Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-25 / 172. szám

2005. JÚLIUS 25., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Nyárson birka a fegyverfogatóknak Királyi szakácsok bevonulása. Rajtuk is múlik a várvédők elégedettsége FOTO: PERI. MARTON (Folytatás az 1. oldalról)- Menj az orrod után - hangzik a válasz. S ahol a levegő telítő­dik pikáns sültek ínycsiklandó illatával, ott táborozik a három lelkes csapat. A gasztronómiai élvezetek része egy amatőr kö­zépkori főző-sütő verseny, étke­it szakértők bírálják el. A kö­zépső sátorban - A Két Holovácz műhelyében - ma­lacderék fő agyával és erdei gombával. A jókedvű és lelkes szakácsmesterek kicsit felrúg­ják a szabályokat, mondván, nem sok középkori van ebben. Az omlós malachús a közönség körében is sikert arat. Mellettük Hurkos Báró és Társa kavargatja a vaddisznót, vagyis a Hurkolt vadkant Sár­közi módra tárcsán sült burgo­nyával. A győztesnek kijáró cí­met a Birka nyárson, kappan- nal és galambbal kompozíció kapja, amely ha az állatvédők szimpátiáját nem is, de a sza­kácsokét és az enni szeretőkét kivívta. így A három Galabárdi lesz az, akiknek jövőre meg kell védeni az Egri Vár Fősza­kácsa címet.- Elnéző zsűri volt a miénk - fogalmaz Dósa Tibor királyi fő­szakács, szervező hiszen egy rendezvény meghirdetésekor nem lehet teljes szigorral min­den feltételt számon kérni. Há­rom-négy alkalom kell ahhoz, hogy elterjedjen a középkorias fűszerezés és sütéstechnika. A királyi főszakács - akinek a viselete önmagában is meg­állta volna helyét a középkori forgatagban - rég elfeledett dolgokról mesél. Megosztja a titkot: amit a középkori ember fűszerként használt, azt mi gyógynövénynek ismerjük. Rá­jött arra, hogy a fűben-fában van orvosság, elég volt csak fi­gyelni a réten legelő állatokat, hogy kiderüljön, melyik nö­vény mire jó. így került be a fű­szerek közé a kakukkfű, a borsmenta, a szurokfű, a ba­zsalikom, de bátran bántak a vadkörtével, a vadalmával, az erdei gombákkal, vagy a mél­tatlanul elfeledett lestyánnal is. Közben fogy a királyi fősza­kács készítette kondéros pör­költ is. Van forgalma a török ét­teremnek, még ha a budai pasa dicséretét nem nyerte volna el a hideg kebab és langyos bac- clava... A gótikus palota előtt a fegyvereké a főszerep. Az idén 12 katonai hagyományőrző cso­port mutatja be produkcióját a toborzástól, a bajvíváson át az udvari mulatságokig. (Igazság­talanság lenne azt állítani: csak a fegyverek csörömpölnek, al­kalmanként kecses udvari tán­cok és CD-keresésbe belezava­rodott trubadúr keltenek mo­solyt.) A fegyverforgatók számára különlegesség az Egri Vitézlő Oskola alapította Virtus Militarison való részvétel. Hoz­záértőkből álló zsűri a viselet, a fegyverforgatás történelmi va­lósághűségét is minősíti. S amíg az atyamesterek odabent a feltételekről tanácskoznak, addig kint több százan ámul- nak: kinek-kinek egy jól csa­vart páncéling, középkori barát arca tűnik fel, de abban szinte mindenki megegyezik: jó itt lenni most a középkorban... Bornemissza élete Az Egri Vitézlő Oskola új produkcióval mutatkozik be a vár­udvaron. Bornemissza Gergely halálának 450. évfordulójára történelmi játékot állítottak össze, s ennek apropóján megpró­bálják a „decik”, vagyis tanult ember élettörténetét is kicsit helyre tenni. Forgalomkorlátozás a közútjainkon heves megye A Heves Megyei Állami Közútkezelő Közhasz­nú Társaság tájékoztatása sze­rint július 25-től 31-ig forga­lomkorlátozásra kell számítani megyénk több útján. A 3. számú Budapest­Gyöngyös-Miskolc-Tornyos- németi főúton, illetve Gyöngyö­sön körforgalmú csomópont építése miatt, a 24. számú Gyöngyös-Parád-egri főútnak a siroki átkelési szakaszán a jobb oldalon járdaépítés miatt útszű­kületre kell számítaniuk az au­tósoknak, motorosoknak. A 25. számú Kerecsend-Eger- bánrévei főúton Egerben a Bartalos úti útfelbontás miatt a bal oldalon lévő külső forgalmi sávban útszűkület várható. A 24129. számú demjéni bekötő- útón Egerszalókon gázvezeték építése miatt a bal oldalon út­szűkület, óránkénti 40 kilomé­teres sebességkorlátozás, előzni tilos és úton folyó munkák jel­zőtáblák érvényesek. A terror hatalma Szalay Zoltán mindennapossá válik A terror, ha így hala­dunk. Lassan már naponta kerülnek az újsá­gok címoldalára egyre több ember haláláról, sebesüléséről, épületek összeomlásáról, jár­művek roncshalmazzá válásáról szóló, el- borzasztó fotókkal kísért beszámolók. Jócs­kán volt része benne mostanában a világnak. Terroristák - közülük is a legrosszabbak: öngyilkos merénylők - okoztak pusztítást New Yorktól, Washingtontól Madridon, Londonon, Törökországon át a most hét végi esetig. Az egyiptomi Sarm- es-Sejkben, a turisták kedvelt helyén, szombatra virradó éj­jel négy robbantást hajtottak végre az elvakult fanatikusok. A szörnyű mérleg: legalább 88 halott, a sérültek száma szá­zas nagyságrendű. vajon meddig tart még a terror? Ez az a kérdés, ami a döb­benet után legtöbbünkben felvetődik. Teljesen jogos a normá­lis, békés életre vágyó emberek aggodalma, hiszen az állan­dósuló terrorfenyegetettség következményei mind súlyosab­bak. Fokozódik a félelem, megdermednek az emberi kapcso­latok, a XXI. században már oly magától értetődő utazás is megfontolandóvá, esetleg lehetetlenné válik. S bolygónk álla­mainak polgárai kénytelenek önhibájukon kívül elszenvedni hatalmas gazdasági károkat, elviselhetetlen lelki kínokat. A TERRORHULLÁM, MELY VÉGIGSÖPÖR PLANÉTÁNKON, egyelőre sajnos megállíthatatlannak tűnik. Ráadásul kiagyalói mér­hetetlenül gyáva és aljas módon fiatalok, a paradicsomba menetelről ábrándozók szebb élet utáni vágyakozását ki­használva - a háttérben meghúzódva, barlangokban rejtőz­ve - küldik a hit nevében halálba az elferdített tanokkal megszédített tudatlanokat. Az öngyilkos merénylők pedig ártatlan áldozatokat, százakat, ezreket visznek magukkal. Hovatovább nem marad egyetlen nyugodt zuga sem a földi világnak. éppen in az ideje már a cselekvésnek! Azok felelőssége ez, akik az egyes országokban épp arra kaptak választóiktól bi­zalmat, hogy gondoskodjanak az állampolgáraik biztonságá­ról. A politikusoknak végre együtt, egymással összefogva kell(ene) megtalálniuk az ebből az áldatlan helyzetből kive­zető utat. Az eddigi nem túl markáns erőfeszítések érzékel­hetően hiábavalóaknak bizonyultak. A megoldás meglelése rendkívül sürgető. Ellenkező esetben ugyanis, az újabb ag­resszív tettek nyomán, előtérbe kerülhet a szörnyűséges elv: az erőszak erőszakot szül. A bosszú elhatalmasodása akár világégésbe is torkollhat. Remélhetően ennek bekövetkezé­sét senki sem szeretné megvárni. Tíz hónap, 200 bemutató Sz. D. EGER Második évadát zárta a Varga László Polgári Teátrum. Rendhagyó sajtótájékoztatón a Wass Albert kertben Sziki Kár­oly alapító-igazgató elmondta, erőltetett, de nagyszerű volt ez az évad is. Összesen 206 elő­adást tartottak, ezeket 25 ezer felnőtt és gyermek látta az or­szágban és határainkon túl. Ma már húsznál többen segítik ön­feláldozó munkával a Teátrum működését. A tervezettnél hamarabb si­került teljesíteni a Cellaszínház rekordkísérletét: 10 hónap alatt 200 új bemutatót tartottak, 200 magyar költő-író műveiből ké­szítettek összeállítást. Sziki Károly elismeréseket nyújtott át. Szemerey László Varga László Gyűrűt kapott, Cserey Erzsi, a New York-i Ma­gyar Színház igazgatója Élet­mű-díjat. Különdíjban része­sült Guba Hajnal, aki a színház lelkes segítője, illetve mecénás díjban Hagymási József és Bod­nár László az előadások folya­matos támogatásáért. Az Eger Városi Televíziónak Korrekt Média-díjat adtak át a társulat munkájáról szóló tényszerű tu­dósításokért. A film, ami összeköt minket Sz. R. EGER - Az idei, 31. Filmművé­szeti Nyári Egyetem szervezése­kor három cél vezérelt: metsze­tét adjuk a mai magyar filmes kultúrának, tekintsük át a mozi­zás helyzetét, s útjára indítsunk egy nemzetközi filmkészítő kur­zust az Eszterházy Károly Főis­kolával közösen - fogalmazott köszöntőjében Kiss Lajos, az Uránia mozi igazgatója. - Nem véletlen, hogy az idei szlogen is ez: A film, ami összeköt... Ezt a nyári egyetem nemzet­közi hallgatóinak jelenléte is igazolta: francia, német és an­gol szavak keveredtek a fordító­gépek hangolásakor. A sok ná­ciót mégis ösz- szekötötte a kö­zös akarat: a film szeretete, a jobbítás szán­déka. A megjelen- t e k e t Reichenberger János, a Nem­zeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának szaktanács- adója is üdvözölte. Emlékezte­tett, hogy a kezdeményezés francia, de Eger vendégszerete­te kellett ahhoz, hogy három év­tizede otthonra találjon. Kezdet­ben tematikus programokat dolgoztak ki, ám az utóbbi években a sokoldalúságra tö­rekvés jellemző. Az idén így ka­pott különös hangsúlyt a Film­szemle díjnyertes alkotásainak vetítése. Ázon magyar mozifil­meké, melyek a pénz és a pro­paganda révén ismét becsalo­gatták a nézőket a moziba (ma a nagyteremben az Üvegfal, a Nyócker és Szabó István Cso­dálatos Júliáját vetítik). A nyári egyetem nyitónapjá­nak díszelőadása a Sorstalan- ság volt. Klíma a mozinak Jövőre már légkondicionált moziban ülhetnek a nyári egyetem hallgatói - jelezte Reichenberger János. Az Urá­nia filmszínház 15 millió forintot nyert az Art- mozik fejlesztésére szánt keretből. Reichenberger János A 31. Filmművészeti Nyári Egyetem hallgatóinak egy csoportja FOTÓ: PILISY ELEMÉR > 1 i 1 I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom