Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-09 / 185. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 9., KEDD MEGYEI KÖRKÉP A rovásírástól a vajköpiilésig heves A múzeumi kiállítóhelyen tegnap kezdődött a kilencedik éve már hagyományosnak számító, s a fiatalok körében töretlen népszerűségnek örvendő honismereti tábor, amely augusztus 12-ig tart A résztvevők a hét során közvetlen tapasztalás útján ismerkednek meg a palóc és az észak-alföldi vidék népi kultúrájával. Megfigyeléseket végeznek Hollókőn és Pásztón, majd Átányon és Poroszlón, ahol az új vízi tanösvényhez is ellátogatnak. Kerékpártúrák során szerteágazó helytörténeti ismereteket szerezhetnek. Ezenkívül megtanulnak családfát készíteni, lerajzolják az átányi református templom festett padelőlapját, megismerkednek a rovásírás rejtelmeivel, pe- csétnyomatot készítenek, s elsajátíthatják a vajköpülés tudományát is. Á tábort Gyimesiné Gömöri Ilona néprajzos, főmuzeológus vezeti Sári László és Gyimesi Attila szakértő tanárok bevonásával. Tolvajok nyara gyöngyös. EGER Tizenkilenc- ezer forint kára lett annak az autósnak, aki a kocsiját ugyan bezárta, de a pénztárcáját csalétekként a járműben hagyta. A mátraaljai város külterületén parkoló FIAT Ducato tehergépkocsiba az ismeretlen tettes - a rendőrségi jelentés szerint - ablaklehúzás módszerével hatolt be, s kiemelte a tárcát. A megyeszékhely termálfürdőjében lényegesen nagyobb kárt szenvedett két, Balassagyarmatról érkezett strandoló. Ők felügyelet nélkül hagyták a holmijukat, amíg lubickoltak a medencében. Az ismeretlen tettes 160 ezer forint készpénzt, ékszereket, iratokat, a gépkocsi indítókulcsát, ruhaneműket és egyéb személyes tárgyaikat pakolta össze, s vitte magával. Historikus táncképek a Líceumban táncfesztivál Végéhez ért a mozgásművészet két hete Bozsik Yvette: egy tánc a történelem és a kapcsolatok sodrában dolkodtató, hogy egy ilyen nagy formátumú kép megfestésénél ennyi sötét színt kell alkalmazni a művészeknek. Mindemellett roppant izgalmas vállalkozásnak lehetett tanúja a Líceum széksorait megtöltő publikum, mely a magyarság történelmi múltjába és kultúrájának sok nép, nemzet által befolyásolt, alakított, mégis integráló erejével, egyediségével szembesülhetett. Sebő Ferenc zenéje sem a hagyományos klisékre épült - legfeljebb sebői sajátosságokra. Nem Sebő lenne ugyanis, ha nem hangoznának el mások mellett Weöres Sándor- vagy Nagy László-ver- sek új zenével, vagy hagyományos népdalok dallamára. Összességében: a IV. Erlau Táncfesztivál slusszpoénjának szánt produkció - az Állami Népi Együttes prezentálásában - izgalmas, színes, de nem elég egységes, helyenként nem eléggé átgondolt ecsetvonásokkal, néhol durva ecsetkezeléssel megalkotott freskót - vagy csak inkább szekkót - borított a város éjszakai egének a boltozatára. Tegnap este ugyan még egy - az esős idő miatt elmaradt, ám annál izgalmasabb - produkció, a Varró Gabi Fashion Show & Performance váratott magára, de a IV. Erlau Táncfesztivál utolsó két, tisztán táncos produkciója már megörvendeztette közönségét a Líceum udvarán. Ez az az alkalom, amikor a tánc, a mozgás nem elemei, hanem még szorosabbá, feszesebbé teszi a jellemábrázolást. A szombat esti bemutató, az Állami Népi Együttes Pannon freskója már címében is jelezte, hogy a nagyérdemű valami olyasmire számíthat, ami átfogó képet igyekszik alkotni a magyarságról, a hazáról, a magyar történelemről és a kultúráról. Egységes, mégis színes képet, amelyre részben az együttes, részben a darabot jegyző koreográfusok gondolkodás- módjának a különbözősége, és az azokat egybesimító rendezőkoreográfus Mihályi Gábor adhat garanciát. Ebből az alkotói egyvelegből rengeteg kérdés - művészi és filozófiai - vetődik föl. Ahhoz, hogy az alkotói szándék szerinti egységes kép, igazi, pompázatos freskó jöjjön létre, talán kevesebb mitikus elem, lebegő, nem igazán megalapozottnak tűnő gondolat- társítás kellett volna. A visz- sza-visszatérő haláltánc-motí- vum pedig inkább a magyar átok felettünk lebegő felhőit, mintsem pozitív honi világlátást mutat. Természetesen ez nem biztos, hogy az alkotók, lehet, hogy az alkotás folyamatát körülvevő szűkebb és tágabb környezet hibája. Mindenesetre FOTt): GÁL GÁBOR , nagyon elgonEgres Béla EGER Ez a két táncszínházi mű ugyan merőben eltér egymástól, hiszen az egyiket Bozsik Yvette és társulata igazi „bozsikos” stílusban, emberi sorsokat meg- és felmutatva formálta meg, míg a másik az Állami Népi Együttesre jellemző, mégis újszerű elemeket felvonultató, tömegeket mozgató alkotás volt. Abban azonban mindkettő egyezik, hogy valahol a történelmet próbálja táncban megmutatni. Pénteken este A bál, Bozsik Yvette koreográfiája került színre, melynek külön érdekessége, hogy ugyanazon az alapon született, mint a Gárdonyi Géza Színház idei bemutatója, a Dezsavű, óhatatlan összehasonlításra késztetve a nézőt. Menynyire más eszközök és mennyire más gondolatok azok, amelyek a színházban megszületnek egy mozgásszínjáték kapcsán, és mennyire mások, amelyek a táncosokat foglalkoztatják ugyanazon gondolatmenet mentén. Nem jobb, nem rosz- szabb, egyszerűen más. Bozsik Yvett a zenék szárnyán mutat meg történelmet, történeteket, személyes sorsokat és párkapcsolatokat egyaránt. Mindennapi félelmeinket, félszegségein- ket, megmosolyogtató vagy elkeserítő jellemhibáinkat. Teszi mindezt izgalmas, szemet és szellemet a színpadhoz láncoló, invenciózus megfogalmazásban, magas technikai színvonalon. Ötletességének láthatóan kimeríthetetlen tárháza folyamatosan fenntartja az érdeklődést. Még ha jól ismert táncos, koreográfusi paneleket alkalmaz is, teszi ezt úgy, hogy azok önálló és a darabban önálló életet, gondolatot kapó elemekké válnak. Valódi egyéniségek, valódi sorsok, valódi emberek népesítik be A bált, olyanok, akikkel itt is, ott is találkozhatunk. Táncförgeteg az Állami Népi Együttestől Megyénk biztonságáért nyitrai: A javaslat mindenki helyzetén csak javított volna A Komfortérzet, élhetőbb megye címmel tegnap megjelent interjúnk kapcsán reagált dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz-MPSZ) országgyűlési képviselő. heves megye Sajnálom, hogy Sós Tamás megyei közgyűlési elnök úr félreértelmezte a „Tíz- milliárd +” címen az idei költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítványomat - hangsúlyozta dr. Nyitrai Zsolt. — Ez ugyanis nem a Fidesz, hanem a megyében élők véleménye. Közölte: e javaslatokat megyei települési vezetők, önkormányzati szakemberek, helyben élők juttatták el hozzájuk. Azok szerinte mindenki helyzetén csak javítottak volna.- Bíztam abban - folytatta -, hogy ez olyan ügy, amely mögé minden megyei politikai erő oda tud állni, s képviselni a Parlamentben. Úgy vélem, az elfogadása mindenképpen szükséges (lett volna) ahhoz, hogy biztonságos legyen megyénk életkezdése az Európai Unióban. Nyitrai Zsolt kitért arra is: javaslatában kimondta, hogy sajnos megyénk eddig egyetlen kormánytól sem kapta meg a neki járó támogatást a rendszerváltozás óta. Ezen kívánt változtatni, ám sajnálatára a kormánypárti honatyák nem támogatták javaslatát.- Még Gyurcsány Ferenc is nemet mondott. Hiába kértem találkozót tőle, hogy személyesen is meggyőzzem, erre nem került sor. Úgy vélem, a helyzet ma Hevesben hasonló az országéhoz: teljes a bizonytalanság, az emberek nem érzik magukat biztonságban. Egyre több munkahely szűnik meg, példa rá a parádsasvári üveggyáré. Sós elnök úr meghívását a megyejárásra tisztelettel elfogadom. Csupán az a kérésem: amikor Egert elhagyjuk, ezt azon a várost Füzesabonnyal összekötő úton tegyük, aminek megépítését Medgyessy Péter és Sós elnök úr is megígérte, de ebben a ciklusban már egyetlen kapavágás sem lesz rajta - zárta észrevételét a honatya. Magyar rajzok, csángó rajzok A Zagyva-parti település diákjainak, valamint moldvai csángó gyerekeknek a munkáiból nyílik kiállítás augusztus 15-én délután 4 órakor a budai várban lévő Magyar Kultúra Házában. hatvan, Budapest Az alkotásokat Szalay lózsef művésztanár, a Magyar Rajztanárok Egyesületének főtitkára, Bajcsy Lajos esperes, grafikusművész és Palásthy Pál, a hatvani polgármesteri hivatal kabinetfőnöke ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A Hatvan szemszögből című tárlatot - pontosabban annak a helybeli fiatalok által készített részét - korábban már megcsodálhatta a megyénkben település közönsége. Á Hatvan - 60 elnevezésű rendezvénysorozatba illeszkedő esemény tavasszal a Városi Művelődési Ház és Könyvtár programjait színesítette, most pedig a fővárosi érdeklődők is betekintést nyerhetnek Basa Ottóné Révész Erzsébet (Zsizsi) pedagógus hatvan felső tagozatos tanítványának tevékenységébe. A megnyitón közreműködik Rába Anna Antalóczy Áron (Kossuth-iskola) rajza fotú: t. o. énekművész, Nagy lúlia, a Kossuth Lajos Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója, s műsorral készülnek a vendégként jelen lévő csángó gyerekek is. Hogy miként kerülnek ide a Romániában élő, jellegzetes magyar népcsoport képviselői - összesen kilenc gyerek és kísérőjük -, arról Gardynik Katalin szervező elmondta: a Zagyva partján több olyan család él, amelynek a tagjai részt vesznek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány „keresztapa-keresztanya programjában”. Az utóbbi lényege, hogy a „keresztszülők” vállalják egy-egy moldvai csángó gyermek oktatásának a költségeit, amiben benne foglaltatik a tanárok bére és annak járuléka, a tantermek bérleti és rezsiköltsége, valamint a tanszerek, kirándulások ára, mi több, a karácsonyi ajándékozás költsége is. ' Mindez évente 30 ezer forintot tesz ki. Ugyanakkor, ha egy székelyföldi középiskolába járó gyermek „keresztszülősé- gét” finanszírozzák, az 120 ezer forintba kerül. A programban közösségek is részt vehetnek, a részletekről a keresztapa- @csango.ro internetes e-mail címen, illetve a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete címén (mroe@mroe. axelero.net) kérhető részletes felvilágosítás. Az említett „keresztgyerekek” közül kerülnek ki a mostani vendégek. Sokan a közelmúltbeli árvíz által sújtott területekről érkeznek, s néhá- nyan idáig még falujuk határát sem lépték át. Most egy hetet töltenek hazánkban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában laknak majd, s fiatal magyar pedagógusok tanítják őket. A moldvai csángók A jellegzetes népcsoport tagjai a Kárpátokon túl, Moldvában élnek. A kutatók szerint mintegy 200 ezren lehetnek, s csaknem egyhar- maduk beszéli az archaikus magyar nyelvet. Sokan az elmúlt fél évszázad során vesztették el önazonosságukat Az utóbbi időben - elsősorban böjté CSABA ferences szerzetes nevével fémjelzett - program indult nyelvük, kultúrájuk megmentése érdekében. i í I I I
