Heves Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-25 / 120. szám

2005. MÁJUS 25., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 LÍCEUMI PALETTA Házelnök a főiskolán Safranka János Főiskolánkra látogatott Szili Ka­talin, az Országgyűlés elnöke. A Századvég szervezésében a B épület 122-es termében zajló, május 3-i kötetlen hangú be­szélgetésen bárki részt vehetett. A pécsi szocialista párti or­szággyűlési képviselő Török Zsolt egri képviselőtársa (MSZP) meghívására érkezett Egerbe, ahol előbb találkozott a város és a megye vezetőivel, majd a Bosch gyárban is villám- látogatást tett. Ezek után érke­zett felsőoktatási intézmé­nyünkbe, ahol Hauser Zoltán rektor úrral a felsőoktatási tör- 'vény május 17-én szavazásra terjesztett pontjairól konzultált. A Századvég iskola rendezé­sében tartott 40 perces, szemi­nárium jellegű rendezvényen Szili Katalin a politika egyre ön­célúbbá válásáról mondta el gondolatait, majd vita kezdődött a politika belső harcainak ál­lampolgári megéléséről. Itt első­sorban az ellenzék parlamenti moráljára tért ki. Az alkotmány­bírák megválasztásának csú­szásáról szóló kérdésre vála­szolva elismerte, hogy a haloga­tással mulasztásos alkotmány- sértést hajt végre a Parlament, és a testület működőképességé­nek létszámbeli határára került (A 11 kötelező tag helyett jelen­leg nyolccal működik a testület) A köztársasági elnöki hatalom kiterjesztésének felvetésére a házelnökasszony kifejtette, hogy azt sem tartaná kizártnak. Az Európa kulturális főváro­sa titulus elnyeréséhez sok si­kert kívánt Egernek, bár hozzá­tette, pécsi országgyűlési képvi­selőként e tekintetben nem fe­lénk húz a szíve. Gazdag programkínálattal zajlottak le a közelmúltban az Eszterházy- napok eseményei, melyen voltak koncertek, konferencia és játékok a Líceum udvarán. fota horváth mona Eszterházy-napok Nyitrai kapcsolat Képzési rendszerük fejlesztésé­ben valamint a tudományos ku­tatás és mobilitás területén köl­csönösen hosszú távú program kifejlesztésére törekszik a nyitrai egyetem és az egri főiskola. Ép­pen ezért együttműködési meg­állapodást írt alá a közelmúltban, dr. Hauser Zoltán az EKF. és dr. Daniel Kluvanec, .a Nyitrai Kons­tantin Egyetem (Univerzita Konstantina Filozofa v Nitre - Nyitra, Szlovákia) rektora az egri főiskola konferenciatermében. A két intézmény tevékenyen és el­kötelezetten részt kíván venni az európai tudásalapú társada­lom és gazdaság létrehozásá­ban, együttműködve az európai felsőoktatási térségben. A szerződő partnerek együtt­működésüket különösen a hall­gatói és oktatói mobilitás, a táv­oktatás fejlesztése, kutatási együttműködés, közös kulturális rendezvények és tudományos konferenciák szervezése, vala­mint a nemzetközi projektekben való részvétel területén kívánják megerősíteni. Sinkó Dániel Április huszonkettedikén, vi­dékjáró programjának keretén belül Egerbe látogatott Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere. A Líceum épületében található Főegy­házmegyei Könyvtárban tar­tott előadást a modern kori de­mokráciáról. Nézőpontja kriti­kus volt. A demokrácia definí­ciója különböző korszakokban ugyanis folyamatos viták tár­gyát képezte, és napjainkban sincs könnyű dolga a szakértő­nek, ha meg akarja fogalmazni. A miniszter úr politológusként és egyetemi docensként rövid történeti áttekintés után meg­próbálta a jelenkor kritériumai mentén körvonalazni a fogal­mat. Kiemelte, hogy az idők fo­lyamán bebizonyosodott, hogy a demokrácia feltétele a műkö­dő állam és a bürokratikus gé­pezet, mely által a szabályok betartatása lehetővé váljék. Az állam nélküli civil társadalom anarchiába torkollik, melyben a hatalom fegyveres csoportok kezébe kerül. Ezeket követően a miniszter úr hazánk elemzé­sére tért rá. Előrebocsátotta, hogy a demokrácia gyakorlata Magyarországon nem tekinthet vissza jelentős múltra. Ennek tudatában nem meglepő, hogy még körülbelül tíz évbe fog ke­rülni, mire a politikai kultúra olyan szintre emelkedik, ame­lyen a Parlament működése gördülékenyebbé válik majd. Véleménye szerint velünk az Fát ültet a rektor és a miniszter állampolgári apátia a legna­gyobb gond, ami azt jelenti, hogy a magánérdek elveszi a fi­gyelmet a közügyek gyakorlá­sától. A probléma megoldását az általános gazdasági jólét el­érésében látja. Fontosnak tar­totta megjegyezni, hogy az em­lített jólét eléréséig a kultúra szerepe az emberek összefogá­sa és az értékek megtartása. FOTÓ: S. D. Éppen ezek elősegítésére ő a fi­atalok kulturális kezdeménye­zéseinek támogatását, vala­mint a vidéki közösségek fia­taljainak támogatását tűzte zászlajára. Az előadás után a Líceum mellett a Föld napja al­kalmából fát ültetett és azt kí­vánta, hogy annak megvasta- godása előtt a főiskola végre egyetemmé váljon. Kultuszminiszteri látogatás Az Intelligens városkalauz Deák Norbert Sikeresen pályázott az a kon­zorcium, amely az Intelligens városkalauz című projekt meg­valósítására nyújtott be pályá­zatot (GVOP). A pályázat váro­sunkat érintő célja az, hogy ki­fejlessze Eger műholdas navi­gációs rendszerét, amely az ide­genforgalom területén jelente­ne nagy előrelépést. A GVOP-s pályázat teljes ösz- szege 64 millió forint, melyből az Eszterházy Károly Főiskola 9 millióhoz jut. Főiskolánk mel­lett a konzorcium tagja az MTA koordinátorként működő Szá­mítástechnikai és Automatizá­lási Kutató Intézete, valamint Pécs és Sopron Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata. A projekt keretein belül szeretnének lét­rehozni egy olyan többnyelvű idegenforgalmi információs rendszert, mely adatbázisban tárolja a turisztikai szempont­ból jelentős települések és kör­zetük nevezetességeinek leg­fontosabb adatait. Ez az infor­mációs rendszer multimédia formájában képes megjeleníte­ni a lekért adatokat, továbbá le­hetővé teszi a turisztikai infor­mációk testre- és helyszínre szabott hasznosítását. Az infor­máció egy részét az asztali sze­mélyi számítógépen tekinthetik meg a turisták, az adatok másik része pedig saját és bérelt PDA- n keresztül lesz elérhető. Az In­telligens városkalauz legfonto­sabb funkciója maga az útikala­uz, a testreszabható turistaút- vonal-generátor, a GPS-alapú pozíciómeghatározással és tu- ristaprogram-nyomkövetéssel működő intelligens térkép, va­lamint az intelligens narrátor szöveges idegenvezető. A pro­jekt keretében az adatbázist fel­töltik egy kísérleti helyszín ada­taival Eger és Pécs városában, illetve e városok körzetében. A magyar újságíró múltja, jelene, jövője konferencia Az Eszterházy Károly Főiskolán E. B. egek Konferenciát rendezett az Eszterházy Károly Főiskola Mé­diatudományi Tanszéke, me­lyen górcső alá vették a résztve­vők a magyar újságírás mai ál­lapotát, az újságírók helyzetét, szerepét a honi médiumokban és Európában. A jelennel foglal­kozó előadások mellett azonban elhangzottak a sajtótörténet iz­galmas fejezeteit taglaló dolgo­zatok is. Neves előadók érkez­tek az ország minden tájáról, hogy megosszák gondolataikat egymással és hallgatóságukkal. A Törőcsik Miklós alpolgár­mester által megnyitott tanács­kozás, melyet köszöntött dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora is hat téma köré csoportosította a megvitatandó témákat. Első­ként az újságírói szerepfelfogá­sokról ma és holnap folyt a szó, melynek keretében kapott szót Martin József, az egri Médiatu­dományi Tanszék vezetője is, aki Az újságíró a politikai befo­lyás és a gazdasági prés között címmel tartott izgalmas elő­adást. Ebben a témában olyan neves előadók léptek még a pul­pitusra, mint Földes Anna, Bernáth László vagy Zöldi László. A második témakör az újság­írói szerepek születésével fog­lalkozott. Itt Buzinkay Géza in­dította a témát A bűnügy és az újságíró: a riporter születése című előadásával. A Pályák és közegek előadásaiból a magyar újságíró helye vázolódott fól Eu­rópában fontos publicisták pá­lyájának tükrében. A konferencia második nap­ján az újságíró, a jog és az etika hármasának taglalásával vette kezdetét, a sajtó önkorlátozásá­nak, a szerkesztői szabadság­nak az újságírói felelősségnek a vizsgálatával. Ezen a napon az előadások második csokra a vi­déki újságírót, a helyi és regio­nális médiát helyezte előtérbe. Az EKF Médiatudományi inté­zetének két tanársegéde is szót kapott. Barna Béla a neves egri újságíró, Apor Elemér - akit máig csak Elemér bácsiként emlegetnek az egriek - újság­írói pályáját vázolta föl, míg Herzog Csilla a jövő elektroni­kus újságíróinak érték- és ve­zérlőelveiről beszélt a főiskola kommunikáció szakos hallgató­inak attitüdvizsgálata alapján. Emellett Bajnai Zsolt jóvoltából szó esett a „végeken” készülő kis helyi lapokról is. A konfe­rencia zárásaként is fontos té­ma került terítékre, mely a tár­sadalom újságítóról alkotott ké­pét próbálta megrajzolni sajtó­történeti példák segítségével. A magyar újságíró múltját je­lenét és természetesen jövőjét is vizsgáló tudományos konferen­cia fontos helyet tölthet be mai médiaközegünkben, ahol első­sorban a nyomtatott sajtó terüle­tén munkálkodók újabb és újabb kihívásokkal néznek szembe, de az elektronikus mé­diumok munkásai is utat, új uta­kat keresnek. Ezen útkeresés­hez pedig elengedhetetlen, hogy a médiaoktatásban vezető szere­pet játszók időről időre megmu­tassák magukat és hallassák hangjukat a katedrán és a felső- oktatási intézmények keretein kívül is. Ezzel segíthetik ugyan­is a magyar sajtó megújítását és mind erősebbé válását. Az oldalt szerkesztette Barna Béla Paletta Szépe 2005 Az elmúlt hónapokban a Líce­umi Paletta című főiskolai új­ság szépségversenyt rende­zett, melyet a tíztagú zsűri a közelmúltban értékelt. Képün­kön a második helyezett Prokal Krisztina. FOTÓ: UPKOVICS IFJÚSÁGI AKADÉMIAI DÍJAT adott át az MTA főtitkára dr. Domon­kosi Ágnesnek, a Magyar Nyel­vészeti Tanszék adjunktusának. A díj a társadalomtudományok területén egy pályázónak ítélhe­tő oda, s melyet a tudományos élet területén dolgozó fiatal ku­tatók eredményeinek elismeré­sére hozott létre az Akadémia. kétéves próbamunka eredmé­nyeként első önálló műsorával nagy sikert aratott főiskolánk néptáncegyüttese a ME Sárospa­taki Comenius Tanítóképző Főis­kolai Karán április 19-én. A Gaj­dos Együttessel közös föllépésü­kön dél-dunántúli-, moldvai tán­cokat, sárközi karikázót és szat­mári táncokat adtak elő. A Ring Júlia és Bécsi Gyula vezette mű­vészeti közösség most ludasi fel­lépésre készül, nyáron edzőtábo­rozást terveznek népdal- és tánc­tanulással, valamint a Megyei Művelődési Központ meghívásá­ra ismét készülnek az Agria Nemzetközi Néptánc Fesztiválra, immár Egres Néptáncegyüttes néven. A főiskolás tánccsoport lógóját Madarász Gergő tervezi. Milánóban, a IX. International Research Symposium of Public Management (IRSPM) konferen­cián vett részt április 4-től 10-ig dr. Jenei György és Ráczné dr. Horváth Ágnes. Az ott elhang­zott angol nyelvű előadásuk cí­me: Innovative techniques of public support to organized civil society and their impact on redistribution patterns and democratization in the case of Hungary (A köztámogatások in­novatív technikái a civil társada­lom megszervezésére és ez.ek hatása az újraelosztási sémákra és a demokratizálódásra Ma­gyarország esetében). NEMZETISÉGIEK ZEMPLÉNBEN címmel rendezett kiállítást ápri­lisban a Magyar Nemzeti Múze­um Sárospataki Rákóczi Múzeu­ma, mellyel a 220 éves Józseffalvát köszöntötték. A kiállí­tást dr. Kis-Tóth Lajos, főiskolánk rektorhelyettese nyitotta meg. A LEEUWARDENI EGYETEM és a University of Groningen képvise­letében egy napot főiskolánkon töltött áprilisban dr. A.W.G. Hoevers, aki közgazdasági tanár­képzés és kommunikációs terüle­teken oktat Hollandiában. A nap folyamán tárgyaltak egy közös Erasmus kurzus kidolgozásáról, délután meglátogatta a Líceum TV műhelyeit, ahol Orosz Richárd tájékoztatta az ott folyó munkáról. A nap végén a holland professzor találkozott a jelenleg nálunk tanu­ló belga hallgatókkal, akiket az it­teni tapasztalataikról kérdezett. AZ EGRI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA és az EKF kiegészítő együttmű­ködési megállapodást írt alá ar­ról, hogy a lineáris képzésre tör­ténő áttérés után a főiskola vál­lalja a BA képzés során a pedagó­gia-pszichológiai tanegységei­nek oktatását, szükség esetén le­hetővé teszi az EGHF hallgatói számára az ún. általános értelmi­ségképzési tanegységek felvéte­lét a nyelvvizsga letételéhez. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom