Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-18 / 89. szám
4 EGÉSZSÉG HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ Kérdés: az maradsz, aki voltál? fogyókúra korlátái Nem csak rajtunk múlik a testsúlycsökkentő programok sikere Egyeseknél a kövérség úgymond normális, másoknál pedig A a viszonylag kisebb súly sem tekinthető mwjlm annak mi Sajnos van egy rossz hírünk. Hiába a reklámok, hiába a kazetták és könyvek, valamint a csodaszerek, a tudomány álláspontja az, hogy a fogyókúrák biológiai korlátái - örökletes tényezők, hajlamok, testi adottságok - igen nehézzé teszik a nagyarányú és tartós fogyást. H. A. A szakemberek egyértelműen állítják, hogy az emberek testsúlya igen összetett dolog: egyrészt genetikai tényezőktől függ (hajlam), másrészt pedig a kalóriafelvétel mértékétől. Utóbbit lélektani és szociológiai tényezők egyaránt befolyásolják. Az úgynevezett ikervizsgálatokból tudható, hogy a „kövér” szülők gyermekeinek sokkal nagyobb esélyük van az elhízásra, mindezt egy vizsgálat eredményeivel is bizonyították. Ennek lényege, hogy az egypetéjű ikrekkel végzett kísérletek alkalmával azonos kalóriabevitel mellett, azonos idő alatt az ikrek szinte azonos mértékban tettek szert súlyfeleslegre. |||jj Kiderült, hogy a gének felelősek a hízá- Mii sért, hiszen azonos körülmények között voltak, akik négy, mások pedig tizenöt kilót szedtek fel a vizsgált időszak alatt. . .... . Wk A zsírsejtek szama ugyanis egyértelműen a génektől függ, azok mérete azonban azzal függ össze, hogy az egyén az első hónapokban - tehát csecsemőkorban - mennyit evett. E két faktor (zsírsejtek száma és mérete) kombinációja határozza meg az úgynevezett stabilizációs pontot, amely alapvető jelentőséggel bír a testsúly kialakulásában. Ebből következne többek között az is, hogy egyeseknél a kövérség úgymond normális, másoknál pedig a viszonylag kisebb súly sem tekinthető természetesnek. Aki tehát fogyókúrára szánja el magát, annak nem árt tisztában lennie ezzel a gyakran korlátozó körülménynyel, hogy ne érje kellemetlen meglepetés. Láthatjuk tehát, hogy általában teljesen felesleges kampányszerűen, nagy lendülettel „éhezési gya- korlatba” kezdeni, ^ kúrázó visszahízza a leadott kilókat. Sőt még hízik is. Egy másik „előre meghatározott” körülmény az anyagcsere sebessége. Nos, ezt sem áll módunkban befolyásolni külső segítség nélkül, így ez is egy olyan, tőlünk független tényező, amelyet figyelembe kell vennünk a fogyókúra során. Az örökletes adotts a ugyanis a stabilizációs pont mindenképpen meghatároz számunkra egy „sávot”. Ezt a szintet csakis gyógyszerekkel tudjuk leszállítani (mindezt inkább súlyosabb esetekben ajánlják), amivel viszont az a probléma - erről később még szó lesz -, hogy ha abbahagyjuk annak szedését, visszaáll a régi helyzet, magyarul: a fogyógokon kívül a külső jelzőin- gerek, valamint az érzelmi felfokozott- ság is ha- t á s s a 1 van arra, hogy ki mennyit eszik, illetve hízik. Van olyan, aki a stresszre „túlevéssel” válaszol, de olyan is, aki ilyen szituációkban inkább keveset eszik. Különbözünk abban is, hogy a külső jelzőingerek (a különböző ételek ízei például) miképpen hatnak ránk. Egy híres és sokatmondó kísérlet során kövér és sovány emberek csoportját kínálták fagylalttal: először gyenge minőségű, rossz ízű változatot kaptak az alanyok. Ekkor még a soványok többet ettek, addig, amíg jól nem laktak. Ám ezután nagyon finom, az előbbinél sokkal jobb ízű fagyit tettek az asztalukra. A következő történt: a kövérek, akik addig nem nagyon ettek, hirtelen „beindultak”, és kétszer anynyit habzsoltak be, míg a soványok (hiszen ők már jóllaktak) nem ettek többet. A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a testesebb emberek inkább az élvezet miatt esznek sokszor sokkal többet, mint amennyire szükségük volna, míg a vékonyabb egyének számára a táplálkozás inkább a szükségletek kielégítését jelenti. Mint láthatjuk tehát, a sikeres fogyókúrának számos korlátja van. Az evolúció során például kialakult az a képességünk, hogy az éhezésre lassúbb anyagcserével válaszol a szervezetünk, az ínséges időszak után pedig túlzott evéssel kompenzáljuk a nélkülözéssel terhelt időszakot. Nos, úgy tűnik, még élénken élnek az emberiségben és génjeinkben ezek „az emlékek”, s mindez most nehézséget jelent annak, aki fogyni szeretne. Természetesen mi is tehetünk valamit azért, hogy megszabaduljunk felesleges kilóinktól.“ A szakemberek szerint nem a különböző gyógyszerek hozzák el a tartós sikert. A kísérletek azt bizonyítják, hogy viselkedésünk, életmódunk változása kell ahhoz, hogy valóban és tartósan fogyjunk: meg kell változtatni étkezési szokásainkat, többet kell mozognunk, mégpedig nem kampányszerűen, hanem életünk végéig. Csodák tehát nincsenek. Létezik-e ideális alkat? Kemény lányok. Minden kornak megvan az Ideálja Az ideális alkat korról korra változik. Volt idő, mikor a derék lefűzésével érték el a férfiak számára szexuális felhívójel értékű mell- és fardomborulatok kiemelését. Habár itt nem a kövérség leplezése volt a cél, de a túlsúlyos alak oszlopszerűségét a fűző használata leplezni tudta. Manapság a nigériai ibu törzsnél esküvő előtt két-három hétre hízókamrába zárják a menyasszonyt, hogy gusztusosán gömbölyű és kívánatos legyen a teste mindenhol. Ebben a hízókamrában gyakorlatilag mozogni nem tud. Ily módon két hét alatt akár 10 kilóval lehet növelni a menyaszszony „értékét”. Nálunk színészek tudtak tudatosan vállalva gyorsan meghízni. Robert de Niro 20 kilót hízott, hogy Rocky, az ökölvívó hanyatló karrierjének szerepét hiteles tudja eljátszani. Annak viszont később nehéz leadni a kilókat, aki észrevétlenül hízik meg, aki nem tudja, hogy mitől, mi az oka, mi van a hízás lelki hátterében. Aki úgy érzi, hogy rejtélyes erőknek van kiszolgáltatva, s magatehetetlenül egyre csak hízik. Mesterséges szerek jöttek divatba. Előbb a hashajtók, majd később az anyagcseregyorsítók, A hashajtók sem váltak azonban be, mert a szervezet hamar hozzászokott, sőt rászokott. Aki rendszeresen szed hashajtót, annak természetes bélkiürítési reflexei elsorvadnak. A nassolás a legfőbb rém Egy magyar nő átlagosan 2400, egy felnőtt férfi 3000 kilokalóriát fogyaszt naponta, az elhízottak egy része ennél biztosan többet is. Ez a mennyiség biztosan több a szükségletnél, s mivel a kevés mozgás miatt kevés energiát adunk le, elhízás következik be. Ugyanakkor nem valószínű, hogy sokan több mint 1000-1000 kilokalória tartalmú ételt fogyasztanak ebédre, illetve vacsorára. A magas napi kalóriafogyasztás tehát az esetek jelentős réssébep abból adódik, hogy a főétkezéseken kívül is történik kalóriafelvétel, legtöbbször nassolás formájában. Egy amerikai kutatóintézetben szellemes vizsgálattal derítették fel az elhízottak nassolási szokásait. Az udvaron egy édességadagoló automata volt elhelyezve, ahonnan az elhízottak nevük kódjának a beütésével ingyen elvehettek süteményeket, jégkrémeket és hasonló, főleg szénhidráttartalmú nas- sokat. Az automata egy számítógép segítségével össze volt kötve az intézettel, így megállapítható volt, hogy kik, mennyit, mikor nassoltak. Kiderült, hogy a napi több mint ötszöri nassolás főleg a délutáni, illetve az esti órákra esett. Délután és este nassolunk Szelénnel dúsított toiás Csökkenthető az agy- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélye (Felvételünk Illusztráció) Új szerves szelénnel, E-vitamin- nal és Omega3 zsírsavval dúsított Omega plusz elnevezésű tojás került nemrégiben a magyar piacra. Az említett adalékanyagokat a táplálékba keverve juttatják el a baromfik szervezetébe, amelyek azt feldolgozva beépítik a tojásba. Az Omega plusz tojás kezdetben 20-25 százalékkal lesz drágább, mint a hagyományos. Az Omega zsírsavak csökkentik az agy- és érrendszeri megbetegedések kialakulását, az E-vitamin mérsékli a daganatos megbetegedések lehetőségét, míg a szerves szelén fokozza a szervezet immunrendszerének hatékonyságát. A szerves szelént a 200 millió dollár éves árbevételű amerikai Alltech cég fejlesztette ki nyolc év alatt. Az új tojás eddig nem volt kapható Magyarországon, ám Írországban, Dél-Koreában és Japánban már néhány éve bevezették, ahol piaci hányada már elérte a 7,5 százalékot Segíthet a margarin fogyasztása Egészséges és vitaminokban gazdag: nem véletlen, hogy a margarin jött, látott, és meghódította az emberek szívét. Húsz évvel ezelőtt a vaj volt az, ami nem hiányozhatott a családi hűtőszekrények polcáról, ma a margarin nélkülözhetetlen. Élettani hatásait kiemelve a táplálkozástudományi szakértők arra mutatnak rá: a margarinfogyasztás segíthet az érelmeszesedés kialakulásának megelőzésében, előnyös olaj- és zsírtartalma az agyvérzés, infarktus elkerüléséhez is hozzájárulhat. A margarin teret hódított Magyarországon. Népszerűségének számtalan oka van, például nem kell órákkal a fogyasztás előtt kivennünk a hűtőből ahhoz, hogy könnyen kenhető legyen. A margarin nem tejtermék: értékes növényi olajokból, például repce- és napraforgó- olajból, valamint tropikus olajokból készítik. Összetételének és előállítási eljárásának köszönhető, hogy a hűtőben hosz- szabb ideig eltartható. Miháldy Kinga dietetikus szerint az egészséges táplálkozás szerencsére hazánkban is egyre elterjedtebb, így sokan kedvező élettani hatásai miatt döntenek a margarin mellett. Köztudott, hogy a növényi zsiradékok nagyrészt telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek lényegesen egészségesebbek, mint az állati zsiradékokban megtalálható telített zsírsavak. Épp elegendő állati zsiradékot fogyasztunk a hagyományos magyaros ételekkel: elég csak a sertéshúsra, a szalonnára gondolnunk, hogy be- lássuk, nem fii- ányoznak to- /'■ vábbi, érrendszert megterhelő élelmi- szerek. Tudományos vizs gálatok tá- A növényi zsiradékok nagyrészt masztják alá, telítetlen zsírsavakat tartalmaznak hogy az állati zsiradékok szerepet játszanak az érelmeszesedés kialakulásában, hajlamosítanak az agyvérzésre, az infarktusra. A margarinnak - amelNosztalgia? Sokakban máig nosztalgia él a vajjal kapcsolatban, a magas zsírtartalom és az állati zsiradék ellenére. A hagyományos íz, a reggeli farigcsálás és a kenyér megkenésének nehézségei felidézik a régi emlékeket. A vaj valóban tápláló, de talán nem túloznak, akik azt állítják, hogy túlhaladt rajta az idő. Elég csak arra gondolnunk, hogy vitamintartalma a tejet adó tehén táplálkozásának függvénye lehet, és transz-zsír tartalma is magasabb a margarinénál Az pedig a vajak túlnyomó többsége esetében tévhit, hogy gazdaságokban, hagyományos módszerekkel készülnek, a vajat ugyanis ma már ipari körülmények között állítják elő. lett, hogy jótékony hatású növényi zsiradékból készül - a zsírtartalma is általában alacsonyabb, mint az állati zsiradékot tartalmazó vajnak, emellett különféle, zsírban oldódó vitaminokat tartalmaz - A- és D-vi- tamin mellett E-vitamint is -, így hozzájárul az optimális vitaminfelvétel eléréséhez. A margarinok - köszönhetően a tudomány, ezáltal a gyártási technológia fejlődésének - szinte egyáltalán nem tartalmaznak úgynevezett transzzsírsavakat, amelyek növelik a koleszterinszintet, ugyanúgy, mint az állati eredetű zsírokban jelentős mennyiségben jelen lévő teh'tett zsírsavak.
