Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-02 / 205. szám

2005. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Mire emlékszik szívesen a nyárból? Az idei nyár sokunk számára emléke­zetes marad a szűnni nem akaró eső­zések, a szélsőséges időjárás miatt. Sokaknak húzta keresztül a számítá­sát a csapadékos vakáció, azonban né- hányan kifejezetten kellemes élménye­ket raktározhatnak el a borongós őszi­téli napokra. Alábbi körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a me­gyénkben élőkkel mi történt az elmúlt hónapokban. Lassú Imréné Füzesabony- A nyár és talán az év legna­gyobb eseménye a két nagy­fiam esküvője volt. Ikerlagzit tartottunk, ahol mindenki kitűnően érezte magát. Sze­rencsére a fiataloknak van munkájuk, az egyik már há­zat is vásárolt, így derűlátó­an kezdik a házaséletet. A fo­tók remekül sikerültek. Jó lesz nézegetni őket a hideg téli napokon. Fazekas Attila Mátraballa- Ez a nyár viszonylag eseménytelenül, többnyi­re munkával telt, az ősz azonban mozgalmasnak ígérkezik. Szeptember 17-én megnősülök, s a nászutat Görögországban töltjük. Na­gyon bízom benne, hogy szép időt fogunk ki, így az együtt töltött hét kárpótol bennünket az elmaradt nya­ralásért. Kasza Renáta Tenk- Többet vártam az idei szünidőtől, a rossz idő azon­ban alaposan felborította a betervezett programjainkat. Szerettünk volna a Balato­non eltölteni pár napot, de a folyamatos esőzések miatt lemondtuk a nyaralást. Vé­gül egy hetet töltöttünk Sa­rudon. Az utóbbi évek legpo­csékabb nyaraként könyvel­hetem el az ideit. Kis József Recsk- Semmi érdemleges nem történt velem az elmúlt hó­napokban. Otthon töltöttem a szünidőt, segédmunkás­ként dolgoztam, hogy egy kis pénzem legyen. Nyaralni nem voltam, néha már-már unatkoztam is. Most pedig már itt van az iskola. A leg­emlékezetesebb pillanatok a barátnőmmel töltött órák voltak. Székházavató Módosítani kell a terveken rekonstrukció Váratlan helyzettel szembesült a kivitelező egercsehi A bányaüzem 15 éve zárta be kapuit, s a bányá­szok szakszervezetének nyug­díjas alapszervezete megkapta a korábbi építési irodát. Az épület 1995-ben a Mátrai Erő­mű Rt. BDSZ JovolKffióí az ön- kormányzat tulajdonába ke­rült, s bár javítgatták, életve­szélyessé vált. A felújításáról Kármán Csa­ba, a BDSZ titkára, Tóth Andrásné polgármester és Ba­kos Istvánná szakszervezeti titkár közösen döntöttek. A ki­vitelezés csaknem négymillió forintba került, de ezáltal kívül és belül is megújulhatott az Egercsehi Bányász Nyugdíjas Szakszervezet székháza. Itt in­tézik 468 szakszerveti tag ügyeit, s kulturált körülmé­nyek között tarthatják meg a bizalmi értekezleteket. A kö­zelmúltban megrendezett ava­tóünnepségen Papp János nyu­galmazott bányaigazgató mon­dott köszönetét a felújításban résztvevőknek - tudtuk meg Szalmás János nyugalmazott bányamestertől. (Folytatás azT. Oldalról) Ä megyei kórhíft legutóbbi je­lentős bővítése után kezdő­dött meg az addig a belgyó­gyászatoknak helyet adó Markhot Ferenc utcai - több mint százéves, műemléki vé­dettségű - épület építészeti, épületgépészeti feltárása. (Eb­ben az épületrészben alakít­ják ki a következők­ben - még a címzett rekonstrukció kereté­ben - az új, korszerű­en felszerelt Pszichi­átriai Pavilont, amely hetven ágyon fogadja majd a kezelésre szo­rulókat.) Az építészeti feltá­rás a szakmabeliek várakozását is meghaladó, előre nem látható gondokat, problémákat hozott felszínre. Ennek mibenlétéről Tóth Im­re, az Imola Rt. tulajdonos­igazgatója adott a helyszínen részletes tájékoztatást. Az ál­tala" elmondottak ahbatVösSze- gezhetők, hogy gyakorlatilag új fedémszerkezet építésére, s ennek megfelelően tervmódo­sításra lesz szükség a rekonst­rukció folytatásához. A helyszínen lévő szakem­berek és laikusok egyaránt láthatták, hogy többek között a funkcióra alkalmatlanok a tartószerkezeti födémek mindkét szinten. (Ezt egyéb­ként a statikai tervező és az ÉMI-szakvélemény is megálla­pította.) Újra kell készíteni a teljes épületgépészetet, meg­oldást keirtatálni - annak Ad­digi állapotára tekintettel - a konyhára és a konyhatechno­lógiára, a feltárt korabeli, mű­emlék freskó védelmére, a Baktai úton működő drogam­bulancia elhelyezésére, az alagsori gyakori vízbetörések megakadályozására. A megyei közgyű­lés elnöke, Sós Ta­más a kihelyezett szakmai tanácskozás zárásakor megállapí­totta: bár még sok ap­ró részletkérdés tisz­tázása maradt a szak­emberekre, abban'a jelenlévők egyetértet­tek, hogy a biztonság szem előtt tartásával, és az orvosszakmai szempontokra, a betegek érdekére figyelem­mel kell az építési munkát to­vább folytatni. Nem drágulhat A megyei közgyűlés elnöke az épület mostani szemrevételezésekor megfogalmazta azt a reményét, hogy a rekonstrukció az eredeti tar­talommal és költségkereten belül valósítható meg, s a szükséges módosítások a kivitelezési határidőt sem nyújtják meg jelentősen. Létra Suha Péter NEMZETKARAKTER VAGY GENETIKAI DEFEKT? A ISylf ***>' társadalmi fejlődés megrekedése, a falka (bé­késebben: nyáj) korcsosulása, avagy egyszerű < V kortünet? Ezerképpen feltehető a kérdés, de a veleje mindig egy: mi bajunk nekünk a világ­gal, a másik emberrel, netán magunkkal? Mert bajunk van, ez világos. Egymást szidja bagós és nemdohányzó, házas és szingli, nagycsaládos és gyermektelen. Meg persze egy ember­ként átkozza mindenki a politikát, egyben és részenként. Mi­közben a politikától, az államtól, a hatalomtól, a politikusoktól várja, követeli a megoldást a legkülönfélébb, sokszor egyéni bajaira. Hogy el tudja tartani a gyerekét, hogy ingyen legyen a könyv, hogy több legyen a fizetés meg a nyugdíj, olcsóbb - és ettől nyilvánvalóan és kétségtelenül és egy csapásra és mind­örökre -, szebb az élet. TÚRÓT! Ha szabad ekképp, igen toleránsán és egyben művészi­en fogalmazni. Weöres Sándor szerint „egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra”. Mielőtt bárki öncélú TIT-félórázással vádolna, siessünk leszö­gezni: vitathatatlan, hogy bölcs mondatokkal nem lehet a bolt­ban fizetni. Viszont hülyeségekkel sem. Egy-egy. Miért ne le­hetne akkor az ember inkább bölcs, mint hülye? Miért ne igyekezne maga és szerettei, netán ismeretlen embertársai ja­vára tenni, semmint ellenük? A parizer így is, úgy is 997 fo­rint marad. Ha szidjuk a kormányt, az ellenzéket, a szomszé­dot, bárkit, ha nem. . olcsóbb a parizer egyébként semmiképp sem lesz. Legfel­jebb jövedelmi viszonyaink változhatnak, de nem attól, hogy ordibálunk vagy nyavalygunk. Hanem például dolgozunk, egyéni és össztársadalmi (ha tetszik, nemzetgazdasági, bár ez most problémás kifejezés) szinten úgy, olyat és annyit állítunk elő, terméket, értéket, hogy abból tíz helyett tizenöt deka pari- zert tudjunk venni. Másként: nem a gunyhóban átkozódva várjuk a büdösödő hal-adományt, hanem egy botra madzagot hurkolva, drótkampót akasztva halászni indulunk. És ha ma csak keszeg jut, azt eszünk, és álmodunk persze nagy lazacok­ról, de itt megállunk, és nem akarjuk menten megölni azt, aki­nek netán máris ilyen ínyencfalat akadt a horgára. ilyen marha egyszerű. Lenne. Elő a létrával! Könyv a kápolnáról ecséd Szentkút-völgye az el­múlt öt év során sok változá­son ment át, kezdve a feltárás­tól egészen a Mária tiszteletére emelt kápolnáig. A csodával azonos értékűt cselekedett az a hívő közösség, amely munká­jával, felajánlásaival tett szol­gálatot az ügyért. Minden fizi­kai munkás és támogató szel­lemű hithű ember odaadásából épülhetett fel a Mária-kápolna Szentkút-völgyében, Szent­laposon. A kegyhely megújulásának folyamatát, a feltárást követő éveket, valamint a XVIII. száza­dig bizonyíthatóan visszanyúló történetét kívánja bemutatni Csontos Péter, aki mint a mun­kálatokban résztvevő alapító és a közelmúltban megalakult - a hely hagyományát őrizni kívá­nó - Szentkút-völgye Lovagi Társulat tagja, példaként tárja az olvasó elé az emberi erőfe­szítést és áldozatvállalást Szentkút-völgye - Az ősi ma­gyar Mária-tisztelet megújulá­sának helyszíne című, napok­ban megjelent könyvében. Egy új korszak kezdődik a kegyhely történetében, s mind­ez az olvasó szeme előtt eleve­nedik meg a megyénkbeli tele­pülésen. Támasz lehet a búcsú­járó ember számára ez a könyv, hiszen benne foglalta­tik mindaz a tudnivaló, amely­nek megismerése a mai kor za­rándokai számára elengedhe­tetlen. Reményeim szerint fel­fedezhető a törekvés, hogy Szentkút-völgye a kegyhelyek sorában az ősi magyar Mária- tisztelet megújulásának hely­színévé váljon - mondja mun­kájáról a szerző. Uj tanévet nyitottak S. B. S. EGER Hagyományainak megfele­lően ezúttal is az Uránia Film­színházban tartotta tanévnyitó ünnepségét az Európai Üzleti Is­meretek Szakközépiskolája. Mint Németh Mária igazgatótól megtudtuk, az idei tanévben 12 osztály kezdi meg a munkát. Az idén új szakokat - fodrász, vala­mint kozmetikus - is indítottak. Az ünnepi eseményen Gyetvainé Vitkóczi Mariann, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési mun­katársa köszöntötte az iskola el­sőéveseit. Tanévnyitó beszédé­ben szólt arról is, hogy a mosta­ni tanévtől már csak egy szakké­pesítés szerezhető meg ingyene­sen, állami támogatással, éppen ezért valamennyi diáknak az ed­digieknél is komolyabban kell vennie a tanulmányait. A szónok utalt arra, hogy az Európai Üzleti Ismeretek Szak- középiskolája jó felkészülési le­hetőséget teremt a tanulók ké­sőbbi munkájához, választott hi­vatásához, de az itt szerzett tu­dás alkalmas arra is, hogy előké­szítse a későbbi egyetemi, főis­kolai tanulmányokat. Az itt vég­zett diákok sok gyakorlattal kel­lő alapot szereznek ahhoz, hogy majdan a vezetők munkáját se­gítsék egy-egy munkahelyen, a képesítésük szerinti területen. Gyetvainé Vitkóczi Mariann felhívta a diákok figyelmét arra is, hogy fordítsanak nagy figyel­met tanulmányaik során az ide­gen nyelvek elsajátítására, mert ez a tudás ma már elengedhetet­len a munkaerőpiacon. Mellbevágó szimulátor hatvan Nem szokványos akció­val igyekeztek felhívni a gépjár­művezetők figyelmét a biztonsá­gi öv használatára a városi rend­őrkapitányság munkatársai. A Radnóti téri körforgalomnál egy szimulátort helyeztek el, amely azt volt hivatott demonstrálni, hogy 50 kilométeres sebesség­nél mekkora erőhatás éri az üt­köző autóst. Ha az igazoltatás során a sza­bálysértő vállalta, hogy kipró­bálja a berendezést, akkor az egyenruhások eltekintettek a bírságtól. Többségük élt a lehe­tőséggel: kiszállás után - mell­kasukat tapogatva - szinte vala­mennyien úgy vélekedtek, hogy már a lakott területen előírt se­bességnél is érdemes eleget ten­Viszonylag alacsony sebességnél sem volt zökkenőmentes az érkezés fotó: t. o. ni a KRESZ-ben előírtaknak... é I i i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom