Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-27 / 174. szám
2005. JÚLIUS 27., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 5 Hová tűntek az ártáblák a MÓL benzinkútjainál? A MOL a hazai üzemanyag-piac egyeduralkodója, már nem magyarázkodik az üzemanyagot vásárlók előtt. Mondják, versenyhelyzet van, ezért emelik az áraikat immár ellenőrizetlenül. A Gazdasági Versenyhivatal ilyenkor nem hallat magáról, hiszen az ellenőrizetlen üzemanyagár-mozgások valószínűleg kimerítik a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés szinte minden lehetőségét. Közben mérhetetlen gazdagodás részese lehet a MÓL. Eltűntek az ártájékoztatók az oszlopokról. Mi ennek az oka? Talán szégyelli a MÓL, hogy még a cégnév első betűjéből kiolvasható a magyar szó vagy országnév? Megkárosítanak bennünket, hiszen egyes üzemanyag-forgalmazó kutaknál az üzemanyag-kiszolgáló kutak számlálója a beüzemelés óta folyamatosan továbbgördül a tankolás befejezése után, bár csak pár forinttal. Mi az oka? Ez éves szinten bizony jelentős összegű bevétel a kutaknál. (név és cím a szerk.-ben) Kis falu nagy öröme: megújult egy létesítmény Ez év július 10-én a felújított ravatalozónk avatására gyűlt ösz- sze közel száz fő. A régi, félig lebontott templomunk falmaradványát 3,5 milliós költséggel, a megyei területfejlesztési tanács támogatásával piros cseréptetős fedéllel, kis tor- nyocskával, rajta kereszttel újította fel az önkormányzat. Olyan látvány fogadja ma a Péntek-dombról Szúcsra érkező idegeneket és helybelieket, mint amit az 1950-es és az ezt megelőző évek mutattak: késő barokk templomtorony, mely 1949-ben épült, ill. az 1810-es években épült templomszentélyt idéző panoráma. Délután 4 órakor szentmisét celebrált Gyenes István, Fíliánk csehi plébánosa, majd templomi lobogókkal vonultunk a felújított lépcsősoron a régi, megújított ravatalozóhoz. Itt régi, kivilágított oltárkép fogadott bennünket, előtte az oltárból megmentett legértékesebb darabbal. Még a fából készült két térdelő angyal is előkerült. Együtt énekeltünk a fedémesi, fiatal Szabó László kántorunkkal. Szállt az ének, mondta csehi, szűcsi öreg és fiatal, a szentdomonkosi Sipos József polgármester, Bátka László, aki Sós Tamás megbízásából volt itt, Forgács Károly, a kivitelező cég vezetője, a szomszédos bocsi önkormányzat képviseletében Barta János képviselő. Figyelmesen hallgattuk Kelemen Boldizsárné köszöntő és köszönő szavait és Kollár Viktória szavalatát. Meghatódottan szólt Egyed Zsigmond polgár- mesterünk, bár ő csak szülei, nagyszülei elmondásából, korabeli fényképekről ismerheti a falu második templomát. Köszöntötte az ünneplőket, a kivitelező munkásokat. Ezután plébánosunk szentelte fel az épületet és a külső, hátsó falához simuló urnafalat. A gyógyszerész szemével: újra a liberalizációról Tisztelt Bánky Bea! Új gyógyszertörvény híján marad a sorban állás című írásához kapcsolódva engedjen meg néhány megjegyzést Túdja-e Ön, hogy ma Magyar- országon csaknem 170 helyen van gyógyszertári ügyelet? A patikák számához viszonyítva (2050) sehol sincs ennyi egész Európában. Túdja-e Ön, hogy ezt a tevékenységet a gyógyszertárak nagyon kevés kivételtől eltekintve (kb. 5-10) anyagi veszteséggel végzik? Túdja-e Ön, hogy a gyógyszerészek nagyon szívesen növelnék gyógyszertáraik szolgáltatásainak színvonalát, ha nem a folyamatos gazdasági megszorítások - és most már egyáltalán a létük - miatt kellene harcolniuk? Túdja-e Ön, hogy a gyógyszer- piac mostani átalakítási törekvései csak látszólag szolgálnák a betegek érdekeit, és egyértelműen a gyógyszertári tulajdonok megszerzése az elsődleges cél? Azoké a tulajdonoké, amelyek többsége magyar családi vállalkozások birtokában van. Működésük szakmai alapokon történik a profit- és versenyérdekeltségű rendszerekkel szemben. Túdja-e Ön, hogy a gyógyszer- tárak az egyetlen korlátái a mértéktelen és egészségkárosító gyógyszerfogyasztásnak? Túdja- e Ön, hogy a legegyszerűbb gyógyszer is veszélyes méreg lehet mértéktelen és szakszerűtlen felhasználás esetén? Túdja-e Ön, hogy azokban az országokban, ahol a gyógyszerpiac az Ön által oly hőn áhított liberalizált módon működik, sokkal nagyobb a gyógyszerfogyasztás, sokkal több a nem kívánt gyógyszermellékhatások miatti megbetegedés? Tudja-e Ön, hogy a benzinkutak legtöbbször a városok külterületén vannak, falvakban nincsenek, és nem minden embernek van kocsija, akinek fáj a feje. A saját és a betegei érdekében a magyarországi gyógyszertárak csaknem mindegyike arra törekszik, hogy szolgáltatásai színvonalát növelje, a valóságban érezhető és biztonságos módon rendezze azokat a neuralgikus kérdéseket, mint a gyógyszertári ügyelet, az interneten történő gyógyszerrendelés vagy a gyógyszer-házhozszállítás. A gyógyszerészek nem zárkóznak el ezek elől, hacsak a patikáik meg nem szűnnek addigra, mire ezeket megvalósítanák. . A Heves megyei gyógyszerészek nevében: Lestyán Balázs Csodára vár a kórház? „Történelmet írunk, mint elődeink” címmel tájékoztatja az olvasót a Hírlap július 12-i számában arról, hogy ezekben a napokban ismerteti meg dolgozóival a majdani munkaszerződésük tervezetét a gyöngyösi kórház. Az alcímben jelzett kockázatokról és mellékhatásokról sajnos nem szól dr. Sebes Gábor igazgató úr, viszont kijelenti, hogy „intézményként legfeljebb csodára várhatna a kórház”. Meglepő kijelentés. Intézményként ugyanis a költségvetési törvény, illetve a fenntartó önkormányzat költségvetési rendeleté kell, hogy biztosítsa a tulajdonost terhelő fenntartási költségeket. Ehhez nem csoda, hanem politikai szándék kell. A működtetést az egészségbiztosítási pénztár teljesítmény alapján finanszírozza, volumenkorlátozással. Ehhez sem csoda kell, hanem hatékony, jól strukturált és centralizált (például megyei) egészségügyi ellátó szervezet A közhasznú társasággá alakítás indoka az volt, hogy ennek révén lehet majd működő tőkét bevonni. A tanácsadó közölte, hogy nem fogják beszállítói érdekkörnek kiszolgáltatni a kórházat. Referencia jelleggel nevesített négy intézményt, ahol szerinte sikeresen végrehajtották az átszervezést Ebből kettő profilja miatt nem összehasonlítható a gyöngyösi kórházzal. A másik kettő mögött viszont ugyanazon cég áll, amelynek vezér- igazgatója és egyben egyik tulajdonosa tavaly úgy nyilatkozott, hogy három-öt év alatt egy tíz-tizenöt tagból álló kórházi láncot kívánnak létrehozni, mert ez teszi lehetővé az alapvető feladaA kenyér tisztelete Ezúttal szeretnék köszönetét mondani Sarud polgármesterének és minden rendezőnek, hogy az idén is részt vehettünk a nyugdíjasok aratóversenyén. Ez a rendezvény az évek során nyugdíjasok fesztiválja lett. Talán tanulnak a fiatalok is belőle. Ők nem értik, nem érzik át az aratás fontosságát, a kenyér tiszteletét. Azt sem, hogy a nehéz munka után volt kedvünk énekelni, táncolni. Köszönjük a finom ebédet, a kedves fogadtatást, hogy mindenkinek jutott pár kedves szó, egy mosoly. Köszönjük azoknak az asszonyoknak, szakácsoknak, akik ennyit fáradtak értünk. Tisztelettel a nagyfügedi Barátság Nyugdíjasklub nevében: Bemáth Illésné Mosolyogva gyógyítanak Férjem három hétig járt kezelésre az egri rendelőintézet szájsebészeti szakrendelésére. Jómagam is elkísértem pár alkalommal, ahol nagyon jó benyomást keltettek bennem az ott dolgozók, akik szólították a betegeket. Mindkét ajtónál megjelenve mosolyogva, derűs arccal fogadják a rászorulókat, segítő szándékuknak köszönhetően eloszlatják félelmünket, hiszen nem szívesen megy az ember a fogászatra. Szeretném dr. Szmirnova Éva odaadó munkáját, közvetlenségét megköszönni, és természetesen az asszisztenciának is, a férjem nevében. Simon Lajosné Eger, Töviskes tér tok közös ellátását és így a tevékenység hatékonyságának a javítását Terveik szerint „mintegy tíz évig csak befektetnek, és körülbelül 2015-ben kezdődik a megtérülés”. A fenti, 2004 közepén, átalakulással létrejött részvénytársaság bejegyzett tevékenysége gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme. Melléktevékenységei között egészségügyi szolgáltatás nem szerepel. Jegyzett tőkéje 20 millió Ft, az átalakulási vagyonmérleg tervezet szerinti eredménytartaléka 5.688 ezer Ft. (A jogelőd kft. mérleg szerinti eredménye 1502 ezer Ft volt) Ez a cég nyerte el a kiskunhalasi kórház üzemeltetésére kiírt pályázatot azzal a feltétellel, hogy 2007-ig 750 millió Ft értékű műszert szerez be, és 2010-ig 1,8 milliárd Ft-ot fordít épület-rekonst- rukcióra. Lássuk ezek után, hogyan V történik kórház üzemeltetése, amit - leegyszerűsítés érdekében a kórházon „belül” létrehozott, s a mai napig is működő 4 kft.-től eltekintve - az intézmény 2003. évi megszüntetése után, a 2004 közepéig kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő Kiskun- halasi Semmelweis Kórház Kht. végzett, s amihez hasonlót ígér Gyöngyös város — a modellként szolgáló Kiskunhalassal egyezően - szocialista vezetése. A taggyűlés - a kht.-t a gazdasági főigazgató Füzes Attila képviselte - 2004. július 28-i határozata alapján a társaság szétvált oly módon, hogy kivált belőle 3 millió Ft jegyzett tőkével a Halas Invest Kht. Ennek tagjai a Hosplnvest Rt. és a 10 millió Ft jegyzett tőkéjű Halas-Med Kht. (Utóbbiban 80%-os meghatározó befolyással rendelkezik a Hosplnvest Rt., a maradékon 3 diagnosztikai cég osztozik.) A kivált Halaslnvest Kht. vezető tisztségviselője Füzes Attila. A fennmaradó jogutód gazdasági társaság a szintén 3 millió Ft jegyzett tőkével rendelkező Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht. A Cégközlöny szerint azonban az önkormányzati tulajdon megszűnt, csak két új tag jelenik meg: a zett tőke mellett a befektetett eszközérték 177 millió Ft, saját tőke 259 millió Ft. A kiválással létrejött társaságnál a 3 millió Ft jegyzett tőke mellett 5 millió Ft a befektetett eszközállomány és 8 millió Ft a saját tőke. Aki az igen érdekes részletekre kíváncsi, a Cégközlöny 2004/43. számában megtalálja. Dr. Sebes Gábor igazgató úr állításával szemben szerintem ahhoz kellene csoda, hogy hasonló tőkeerővel rendelkező cégek, hasonló módon, a mindenkor adott teljesítményfinanszírozás, illetve fizetőképes kereslet mellett, hitelfelvételből kiváltsák a költségvetési intézmények fenntartóinak finanszírozási felHosplnvest Rt. és a Halas-Med Kht Itt a két vezető tisztségviselő egyike szintén Füzes Attila, de cégjegyzésre jogosult a kórház főigazgató főorvosa is. A szétválással járó vagyonmozgás különösen figyelemre méltó. A fennmaradó gazdasági társaságban a 3 millió Ft jegyadatát, és ezzel megoldják az ország egészség- ügyi gondját. Persze, létezhetnek csodák, nem tagadom. Ez hit kérdése. Azonban az orvosok (és egészségügyiek) védőszentje Tamás apostol, aki azért hitt, mert látott. Világi dolgokban ez mindenképpen követendő példa lehet a döntési helyzet elé állított egészségügyi dolgozóknak. Keresztes György önkormányzati képviselő ígéretekkel tele a padlás ígéretek akadtak bőven a rendszerváltás előtti évtizedekben is. Mégis tény, hogy az „átkos- ban” a keleti tömb országain belül a magyarság virágzó mező- gazdasággal és fejlettnek mondható iparral bírt, a lakosságnak politikai értelemben volt némi tartása. A körülményekhez viszonyítva az alkotó, az új termékeket előállító munkaerőnek nem kellett az elbocsátástól, a munkanélküliségtől és a létbizonytalanságtól tartania. Korunk köznapi emberét foglalkoztatja: hogyan juthatott ez a szorgos magyarság az eladósodás szélére? Úgy, hogy a T. Házban változatlanul csupán ígérgetnek. Az EU-parlament már figyelmeztet: az össztársadalomra ható követelményeket kell megoldani, s nem azzal foglalkozni, hogy néhány magyar hogyan gazdagodhatott meg. Miért engedték a harácso- lást? Utólag már nem bizonyítható a manipuláció. Miért történhetett meg az, hogy a néhány tízezer gazdag képtelen a családját fenntartani havi másfél milliós fizetésből, miközben a tömeg mind jobban nyomorog, mert az odavetett néhány tízezerből a lét nem tartható fenn. Üzenem a mindenkori magyar kormánynak: itt nem az ígéretek földje ékelődött be Kö- zép-Európába, itt ezer lépés sem orvosolhatja a bajokat, mert a tudománytalan alapokon nyugvó politikai handaban- dázás nem segítheti felzárkózásunkat a megálmodott nagy családba, az Európai Unióba. (név és cím a szerk.-ben) Mennyibe kerül a rongyrázás? Olvasom az újságban, hogy a MÁV 1,2 milliárd Ft-ot költ a vasúthálózat mentén nőtt parlagfű irtására. Arról nincs tudomásunk, hogy a közúti hálózat mentén szükséges gyomirtás és a gyomirtási kampány szervezése mennyibe kerül, de nem túlzás azt gondolni, hogy több milliárd forintba. Ezek után elgondolkoztató dolog az, hogy az enyészet martalékává váltak a vasúti bakterházak, az útkapa- róházak, amelyeknek lakói fizetést és lakást kaptak azért, hogy a közlekedési pályák környékét rendben tartsák. Sok tízezer embernek a kereső foglalkozása szűnt meg a modernizálás, az ésszerű gazdálkodás ürügyén. A kereső és járulékot fizető emberek munkanélküli-segélyt, szoc. és ingyenes egészségügyi ellátást igénylőkké váltak. Ez azonban nemcsak egykét szervnél következett be, aminek eredménye az lett, hogy az élő környezet egyre szennyezettebbé vált. Valóban minden esetben ésszerű és gazdaságos működést segítő takarékosság az, amit annak titulálnak? Pótolhatják-e a lelkiismeretes, kötelességtudó munkást az időnként közérdekű munkára rendelt emberek, akik ezt a tevékenységet kényszermunkának érzik? Szükségszerű és valóban egyetlen lehetséges mód a munkanélküliség csökkentéséhez, új munkahelyek létesítéséhez milliárdok előteremtése, esetleg a közterhek növelésével? Feltennék azonban pár kérdést: mennyibe kerül a látványos rongyrázás és a helyenként már túlzásba vitt luxus? Mennyibe kerülnek az olyan külföldi tanulmányok és tudományos dolgozatok, amelyeknek semmi kézzelfogható eredménye nem születik? Mennyibe kerülnek a kihelyezett értekezletek? Beszéljünk nyíltan és őszintén: nem látja el felelősségteljesen a társadalom szolgálatát egyetlen olyan szervezet vagy cég sem, amelyiknél bőségesen jut pénz luxusigények kielégítésére, de nem jut pénz az egészséges környezet megóvására, a lakosság közérzetének a javítására. Jó lenne már, ha az ésszerűség és a takarékosság úgy valósulna meg, hogy a szükségesség ne szenvedjen csorbát. Q. István Eger (cím a szerk.-ben) 1 1 i
