Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-23 / 145. szám

2005. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 ZÖLD OLDAL A méreg rég levonult, a félelem maradt? Öt éve pusztított a ciánszennyezés a Tiszán. Öt éve nem zárult le a kártérítési ügy, és öt éve húzódik a (határon tú­li) felelősök megnevezése. Az akkori borúlátó jóslatokkal szemben szerencsére a folyó azóta rég kiheverte a csa­pást A Tisza a ciántól megtisztult, a szennyes gazdasági érdekektől azonban még nem. Miközben a határon túli fe­nyegető veszély réme még mindig nem múlt el. 2000. február. Tetemes volt a kár.' Megismétlődhet? heves megye Szerencsére már rég elfeledtük, hogy 2000 febru­árja ciánnal köszöntött be a Ti­szán. A szennyezéssel lapunk az elsők között foglalkozott. Ám mi­vel akkor, az adott pillanatban megszólaltatott szakértők sem ítélték annyira drámainak a dol­got, a „Közelít a ciános víz” című írás is várt még egy napot a meg­jelenéssel. Huszonnégy óra alatt azonban egészen komoly fordu­latot vett az ügy. A Nagybánya mellől, az auszt­rál Aurul Rt. és a román állam közös aranybányájából kiinduló szenny hamar itt volt. 2000. ja­nuár 30-án éjjel szakadt át a ro­mániai bányavállalat zagytáro­zójának gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi cianidos szennyvíz folyt a Szamoson át a Tiszába. A méreg a Szamos alsó szakaszá­nak élővüágában szinte teljes, a Tiszában jelentős pusztítást oko­zott. A mérleg ezer tonna halte­tem. Egyes halfajok, illetve a vid­rák teljes eltűnése azonban sze­rencsére átmenetinek bizonyult, 2003 nyarán a Közép-Tiszán szokatlanul nagyméretű tisza­virágzás mutatkozott. 2000 február elején másodfo­kú vízminőség-védelmi készült­séget rendeltek el a Felső-Tiszán, a Romániában történt, Szamo­son levonuló ciánszennyezés mi­att A Heves megyei Tisza-sza- kaszt felügyelő Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóságon (ÉMVI) vízgazdálkodási osztály- vezetője szerint a vízügyi igaz­gatóság a környzetvédelmi fel­ügyelőséggel együtt felkészült a szükséges lépések megtételére. A másodfokú vízminőség-védel­mi készültség értelmében gya­koribb mintavétellel fokozottan figyelték a szennyeződés levonu­lását és hígulását. A szakember szerint a szennyeződés várható­an pár napon belül eléri a Heves megyei Tisza-szakaszt Tisza- valknál, ugyanakkor pánikra nincs semmi ok, noha a helyze­tet igen súlyosnak ítélte. Megkoszorúzott folyó Azt akkor még nem lehetett tud­ni, hogy a Tiszába került cián­szennyeződés mennyire hígul föl néhány nap alatt és núlyen veszélyhelyzetet idéz elő a tér­ségben, az azonban bizonyos volt, hogy a halállomány pusztu­lása elkerülhetetlennek látszik. A szakemberek azt remélték, hogy a hevesi szakaszon nem kerül veszélybe az ivóvízellátás. A vízügyi hatóság nem sokkal ezt követően teljes horgászati ti­lalmat léptetett érvénybe a Ti­szán és a Tisza-tó egész terüle­v tén. A korlátozás szerint tiszai halak fogyasztása súlyosan egészségkárosító és életveszé­lyes lehet, tekintettel a ciánmér­gezés következményeire. Pár nap múlva temetés volt Poroszlón: koszorút vetettek a szőke Tiszára a halászok. Azt akkkor nem sejtette senki, hogy a természet jobb gyógyító, mint amilyen pusztító az em­ber, és gyorsabban dolgozik, mint ahogy a bürokrácia mal­mai őrölnek. A Tisza-hídról nézték az em­berek, ahogy elvonul a mérge­zett, sodródó halakkal teli hul­lám, ami talán a jövőt, a turiz­must, a megélhetést is magával sodorja hosszú évekre... A természetben bekövetkezett pusztulás azonban minden eddi­gi szennyezés következményeit felülmúlta. Szerencse volt a sze­rencsétlenségben, hogy mindez télen következett be, akkor, ami­kor az élővilág nagy része téli ál­mot alszik, a vonuló fajok má­sutt tartózkodnak. A Magyaror­szágon keletkezett kár megköze­lítette a 30 milliárd forintot. Mi­vel Romániából eleinte nem ér­keztek pontos információk, és a befagyott Szamoson a ciános víz a jégtakaró alatt érkezett, csak késve derült ki, mekkora a baj. Rövid idő múlva újabb szennye­zés érte a Tiszát, nehézfémmel szennyezett víz zúdult le, ismét Románia felől. A bekövetkezett katasztrófa következményein nem tudtak enyhíteni. 45 ezres bírság! Az ércfeldolgozóból kikerült cia­nid az egészségügyi határérték négyszázszorosa volt. A feldolgo­zó vállalat késve jelentette a gát­szakadást és a környezetszeny­nyezést. A román hatóságok kel­lő komolysággal kezelték az ügyet: 45 ezer forintnak megfe­lelő lejre büntették a feldolgozót. A kései bejelentés miatt... Mindez öt év történt, a cián­dosszié pedig ma is lezáratlan. A romániai illetékesek több hivatalos nyilatkozatban is vál­lalták a felelősséget, illetve ígére­tet tettek Magyarország kártala­nítására, ez azonban máig nem történt meg. A szennyezést oko­zó bányavállalat ausztrál tulaj­donosa, az ausztráliai Esmeralda Exploration Ltd. vi­szont kezdettől elhárított min­den felelősséget. A magyar ál­lam 2001-ben pert indított a ro­mán Aurul Rt ellen több mint 28 milliárd forintos kártérítést, illetve annak kamatait követel­ve. A kárigény legnagyobb ré­szét, több mint 18 milliárd forin­tot, a rehabilitáció költségei te­szik ki, 9 milliárd forintot meg­közelítő nagyságrend az ökológi­ai, gazdasági és szociális károk összege. A kárelhárítás közvet­len költsége egymilliárd forint A Budapesten folyó perben egyelő­re nem született ítélet, sőt a Fő­városi Bíróság még arról sem döntött, hogy a magyar vagy a román jog szerint kell-e lefoly­tatni az eljárást Kártérítésre várva A magyar állam és a ro­mán-ausztrál vegyes vállalat közötti per elhúzódása a káro­sult magánszemélyeket is érin­ti. Azonban ezen kártérítési próbaperekben sem született még ítélet. A bíróságok az állam által indított eljárás kimenetelé­re várnak. A víz tehát tiszta, de a félel­mek megmaradtak. Bármikor megismétlődhet egy hasonló, akár sokkal súlyosabb természe­ti katasztrófa a Tiszán. A romániai Verespatakon ter­vezett újabb, ugyancsak cian­idos technológiára épülő arany­bánya-beruházás engedélyezé­séről csak akkor döntenek, ha elkészül az európai uniós sza­bályoknak megfelelő környezeti hatástanulmány - állítják a ro­mán illetékesek. Magyarország mindenesetre nem szeretné, ha a környezetre káros beruházás a szomszédban megvalósulna. Az úgynevezett Espoo-i Egyez­mény egyébként a szomszédos országokkal folytatott egyezte­téseket ír elő a nemzetközi szin­ten környezeti kockázatokat rej­tő beruházásoknál a román és a magyar fél számára. Románia 2007-es uniós csatlakozását - a környezetvédelmi fejezetnél el­fogadott védzáradék értelmé­ben - késleltethetné a szabá­lyok megszegése. A Rosia Montana Gold Corporation tavaly december­ben adta be engedélyezésre a Verespatakra tervezett arany­bánya technikai megvalósítási tanulmányát a román hatósá­goknak. Ebben azt állítják: nincsenek a határokon túlterjedő környeze­ti hatások, így ezekre nézve ha­tásvizsgálatot sem kell készíte­ni, és Magyarország kizárható a további engedélyezésből. A bányanyitás viszont a Tisza egész vízgyűjtőjét érintené. Okoturizmus a dongaúton A víz fölött kanyarog a poroszlói tanösvény Ep a páratlan vízi világ tisza-tó erőd Védte a folyót a bajban poroszló A környezetvédelmi és vízügyi tárca vezetője hű ma­radt ígéretéhez, tavaly ősszel dr. Persányi Miklós a Tisza-tó egyik, Poröszló közeli szigetén tette le a tavon létesítendő vízi tanösvény alapkövét A minisz­ter a héten avatta az egyedülálló létesítményt A Hortobágyi Nemzeti Park beruházásában, a Magyar Turiz­mus Rt támogatásával 100 mil­lió forintot költöttek az ökotur­isztikai látványosságra. A mint­egy 1,5 kilométeres tanösvény egész napos programot jelent a természetkedvelőknek. A po­roszlói kikötőből induló csóna­kok viszik a látogatókat, útköz­ben két madárvárta is megte­kinthető, és lesz egy magas meg­figyelőtorony, ahonnan madár­távlatból is megismerkedhetnek a tó élővilágával. A jövő az emberközpontú, nyi­tott természetvédelemé. A nem­zeti parkoknak pedig a szó szo­ros értelmében a nemzet parkja­ivá kell válniuk, vagyis olyan hellyé, ahová az emberek szíve­sen mennek felüdülni - emelte ki az ország egyik legdinamiku­sabban fejlődő idegenforgalmi térségében a megnyitó kapcsán a szakminiszter. így a természet megőrzésén túl az oktatás és a szemléletformálás funkciójával együtt az érdeklődő látogatókat is vállalniuk kell. Mindezeket szolgálja a most átadott porosz­lói tanösvény is. Ezt dr. Persányi Miklós nem véletlenül hangsú­lyozta, hiszen számára nem ide­gen a természet, a tanulás, a ne­velés és a szórakozás összekap­csolódása, hisz a fővárosi nö­vény- és állatkert vezetőjeként is ugyanezeket tartotta szem előtt. Persányi Miklós miniszter a tavaly őszi alapkőletételen A megnyitón elhangzott, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus­ban 15 milliárd forintnyi termé­szetvédelmi fejlesztés valósul meg. A következő hat évben a tervek szerint 146 élőhely-re­konstrukcióra, 35 természetvé­delmi látogatóközpont és 47 tan­ösvény kialakítására kerül sor. A Barátságos Természetvédelem Program keretében közel 2 milli­árd forint áll rendelkezésre az élőhelyek rehabilitációjára. A fontos ökoturisztikai beruházá­sok között megvalósul a Baradla- barlang látogatóközpontja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum rekonstrukciója és az Őrségi Nemzeti Park kőszegi látogató­központjának építése is. Persányi Miklós tájékoztatása szerint készül egy valamennyi nemzeti park látványosságait bemutató internetes honlap is. A Tisza-tó nádasában kígyózó, cölöpökre épített tanösvényt hat madárles és tájékoztató táblák egészítik ki. A most átadott don- gaút azonban csak az első lép­Kémek a récefészeknél A vízi tanösvény két, a gazdag és háborítatlan madárvilág kö­zeli szemrevételezését segítő lé­tesítménye az élővilág elől elrej­tett fedett útvonal. Mindezt a megfigyelendő szárnyasok za­vartalansága érdekében, hogy a látogatók jelenléte észrevétlen maradjon. A madárvárta vég­pontján azután közelről, kisebb nyílásokon át kémlelhető, vagy akár filmezhető, fényképezhető a környékbeli madárvilág hét­köznapi élete. csője, kiindulópontja egy na­gyobb tervnek, melyben egy ökocentrum is szerepel. A mint­egy félmilliárd forintba kerülő központi vendégfogadó bázison a tervek szerint három szinten kiállító- és konferenciatermeket, valamint háromdimenziós mo­zit is kialakítanának a termé­szetűim kedvelőinek. A létesít­mény különlegessége az a négy méter vízmélységű akvárium, melyben a Tisza élővilágát mu­tatnák be a nagyközönségnek úgy, hogy a látogatók üvegfalú folyosón keresztül csodálhatnák meg a körülöttük lévő tavi vízi világot Az elképzelések között szerepel a Tisza-tavat körbeölelő kerékpárút teljes kiépítése is. Mindezek a 2007-2013 közötti nemzeti fejlesztési terv kereté­ben valósulhatnak meg. tisza-tó térsége A hisztéria és a túlzott félelmek szerencsére alaptalannak bizonyultak. A fo­lyó és a tó régi fényében, a nö­vény- és állatvüág régi gazdagsá­gában tündököl. A természet re­generálódó képessége szeren­csére fölülmúlta az előzetes em­beri elképzeléseket Az állatvi­lággal együtt a hazai és a külho­ni vendégek is visszatértek a pá­ratlan vízi- és ma­dárparadicsomba. Az Európai Unió által létrehozott Baia Mare Task Force (Nagybánya Bizottság) is elvé­gezte a munkáját. A tiszavirág, a ma­gyar bucó nevű halfaj, a partifecs­ke, a jégmadár, két denevérfaj és a vid­raállomány szennyezések utáni állapotát is vizsgálták. Kiderült: a Kárpát-medence problémáit csak a szomszédokkal közösen lehet megoldani. Talán az egész vüágon nincs még egy ilyen zárt medence, ezért a térség egysé­ges kezelése nemcsak a termé­szeti értékek, hanem az itt élő népek szempontjából is létfon­tosságú. Jól példázza az egymás­rautaltságot, hogy a Romániából eredő ciánszennyezés hazánkon és Jugoszlávián keresztül vissza­jutott abba az országba, ahon­nan elindult Románia egyébként arról ér­tesítette a nemzetközi nyilvá­nosságot, hogy a szennyezés mértékét eltúlozzák Magyaror­szágon, és nincs is szó kataszt­rófáról, hiszen még a magyar kormány sem nyilvánította ka­tasztrófa sújtotta övezetté a cián útvonalát. Valóban: jobb ké­sőbb, mint soha. Tizenkét nap­pal a gátszakadás után kértünk segítséget az Európai Uniótól. Az akkori környezetvédelmi mi­niszter szerint egy év alatt hely­reáll a Tisza ökológiai egyensú­lya. A környezetvédők sokkal pesszimistábbak voltak a folyó­val kapcsolatban: szerintük leg­alább egy évtized kell hozzá. A valóság a kettő között volt, há­rom év elég volt a természetnek a kármentésre. Már tökéletesen regenerálódott a folyó. A Tisza- tavat pedig szerencsére a víz­ügyi szakemberek meg tudták védeni a szennyeződéstől. A le­zárt tározóba nem kerül méreg, sőt a megnyitott zsilipekkel hí­gítani tudták a folyó alsó szaka­szán az ártalmas vegyület tö­ménységét. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával készült. FOTÓ: GÁL GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom