Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-01 / 152. szám

6 2005. JÚLIUS 1, PÉNTEK HAZAI TÜKÖR Amikor a dudor nagyobb a fejnél IZING ANTAL szokatlan EGYETÉRTÉS alakult ki a magyar pártok között a par­lament létszámcsökkentésére. Az egyeztetést Kuncze Gábor pártelnök kezdeményezte. Megjelent az MSZP, a Fidesz-MPSZ és az MDF Is. Kunczétól az újságírók megkérdezték, miből gondolja, hogy a pártok megegyeznek. „Láttam a tekintetükön” - hangzott a válasz. ÉN meg azt látom a pártok szemében, hogy akkora békességben ragaszkodnak a hatalomhoz, mintha trappista szerzetesnek áll­tak volna. meg szeretnék erősíteni hatalmuk monopóliumát. Ez a közös ér­dekük. Az enyém majd akkor lesz, ha a hatalmat arra használ­nák, amire kell. nem hiszem el, hogy a kisebb parlament tényleg annyira olcsóbb lenne. Másrészt ha valamire, akkor a sokszínűségre érdemes költeni egy Moszkva csecséről mindössze tizenöt éve leszakadt államban, ahol a nagy parlament sokszínűsége is eléggé szür­ke - mármint a demokratáknak. A bejutási küszöböt kellene csökkenteni Magyarországon, nem a parlament létszámát. Ám arról itt soha nem fognak egyeztet­ni, s főleg nem az SZDSZ kezdeményezésére. nagy vihart kavart az MDF elnökének kijelentése a pártok hát­téralkuiról, például az autópályapénzek elosztásával kapcso­latban. Olyan haragot váltott ki, mintha a maffia ügyeit tere­gette volna ki Szicíliában a család elfajzott tagjaként. fájt az igazság, de fájjon is. Szükséges, hogy a nagypártok fo­lyamatosan ki legyenek téve a kicsik kritikájának. Kisebb par­lamentben túl nagyra nőne a hatalmuk. Mint egy dudor a hom­lokon, amelyik nagyobb mint a fej. Kihívás után ■ Ne fussunk lyukra: újabb kihívás : bezártak a hivatalok kóka János gazdasági minisz­ter mára hívta vitára a Fidesz- MPSZ-t a gazdaságról. Áder János fideszes képviselő levél­ben közölte a miniszterrel, hogy „Propaganda és való­ság” címmel vitanapot kezdet, ményez. Mivel ezt a parla­ment rendkívüli ülésszaká­ban a házszabály nem enge­di, Áder a házbizottság ösz- szehívását kéri, valamint azt, hogy támogassa a vitanapot. Fellépnek a pártok az egészségügyért egyedül a dolgozók hivatás- tudata működteti a hazai egészségügyet - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ el­nöke Kecskeméten. Csáky András MDF-es képviselő olyan értesülésekről számolt be, miszerint az egészség­ügytől százmilliárd forintot készülnek elvonni. Az ellen­zéki MDF arra kéri az SZDSZ-t, tegyen lépéseket az elvonás megakadályozására. ma MUNKASZÜNETI napot tar­tanak a hazai hivatalok. A köztisztviselők napja miatt zárva tart minden miniszté­rium, közigazgatási hivatal, önkormányzat, valamint az . APEH, az OEP és néhány más közintézmény is. Aki ma hivatalos ügyet intéz, an­nak érdemes telefonon tájé­kozódnia még indulás előtt. Dobrev Klára befizeti majd a luxusadót szijjártö Péter és Répássy Róbert fideszes képviselők Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök háza előtt tartottak teg­nap sajtótájékoztatót. A poli­tikusok aggodalmukat fejez­ték ki, hogy a kormányfő az adóreform után sem fizet majd luxusadót, mert va­gyonnyilatkozatában nem szerepel a háza. A kormány­fő felesége a kapun kilépve azt közölte, hogy a ház az övé, és természetesen befize­ti a luxusadót. Egyedül a hivatástudat tartja össze a vészhelyzetben lévő magyar egészségügyet. Egyeseknek azonban jó üzlet a válság, milliókért írnak tanulmányokat. Járókerettel Európában milliók Nagy üzlet olyan tanulmányt írni, amelyet senki sem olvas Nem találta meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azok­nak az egészségügyi re­formról szóló tanulmá­nyoknak egy részét, ame­lyekre félmilliárd forint dí­jat fizettek ki közpénzből. Izing Antal Ritkán engedi megjnagának az érzelmi megközelítést Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Ezúttal egyenesen megdöbbentőnek mi­nősítette azt, hogy milyen sok fel nem használt, el sem olvasott ta­nulmány került az egészségügyi intézmények irattárába, amelye­kért ÁSZ-jelentés szerint össze­sen 520 millió forintot fizettek ki. Egy részük semmilyen szak­mai előterjesztésben sem jelent meg, ami azt feltételezi, hogy fe­leslegesen fizetett az állam olyan szakértői véleményekért, ame­lyeket az ÁSZ meg sem talált. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mert például a 2002-ben létre­hozott és 2004 őszén megszűnt programiroda 3,8 milliárd forin­tot használt fel. Harminc támo­gatott kórház adósságát kellett volna enyhíteni, ezek közül ti­zennégynek nem jutott elég pénz. Az iroda célja az adósság- csökkentés lett volna. Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a vizsgált időszakban 4,1 milliárd­nyi adóssága maradt meg a tizennégy kórháznak, miközben a csökkentésre fordítható összeg A PROGRAMIRODÁNAK nem Volt saját szakértői állománya, ezért külső szakértők dolgoztak nagy­részt fölösleges és busásan meg­fizetett tanulmányokon. A szak­értői anyagokat az ÁSZ ömleszt­ve találta. Volt olyan kifizetett irat, amelyet hiába kerestek, vagy nem lehetett megtudni, 3,8 milliárd forint volt. Lóránth Zoltán ÁSZ-főigazgató közölte: Magyarországon minden negye­dik kórház újjáépítésre szorul. Az egészségügyi reformot el­lenőrző ÁSZ-vizsgálat 109 kór­házat, 3157 épületet érintett, összértékük 57 milliárd forint. melyik számla ellentétele. A számvevőszéktől azt kérdeztük, hogy a „járókeretre szoruló" ha­zai egészségügyben végzett tény­feltárásuknak lesz-e következ­ménye. Annyi bizonyos, hogy a számvevők beszámolójában a parlament a jelentést megkapja - mondta a főigazgató. Az épületek állagmegóvására a vizsgálati időszakban mindösz- sze 3,4 milliárdot fordítottak, amely nem éri el az értékük egy százalékát sem. Az egészség évtizede elnevezésű programiro­da tehát több pénzt használt fel, mint amennyit Magyarországon a kórházak állagmegóvására költöttek. Az ÁSZ tegnap ismertetett je­lentése arra enged következtet­ni, hogy a hazai egészségügyben nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Ezt igazolja, hogy az egész­ségügyet tizenöt év alatt ötször szervezték át, 2002 óta pedig összesen 12 kormányrendelet született a reformról, amely azonban azóta is várat magára. A szaktárca elképzeléseiből va­lamiért sosem lett kormányzati koncepció, az ÁSZ-jelentés meg­állapítása szerint ezért sem lehe­tett eredményes. Lapunk megtudta, hogy 2002 augusztusától Győrfi István kor­mánymeghatalmazottként irá­nyította Az egészség évtizede program kidolgozását. Ebben az időszakban Csehák Judit állt a tárca élén. 2003 decemberében Radnai György kormánybiztos vette át az irodát, Kökény Mihály minisztersége alatt. A beruházási koncepciók és a jóváhagyott fejlesztések összköltségének összehasonlítása (Mrd 2000 2001 ___2002 2003 2004 ■ Összköltség a koncepciókban ■ Jóráhagyott fejlesztések összköltsége FORRÁS; ÄLUMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE - WWW.ASZ.HU Lesz-e bármilyen következménye a vizsgálatnak? Vámosok és börtönőrök sem sokkolnak senkit Zöldpártban gondolkodnak a Védegylet FI "L' L ^ holdudvarához tartozó értelmiségiek Érdemérme Az Amnesty International nem­zetközi emberi jogi szervezet üdvözölte, hogy a magyar rend­őrség nem vesz elektromos sok­kolókat. A szervezet egyúttal felszólította a pénzügyőrséget és a büntetés-végrehajtási szer­veket, hogy függesszék fel a sokkoló használatát.- Nincs mit felfüggeszteni, mert a Vám- és Pénzügyőrség (VP) sohasem használt elektro­mos sokkolót - mondta lapunk­nak Sipos Jenő szóvivő -, a készletek raktáron vannak, in- tézkedőkhöz sohasem kerültek. A börtönökben sem vetettek be sokkolót, 32 intézményben összesen 42 darabot őriznek a fegyverszobákban. Németh Gyula bv-alezredes lapunknak azt mondta, hogy használatuk csak abban az esetben lenne in­dokolt, ha bárki életveszélybe kerülne, legyen szó rabról, őrről. Eddig mindig elég volt az erőszak megfékezéséhez a testi kényszer, a bilincs, a könnygáz és a gumibot - közölte Németh. Doszpot Péter képviselő sze­rint helyes döntés volt, hogy nem vásároltak a drága eszkö­zökből, hiszen beszerzésük ti­zennyolcmillió forintba került volna. Doszpot szerint nincs is rájuk szükség. így gondolkodik a sokkolóról az országos főkapi­tány, Bene László is. ■ Izing A. A Védegylet, a köztársasági el­nököt sikerrel jelölő közhasznú szervezet nem indul a választá­sokon, de a holdudvarához tar­tozó értelmiség egy nyugat­európai mintájú „ökopolitikai alternatíva” megfogalmázásán gondolkodik a 2006. évi válasz­tásokra. Számos szervezettől ér­kezett az egyesülethez olyan észrevétel, miszerint felhasznál­ható lenne az az ismertség, ame­lyet a Védegylet kivívott magá­nak. Sokak „soha vissza nem té­rő alkalmat” látnak arra a pár­tok uralta hazai közéletben, hogy a Zengő-ügyben és az el­nökjelölésben nevet szerző öko­politikai mozgalom új színt, egé­szen pontosan zöldet vigyen be a magyar parlamentbe.- A Védegylet párttá alakulá­sa fogalmilag kizárt - véli Schiffer András ügyvéd, a Véd­■ Új színt, egészen pontosan zöldet szeretnének végre a parlamentbe vinni. egylet munkatársa -, bármilyen más választási szövetségben való részvétel a szervezet létét alapjaiban veszélyeztetné. Egye­sületük ugyanis nem párt, a mai közjogi berendezkedésben a vá­lasztásokon csakis pártok indul­hatnak -mondta. Az ügyvéd szerint azonban még a Védegylet sorsánál is fon­tosabb, hogy a 2006-os választá­sokra létrejöhet-e egy ökopárt állampolgári akaratból. A Véd­egylet és más mozgalmak hold­udvarába tartozó szimpatizán­sok részt vállalnak az ökopoli­tikai alternatíva megfogalma­zásában - ismerte el Schiffer. Ennek az a magyarázata, hogy ma nincs olyan parlamenti párt, amelyet a Védegylet vagy ahhoz hasonló nem politikai szervezet valóban partnerének nevezhet­ne - jelentette ki Schiffer -, bár azt, hogy alkalmi együttállások kétségtelenül voltak már, nem tagadta. ■ I. A. Mádl Ferenc tíz személyiségnek adta át az általa alapított díjat: ANTONI JUDIT gyimesfelsőloki is­kolaigazgató berszán lajos esperes plé­bános borbáth Erzsébet nyugalma­zott Csíkszeredái igazgató budavári ZITA, a Bölcső Alapít­vány Kuratórium elnöke Christa gebel segélyszervező olofsson placid bencés szer­zetes DR. OPLATKA ANDRÁS Újságíró oszToviTS Ágnes újságíró dr. pakucs János mémök-köz- gazdász dr. supka Magdolna művészet- történész

Next

/
Oldalképek
Tartalom