Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-20 / 168. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 20., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Helyben dönthetnének a milliók sorsáról Segítenek, ahol csak tudnak Bevetésre készen. A régi Wartburgot műszaki mentésre korszerűen felszerelt Mercedes kisbusz váltja majd fel domoszló A Gyöngyösi Kistér­ség is csatlakozott a Nemzeti Fejlesztési Terv AVOP-pro- gramján belül meghirdetett Leader+ projekthez, melynek segítségével sikeres pályázat esetén 90 millió forinthoz jut­hat a térség tizenegy települése. A mátraaljai akciócso­port - melyet Abasár, Atkár, Detk, Domoszló, Gyöngyöshalász, Hal- majugra, Kisnána, Lu­das, Márkáz, Vécs és Visonta hozott létre -, valamint a hozzá csatla- kozó civilszervezetek és vállalkozások a napok­ban együttműködési megállapo­dásban rögzítették megvalósí­tandó terveiket. Ezek között sze­repel a lakosság életminőségé­nek javítása, a helyi termékek hozzáadott értékének növelése és piacra jutásának elősegítése, valamint a természeti és kultu­rális erőforrások legjobb „kiak­názása”.- A pályázatok elkészítését sokszor nehezítette, hogy a fel­tételeket mindig „fent”, általá­ban a minisztériumokban hatá­rozták meg. A Leader+ ezt a sorrendet megfordítja, és a he­lyi sajátosságokat jól ismerők döntik el, hogy milyen kritériu­mokat fogalmaznak meg a saját pályázataik kiírásában - mond­ta Gyurkó Béla, Domoszló pol­gármestere, az akciócsoport vezető szervezetének első em­bere. A Leader-települések kidol­gozzák a térség vidékfejlesztési tervét is, amit egy külső szak­emberekből álló mun­kacsoport véglegesít majd. Ha a Gyöngyösi Kistérség elképzeléseit a kiíró szervezet elfo­gadja, akkor a mátraal­jaiak részt vehetnek a 4,5 milliárd forintos ke­retösszegű pályázaton, amelyből az országban 50 akciócsoport nyerhet támo­gatást. Ha a Gyöngyösi Kistér­ség is ezek között lesz, akkor az elnyert milliók helyi pályázato­kon történő „elosztásáról” az akciócsoport monitoring bizott­sága dönt, melyben 21 fővel mind a tizenegy település kép­viselteti magát. A pályázat előkészítéséhez és az adminisztrációs feladatok ellátásához szükséges gesztor­ságot a Károly Róbert Kutató és Oktató Kht. vállalta. Ezzel a gyöngyösi Károly Róbert Főis­kola tudásbázisa is hozzájárul a reményeik szerint sikeres szerepléshez - fűzte hozzá Gyurkó Béla. Bármikor adódhat olyan helyzet, amikor a rendőr­ségnek jól jön a kívülállók segítsége. Ennek jegyében kötött együttműködési megállapodást a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság (HRFK) és a megye- székhelyen működő speci­ális mentők képviselője. Sz. I. heves megye Az érintett felek - a bűnözés elleni fellépéssel, a bűn- és baleset-megelőzéssel, a közbiztonság javításával, az élet- és vagyonvédelemmel ösz- szefüggő közös érdekeiket szem előtt tartva - abban álla­podtak meg, hogy feladataik el­látása során együttműködnek egymással. A Bartos László r. dandártá­bornok, rendőrségi főtanácsos, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője, illetve az ifj. Balló András, az Agria Speciá­lis Mentő és Tűzoltó Csoport elnöke által aláírt megállapo­dást az a beszélgetés előzte meg, melynek során a közhasz­nú egyesület képviselője vázol­ta a rendőri vezetőknek, hogy a tíztagú társaság a cégbíróság bejegyzése alapján tevékenyke­dik. Egyben számot adott arról, hogy a tagok zöme sikeresen el­végezte a mentéshez és a tűzol­táshoz szükséges tanfolyamo­kat, a többiek pedig a közeljövő­ben vesznek részt az alapkép­zésben. Ifj. Balló András arról is részletes ismertetést adott, hogy a saját pénzükből milyen speciális védő- és mentőeszkö­zökkel szerelték fel magukat, kezdve az tűzoltó-overalltól a műszaki mentéskor használa­tos vágó- és feszítőszerszámo­kon át a vízi keresésnél szüksé­ges csáklyákig. A tárgyaló felek a fentiek alap­ján állapodtak meg abban, hogy a HRFK munkatársai, valamint a területileg illetékes rendőrka­pitányságok ügyeletesei adott helyzetben tájékoztatják a speci­ális mentőket, s igénybe veszik a segítségüket. Ez többek között azt jelenti, hogy bevonják őket rendezvények, balesetek, termé­szeti katasztrófák helyszínének a biztosításába, illetve azok kö­vetkezményeinek az elhárításá­ba. Részt vehetnek továbbá - a megyei baleset-megelőzési bi­zottság szakirányú útmutatása és támogatása alapján - propa­ganda-előadások, bemutatók, ki­állítások szervezésében. A meg­állapodás szerint az Agria speci­ális mentőcsoport tagjai arra ki­képzett kutyával a jövőben köz­reműködnek eltűnt személyek, valamint bűncselekmények tár­gyi bizonyítékainak a felkutatá­sában, a rendőri intézkedést hát­ráltató műszaki akadályok meg­szüntetésében. Részt vesznek to­vábbá a közúti közlekedési bal­esetek, katasztrófa sújtotta hely­színek biztosításában, illetve a károk felszámolásában. Gyurkó Béla Rossz idő van a Himaláján EU-konform összeomlás? (Folytatás az 1. oldalról) A K2-n a csúcstámadás opti­mális időszaka, főszezonja jú­lius-augusztusban van, ami­kor a mínusz 20-30 fokos hi­deg helyett „csak” mínusz tíz fokkal kell beérni. Ilyenkor va­lóságos „csúcsforgalom” van a hegyen, számos náció hegymá­szói szinte egymás sarkát ta­posva igyekeznek kihasználni a lehetőséget. Az ide való eljutás sem volt mentes a kisebb viszontagsá­goktól. Pakisztánba Bécs és Du­bai érintésével repültek, ahol gondoskodni kellett a megfelelő felszerelés beszerzéséről, ezek ugyanis Iszlámábádban lénye­gesen olcsóbbak. A hivatalos engedélyek birtokában azután megkezdődött a csúcs megkö­zelítése, s a felkészülés a július végére, augusztus elejére terve­zett csúcstámadásra. A csapat az egykori selyemút mentén fekvő Indus-parti, baltisztáni fő­városban, Skarduban töltötte fői a készleteit. Az expedíció az elmúlt napokban érte el az ed­dig velük tartó mintegy száz fo­gadott teherhordójával, sher- pájával együtt az 5300 méteren fekvő alaptábort, ahol meg­kezdték a csúcstámadáshoz szükséges felkészülést és a tá­borlánc kiépítését. A hideg, viharos időjárás, s a fenti havazás, a lavinaveszély miatt azonban most a terep in­kább az előkészületeké és az akklimatizálódásé. Az expedí­ció tagjai azonban elszántan és egészségesen várják a jobb időt. A küldetés eddig nincs számottevő késésben, így min­den remény megvan arra, hogy a jövő hónap elején, akár egy si­keres mászás - és ne felejtsük el: sikeres lejövetel - után tér­hessenek vissza a hegyről au­gusztus végén Magyarországra. Az expedíció történései inter­neten a www.sportpiac.hu , illet­ve a www.mol.hu címen követ­hetők nyomon. (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Nemzet szerint egyes multinacionális vállalatok már több ügyvédi irodát megbíztak érdekeik képviseletével. Ugyanitt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke kifejtette: az iparűzési adó komoly kockáza­tot jelent, ezért a kormánynak mielőbb változtatnia kell rajta. Lepsényi István, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetségének a soros elnöke sze­rint az iparűzési adó komoly versenyhátrányt is okoz, mivel régiónkban máshol nincs ilyen adó. (A kormány Száz lépés programjában az adónemet 2008-tól szüntetnék meg, he­lyébe egy másféle helyi adó lép­ne. Utóbbi mértéke azonban csak a fele lehet a jelenlegi ipar­űzési adónak. Az önkormány­zatok kieső bevételét a költség- vetés pótolná.) Egyéb problémák Érsek Zsolt szerint az ipar­űzési adó eltörlése nemcsak jelentős bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat, hanem a települések elve­szítik a motivációt, hogy elősegítsék a vállalkozások letelepedését. Ez kiszámít­hatatlan következmények­kel járhat a munkanélküli­ség mérséklésére irányuló törekvésekre nézve is. Érsek Zsolt országgyűlési képviselő, Hatvan polgármes­tere szerint ha a vállalatok megnyernék a pénz visszafize­tése végett indított pereket, az a rendszerváltozás egyik alap­értékének számító önkor­mányzatiság teljes összeomlá­sához vezetne. A terheket az államnak kellene viselnie - hi­szen az adó beszedésével a te­lepüléseké jelenleg érvényben lévő törvények szerint járnak el -, ám,elindulna egyolyan fo­lyamat, amely akár az orszá­gos költségvetés összeroppa­násához is vezethet.- Ha megszűnik az iparűzési adó, az Hatvan összes adóbevé­telének a kétharmadát érinti. Ha pedig utólagosan vissza kellene fizetnünk a cégeknek a közterhet, az több száz milliós terhet jelentene. Lehet, hogy ez az adófajta nem EU-kon­form, ám szerintem egy ren­delkezés visszamenőleges al­kalmazása sem az - fogalma­zott a honatya, aki szerint a probléma megoldása hazánk európai uniós képviselőire vár, akiknek meg kell védeniük ér­dekeinket. Az itthon ténykedő politiku­soknak mielőbb találniuk kell valamiféle megoldást az ipar­űzési adó kiváltására. A K2, a hegyek királya T. G. Montgomery ezredes volt az első 1856-ban, aki leírást ké­szített a hegyvonulat pakisztáni részéről, a Karakorum-Himalá- járól. Ő nevezte el az itteni csúcsokat is sorrendben Kl-nek, K2- nek, K3-nak. Az első meghódítása az olasz Ardito Desio vezette expedíciónak sikerült 1954-ben. A meredek sziklafalakkal ha­tárolt csúcs megmászását többnyire az Abruzzi-gerinc útvona­lán, táborláncos rendszerben, az alaptábort követő három tábo­ron át kísérlik meg. A M0L-K2 expedíció is ezt a csapást követi. Közös kép az iskolafalon Sz. D. egér Az Eszterházy Károly Fő­iskola Gyakorló Általános Isko­lája, Gimnáziuma és Szakkép­ző Iskolája kezdeményezésére és szervezésében „Együtt Euró­pában” címmel nemzetközi al­kotótábort rendeztek a megye- székhelyen július 11. és 17. kö­zött. A táborban középiskolás művészeti tagozatos diákok vet­tek részt, együttesen nyolc or­szág kilenc városából: Csebok- száriból, Csíkszeredából, Eger­ből, Kutná Horából, Gyergyó- szentmiklósról, Przemyslből, Rigából, Rimaszombatról és Tallinnból. A visegrádi országok tanulóinak jelenléte nemzeteink történelmi összetartozását, míg a többi ország az európai integ­rációs folyamatot hivatott erősí­teni, illetve elősegíteni. A tábor mindenekelőtt művészeti céllal született. A diákok nemzetük mondavilágából teremtették al­kotásaikat, amelyekből kiállítás nyüt tegnap. Emellett a legjelleg­zetesebb motívumok felhaszná­lásával a fiatalok közösen készí­tették el a Hunyadi Mátyás Álta­lános Iskola falára a művüket. Az ünnepélyes átadásra pénte­ken kerül sor. A program az Európa Kultu­rális Fővárosa 2010 elnevezésű városi pályázathoz kapcsolódott. Legfőbb támogatói a Nemzetkö­zi Visegrádi Alap, Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hiva­tala, az Eszterházy Károly Főis­kola és a Kossuth Zsuzsa nevét viselő intézmény voltak. A közös mű a diákokkal. Ez tovább hirdetheti nemzeteink összetartozását Akos-koncert a sportcsarnokban Sz. D. EGER Magyarország egyik leg­népszerűbb popelőadója, aki a Bonanza Banzai énekese is volt, Az utolsó hangos dal, rá­adás nyári turné keretében hol­nap koncertet ad. Az esemény­re a városi stadionban, rossz idő esetén a Kemény Ferenc Körcsarnokban kerül son Ákos több angol nyelvű albumot is ki­adott már. Az előadáson sztárvendégek is szerepelnek, például Hauber Zsolt, aki a Bonanza Banzai ne­vű együttesnek volt a tagja, Do­rozsmai Péter és Madarász Gá­bor, akik az Ákos Band nevű csapatban voltak, illetve Háry Péter a Chapman Stickből. 1 1 I í

Next

/
Oldalképek
Tartalom