Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-21 / 92. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Bővítették a szolgáltatásaikat hotel flóra Tízmilliós gyógyászati fejlesztést valósítottak meg Gyógytorna a Hotel Flóra gyógyvlzes úszómedencéjében. A megyeszékhely idegen- forgalmában továbbra is fontos szerepet tölt be a Hotel Flóra. M. K. EGER A kedvező feltételekre ala­pozva Heves megyéből is vár­nak vendégeket egészségügyi kezelésekre és szolgáltatásokra. Bíró Gábor igazgató arról tájé­koztatta lapunkat, hogy reuma­tológiai szakorvosi beutalóval jöhetnek hozzájuk, ezzel is segí­tik a Markhot Ferenc Kórház re­umatológiai osztályának mun­káját. Az elmúlt negyedévben 10 millió forintot költöttek fejlesz­tésre. Többek között festettek, dekoráltak, így új színt kapott a gyógyászati részleg. Három új tangentort építettek a már meg­levő rendszerbe, ezzel azok szá­ma ötre emelkedett. Önálló he­lyiséget alakítottak ki a gyógy- iszapos kezelésre, amelyhez az alapanyagot Hévízről hozzák, és egyszerre tíz beteget látnak el. Nemrég új turbószoláriumot is üzembe helyeztek 1,5 millió fo­rintért. Van egy úgynevezett vibro-tréningjük is, amely a rez­géstechnikán alapul, és külön­böző izomcsoportokat mozgat­nak meg a segítségével. Ez a be­tegek masszírozására is alkal­mas. Kínálatuk fontos része a wellness- és a fittness-szolgál- tatás. Ezekre is várnak alkalmi, illetve bérletes vendégeket. A Hotel Flóra halijában átalakítás­sal üzletet nyitottak, ahol a well- ness-hez szükséges krémeket, olajokat ajánlanak a vendégeik­nek, hogy otthon is használják azokat. Bíró Gábor végül azt is elmondta, hogy üdülési csekkel szintén várják a gyógyulni, ki­kapcsolódni vágyó érdeklődőket a szállodába. Kistérségek: együtt könnyebb A Hevesi Kistérségi Többcélú Társulás legutóbbi ülé­sén egy integrált projektgenerálás létrehozásáról esett szó, ipelvet Kontra Gyula elnök ismertetett. Az új módszer lényege:^ társulás településeinek fejlesztési elgondolását összegezve keres pályázatokat az érintett társaság, amellyel a grémium megállapodást köt. Balogh Margó heves A Fatimex Kft. feltérké­pezi a régióban működő gazda­sági ágazatok fejlesztési elkép­zeléseit, és az igényekhez mér­ten keresi a pályázati kiíráso­kat, rövid határidőn belül, folya­matosan, naprakészen. A kistérségi széles sávú in­formatikai hálózat kialakítása kapcsán az eddig már ismert mellett új, gazdaságosabb meg­oldás alkalmazásáról is szó volt a tanácskozáson. A jelenlévők megállapodtak, hogy a követke­ző ülésre meghívják a cégek képviselőit. Üzleti ajánlataik, s azok mérlegelése után szület­het döntés a továbbiakról. Ezt követően Szabó Sándor címzetes főjegyző a költségvetés kapcsán kiemelte, hogy a kistér­ségi társulásnak köszönhetően számos területen történt előre­lépés. Az orvosi ügyelet gépko­csikat kapott, új rendszer épült ki. Zaránk gazdagodik fogorvosi rendelővel. Megtörtént az állati tetemek EU-s szinten való keze­lése, a Nevelési Tanácsadó és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat kistérségi szintű mű­ködtetése. Pályázati pénzből ha­marosan elkészül a régió gazda­sági szerkezetátalakítási prog­ramja. A társulás sikeresen pá­lyázott a közmunkaprogramra is: a 65,3 millió forintos támoga­tásból 100 hátrányos helyzetű munkanélküli oktatása és fog­lalkoztatása oldódott meg. A többcélú társulás idei normatív finanszírozását, költségvetését dr. Vincze Ferencné. irodaveze­tő ismertette. A kiadási Tfófeze- gen belül beruházásra, felújítás­ra 103,5 mülió forint jut, a mű­ködtetési feladatok normatívája csaknem 49,3 millió. E téma tár­gyalásánál kisebb vita alakult ki a Családsegítő és Gyermekjó­léti Szolgálat szervezeti felállá­sáról. Nem sikerült tisztázni a szolgálat működési feltételeit, ezért a költségvetést a testület soron következő ülésén újra megvitatja. Dr. Vincze Ferenc térségme­nedzser a régió középtávú fej­lesztéspolitikai célkitűzéséhez ismertette a javaslatokat, me­lyeket a tervek szerint a 2007-2013-as ciklusban valósí­tanak meg a II. Nemzeti Fejlesz­tési Terv keretein belül. Felhív­ta a figyelmet: a többcélú társu­lásnak már most ki kell dolgoz­ni terveit, programjait, fel kell térképeznie, hogy mire van szükségük a térségben élők­nek. Prioritásként említette az infrastrukturális feltételek ki­alakítását a versenyképp gaz­daság megteremtéséhez, a regi­onális logisztikai hálózati rend­szer kialakítását, s a regionális turisztikai klaszterek létrehozá­sának támogatását. Kiemelt fi­gyelmet kell fordítani a munka­helyteremtésre, ipari park ki­alakítására, utak építésére, fel­újítására, sportlétesítmények és a humán erőforrás fejleszté­sére, szennyvízelvezetési prob­lémák megoldására, az egész­ségügy rendbetételére, s a nők és hátrányos helyzetűek mun­kához jutását segítő foglalkoz­tatási lehetőségek biztosítására. Döntés született arról is, hogy Átány pályázatot nyújt be a többcélú társulás támogatásá­val a Regionális Fejlesztési Ta­nácshoz, melynek célja egy hul­ladékszállító jármű beszerzése. Aktív idősek az EU-ból HEVES MEGYE. EGER Az idősko­rúak mobilitásának és társadal­mi aktivitásának elősegítését célzó EU-s projekt keretében spanyol és olasz nyugdíjasok lá­togattak el tegnap a megyeszék­helyre. Az említett nemzeteken - és hazánkon - kívül a projekt­ben lengyelek és hollandok is részt vesznek abból az indítta­tásból, hogy hazájuk kulturális, turisztikai, társadalmi és föld­rajzi értékeit, látnivalóit széle­sebb körben is megismertes­sék. Mostani, háromnapos ma­gyarországi programjuk kereté­ben azért keresték fel szűkebb pátriánkat, mert Heves megye tavaly elnyerte az „Idősbarát önkormányzat” címet. A vendé­gek Sós Tamással, a megyei közgyűlés elnökével, valamint Bukta Tiborral, a Szakszerve­zetek Együttműködési Fórumá­nak megyei ügyvivőjével is ta­lálkoztak. Sós köszöntőjében többek között ismertette azokat a szempontokat, amelyek alap­ján az élmúlt évben - harmad­magával - Heves megyének ítélték oda az említett díjat. Utalt arra is, hogy Heves az or­szág legöregebb népességű me­gyéje: a lakosság mintegy egy- harmada, 110 ezer fő nyugdíjas. Szavai szerint érthető tehát, hogy a megyei önkormányzat kiemelten kezeli ezt a kérdést. Európa Kiadó Egerben A nyolcvanas évek kultikus zenekara, az Európa Kiadó egy egész generáció életérzését és önazonosságát hatá­rozta meg. Bár az Európa Kiadó hivatalosan sosem osz­lott fel, tagjai szétszéledtek a világban. 2005. április 30- án, az európai uniós csatlakozás óráiban az Európa Ki­adó több mint egy évtized szünet után ismét fellépett, ezúttal az A38 Hajón. Szombaton pedig az egri EGAL- klubban lépnek fel este 9-től. Az Európa Kiadó 1981-ben ala­kult, lényegében az egykori, mindössze fél évet működött URH „utódzenekaraként”. Míg Müller Péter a Kontroll Csoport­ban folytatta pályáját, az URH másik három tagja - Menyhárt Jenő, az EK későbbi „zeneigaz­gatója”, Kiss László basszusgi­táros és Salamon András dobos - új zenekart alakított: ez volt az Európa Kiadó. Rövid idő után Salamon helyét Magyar Péter vette át, majd a gitáros Dénes József „Dönci” érkezett a zene­karba. Néhány évvel később Dé­nes megtért, és szakított az együttessel. A szólógitáros posztján az évek során többen is megfordultak: Gasner János, Tóth Zoltán „Spenót” és legvé­gül Kirschner Péter. Hasonló változatosság jellemzi a billen­tyűsöket is: Gerő András, Kamondy Ágnes, Másik János és Varga Orsolya. Az Európa Ki­adó néhány száma pedig való­sággal elképzelhetetlen a zaire-i Joe Dissou összetéveszthetetlen éneke nélkül. A zenekar első koncertjét 1981. szeptember 13-án adta, és ezután évente új és új, precízen felépített és megszerkesztett programmal léptek elő: A pusz­tulás piszkozatai, Love '82, Jó lesz..., Azonosításán éneklő tárgyak. Bár az Európa Kiadó 1983-ban adott egy búcsúkon­certet, a következő évben Sós Mária Városbújócska című filmjének forgatására újra ösz- szeálltak, és egy évvel később már egy lemezszerződés is kör­vonalazódni kezdett. Az LP vé­gül 1987-ben jelent meg, Popze­ne címmel. Habár többen az „underground elárulását” lát­ták a lemezben, a Popzene a nyolcvanas évek magyar „alter­natív” zenei kultúrájának - a Bizottság lemezei mellett - leg­fontosabb dokumentuma, emellett ma is erős és hatásos anyag található rajta. A követ­kező album, a Szavazz rám 1989-ben jelent meg, aránylag szerencsés pillanatban: a cím­adó, még az URH által is ját­szott dal, és a lemez egész han­gulata pontosan eltalálta a rendszerváltás meglepetésében élő ország hangulatát. Az Európa Kiadó ezután egy­re csökkenő intenzitással dolgo­zott, a tagok közül többen el­hagyták az országot, és úgy tűnt, egy korszakkal együtt az EK pályafutása is lezárult. Aztán egy évtizeddel később, ahogy korábban már párszor, az Európa Kiadó ismét megragad­ta a „történelmi pillanatot”. Az Európai Unióhoz való csatlako­zás pillanatában az A38 Hajón fellépve bebizonyította, hogy da­lai, dalszövegei és zenei világa még mindig időszerű. Száz család kenyere pétervására És térsége Köz­tudott, hogy az észak-hevesi te­rületen rendkívül magas a munkanélküliek aránya. Ezért is fogadták nagy örömmel az itt élők a közmunkaprogram idei indulását. A Közmunka Tanács programjának keretében a kis­térségben április 1-től 14 tele­pülésen 96 főt foglalkoztatnak az önkormányzatok. Mint azt Pál Lászlótól, Pétervására pol­gármesterétől megtudtuk, az al­kalmazottak november 30-ig, hét hónapon keresztül, napi hat órában dolgoznak. Feladatuk elsődlegesen a vízelvezető ár­kok tisztítása, a közterületek gondozása. A programnak a foglalkozta­táson kívül az is célja, hogy az ebben résztvevők a fél év eltel­tével nagyobb eséllyel kerülje­nek vissza az aktív munkaválla­lók körébe, illetve újra jogosult­ságot szerezzenek a munkanél­küli-segélyre, más szociális jel­legű juttatásokra. Az elkövetkező időszakban több településen szerveznek a dolgozóknak olyan kurzusokat, amelyeken elsajátíthatják a si­keres munkába állás feltételeit, s tájékozódhatnak a környéken kínálkozó egyéb elhelyezkedési lehetőségekről. Pál László elmondta még, hogy az idei projekt azért is példaértékű, mert a többnyire hátrányos helyzetű települések önkormányzatainak nem kel­lett önerőt biztosítaniuk. A kü­lönböző jellegű munkákhoz sok helyen a szükséges gépe­ket, szerszámokat is megvásá­rolták. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Párádon helyi embereket alkalmaz az önkormányzat. Bozótirtás a település határában, Borverseny domoszlő Idén immár harma­dik alkalommal rendezik meg április 23-án a Domoszlói Szent György-napi muskotály borün­nepet és -versenyt. A programot 9 órakor a mű­velődési házban nyitja meg Gyurkó Béla polgármester, majd a délelőtt folyamán a tár­sadalmi és szakmai zsűri tagjai kiválasztják az országos mus­kotály borverseny legjobb ne­dűit. Délután kettő órától a klíma- változás okozta kihívásokról és lehetőségekről tart tájékoztatót Pártái Lúcia meteorológus. A résztvevők emellett előadást hallhatnak többek között a sző­lőtermesztés és -nemesítés tech­nológiájáról, valamint a növény­védő szerek alkalmazásáról. A napot a borverseny ered­ményhirdetése zárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom