Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-12 / 84. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 12., KEDD MEGYEI KORKÉP Ferenczfalvi Kálmán (1921-2005) Suha Péter Szinte semmit sem tudtam róla, s mégis, néha úgy éreztem: kö­zöm van hozzá. Talán mert semmi mesterkélt nem volt ben­ne, semmi „nagyemberes”, „fel­sőbbrendű. " Egy ember volt, s bár kivételes, ezt ő sosem mondta volna ki. Természetes, belül­ről fakadó őszinte sze­rénységgel hárította el a magasztos és ma­gasztaló jelzőket. „Nem vagyok hős”. Sokszor hallottam ezt Kálmán bácsitól, aki­nek szavaiból mindannyiszor mintha maga a történelem szólt volna. Nem a lexikon-ízű história, hanem a megélt lükte­tő élet. Nyolcvanévesen csillogó szemmel, olykor huncutul me­sélte - némi unszolásra -, hogy miként mentett meg a biztos haláltól előbb egy-két, végül több ezer embert. Azt mondta, nem volt ebben semmi hősies­Ferenczfalvi Kálmán ség vagy hősködés: ezt kellett tennie, s mert tehette, hát meg­tette. A háború után csendesen élte az életét abban a városban, melynek lakói közül is csak ke­vesen tudták, hogy zsidók ezre­inek a megmentője, „a Világ Igaza” lakik a Puky Miklós, korábban Vár­megyeház utcában, amerre nap mint nap járok. Halálhírét mégis több ezer kilométerről kaptam. Egykori meg­mentette tudatta: Ferenczfalvi Kálmán április 8-án Debrecen­ben elhunyt. Mélyen humánus ember tá­vozott Érző, gondolkodó és cse­lekvő ember. Ha van mennyor­szág, egészen biztos, hogy Kál­mán bácsi onnan szemléli to­vább a világot, amelynek dol­gai mindig is érdekelték, s amit ő is jobbá tett. Nem kevésbé, mi­ként tehetsége, szíve, lelke en­gedte és követelte. Nyugodjék békében! Tehetségek versengése eger Már negyedszer rendez­ték meg a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégiumban az Arany János Tehetséggondo­zó Program országos irodalmi versenyét. A megméretésen 19 iskola 73 Kilenc és fél évtized Gyöngyösön már hagyomány, hogy a város 95. életévet betöltött la­kóit az önkormányzat nevében ajándékkal lepik meg. Ezúttal Fajcsák Józsefnéhez csöngetett be Hiesz György polgármester, hogy a városvezetés jókívánságait tolmácsolva átadja az Idős asszonynak az ajándékkosarat. Margit néni két lánya, két unokája és három déd­unokája körében ünnepelte születésnapját, a polgármester pedig ígéretet tett arra: a századikon ismét találkoznak fotó: suha péter diákja bizonyította tudását. Az idei versenyre az erdélyi ma­gyar író, Sütő András műveiből kellett készülniük a diákoknak. A középiskolások 1-3. évfolya­mosainak első hat helyezettje könyvjutalmat kapott. Minden idők legnagyobb fejlesztése interjú Gyurcsány Ferenc: szerepét betölteni képes demokrata elnöke lesz az országnak A Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc április 7-én járt váro­sunkban, ahol az Eszterházy Károly Főiskola dísztermében fórumot tartott a hall­gatói önkormányzat vendégeként. Ebből az alkalomból kért lapunk interjút tőle. Sike Sándor- A felsőoktatási törvény most van a Parlament előtt. Kapott már eddig tüzet és vi­zet egyaránt. Mi az, ami ma­radandó lesz e törvényből?- Hadd legyen az az első megjegyzésem, hogy ez a tör­vény érdemben nagyon támo­gatott törvénycsomag. A főigaz­gatók, a rektorok konferenciá­ja, az akkreditációs bizottság, a hallgatói önkormányzatok szö­vetsége mind támogatták. Úgy látom, ez olyan törvénycsomag, amelyet a felsőoktatás nagy ré­sze támogat. Hogy vannak ben­ne talán részletviták? Ez a lé­nyeget nem érinti. Ami a leg­fontosabb: három-négy straté­giai pontja van e törvénycso­magnak. Az első talán, hogy minden idők legnagyobb fej­lesztése indul a magyar felső- oktatásban, oktatási, könyvtá­ri, kollégiumi fejlesztések 160 | milliárd forintért. Egerben eb­ből a programból meg fog va­lósulni a Líceum korszerűsíté­se - 520 millióért -, s van egy másfél milliárdos beruházás, amelyből kollégium lesz. Okta­tási létesítményt, sportlétesít­ményt is felújítanak. Fejlesztés lesz az infrastruktúrában. Olyan ez a struktúra, olyan a céhmesterek elindulhattak Eu­rópába, na, elindulhatnak a magyar egyetemisták is Euró­pába.- Ön szerint érdekli-e a fel­sőoktatásban lévő hallgató­kat ma a politika, vagy min­dent a karrier-építésre tesz­nek fel? Milyennek látja a mai egyetemistákat?- A mai egyetemisták szerin­tem nem jobbak, nem rosszab­bak, mint a 10 vagy 20 évvel idősebbek. Úgy általában a poli­tika a legtöbb embert nem na­gyon izgatja, a közvetlen kör­nyezetének az ügyei igen. Ma­gam is érzékelek a politikától Megvalósul a Líceum korszerűsí­tése magyar oktatási rendszer - úgynevezett többciklusú okta­tási rendszer -, amely illeszke­dik az európaihoz, azaz lehet vándorolni főiskolák, egyete­mek között. Mint ahogy a régi A mai egyetemisták nem jobbak, nem rosszabbak elődeiknél való elfordulást általában az or­szágban, mert az embereknek az a tapasztalatuk, hogy ezek csak beszélnek összevissza, és nem arról szól a politika, amiről szeretnék. Azt hiszem, így van­nak ezzel az egyetemisták is. Azaz, ha általában kérdezzük őket, azt mondják, hogy köszö­nik szépen, de ők nem kérnek ebből. Ha konkrétan a saját dol­gukat tesszük föl, hogy akar-e fizetni az egyetemért, akarja-e, hogy legyen, munkahelye, ak­kor már van véleménye, csak legföljebb nem tudja róla, hogy ez akkor már politika.- Milyennek tartja a mai közállapotokat? Nemzeti ün­nepünkön mondott beszédé­ben például utalt rá: vannak az alkotmányos kereteket ve­szélyeztető megnyilvánulá­sok. Változott-e az elmúlt he­tekben? A vitákat lehet elegáns emberi körben Is tartani- Veszélyesnek tartom a szél­sőséges és radikális hangokat. Úgy vélem, gondolhatjuk ezt vagy azt Magyarországról, egy­másról, gondolhatják azt az em­berek a kormányról vagy az el­lenzékről, hogy jól vagy rosszul teszi a dolgát, de nem láttam még olyan családot, amelynek tagjai egymással kiabálva oko­san tudták megoldani a dolgo­kat, és képesek voltak biztosíta­ni a nyugalmat, ami kell a gye­reknek a tanuláshoz, a felnőtt­nek a munkához. Azaz szerin­tem a vitákat lehet normális szakmai és elegáns emberi kör­ben is tartani. Nagy kár, ha so­kan éreznek késztetést, hogy ez ne így legyen. Időnként, azt gondolom, hogy oktalan az a fajta szélsőséges hang és maga­tartás, ami a politikában is megjelenik.- Egerben ma nem kerülhe­tő meg az Európa Kulturális Fővárosa pályázat kérdése.- Nem tudom, tudják-e a he­lyiek, hogy ha valaki elnyeri a címet, akkor önmagában emiatt például az Európai Uniótól meglehetősen kevés pénzt lehet kapni. Fejből úgy emlékszem, hogy 200 ezer eurót. Az egész­hez képest nem egy nagy ösz- szeg. A város persze profitál, mert nyilvánvalóan az idegen- forgalom meglódul arra az egy évre, s a következő pár évre, amíg emlékeznek rá. De ha már van terv! Mindig azok a váro­sok, azok a települések lesznek sikeresek, amelyek legalább tudják, hova akarnak eljutni. Szerintem az a fantasztikus eb­ben a versenyben, hogy kikény­szeríti a várost szerető polgá­rokból, önkormányzatokból, hogy gondoljuk végig, mi is lesz Eger városával. S ha ezt már el­döntötte és végiggondolta, ak­kor ezt majdnem akkor is meg tudja csinálni - merthogy egyébként kicsike a támogatás, ami hozzá közvetlenül kapcso­lódik -, ha nem Eger, vagy nem Pécs, vagy nem Miskolc lesz a kulturális főváros.- A sajtó napi témája a köz- társasági elnök jelölése. So­kan koalíciós válságot, má­sok alkotmányos válság le­hetőségét vizionálják. Fajul­hat-e idáig a koalíciós part­nerek között meglévő vita?- Nem, én ennél sokkal fele- lősebbnek látom a magyar Par­lamentet. Nem látom nyomát. Nem tudom, az olvasók emlé­keznek-e rá, hogy 5 éve milyen sokáig éltünk abban a hitben, hogy Torgyán miniszter úr lesz majd a köztársasági elnök. S mennyi vitát váltott ki, hogy ez jó vagy nem jó. Aztán egyszer Mindenképpen demokrata elnö­künk lesz csak a sok vita végén szerin­tem egy jó megoldás született, Mádl elnök úr személyében. Mi ezeket a vitákat a nagy nyil­vánosság előtt, sok esetben emiatt talán kritizálhatóan is folytatjuk. De én azt hiszem, hogy a végén ebből egy jó meg­oldás fog születni. Mindenkép­pen egy olyan demokrata lesz az elnök, aki képes biztosítani az alkotmányban rögzített sze­repét, a nemzeti egység meg­testesítését, s hogy ellássa azo­kat a feladatokat, amelyeket az alkotmány rá ró. Meseházikó: játékos komolyság J. M. gyöngyös Hatodik születés­napját ünnepelte a Mátra Mű­velődési Központ Pro Civitate- díjas Meseházikó Gyermek Színköre. A jeles alkalomról a társulat jubileumi előadással emlékezett meg, ahol a legjobb színészpalántákat meg is ju­talmazták. A „Meseházikó Gyermekszínésze” címmel is­merték el Berzsényi Martin, Kiss Gergő, Korda Patrik és Mladoniczky Sára színpadi já­tékát. Püspöki Győző, a Meseházi­kó alapító tanára a színkör megalakításakor a városban 30 évig működött gyermek- színjátszó társulat tevékenysé­gének folytatását tűzte ki cé­lul. Emellett nagyon fontosnak tartotta, hogy a csoport lehető­leg állandó tagokkal működ­jön.- Az elmúlt években mindkét feladatot sike­rült teljesítenünk. Olyan játék ez mind­annyiunknak, amit ko­molyan csinálunk. Bi­zonyítják ezt a szakmai és más elismerések is - mondta Püspöki Győ­ző. A gyerekek a próbá­kon sajátítják el a színészmes­terség fortélyait: a helyes be­szédtechnikát, a könnyebb szövegtanulást és a színpadi mozgást. A társulat mindig sú­gó nélkül lép színpadra.- Olyan unaloműző, hangu- latteíémtő és aktivizáló próbá­kat kell kitalálni, ahol minden­ki megtalálja a maga feladatát. A darabokat is úgy választom ki, hogy a legtöbb gyerek sze­rephez jusson. Hg kell, magam találok ki cso­portos szerepeket - összegezte tapasztala­tait a pedagógus. A 22 tagú színkör rit­kán játszik színpadon, ám az óvodákban, isko­lákban már visszatérő vendégek. A Meseházi­kó rajongói hamarosan gyak­rabban is találkozhatnak a színdarabokból ismert ked­venc figuráikkal, miután a művelődési központban kiala­kítandó szobaszínház havonta várja majd a pódiumszínpad nézőit. Püspöki Győző A születésnapi előadáson Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő című művét mutatták be a gyerekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom