eredménnyel.- Aki hibát akar találni, az nyilván talál is, bárhol, bármi­kor. Úgy gondolom, az érde­künk minden helybelivel közös: szebbé, jobbá tenni a falut. Eh­hez a kritikák is hozzájárulhat­nak, de a partnerség, a tevőle­ges jobbítás szintúgy elkél - összegez a polgármester, megje­gyezve: ismeretlen „dühös em­berek” bizony ezt gyakorta más­ként gondolják. A temetői lépcsősor partfala például azért roggyant meg, mert valaki két napra nyitva fe­lejtett egy vízcsapot. Azután is, hogy egyszer a hivatal alkalma­zottja elzárta... De a kitört kan­deláberek sem mennek ritka­ságszámba.- A temetőkerítésről pedig annyit: a kifogásolt terület osztat­lan közös tulajdonban van - zár­ja a válaszokat a polgármester. - A most elkerített műút eredetileg is a sírkerthez készült, a temeté­sek lebonyolítását segítendő. Le­het, hogy most kényelmetlenebb a területek művelése, viszont kár senkit nem ért, mert ha valami­kor kiosztják is a földeket, az ön- kormányzatnak is van benne aranykoronája, s a kerítéssel nem foglaltunk el többet annál, mint amennyi tulajdonrészünk van a „hobbik” területében. Törődés a lakossággal Kértem, hogy mérjék fel a nyári gyerekétkeztetés iránti igényeket, de nem tették meg, a szünidőben - bár a központi konyha működött, az időseknek főztek - az iskolások nem kaphattak ebédet. Pedig a 140 forint helyett akár hetvennel töb­bet is fizettem volna az étkezésért, nem ingyen vagy támogatás­sal kértem - említette egy másik fájó gondját a fiatalasszony. Leginkább az a baj, hogy az efféle kérésekkel, javaslatokkal érdemben nem is foglalkozik a községháza. Ezzel szemben a polgármester úgy véli: a gyermekes családoknak legfeljebb a töredéke igényelné a tanítási szünetben is az étkeztetést. Mint mondja: a gyermekétkeztetés az iskolai, illetve az óvodai tanévhez igazodik. Meleg ebédet csak az időseknek szállítanak ki, a szünidőben zárva tartó gyermekintézményekben pedig értelemszerűen nem lehet étkeztetni. Későbbi iskolakezdés Verseny, sikerélmény tarnabod Két héttel tovább tart a gyermekek nyári szünete, mi­vel az iskola műszaki átadása csak szeptember 5-én történik meg, így az első tanítási nap szeptember 12-e lesz.- Harmincmilliós ráfordítás­sal, a lábazattól a tetőszerkeze­tig megújult az intézmény. A Re­gionális Operatív Programtól nyert támogatással fűtés- és vi­lágításkorszerűsítést, s jelentős informatikai fejlesztést valósí­tottunk meg. Ennek a következ­ménye a kéthetes csúszás, a tan­év azonban nem rövidül meg, mert a gyermekek és a pedagó­gusok szombatonként pótolják be a kiesett napokat - mondta Pető Zoltán polgármester. A településen nem ez lesz az egyetlen milliós nagyságrendű beruházás. Másfél-két hónap múlva a 32 millióért megvásá­rolt kúria átalakítandó épületé­be költözik az óvoda, így min­den apróságot el tudnak majd helyezni ott. A megnövekedett létszám miatt a konyhát is bővíteni kell, ehhez novemberben kez­denek hozzá. Mivel a melegí­tésnek és a tárolásnak szigorú feltételei vannak, 7,2 millió fo­rint értékben építenek be új eszközöket. Eddig csak több csoportban tudták ellátni a gyerekeket, a jövőben azon­ban mindenki délben ülhet asztalhoz. hatvan Tanévnyitó nevelői érte­kezletet tartottak tegnap a me­gyei önkormányzat által fenntar­tott Damjanich János Ipari Szak­képzési Intézetben. Az esemé­nyen - amelyen jelen volt Sós Ta­más, a megyei közgyűlés elnöke és Érsek Zsolt polgármester is - Bán Mihályné igazgató elmond­ta: az idén 11 kilencedikes osz­tály kezdi el a munkát, ezenfelül a levelező tagozatra beiratkozot­tak száma is igen magas.- Korrekt, kiszámítható a me­gyei önkormányzat és az iskola viszonyú - jelentette ki Sós Ta­más, aki hozzátette: a fenntartó szuverenitást biztosít az intéz­ménynek, a szakmai munkába nem szól bele. A politikus arra hívta fel a pedagógusok figyel­mét, hogy a szakképzésnek, a kétkezi munkának vissza kell kapnia a presztízsét. Úgy véleke­dett, az iskola jól sáfárkodik a le­hetőségeivel, ami záloga lehet annak, hogy az itt tanuló diákok­nak és nevelőknek minél több sikerélményben legyen részük. Érsek Zsolt szerint nehéz lé­pés volt a megyei önkormány­zatnak átadni a több évtizede a város tulajdonában lévő intéz­ményeket, de az elmúlt egy év azt bizonyítja, hogy jól döntöt­tek. A polgármester sok sikert kívánt a munkához, majd Bán Mihálynénak a diákokat kö­szöntő szavaival elkezdődött az új tanév. Sok a lopás heves megye A rendőrségnek az utóbbi napokban több lopás miatti feljelentés nyomán is el­járást kellett indítania. Az egri strandon két külföldi állampol­gár őrizetlenül hagyott értékeit emelték el, 16 ezer forint kárt okozva, a bosszúságon túl. Sokkal nagyobb, mintegy öt­millió forint a vesztesége annak a gyöngyösi horgászboltnak, amelyet hengerzártörés mód­szerével bejutva fosztottak ki. Hevesen egy családi ház ud­varán álló teherautóból emel­tek ki - az ablakot betörve - egy 40 ezret érő motorfűrészt. A rongálás 10 ezer forintra rúg. Viszneken a sajnos jól is­mert „kreált indokkal beké- redzkedős” módszerrel éltek azok az elkövetők, akik 60 ezer forintot vittek el az óvatlan há­ziaktól. A lányok körében a festészet, a grafika és az akvarell volt a legnépszerűbb fotó: ötvös imre Szivárványos alkotótábor recsk Mint azt Hugyecz János­tól, a művelődési ház igazgatójá­tól megtudtuk, augusztus köze­pén az Ausztráliában élő, észt származású selyemfestő, Dankó Rita alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. A meseszerű ké­pek szolgáltak díszletül a negye­dik alkalommal megrendezett Szivárvány alkotókor táborának is. A fiatal diákok a képzőművé­szet legkülönbözőbb ágaival is­merkedhettek a helyi és kör­nyékbeli alkotók irányításával. Az egyhetes kurzuson - az elő­ző évek gyakorlatához hasonló­an - ezúttal is ingyen vehettek részt. A rajzolással, festészettel foglalkozókat Zeller Ferenc fes­tőművész látta el jó tanácsok­kal, míg a szabadban Gál István irányította a szobrászat, a díszí­tőművészet kedvelőit. Zeller Ferenc a kurzusról úgy véli, hogy ez a pár nap kiválóan alkalmas volt arra, hogy a gyer­mekek alkotó légkörben, felsza­badultan barátkozzanak a kép­zőművészettel, s hogy szaba­don szárnyaljon a fantáziájuk.- Már harmadik alkalommal veszek részt a táborban - mondta az egyik táborlakó, He­gedűs Levente. - Nagyon sok minden érdekel, és itt lehető­ség van a legfontosabb fogások­kal megismerkedni. Imádok fúrni, faragni, szobrászkodni, különböző anyagokat meg­munkálni, s ebben sok segítsé­get kaptam. A közös munka után a fiata­lok közösen készítették el azt a kiállítást, amelyen minden résztvevő bemutathatja leg­szebb alkotásait. i 1 I k L Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom