Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-20 / 91. szám
2005. ÁPRILIS 20., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 5 Fergeteges Benedek-nap Intézményünk, a pétervásárai Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat és Nevelési Tanácsadó immár 6 éve 12 településen tevékenykedik. Feladataink közé tartozik a szabadidős tevékenységek szervezése is. Volt szerencsénk részt venni néhány település farsangi ünnepségén. Öröm volt látni a vidám arcokat, az ötletes jelmezeket, a nagy lelkesedést, a színvonalas előadást. Ezért arra gondoltunk, hogy lehetőséget és helyet adunk annak, hogy a hozzánk tartozó gyerekek jobban megismerhessék egymást A tavasz közeledtével minden évben megrendezzük a „Benedek-napi” tavaszváró bált. Ezen a rendezvényen óvodás és iskolás gyerekek zenés, táncos, jelmezes produkcióval mutatkoznak be. Az idén 12 csoport 19 műsorszámmal szórakoztatta a közönséget. A hagyományhoz illően báli hangulatban részesülhettünk egy csodálatos keringő során. Műsorunk nyitószámát a Pétervásárai Gyermekotthon Kossuth úti lakásotthona adta elő. A váraszói óvodások évek óta sikerrel szerepelnek a helyi ünnepségeken, rendezvényeken. A középsősök és nagycsoportosok lelkesen, minden szorongás nélkül készülnek a fellépésekre, oldottságukkal mindig jókedvre derítik a nézőket is. To- borzó című műsorukkal most is elnyerték a közönség szeretetét. Az istenmezejei nagycsoportos óvodások pomponos táncukkal kedveskednek a Benedek-napi bál résztvevőinek és a közönségnek. Táncukba egy kis tévedés vegyült, a lányokra nadrág, a fiúkra szoknya került. A siker azonban így is nagy volt. A pétervásárai óvodások elkalauzoltak a '60-as évekbe, a rock and roll korába. Igazi vagány lányok és fiúk érkeztek a színpadra. Egy kis csípőrázás balra, jobbra, és máris mindenki kedvet kapott a tánchoz. Az erdőkövesdi óvodások a régi hagyományokat, falusi szokásokat keltették életre. Betekintést nyertünk egy fonóba, ahová nagyszüleink annak idején ismerkedni jártak. A kis ovisok énekeltek, táncra perdültek, fantasztikus hangulatot varázsoltak a színpadra. Ivádról 4 kis óvodás érkezett hozzánk. Műsoruk első részében a hős királyfi és a gyönyörű királykisasszony történetét mutatták be, a második részben pedig egy aranyos verssel kedveskedtek nekünk. A közönség tapssal fejezte ki háláját. A pétervásárai „Ifjú Tehetségek” elnevezésű tánccsoport 4 produkcióval mutatkozott be. A mai fiatalok körében oly népszerű modern táncokkal kápráztatták el a nagyérdeműt. Láthattunk két olyan műsorszámot, amelyben bükkszenterzsébeti iskolás lányok saját táncot mutattak be. Bajor fiúk és bajor lányok alkották az „ÁLOMPÁRT” most. Csodás hegyvidékről érkeztek ők mihozzánk azért, hogy a Tisztelt közönséget szórakoztassák. Ropták is táncukat, ahogy bírták, de ehhez kérték a biztatást. Sikerült vidámságot, örömet varázsolniuk mindenki arcára, nem érdemtelenül tartottak számot a közönség tapsára. A műsorban az istenmezejei 4. osztályosok szerepeltek. Liza Minelli nem tudott elutazni Budapestre, de minket megtisztelt. Magángépén utazott, és elhozta tánckarát is. Mindebben az istenmezejei 7. osztályosok segítettek a művésznőnek. A bükkszéki 8. osztályosok egy klasszikus műsorszámmal léptek fel, melyben arról próbáltak meggyőzni bennünket, hogy végre ők is felnőttek. A Pétervásárai Gyermekotthon Keglevich úti lakásotthona magabiztosan állt ki a nagyközönség elé. A pétervásárai 4/b osztály a világhírű musical, a Rómeó és Júlia zenéjére, romantikus hangulatú jelmezben adta elő táncos műsorát A közönség tapssal értékelte munkájukat. A jó hangulathoz már csak egyvalami hiányzott, a mulatós zene. Persze ebben sem szenvedtük hiányt, mert a műsor zárásaként eljött hozzánk Bódi Guszti és a Fekete Szemek, Lagzi Lajcsi kíséretében. Táncos lányaikkal fergeteges hangulatot varázsoltak a színpadra. A produkcióban bükkszenterzsébeti iskolások szerepeltek. Szeretném megköszönni a gyerekeknek és felkészítőiknek, hogy ilyen színvonalas produkciót láthattunk, a kedves szülőknek pedig a közreműködést, segítséget. A pétervásárai Művelődési Ház dolgozóinak azt, hogy biztosították a rendezvényhez szükséges feltételeket. Köszönet illeti a helyi televíziót azért, hogy megörökítette rendezvényünket, valamint a rendezvényünk támogatóit is. Lajtosáé Lécz Erzsébet intézményvezető Tartsuk szárazon a puskaport! Méltatlanul feledkezik meg a nagy múltú történelmi város lakossága Eger krónikájának legszörnyűbb napjáról. Soha annyi vér nem patakzott a város utcáin, nem érte oly mérhetetlen gyalázat, nem pusztította féktelen tűzvész, mint 1241. április 10-én. A betörő tatár hordák népirtás és brutalitás tekintetében magasan elsők Európa történelmében. A tatárjárás egri eseményeit kevesen ismerik, ezért nem árt felidézni a régmúlt történéseit. Az 1241-42-es tatárjárás felkészületlenül érte az országot. A király pedig időben értesült az orosz fejedelemségek pusztulásáról. Juliánus barát útjairól visszatérve figyelmeztette IV. Béla királyt a közeledő keleti veszedelemre, de a király belefeledkezett a békébe, és nem tett érdemi felkészülést az ország védelmére. A menedéket kérő kun fejedelmet, az egyetlen lehetséges szövetségest pedig hagyta, hogy emberei felkoncolják. Frigyes osztrák herceg, szövetséget ajánlva IV. Bélának, a lehetőséggel visszaélve, elfoglalta az ország nyugati vármegyéit. A magyarok, mint mindig a bajban, most is egyedül maradtak. Az orgsz kapu március 12-én elesett, és a menekülő Dénes nádor csapatait a tatárok Pestig üldözték. Sejban kán seregei 17-én dúlták fel Vácot, és iszonyatos pusztítást végeztek a püspökség városában. Vác után Eger következett, ahová április 10-én érkeztek. Az Eger körüli harcokról csak Rogilius pápai küldött „Siralmas ének a magyarokról” című munkájából kaphatunk némi információt, aki mongol fogságban volt. A várost kora hajnalban bekerítették a tatárok, és minden irányból betörve zúdultak a védtelen lakosságra. A lángoló épületek iszonyú fényében, kegyelmet és irgalmat nem ismerve, válogatás nélkül mindenkit lemészároltak. A meggyalázott nőket is felkoncolták, mert hitük szerint idegen földön magot nem hagyhattak maguk után. A legkisebb gyereket sem kímélték, nem egyet a levegőbe dobva vágtak szét kardjaikkal. A harcok során elesett az egyházmegye püspöke, Kilit is, aki 1222- ben megfogalmazta az Aranybulla törvényét és 1232-ben megalapította a bélapátfalvi cisztercita apátságot. A város lakosai közül még hírmondó is alig akadt, az összes lakóház, a román kori székesegyház, a káptalan, a püspöki levéltár mindenestül a tűz martalékává vált. A királyi táborba tartó Ostffy Benedek váradi püspök és Both bihari várispán értesülvén Eger pusztulásáról, a tatárok ellen vonult. A tatárok viszonylag kevesen voltak, ezért cselhez folyamodtak. A vezetéklovakra szalmával kitömött bálákat kötöttek, és egy hegy alatt sorakoztatták fel őket, néhány szolga kíséretében. Parancsba kapták, hogy mikor a tatár fősereg csatába keveredik a magyarokkal, rendezett vonalban lassan közeledjenek. A mongol fősereg a síkon ütközött meg a püspök katonáival, majd színlelt megfutamo- dást hajtott végre a maszkírozott tatár sorok felé. A maszkírozott sereget meglátva a magyarok azt hitték, hogy csapdába kerültek, ezért hátat fordítva gyors futásba fogtak. A tatárok üldözőbe vették a felbomlott magyar sereget, és nagy részüket leöldösték. A püspök kevés emberével Váradra menekült. A tatár hadjárat sikerét megkönnyebbítette, hogy Eger mai vára még nem állott, és a szétszórt települések halmazából álló várost védőfal nem övezte. Az Egri völgyet (Valii Agriensis) és a püspökséget védelmező - a mai tárkányi hegyen álló - Óvár pedig meglehetősen messze állt a várostól. A 12 hektáros területű, rengetegjei felé eső kapu szabadon hagyásával kicsalogatták, majd lesből lerohanva legyilkolták őket. A vár elesett, a barlangokba, üregekbe menekülteket füsttel fojtották meg. Eger pusztulása után, április 11-én a királyi seregek Muhi mellett katasztrofális vereséget szenvedtek, majd a tatár seregek elözöniötték az egész országot Nyomukban aratott a halál, pusztult az ország, mindenfelé gyász, füst és hamu... Emlékezzünk őseinkre, akik ebben a vérzivataros időben éltek és haltak. Tanuljunk hibáikból, mert amikor ennek az országnak a vezetői nem akartak katonát látni maguk körül, abból még mindig csak baj származott. Fogjunk ösmeg a kelták által épített kővár ez időre már elavult, így a tatár támadásnak nem tudott ellenállni. A romjaiban még ma is meglévő vár ostromáról egy százéves leirat emlékezik. Az írás szerint a várat kiéheztetéssel foglalták*, el. A már éhező védőket a Bükk A költészet ünnepén A költészet napja alkalmából rendezett országos szavalóversenyek döntőin nagyszerű eredményekkel szerepeltek a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákjai.. A VII. Országos József Attila vers-, énekelt vers és prózamondó verseny döntőjét a megyei selejtezők után Tatabányán rendezték meg április 8-9-én. Énekelt vers kategóriában I. helyezést ért el Pintér Imre 11/e osztályos gárdonyis diák, aki a mezőnyből kiemelkedő összteljesítményével, tehetségével, nagyszerű repertoárjával méltán érdemelte ki a zsűri elismerését. József Attila: Azt mondják, Dsida Jenő: A tó tavaszi éneke és Kányádi Sándor: Románc c. megzenésített verseit adta elő Bisztricky Zoltán tanár úr kíséretével és felkészítésében. Április 9-én került sor a Szegeden megrendezett országos szavalóversenyre, amelyen katolikus gimnáziumok diákjai versengtek vallásos témában íródott versekkel. Pócs Dávid, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium 12/k osztályos tanulója 1. helyezést ért el, aki Rónay György: Babits a betegágyon és Vajda János: A bikoli fák alatt c. költeményeit adta elő mély átéléssel. Felkészítő tanára Ballagóné Csernyák Éva tanárnő. Kisgimnáziumi kategóriában is szép siker született, hiszen Barta Viktória 8/c osztályos tanuló II. helyezést ért el Petőfi Sándor: A vándordiák és Börcsök Mária: Állatiskola c. verseivel. Felkészítő tanára dr. Loboczkyné Hársas Ibolya tanárnő. A kérdés: szabadság vagy szabadosság? Az Önök lapjában március 3-án a harmadik oldalon az Álláspont rovatban megjelent „Isten báránya” című cikkre szeretnék nyűt levélben reagálni. Tisztelt Szerkesztő úr! Cikkét olvasva már a vastagon szedett első sort meg kell hogy kérdőjelezzem. Önmagát unitárius kereszténynek vallja, de nem ismeri a keresztyén élet használati utasítását, a Bibliát. De vegyük sorra: Ön azt állítja, hogy nem tartozik senkinek számadással. Nagyon téved! Itt e földi életben is az igazságszolgáltatásnak és a lelkiismeretének. Másodsorban annak, akinek nevét nem félte méltatlanul fejlécként felhasználni. Másodszor: lehet, hogy Ön sokat tanult, de még sincs tisztában azzal, hogy mi a különbség szabadság és szabadosság között. Liberális ugyanis azt jelenti, hogy szabadelvű, illetve szabadgondolkodású. Keresztyén ember létére tudnia kellene, hogy Pál apostol így ír erről, hogy „minden szabad nékem, de nem minden használ”. Ezek után már azt is feltételezem, hogy csak nagyképűen használja, de nem tudja magyarul leírni, mit jelent az „eufemisztikus” szó. De maradjunk az Ön keresztény unitárius mivoltánál. Idézem Önt: „Sőt, hogy fokozzuk, mindenkor nagykorú leányokkal-asszonyok- kal folytatok szexuális életet”. Ez igen, szerkesztő úr! Ezzel igazán van mit dicsekedni, csak azt nem tudom, hogy mit szól ehhez a neje és a „szeretett leányai”? Igazán büszkék lehetnek önre! A fentiek alapján még talán örülne is annak, ha szeretett leányai leszbikusok lennének, és marihuánás cigarettát füstölve űznék kisded játékaikat? Vagy lehet, hogy Önnek is vannak hasonló hajlamai, és „keresztény” ember létére azért szimpatizál a liberálisokkal? Én is tisztelettel bár, de az ön sorait felhasználva zárom soraimat: „Mindez az ön számára nyilván érthetetlen. Talán hallgasson legközelebb, kevesebben nézik majd hülyének.”. Szabó Kálmán (cím a szerk.-ben) Tisztelt Szabó Úr! Nézze, nekem az élethez nincsen szükségem használati utasításra, azt viszont már látom, hogy a cikkemhez alighanem mellékelnem kellett volna egyet. Nem baj, kezdjük újra elölről 1. Isten báránya. Ironikus utalás egy olyan emberre - Semjén Zsolt -, aki a keresztyéni, azaz a keresztény erkölcsnek megfelelő szeretet jegyében gyaláz másokat, csupáncsak azért, mert másképpen gondolkodnak, mint ő. 2. Nem tartozom senkinek számadással. A mondat folytatását is tessen elolvasni: mármint a tekintetben, hogy melyik választáson kire szavazok. Az ugyanis titkos. Nem kellett volna elmondanom, elmondtam mégis, éppen Semjén szavai miatt 3. Nincs feleségem. 4. És végül, ámi egyébként az egész cikknek a lényege volt, most magyarul, és talán nem elég finoman fogalmazva: Aki liberális, nem feltétlenül óhajtja leszbikusnak és kábítószeresnek látni a lányait, s nem feltétlenül pedofil, valamint homoszexuális, miként azt Ön Semjénnel együtt gondolja Én is hivatkozhatnék a nagy keresztyénség nevében bizonyos keresztes háborúkra, inkvizícióra, gyerekeket megrontó papokra, s mondhatnám, hogy aki keresztény pártokra szavaz, az egy álszent gazember. Nos, hogy tetszik? Nem háborítja jel? Szóval, csak annyit: Önöknek is meg kell állni az Úr előtt. Rénes Marcell sze magyarok, legyünk erősek és tartsuk szárazon a puskaport, mert a történelem tanúságai alapján csak azok a nemzetek maradtak fenn a történelem színpadán, akik nem egymással marakodtak, hanem békében készültek országuk és nemzetük megvédésére.-■ Tóth Sándor Egri Történeti Tárház Példás gesztus Április 3-án az Agria Volán buszával utaztunk feleségemmel Debrecenből Egerbe. Elég sokat közlekedtünk vonattal és busz- szal, az utóbbi években bejártuk az országot. Korábban már nagyon sok kedvezőtlen tapasztalatot szereztünk vonaton és más Volán-vállalatok járművein. Ezen a napon a debreceni buszpályaudvaron a sok ütött- kopott busz között kellemes színfoltként tűnt fel az Agria Volán gyönyörű, tiszta autóbusza, jó érzés volt felszállni rá! Talán nem is láttam még ilyen pedáns, tiszta autóbuszt. Külön meglepetés volt a sok mogorva, igénytelen buszsofőr után a kifogástalan modorú, türelmes, udvarias, intelligens viselkedés. Debrecent elhagyva a busz vezetője rövid, őszinte tiszteletről árulkodva üdvözölte az utasokat, kellemes utat kívánva. Percekig csendben arról beszélgettek körülöttünk, hogy ilyet máshol még nem tapasztaltak. Eger előtt a jelenet megismétlődött, a vezető megköszönte, hogy vele utaztunk, és további kellemes napot kívánt. Igazán nem nagy dolog ez, számunkra mégis élményt jelentett ez az utazás. Az Agria Volánnak kulturált munkatársakat és üzembiztos, szép buszokat kívánunk. Elismerésünket fejezzük ki a pilótának, további hasonlóan szép utakat és sok-sok százezer kilométer balesetmentes közlekedést kívánunk Győri Zoltán autóbusz-vezetőnek! Jakab József Jászladány
