Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-05 / 54. szám
2005. MÁRCIUS 5., SZOMBAT HEVES^ HÍRLAP Gárdony! Gér a Srínhár Sziklaszirt és tintapaca halleluja Anger Zsolt rendezi Kornis Mihály darabját Kornis Mihály, akinek Halleluja című színdarabját Anger Zsolt rendezésében próbálják az egri Gárdonyi Géza Színházban, olyan szerző, akinek kisujjában van a színházi szakma. Talán nem is az irodalomtól indult a színház felé, hanem fordítva. A rendezővel a darabról illetve a műhöz való viszonyáról váltottunk szót. foglalkozik í Egres Béla- Az mániám és abból élek, hogy az emberi érzéseket nem szavakkal, hanem egész valómmal és egész lényemmel fejezem ki. Ezért nehéz szavakba zsúfolnom, milyen érzelmek munkálnak bennem rendezés közben - mondja Anger Zsolt, hozzátéve, hogy Kornis Mihályhoz más módon is kötődik, hiszen tanította aSzínművészeti Főiskolán. Ez a találkozás már önmagában is érzelmi bukfenc volt, mert akkorra, kamasz korában, már rengeteg írását olvasta, amikor is ráakadt a Végre élsz című no- vellás kötetére. A főiskolán pedig éppen ezt a Kornis-darabot, a Halleluját nyúzták négy éven keresztül. Mint elmondja ezért is tanakodott sokat azon, miért is vette elő ezt a művet éppen most, azért-e, mert nagyon ismeri, vagy azért, mert ennyi év „birkózás” után még mindig nem tud róla semmit. Végül arra jutott, hogy ennek neki is neki kell vágnia, mert ez a színdarab olyan, mint a Mount Everest, amit ugyan már sokan megmásztak, de addig nem tud aludni, míg ő meg nem mászta, A rendező hozzáteszi, hogy amint elkezdtek dolgozni, azon nyomban kiderült, hogy egy zseniálisat már csinált. Ez pedig a szereposztás volt A szerepek telibe találták a szereplőket és ezzel az előnnyel indultak a munkának. Senkire sem kell ráerőltetnie bármit is, csak egyszerűen elő kell bányászni színészeiből azt, ami bennük van. Ez pedig sokkal hálásabb és méltóbb feladat egy művésznek. Érdekességként említi Anger Zsolt, hogy bár évtizedek óta Anger Zsolt Hallelujával, mégis, még a napokban is fedezett fel olyan dolgokat a műben, amik eddig rejtőztek a szövegben. Elemezve a darabot elmondja a rendező, hogy ez olyan mű, mely nem az időben terjed. Két összezárt életnek az egy időpillanatban bemutatott egésze. Van egy unoka és egy nagypapa és van ez a délután negyed hatos időpillanat, amikor már majdnem hazajöttek a szülők, de mégsem, nem lehet tudni, hogy miért nincsenek még itthon, pedig itthon lenne a helyük, hogy szeressék őket! Ez az a pillant, amikor a kis unoka és az öreg nagyapa végigélik az egész életüket egyik visszafelé menve az időben, másik pedig előre. Az öreg történetében benne van egy élet összes emblemaükus pillanata a háborútól az ötvenes évekig. És telve van furcsa alameg nem született gyerekekkel. Az egész egy tintapaca, véli Anger. Nem egy írott történet ez a színdarab, hanem olyan, mintha egy végtelen hosszú család- történet betűit összekevernénk, fóloldanánk egy tintásüvegben és az egészet újra kilocsolnánk. Nem időben terjed, hanem az asszociációkban. A színész-rendező véleménye szerint a színház feladata egyébként is az, hogy az egy darab papíron kis fekete maszattal kódolt érzelmeket újra élessze. Magáról a '81-ben született darabról szólva Anger Zsolt elmondja még, hogy erősen benne van annak a kornak a légköre, az elvtársak, az ügynök-beszervezések történetei. Akkoriban meredek dolog lehetett eljátszani ezt színpadon. Most azonban a rendező nem az akkori világ bemutatását tűzte ki célul. Az a nyomás, az a kényszer, ami egy emberre hat, nem Felhívás Felkérjük a kedves színházbarátokat, segítőkész nézőinket, hogy amennyiben ’70- es, '80-as évekből származó Tollasbál, SZÚR Magazin, Téli Magazin, Ország- Világ, Magyarország, Rakéta Regényújság van a birtokukban és nélkülözni tudnák, ezekkel segíthetnék a Halleluja című produkció létrejöttét. Kérjük Önöket keressék meg a színházban Engler Imrét, illetve telefonáljanak az 510-700-as telefonszámra. Segítségüket előre is köszönjük! kokkal, elvált feleségekkel, szeretőkkel, elvetélt asszonyokkal, Mészáros Máté, Kovács Patrícia és Sata Árpád a Halleluja egyik jelenetét próbálja kifejezetten egy körvonalazható államhatalom vagy egypárt- rendszer vagy kommunizmus. Most más fogalmakat használunk, tulajdonképpen ugyanarra, ahogyan más fogalmak irányítanak bennünket ugyanúgy, mint akkor. De a szeretet utáni vágyunk, a ránk irányuló figyelem hiánya, a vágy hogy legyünk valakik, hogy szeressenek és ismerjenek el minket, hogy békében éljünk és ne bántsuk egymást, az letagadhatatlan. Ezért hiszi úgy Anger Zsolt, hogy ez a színdarab még ezer év múlva is időszerű lesz. Nem véletlen, hogy Kornis Mihály a Halleluja cím alá azt írta alcímként: Komédia a szeretetről... V. Tavaszi Fesztivál Egerben Az álmos téli hónapok után újra pezseg az élet a fesztivál- városban. Március 18. és április 3. között tizenháromféle program közül választhatunk a város több helyszínén: a Hotel Eger Konferencia-központjában, a Művészetek Házában, az Uránia moziban és a Gárdonyi Géza Színházban. A hagyományos programelemek mellett először lesz Egerben Kortárs Bábművészeti Fesztivál. Kornis Mihály 25 évvel ezelőtt írt darabját, a Halleluját pedig Anger Zsolt rendezésében mutatja be a Gárdonyi Géza Színház. Új bemutatóval készül az Egri Fesztivál Balett, és látható a Szegedi Kortárs Balett legújabb előadása is a Szentivánéji álom. P. Cs.- A rendezvénystruktúra visszatér az eredeti koncepcióhoz, amelyben a professzionális művészeti ágak bemutatása szerepelt Idén több kortárs produkcióval találkozhatnak az érdeklődők, kiemelném a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is szereplő Szegedi Kortárs Balettet, valamint a Nemzetközi Kortárs Bábművész Fesztivált, amely kapcsolódik a magyar-orosz kulturális évadhoz -mondta Protovinné Zsilinszky Erzsébet, az Idegenforgalmi és Kulturális Iroda vezetője. A fesztivál kiemelkedő eseménye a vüághírű orosz Teatr Kukol Ognivo bábegyüttes szereplése és Czakó Ferenc homokanimátor bemutatkozása. Mint korábban az óriásplakát reklámkampány, most a fesztivál is elsősorban a belföldi turizmusra irányul, számítanak a diákturizmus érdeklődésére.- Luxusnak érzem, ha létrehozunk egy darabot és azt csupán egy vagy két alkalommal játszhatjuk. Abban bízunk, hogy a jövőben jó kapcsolatot tudunk kialakítani a Gárdonyi Géza Színházzal és bérletbe kerülnek az előadásaink - említette Barta Dóra Harangozó-díjas táncművész, az Egri Fesztivál Balett igazgatója. - A halál és a lányka esetében annyira izgatott a mű, hogy nem tudtam tovább várni, és nyáron, az ERLAU Fesztiválon már tartottunk egy „előbemutatót”. Azóta eltelt fél év, kicsit változtattak is rajta, nagyon érett, magabiztos, tartalmas előadás lett belőle. Sokat beszélgettek a gyerekekkel a halálról, Dóra elmondta nekik a véleményét, hogy azt tartja a legsúlyosabb fájdalomnak, ha valaki gyerekfejjel néz szembe a halállal. A darabbal kiutat, megoldást szeretne mutatni.- Nagyon visz Schubert zenéje, amit a dramaturgiában igyekeztem néha oldani - fűzte hozzá. -A faun délutánja szintén régi álmom, egyetlen fájdalmam, hogy nem volt fiú növendékem. A faun a római mitológiában egy szarvakkal ellátott, nimfák után vágyakozó férfi. Ma is vannak ilyenek, túlfűtött nemi vággyal rendelkeznek, akik nem tudják eldönteni, hogy ezt vállalják vagy elnyomják magukban. A darab arról szól, hogy van egy faun, akinek bepillantunk az agyába, egy vetítéssel háromdimenzióssá válnak a gondolatai, tünékeny álmai, ártatlan gondolatai megelevenednek a színpadon. A faun a természet része, és övé a természet Ez igazi közösen készített előadás a növendékekkel szép pillanatokkal.- A Szegedi Kortárs Balett legújabb bemutatóját, a Szentivánéji álmot telt házak előtt, hatalmas sikerrel játszottuk Kecskeméten, Budapesten a Várszínházban és Szegeden. Különleges vüág, aki ismeri a Juronics-koreográfiákat, az tudja, ha van egy klasszikus darab, Tamás mindig csavar egyet rajta. Nagy hangsúly van az álomvilágon, állandó vágyakozás, szerelem uralkodik a darabon, de a párok frusztráltak, mert senkit sem az szeret, akit ő. Én Helénát alakítom, aki szeretettelenséggel küzdő ember, bebábozódott, de a végén egy pillangó bontakozik ki belőle. Nem is tánctechnikailag nehéz, hanem azért, mert komoly színészi munkát igényel. Lépésmániás táncos vagyok, de most először történt meg életemben, hogy felcserélődött a sorrend. Fontosabbnak találtam a jellemrajzot, csak azután dolgoztam ki, tökéletesítettem egy-egy mozdulatot Remélem, Egerben is telt ház előtt játsszuk majd, és elnyeri a közönség tetszését. Ahogy ők látták pcs KASZAS GÉZA. Kaszás Géza színművész, az ismert reeept- klubos nem szakadt el a színház világától: ezekben a hetekben Miskolcon próbál, s mint kiderült, szívesen jön át Egerbe. A Gorkij-darab egyik februári előadásán találkoztunk.- Több bemutatót is láttam: tavaly voltam a Nyafogok, idén az Oidipusz, most pedig kíváncsi voltam az Éjjeli menedékhelyre - meséli. - Érdekes a nézőtérről látni, hiszen az utóbbiakban játszottam is. Az Oidipuszt Egerben jó előadásnak tartom, volt benne néhány egészen remek alakítás. A nagyszínpadi művet tekintve, elképesztő, amit Máté Gábor kitalált! Az eredeti műben követhető sorsokat látunk, a színpadon már sorstalan embereket... Azt hiszem, innen már nincs lefelé A Gárdonyi Géza Színház műsora MÁRCIUS ■ Nagyszínpad 5. Szombat, 19.00: LEGYETEKJÓK. HA TUDTOK! Kelemen László-bérlet 7. Hétfő, 19.00: : A LÁTSZAT DZSAL bérletszünet 8. Kedd, 15.00 LEGYETEKJÓK, HA TUDTOK! (jegyek nem válthatók!) Ady Endre-bérlet 9. Szerda, 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Katona József bérlet 10. Csütörtök, 18.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Petőfi Sándor-bérlet 11. Péntek, 19.00 A LÁTSZAT DZSAL bérletszünet (Jegyek nem válthatók!) 12. Szombat, 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Egri páholy 16. Szerda, 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Németh László-bérlet 17. Csütörtök, 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Dobó István-bériet 18. Péntek, 15.00 LEGYETEKJÓK, HA TUDTOK! Bérletszünet 19. Szombat, 15.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Egressy Béni-bériet 20. Vasárnap, 21. Hétfő, 19.00 19.00 : SZENTIVÁNÉJI ÁLOM a Szegedi Kortárs Balett előadása : SZÁRAZ KÖNNYEK A HALÁL ÉS A LANYKA - EGY FAUN DÉLUTÁNJA - ARNYEKEMBER az Egri Feszüval Balett bemutatói 22, Kedd, 19.00 ÉJJELI MENEDÉKHELY Eszterházy Károly-bértet 29. Kedd, 19.00 MY FAIR LADY Bérietszünet 30. Szerda, 19.00 MY FAIR LADY Bérietszünet 31. Csütörtök, 19.00 : A DOHNANYI ERNŐ SZIMFONIKUS ZENEKAR hangversenye ■ Stúdiószínpad 8. Kedd. 19.00 NEM FELÜNK A FARKASTÓL 9, Szerda, 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL ‘ 10. Csütörtök, 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL 11. Péntek, 19.00 NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL 24. Csütörtök, 19.00 HALLELUJA Bemutató előadás 26. Szombat, 19.00 HALLELUJA 29. Kedd, 19.00 : CARD BOYS 30. Szerda, 19.00 : CARD BOYS 31. Csütörtök, 19.00 : HALLELUJA JÁTÉK JÁTSSZON VELÜNK ISMÉT* A 100 éves egri Gárdonyi Géza Színház a 2004/2005-ös évadban újra meghirdeti játékát, melynek során a színház történetével, az előadásokkal kapcsolatban kéthetente feltesz egy-egy kérdést. A helyes választ várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére ( sajto@gardonyiszinhaz.hu ). A helyes megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadáson. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. ELŐZŐ JÁTÉKUNK HELYES VÁLASZA: ifj. Latabár Kálmán első egri szerepét Farkas Imre: A kis kadett című operettjében kapta, később játszott a János vitézben, a Hamletiben, a Bánk bánban, Huszka, Lehár, Kálmán Imre operettjeiben, valamint a Sybillben, majd több színpadi siker után ezzel is búcsúzott a közönségtől. A HELYES VÁLASZT BEKÜLDŐK KÖZÜL SORSOLÁSUNKON HEGYINÉ BADACSONYI ÉVA NYERT KÉT JEGYET A SZÍNHÁZ VALAMELY MÁRCIUSI ELŐADÁSÁRA. 12. JÁTÉK - MÁRCIUS 5. AZ 1940-ES ÉVEK ELEJÉN RENDEZTÉK AZ ELSŐ SZABADTÉRI ELŐADÁST AZ ÉRSEKKERTBEN, EKKOR ADOTT ENGEDÉLYT A VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE MOZI ÜZEMELTETÉSÉRE IS A TÉLI HÓNAPOK ALATT A SZÍNHÁZBAN.- Mikor államosították a vidéki színházakat? NYEREMÉNY: í V CNPADI ELŐADÁSÁRA MÁRCIUSBAN. út. Egyébként azt szeretem, ha elvarázsol egy előadás, amikor nem foglalkozom azzal, hogy én hogyan csinálnám, ha színpadon lennék. Ennek ellenére sokszor „megszólal bennem a szakma”. Az egri közönség jobban lelkesedik a színházért vagy jobban kimutatja, hogy büszke rá. Ezt meg is kell hálálni, szolgálni kell a közönség igényeit, de úgy gondolom, egy évadban elfér egy-egy „útkereső” előadás. Fontos, hogy a színészek szeressenek sikert aratni. Egerben nagyon komoly színészi munkát láttam, nagyon koncentrált előadásokat. Jó, ha egy színház képes ilyen energiákat működtetni. Bálint andrás, színművész, a Radnóti Színház igazgatója:- Nagyon drukkolok az egri színháznak, dinamikus, fiatal társulat, tavaly már láttam az Elveszett paradicsom című drámát. Óriási dolog, hogy elővették ezt a Gorkij-darabot. Sajnos, nagyon aktuális... Értékes előadásnak tartom, nagyon jól mozgatja a színészeket a rendező, Máté Gábor. A fiatalok többségét ismerem a főiskoláról. Örömmel látom a fejlődésüket. A színész csak akkor tud fejlődni, ha feladatot kap! Úgy gondolom, hogy Csizmadia Tibor igazgató úr folyamatosan terheli a társulatot, és ez nagyon jó, látszik az előadásokon. dam tamás, kritikus több előadásról is szól:- Toepler Zoltán: A látszat dzsal című műve a groteszk felé hajló „álbohózat”, pengeélen táncol. Rendkívül nehéz nyelvezete miatt nagyon fontos az előadás arányainak pontos'eltalálása. Csizmadia Tibor rendezésében pontosan helyén van a groteszk és a realitás közti átmenet minden eleme. Meghatározó szerepet kap az egri előadásban a fiatal színészek remek beépülése a rendezői Bálint András koncepcióba. Mészáros Máté szövegdöm- pingjének interpretálása színészi bravúr. Az alaptörténethez és Toepler stílusához Kaszás Gergő (Varanyi Béla) játéka áll a legközelebb. A blöfftanszék vezetőjeként kell megoldást találnia arra, hogy egy nap alatt képezzen ki egy diákot, aki képviseli a tanszéket egy televíziós show-ban. Az erre legalkalmatlanabb személyt megtalálván szinte lehetetlenre vállalkozik. Saláta Ferenc (Vajda Milán) személyében viszont emberükre találnak, hiszen az esetlen, mindenáron nőt akaró kliens, a végén még a tanárát is lekörözi. A szakmai és közönségsikert Toepler érdekes és jó alapanyagot adó darabjának elsősorban az egri színház kitűnő alkotógárdája hozta létre. Szophoklész: Oidipusz: a görög klasszikus színrevitelében Béres Attila elsődleges szempontja a jéggé fagyott világ és az elhidegülés bemutatása volt. A színpadon heverő jégkockák és Iokaszté (Pap Vera) vérszínű jelmeze is ezt támasztják alá. Görög László invenciózus játékmódja pontosan illeszkedik Babits fordításához, színpadi jelenlétének súlya van. A tragédia hagyományos kereteit megtartó előadásban pontosan átgondolt szerep és jellemábrázolás mellett szerencsére nem jelentkeznek a sokszor előforduló görög és antik jelmezek és ábrázolásmódok kliséibe simuló játékstílus. É. Kiss Piroska díszlete telitalálat. A nézőtérre való (egyáltalán nem könnyű) megérkezés pillanatában érdekes és különleges világ tárul elénk, ami az előadás teljes egészében szerves része is marad a játéknak.
