Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-10 / 134. szám

2005. JÚNIUS 10., PÉNTEK Kedves Bérlőnk! Ne felejtse el megújítani bérletét a 2005/2006-os színházi évadra! Amennyiben megadott ülőhelyét és bérleti napját továbbra is fenn kívánja tar­tani - esetleg más napra vagy más bérletre kívánja cserélni legkésőbb június 25-ig tegye ezt meg. Az e napig meg nem újí­tott bérleteket mások részé­re - igény szerint - értéke­sítjük. Részletes információ található a bérletekről a Szervezőirodában (Eger, Széchenyi u. 5.), illetve a www.sardonviszinliaz.hu címen. A Gárdonyi Géza Színház Igazgatósága Előadások a Kis Dobó téren: Előadások a Líceum udvarán: június 17., 18., 19., 20., 23., 24., 25., 26. (esőnap) július 8., 9., 10., 11., 14., 15., 16., 17., 18. (esőnap) Zajlanak a Dezsavíí és a Hair próbái Alighogy véget ért a kőszínházi évad, a társulat már a nyári bemutatókra készül... Jelenet a Dezsavűből. Tunyogi Péter, Tatár Gabi és Nagy Adrienn Pilisy Cs. Nagyon szeretek a Kis Dobó téren játszani, kíváncsi vagyok, hogyan kel életre szabadtéren a Dezsavű - mondja a próbákról Bozó And­rea. Szerintem már annyira birto­kában vagyunk az előadásnak, hogy nem fog za­varni a helyszín- változás. A Hair- t élő zenekar kí­séri, ami emeli az előadás han­gulatát Már zaj­lanak a próbák, nagyon jól szól­nak együtt a da­lok, jó énekelni ezeket a slágere­ket Remélem, a csapat, a rende­zés és az egész előadás erősíti majd egymást Gondolkoztam raj­ta, vajon mit mond ma ez a musi­cal a nézőknek. Azt hiszem, ma már nem annyira korosztályfüg­gő a lázadás, hanem inkább élet­stílus. A 30-40 vagy 50 évesek között is vannak olyanok, akik nem fogadják el a társadalom ál­tal rájuk szabott szerepet, hanem szabadabban élnek, bátrabban ki­mondanak dolgokat Az előadás talán ettől lehet még izgalmasabb, hiszen így a lá­zadás a világgal szemben általá­nosabb érvényű lesz. Alighogy vége a Micimackó-so- rozatnak,egyhét múlva iflaF ~á Dezsavűt mutat­juk be a Kis Do­bó téren! Szerin­tem látványos produkció lesz, hiszen a tánc ki­fejezetten alkal­mas arra, hogy több oldalról mu­tassuk meg, a nézők körbeüljék a színpadot (lehet, hogy a gyorsöltö- zéseket is meg lehetne mutatni a nézőnek...?) - mondja Gál Kristóf, aki a mesejáték Tigris szerepéből a Kis-Debó téri, majd a Líeeum udva­rán látható produkciókra ugrik át Annak ellenére, hogy sokszor fá­radt vagyok, mindig jókedvem lesz, ahogy Bodor Johanna arra tö­rekszik, hogy kicsit más, kicsit új legyen a Hair koreográfiája. Bom­bázó számok vannak benne, egy­től egyig sláger! Párhuzamosan próbáljuk a két felnőttdarabot A Hair nagyon iz­galmas, mert kicsit át kell ültetni a hatvanas évek Amerikájából 2005-re, Magyarországra. Az elő­adás úgy készül, hogy persze van egy alapszöveg, de mindenki mond jókat, amiket megtartunk, beleveszünk - avat be Mészáros Máté a próbafolyamatba. Nagyon jó az előadás zenéje, remélem, a nézők is nagyon fogják szeretni, legalább annyira, mint a Hegedűs a háztetőnt És ha három év múl­va újra műsorra tűzzük a Hairt, már mi fogunk zenélni a saját színész-zenekarunkkal... Kedves Közönségünk! Értesítjük Önöket, hogy mi­vel a rossz idő miatt a MICI­MACKÓ június 9-i előadása az Érsekkertben elmaradt, a megváltott jegyeket a Szerve­zőirodában (Egéff Széchényi u. 5.) 2005. június 17-ig visz- szaváltjuk. Szíves megértésüket köszönjük! A Gárdonyi Géza Színház Igazgatósága Megalakult a színész-zenekar Az évadzáró társulati ülés egyik nagy meglepe­tése volt a színész-zene­kar debütálása. Anger Zsolt basszusgitáron, do­bon Gál Kristóf, gitáron Horváth Ferenc, Mészá­ros Máté és Szívós Győző játszott mai slágereket, Bozó Andrea, Jordán Adél és Kovács Patrícia vokálozott. Gál Kristófban és Anger Zsolt­ban merült fel a gondolat, hogy alakítsunk ze­nekart - árulja el Horváth Feri. Nagyon élvez­tem a próbákat, bár kevés időnk volt megtanulni a számokat. Egy-egy szá­mon belül meg­vitatjuk, kinek mi a dolga, ho­gyan kellene játszani. Jól össze­kovácsolt bennünket, remélem, ez a jó hangulat megmarad, és szeptembertől tudjuk folytatni. Egyelőre vegyes számokat ját­szunk, de idővel szeretnék saját dalokat is előadni. Horváth Ferenc Színpadon a Hegedűs az áruló nevű formáció, az egri színész-zenekar Mindannyian tudunk jelent az előadá- át a szót Mészáros Máté zenélni, de eleinte nem sok, próbák, kor- mosolyogva. Éjszakún­volt pénzünk hangsze- Wjf JH repetá ink között. ként próbáltunk, a szom­rekre, csak néhány hó- n '"*** flflj Máshogy játszom VmÍ) szedők örömére. Még so­napja dobtuk össze. HL este, ha tudom, kát kell gyakorolnunk, de Együtt elmentünk a hogy utána pró- később szeretnénk a pre­hangszerboltba, aztán bálunk - vallja be mierek után játszani ahogy válogattunk, min- * Gál Kristóf. ÜJnmmA! \ vagy a városban adni denki kedvet kapott hoz- Gál Kristóf Kicsit úgy volt, Mészáros Máté koncertet Dédelgetett ál­zá. Nagyon nagy öröm mint a hatvanas maink között van, hogy együtt játszani! Valami pluszt években, hogy akinek volt hang- lekörözzük a Könnyű testi sértés ad, közös bulit, kikapcsolódást szere, az jöhet a bandába...-veszi nevű pesti színész-zenekart... NAPSUGÁR-DÍJASOK Közös munkánkat dicséri bozó Andrea A legjobb színésznő pcs Nagyszerű szerepeket játszottam az évadban - mondja Bozó And­rea, az idei egyik Napsu­gár-díjas. Mindegyik más volt, egyik sem főszerep, inkább epizódfigura, de nagy örömömet leltem bennük. A látszat dzsal- ban Politika Lindát, az el­vadult politikusnőt alakí­tottam, akit groteszk mó­don, elrajzoltan lehetett játszani. A Tudós nőkben úgy ta­láltuk ki, hogy Belizát töméssel, nagy fenékkel, műfogsorral for­málom meg, aki bár mindenkiről azt hiszi, szerelmes belé, már el­ső látásra taszítja a férfiakat Az Éjjeli menedékhely modern felfo­gásban foglalkozik a végállapot­tal: szereplői hajléktalanok - benne nagyon szerettem Násztyát játszani. A Dezsavííben pedig szöveg nélkül magunknak kellett kitalálni, hogy mitől lesz­nek erősek a karakterek. Nagy feladat volt, hogy tánccal, szavak nélkül mondjunk el valamit. Ne­kem két szerepem volt: egyik a dizőz, a végzet asszonya, akit elegánsan, tangóval jelenítettünk meg, a másik a dis­zkókirálynő, aki elvete­mült nőiességgel hódít. Ajándék volt ez az évad számomra, minden sze­rep és előadás más volt, mindegyikben megtaláltam azt, ami miatt jó volt játszani. Ha ez találkozott a nézőkkel, akkor az külön nagy öröm, hiszen sokszor a legjobb szándék ellenére a csü- lagok állásától is függ, hogy tet­szik-e vagy nem a közönségnek. Hálás vagyok a rendezőknek, hogy hittek bennem, és köszönet illeti a játszótársakat is, hiszen az én díjam közös munkánkat di­cséri. Bozó Andrea Megfoghatatlan, furcsa kép görög László A legjobb színész E. B. A csillagok állása úgy hozta, hogy azok voltak többen, akik az én nevemet írták a szavazólapok­ra - mondja Görög László, az idei Napsugár-díjas férfi színész. Most én voltam az a szerencsés, aki ebben a formában kapott egy olyan elismerést, ami azt igazol­ja, hogy érdemes volt. Biztos va­gyok abban is, hogy a két előadás - az Oidipusz és az Etherion - összes résztvevőjének is bizo­nyosság ez a díj. Ha ugyanis ők re miért a „kisebb” előadások kapnak több voksot? Talán azért, mert a stúdióba kifejezet­ten azok jönnek el, akiket iga­zán érdekel, ami létrejött. Ott nincs bérlet. Ezek azok a nézők, akik veszik a fáradtságot, és tol­lat is ragadnak, mert fontos szá­mukra, hogy valamilyen formá­ban elmondhassák a vélemé­nyüket a látottakról. Valószínű­leg azért, mert a kapott élmény maradandóbban hatott rájuk, mint egy vicc poénja. **A hitem sokkal nagyobb volt az Oidipuszban, mint az nem olyanok, amilyenek,.. egyedül megfeszülhettem volna, ‘ TTherionban. Ez utóbbibein tud- mégsem történt volna semmi tam, hogy kötelességem teljes sem a színpadon. hittel játszani, de kívülről nézve Nincs olyan példa azonban a darabot, nem tudtam megfejte­előttem, ami azt bizonyítaná, ni, mi az, ami igazán hat, mert­hogy egy ilyen elismerés után jobban számíta­nának az em­berre, hogy a karrierjében többletet adna. Csak azt mond­hatom, amit ta­valy, amikor a rendezői díjat nyertem el, hogy nagy bol­dogság és inspi­ráció ez arra, hogy ha lesz al­kalmam dolgoz­ni a jövőben, azt változatlan len­dülettel tegyem. Különösen azért öröm, mert ritka az ilyen „objektív” megmérettetés, ami­kor kifejezetten a színházlátoga­tók, az olvasók szavazási kedve, hajlandósága és ízlése dönt. Mindenki arra vágyik, hogy megsimogassák a buksiját, pró­bálunk arra gondolni, hogy nem oktalan, nem eredménytelen, nem céltalan a színészi pályát csinálni. A nehéz körülmények, a hajsza, a mókuskerék-jelleg, amik mellett ritkán van igazán komoly visszajelzés, néha nehe­zíti a munkánkat. Mert az, hogy az embert megdicséri a mamá­ja, dicsérik a barátai vagy szid­ják az ellenségei, az természe­tes és helyén kell kezelni. Ám ha olyanok mondanak véle­ményt, akik csak az alapján ítél­nek, amit a színpadon láttak, az nagyon nagy öröm. Természetesen meg is lepőd­tem, mert egy-egy ilyen stúdió- színházi produkció - mind elő­adás-, mind nézőszámban - el­törpül a nagyszínházi előadá­sok mellett. Hogy ennek ellené­Görög László átveszi a Napsugár-díjat Egres Bélától, a díj alapítójától. Háttérben Perjés! Attila, a Heves Megyei Hírlap kiadójának vezetője és Krüzsely Gábor festőművész, a díj felajánlója fotó: lénárt marton hogy hatott a nézőkre, az bizo­nyos. Ez a hatás talán abban lel­hető meg, hogy rengeteg lelki asszociációt indít meg az ember fejében, melyek lehet, hogy nem is ott és akkor az előadáson fogal­mazódnak meg, hanem esetleg napok múlva. Nagyon sok mun­kát el kell végezni ahhoz, hogy egy kicsi rész eljusson a közön­séghez mindabból, amit elképze­lünk. Jó példa erre az Etherion - mellyel Szabó Máté elnyerte ugyanezen szavazáson a rende­zői díjat -, mert ebben benne volt a nagy bukás lehetősége is. A kö­zönségnek azonban volt türelme kivárni, hogy összeálljon egy kü­lönös, megfoghatatlan, furcsa es­téről egy furcsa kép. Az egri színház - mint vala­mennyi vidéki teátrum -, nem „specializálódhat”. Nem lehet csak „művész” vagy csak „ze­nés". A várost és a környéken la­kókat kell kiszolgálnia gyerektől a nyugdíjasig. Gondolattal, érték­kel, humorral, bánattal, remény­nyel, vidámsággal és még szám­talan mindennel - teszi hozzá végezetül Görög László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom