Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-25 / 70. szám
12 2005. MÁRCIUS 25., PENTEK KÉK TÜKÖR - HIRDETÉS Közlekedési bűncselekmények száma Magyarországon 22112 21588 20142 Jltk 19566 19561 | ...■.. mm 2000 2001 Kőoroszlánokat köröz a rendőrség elloptak két kőoroszlánt egy Nógrád megyei kastély bejárata elől, a rendőrség keresia szobrokat. Kérik, hogy aki a különös bűncselekményről információval rendelkezik, értesítse a hatóságokat. (ned) Föld alá rejtette el a cukorcefrét lefoglaltak a vámosok százezer liter cukorcefrét Tabdi külterületén. Az ismeretlen tettes föld alatti tartályba rejtette el a szeszt. A jövedéki bírság a háromszázmillió forintot is elérheti, (jj) Becsapta ügyfelét a valutázó csaló becsapott egy német állampolgárt egy feketéző pénzváltó Siófokon. A csaló száz euróért cserébe nyolcszáz forintot adott át. A csalót Budapest belvárosában, a Gerlóczy utcában fogták el. (ned) 2002 2003 2004 FORRÁS: ORFK Dunába esett egy kislány, és megfulladt : tízéves kislány fulladt bele a • Dunába Faj sznál. A gyermek : a folyóparton játszott, amikor : beleesett a vízbe. Társa meg- : próbálta kihúzni, de nem : járt sikerrel. Segítséget hí- : vott, de a kislányt már nem : lehetett megmenteni, (ned) Több a kár, mint : a zsákmányolt cigi : betörtek egy tatabányai • benzinkútra csütörtök reg• gél. A tettes száznyolcvan: ezer forint értékű cigarettát : vitt magával, de a rongálás- : sál félmillió forintos kárt ■ okozott, (szí) j Vasútállomáson verekedett a tettes : garázdálkodott az a hajlék- : tálán, aki épp a dolgát végez- : te a szegedi vasútállomáson. | A vasutasok távozásra szólí- : tották fel, majd később a vá- : róteremben egyiküket meg : is ütötte. A férfit más garáz- : daságért is körözték, (szí) Beszorult, dühös lett, megtaposta a félsorompót garázdaság Egy autós veszélyeztette a közlekedés biztonságát selyp A fura eset még február 25-én történt, amikor egy garázda autós megrongálta a vasúti átjáróban elhelyezett félsorompót. A rendőrség közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanúja miatt keresi az elkövetőt - tájékoztatott Oravecz Éva r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- és kommunikációs osztályának a munkatársa. A jelzett napon 12 óra 20 perckor egy 25 év körüli férfi piros Skoda 120-as személygépkocsijával a fél- és fénysorompó tilos jelzése ellenére az átjáróba hajtott, ahol a csapórudazat a járművére csukódott. Az illető kitolatott a szerkezet alól, majd dühében letörte és megtaposta a sorompórudat. A történteknek több mögötte várakozó jármű vezetője a szemtanúja volt. A rendőrség kéri, hogy aki információval rendelkezik a bűncselekményről, jelezze a Hatvani Rendőrkapitányság 37/342- 244-es telefonszámán, illetve a 107-es vagy a 112-es segélyhívón. Látni és látszani: akciókat szerveznek a megyében ellenőrzés Gumiabroncsban a biztonság SZ. I. heves megye A március 24-től 30-ig terjedő húsvéti időszakban a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság változó helyszíneken fokozott közúti, illetve ittassággal kapcsolatos ellenőrzéseket tart. Az akció célja a prognosztizálható emelkedő ittas járművezetés, valamint a személyi sérülést okozó balesetek visszaszorítása, illetve a fokozott rendőri jelenléttel a járművezetők szabálykövető magatartásának a kikényszerítése. A HRFK Közlekedésrendé- J szeti Osztálya rendszeresen szervez akciókat a megye területén, amelyek során egy- egy célterület ellenőrzését helyezik a középpontba. Ebben a hónapban a figyelem az ittas és a sebességi normát túllépő járművezetők kiszűrése mellett elsősorban a járművek kivilágításának és gumiabroncsainak az ellenőrzésére irányul a „Látni és látszani”, illetve a „Gumiabroncsban a biztonság” szlogenek jegyében. Tóth István ügyvéd nem tudta védői jogait gyakorolni aggályos szabály Ügyvédek szerint alkotmányos jogokat sért a büntetőeljárási törvény Nem ütközik alkotmányba MARTIN ZOLTÁN ÜGYVÉD: „Nem hiszem, hogy ellentétes az alkotmánnyal a büntető eljárási törvény. Az Európai Unió Magyarország csatlakozása óta nem kifogásolta ezt a jogszabályt. Ezért úgy vélem, Brüsszel szerint a törvény nem ellentétes az Emberi és Politikai Egyezség Okmányával ” A büntetőeljárások gyorsítása érdekében gyakran előfordul, hogy a bíróság a másodfokú eljárásban zárt tanácsülésen ítélkezik a vádlottak felett. A törvény szerint erről nem is kell értesíteniük az érintetteket. Tóth Tímea Komoly aggályai vannak a magyar büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseivel szemben több ügyvédnek. A jogszabály 2003. júliusi módosítása (Btk. 360. §, 3. szakasz) miatti ellenérzések a közelmúltban derültek ki. Az időközben tárgyaláson kívül meghozott ítéletek kézbesítése után.- Az elsőfokú ítélettel kapcsolatos fellebbezés kézhezvétele után a másodfokú bíróság dönthet arról, hogy másodfokú tárgyalást vagy zárt tanácsülést tart-e az ügyben - mondja dr. Tóth István (43) ügyvéd. - Utóbbi esetben a törvény szerint nem kell értesíteni a vádlottat arról, hogy kik, mikor és milyen formában határoznak a sorsáról. A védőnek így nincs lehetősége arra, hogy az esetleges bírói elfogultság ellen a határozathozatal előtt nyilatkozatot tegyen. Sőt a bíróság azt is megteheti, hogy a vádlott és a védő kérése ellenére sem biztosítja részvételüket az eljárásban. A jogi szakember szerint az eljárás ellentétes a nemzetközi szerződésekkel, az alkotmánynyal, és a tisztességes eljárásról szóló elvárásoknak sem felel meg. Leghátrányosabban mégis a vádlottakat érinti.- Kirívó eset, hogy egyik ügyfelem közlekedési baleset okozása miatt került a bíróság elé. Egyszer felmentették az ellene emelt vádak alól. A következő eljárásban a másodfokú bíróság ezt a Egyetért kollégáival Muskovszky Gábor elnök JOGÁSZOKKAL ű Demokratikus Jogállamért Egyesület elnő he azt mondja: üjy - Teljesen egyetértek az eljárási törvényt kifogásolókkal. Súlyosan sérül a vádlottak védelemhez való joga, valamint az az alapelv, hogy a bíróság személyes meghallgatás alapján ítélkezik. Mindezt az eljárás gyorsítása érdekében teszik. Az pedig különösen aggályos, hogy az elsőfokú tárgyaláson készülő, többször hiányos jegyzőkönyvek alapján döntenek zárt tárgyaláson a bírák. Ilyen törvény nincs az EU-ban. jogintézményt alkalmazva két év hat hónapi fogházbüntetésre ítélte. Annyira nem tudtam védői jogaimat gyakorolni, hogy a börtön behívó parancsa előbb érkezett meg az ügyfelemnek, mint a másodfokú ítélet. Dr. Tóth István és kollégái az Alkotmánybírósághoz fordultak. Azt várják a ta láros testülettől, hogy semmisítse meg a büntetőeljárási törvény ezen részét, és hívja fel az Ország gyűlést egy másik jogszabály megalkotására. Az Alkotmánybíróság tárgyalja az ügyet. Nem lát, nem mozog, nem beszél ítélet Öt évet kapott a gyermekét bántalmazó apa Súlyos bűncselekmény történt 2002 júniusában egy egri lakásban: három hónapos gyermekét bántalmazta egy apa. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettéért kiszabott három év börtönbüntetés tartamát a Fővárosi ítélőtábla öt esztendőre súlyosította. Sike Budapest, EGER Annak idején „Az élőhalottá lett gyermek” címmel tudósítottunk az elsőfokú eljárásról, amelyben a most 41 éves Sz. Lajost életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta a Heves Megyei Főügyészség. A cikk címét az indokolta, hogy a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthonából 2002. május 30-án hazavitt kiskorú Sz. K.-t alig több, mint három héttel később súlyos, közvetetten életveszélyes sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Az életét ugyan megmentették, de az elsőfokon eljáró Heves Megyei Bíróság úgy találta, hogy a kisfiú csak azért nevezhető embernek, mert annak született, egyébként megvakult, végtagjaira megbénult, élete végéig ellátásra szoruló lény marad, akinek a szellemi képességei a csecsemő szintjén rekednek. Aki pedig mindezt okozta, a közelmúltban már jogerősen is elítélt apa volt. 2002. június 27- én délelőtt, az anyja és kistestvére távolléte idején történt meg a bántalmazás, aminek következtében a Markhot Ferenc Kórházba, onnan helikopterrel egy speciálisan felszerelt budapesti gyógyító intézetbe szállították kk. Sz. K.-t. Eléggé szokatlan volt ennek az „életnek" már az indulása is: a jelenleg a megyei önkormányzat speciális gyermekotthonában élő sértett élete gondozatlan terhességből, koraszülöttként indult. A születést követő légzési problémák miatt a SOTE gyermekklinikáján volt egy ideig, majd később a Heves megyei kórházba, onnan gyermekotthonba került. Szülei nem jelentkeztek érte ugyanis. Három hónapos volt a kicsi, amikor a szülők egészségesen hazavihettük egri lakásukra, ahol kevesebb, mint egy hónapig volt. A vádlott már az elsőfokú eljárásban is tagadta, hogy ő bántotta volna a gyermekét, nem zárta ki ugyanakkor, hogy a felesége tehette. Ez azért volt „érdekes”, mert rendőrségi vallomásában még nem tartotta elképzelhetőnek, hogy az asszony üyet tett volna. A védelem álláspontja szerint ellenséges viszonyban álló két ember vallomása áll egymással szemben, s a bizonyítás során nem derült ki, hogy kinek a szava hihető. A megyei bíróság úgy találta, hogy a feltárt bizonyítékok a férfi bűnösségéről szólnak: „A vádlott tagadásával szemben a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlott felelőssé tehető a Bekövetkezettekért.” A bűnösnek mondott férfit 3 év börtönnel, illetve a közügyektől való 3 esztendei eltiltással sújtotta a büntetőtanács, s egyben elrendelte a vádlott kényszergyógyítását, valamint megszüntette szülői felügyeleti jogát. Az ítélettel szemben a vádhatóság súlyosításért, a vádlott és védője pedig felmentés végett fellebbezett, így a másodfokon eljáró Fővárosi ítélőtábla (FÍ) hozta meg az ügydöntő határozatot. A nyilvános ülésen kihirdetett ítéletében az FÍ a szabadság- vesztés tartamát és a közügyektől való eltiltást egyaránt 5-5 esztendőre súlyosította. A megyei bíróságnak a vádlott szülői felügyeleti jogra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az ezzel kapcsolatos igény érvényesítését a törvény egyéb útjára utasította. A nyilvános ülésen a másodfokú bíróság megállapította: a megyei bíróság - a perrendi szabályoknak megfelelve - ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, és ítélete indoklásában bizonyítékokat mérlegelő tevékenységéről is részletesen számot adott. „Az I. fokú bíróság gondosan elemezte a vádlott védekezését, amely szerint a gyermeket nem bántalmazta, nem tudja, mitől került életveszélyes állapotba. A megyei bíróság indokoltan vetette el ezt a védekezést, és fogadta el a vádlott feleségének a tanúvallomását, miután azt az aggálytalan igazságügyi orvos szakértői vélemény megerősítette.” - állapította meg az ítélőtábla. Az elsőfokú bíróságnak a büntetés kiszabása körében tett tevékenységéről az FÍ úgy vélekedett, hogy abban csaknem hiánytalanul feltárta az enyhítő és súlyosító körülményeket. Ugyanakkor további súlyosító hatást kell tulajdonítani a családon belüli erőszakos bűncselekmények sajnálatos elszaporodottságának. A másodfokú bíróság indoklásában leszögezte: egyetértett az ítélőtábla az ügyészi fellebbezés azon indokaival, hogy a kiskorú sértett maradandó fogyatékosságát nagyobb súllyal kell a vádlott terhére értékelni, hiszen nem mindegy, hogy az adott maradandó fogyatékosság miben rejlik. Az adott esetben az elszenvedett sérülésekre visszavezethetően a már hároméves kk. Sz. K. halmozottan károsodott: már foltokat és alakokat sem lát, mind a négy végtagja bénult, szobatisztaság nem alakult ki, nem képes beszélni, állapota végleges, állandó ápolásra és gondozásra szorul. A súlyosítás indoka „A sértett maradandó fogyatékosságának összetevői rendkívüli súllyal jelentkeznek, az értelmes emberi életre fizikailag és szellemileg képtelenné vált. ” - áll az ítélőtábla határozatában. Ezért az I. fokú bíróság által a vádlottal szemben alkalmazott joghátrány eltúlzotton gyenge.
