Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-22 / 67. szám
2005. MÁRCIUS 22., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Szenzáció vagy jól eladott mozi? Az egri moziba járók másodjára tekinthették meg Koltai Lajos új filmjét, a Sorstalanságot, amely a Nobel-díjas Kertész Imre regényének filmváltozata. A másodszori vetítésen jelen volt a rendező és a film főszereplője, Nagy Marcell is. Szuromi Rita Az utóbbi időszakban majdnem minden évre jut új magyar filmszenzáció: Bánk bán, Széchenyi után a Sorstalanság. Utóbbiról a mozivezetők mint a jegyeladási lista vezetőjéről beszélnek. A Ben Húr vetítése óta aligha fordult elő, hogy a gyakran üresen kongó mozikba még vidékről is buszokkal hozzák az érdeklődőket. Nos, a Sorstalanság nézőszáma egy hónap alatt átlépte a 300 ezres álomhatárt. A díszelőadást végignézőket néhány kulisszatitokba is bevezette Koltai Lajos rendező és Nagy Marcell főszereplő, Jónás Zoltán moderátor vezetésével.- A film rendezése előtt soha nem találkoztam Kertész Imrével - elevenítette fel a kezdeteket Koltai ám a Nobel-díj kiosztása körüli vitákat már figyeltem. Ez keltette fel először az érdeklődésemet, s azonnal a könyvet is a kezembe vettem. Annyira magával ragadott, Jelenet a filmből: a láger rémképe még messze van. A főszereplő Nagy Marcell hogy még a marokkói forgatáson elhatároztam, ebből filmet kell csinálni. Egy baráti vacsorán találkoztam először az íróval, s szinte azonnal egyforma hullámhosszra kerültünk. Imre ekkor azt mondta: te csinálod a filmet. Koltai szólt arról, hogy sokszor kérik tőle számon: miért hiányzik a brutalitás, a történelmi kegyetlenség megjelenítése a filmből. Egyszerű a válasz: a film nem arról szól, hogy a világtörténelemben néha milyen kegyetlenségek képesek megtörténni. A kegyetlenség, a brutalitás kibírható, mint azt a koncentrációs táborból hazakerültek is bizonyítják. Sokkal fontosabb, mi történik az emberben. Ez a film arról szól, hogy olyan jeleket kell hagyni, Koltai Lajos Érdekességek a filmforgatásról 1A felvételeket szokatlan módon, a regény kronológiáját követve készítették el, mivel csak így biztosítható a filmtől elvárható hitelesség. Szintén emiatt a színészeknek jelentős súlyt kellett veszíteniük, de ez a folyamat orvosi felügyelet mellett történt. S A-zenét Ennio Morricone szerezte. A Volt egyszer egy vadnyugat zenéjének komponistája a Maléna című filmben dolgozott együtt Kottáival. A Sorstalanság alkotói a kamaszok küllemének biológiailag indokolt, ám meglepően gyors változása miatt az utolsó pillanatban választották ki a gyermekszereplőket. A szereplőválogatás Koltai rendezői koncepciója miatt is elhúzódott. A filmben ugyanis hangsúly van a mellékszereplők játékán is, akiknek néha csupán jelenlétükkel, gesztusaikkal kell kifejezniük a haláltáborban uralkodó atmoszférát. A film költségvetése 2 milliárd forint, ebből 920 milliót a Magyar Mozgókép Alapítványon át érkező állami támogatás fedezett. amiket a néző hazavihet, emlékezetébe rögzíthet, s nem amelynek a hatása alól. jólesik felállni és kimenni a vetítőteremből. Nagy Marcell, aki profikat megszégyenítő átéléssel és hitelességgel játszott, így emlékezett vissza a forgatásra:- Az első pofonnál döbbentem rá, mi az, amit várnak tőlem. Sutyi bácsi (Koltai Lajos - A Szerk.) és közöttem kialakult egy olyan bizalom, amikor tudtam azt, hogy csak rá kell magam bízni, hiszen tudja, mit csinál, s jó lesz, ahogy gondolja. Ezt a bizalmat erősítette az is: ha egyéves válogatási periódus után engem választott, akkor nekem meg kell tudni ezt csinálni! Mi lesz tovább? Szerencsémre az osztálytársaim nem kezelnek másképp, mint a film előtt, és ez nagyon jó. Talán szeretném majd magam egyszer kipróbálni a kamera másik oldalán is, ezért most sokat fényképezek, s készülök a szín- művészetire. Koltai Lajos a film forgatása során elsősorban a személyes kapcsolatokat emelte ki. A szereplők és statiszták nagy száma ellenére sem engedhette meg magának, hogy mikrofonon át beszélje meg az épp aktuális jelenetet a szereplőkkel, így mindig kisebb csoportokkal kommunikált, hogy az személyes és egyedi legyen.- Egy ilyen érzelmi hatású filmben nem tehet ordítani, parancsolni, hangosbemondón terelgetni az embereket - tette hozzá. - A tömegjeleneteknek is épp az volt a lényege, hogy mindenki úgy érezze, az az utasítás személy szerint neki hangzott el, és ehhez olyan teljesítményt és átélést is kell nyújtania. Érzelmileg mondtam el, mi a dolgunk, s úgy érzem, ennek is lett a következménye, hogy amit a néző lát, az részleteiben is pontos, egyedi. Az új magyar sikerfilm sorsa hamarosan a világforgalmazás. Berlin után a mozirajongók a New York-i és Los Angeles-i vetítőtermekben is láthatják, s talán egy kicsit átélhetik azt a különös közép-európai sorsot is, amit csak úgy neveznek: a Sorstalanság. Kertész Imre életútja A Nobel-díjas író 1929. november 9-én született Budapesten. A Budapest környéki csendőrpuccs nyomán 14 évesen, 1944. június 30-án Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. A sikert, és hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, a '8(Fas évek második fele, majd a rendszerváltozás hozta meg számára. Első regénye már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, ám csak az 1980-90-es évekbeli kritikák sorolják a hazai irodalmi utómodernség kánonjába. Kertész Imre írásainak fő problematikája a totalitarizmus emberének szabadsága. Az író 1998 óta a darm- stadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. Érzések 60 év távlatából Nem tudom, ki hogy van vele, de én irtózom a hollywoodi moziktól. A világ filmfővárosában a tartalmat és a történelmi hűséget elcserélni a látványért egyszerű behelyettesítő manővernek tűnik. Nem sikerült a szívembe zárni az Arthur királyt - amelynek ősrégi változata, az Excalibur egyébként nagy kedvenc -, s nem győzött meg a közelmúltban vetített Trója sem arról, hogy ez a film maradandó értékeket hordoz. A-dúsan tupí- rozott látvány nem ér annyit, hogy a világot a cselszövésre, az erotikára és a nagy pátosszal megvívott csatajelenetekre korlátozzuk. Persze a magyar mozi nem Hollywood, egy közép-európai érzést lehetetlen amolyan könnyfakasztó, szívet tépő, látványos jelenetekké silányítani. Ilyen gondolatokkal ültem le végignézni a Sorstalanságot, amely épp elég port vert fel a Nobel-díj kiosztása és a forgatás idején ahhoz, hogy elhiggyük: itt most olyan születik, amit még hosszú ideig emlegetni fogunk. Az első pillanatok csakis megnyugvást hoznak: Ennio Morricone a filmzene királya, muzsikájában most sem kell csalatkoznunk. Az első képkockákból már az is megállapítható, hogy a díszlettel sem lesz semmi gond. Volt rá elég pénz és alapos munkát is végeztek, szinte hibátlan az egész. Ám az első emberi mozzanatokat, gesztusokat is bemutató jelenetnél egy kis hamisság már befurakszik. Látni a színészek arcán a terhet, amellyel egy Nobel-díjas regénynek és egy óriási hadjárattal beharangozott filmnek akarnak megfelelni: nem hiteles. Sebaj. Majd oldódik ez a feszültség, és a cselekmény kiragadja őket a játszási kényszerből. Ám ahogy múlnak a percek, sehogy sem akar ez a lendület megérkezni. A közelképben fényképezett arcokon érezni a rendező szándékát: nem cselekményt mondunk el, hanem érzelmeket fejezünk ki. S ettől kicsit kényszeredett az egész. Várjuk a feszültséget, de nem jön. Annyira tudható és kiszámítható a gyerekek begyűjtése, hogy szinte már izgulni sem érdemes. Ez a vonat a koncentrációs táborba fut, amelynek képsorait jól megjegyeztük a Schindler listájából. Apropó: lista. Nekem két film jelenti e korszakot. A zsidó közösség összetartását, sorstalanságát a mai napig a Hegedűs a háztetőn testesíti meg, míg a háború borzalmai közt megjelenő emberséget Oscar Schindler. Eközé vártam volna valami középeurópait, ami ennek a vegyes népcsoportnak a szemével érzékelhető csak. Vártam. Szóval a főszereplő fiú eljut a háború borzalmainak poklába, a lágerbe, amelyet következetesen koncentrációs tábornak neveznek. Eszembe jut a Kertész Lillyvel folytatott beszélgetésem, aki szintén megjárta Auschwitzot, de egyszer sem nevezte koncentrációs tábornak, csak lágernek. Arról pedig az akkor már kamaszlánynak számító Lilly sem tudott semmit, hogy miért füstölnek azok a bizonyos kémények. Mesélte: egy ízben rákérdeztek, talán ott sütik a kenyeret? Mire a náci tiszt azt felelte: Nem. Ott égetik az anyátokat. Ők persze nem hitték. Csupán arra gondoltak, ez is a nácik által lelkesen gyakorolt lelki kínzás része. Arról, hogy víz helyett a tusolórózsákból gáz jött, csak később értesült a világ. Mi több, sokáig a nyugati sajtó sem hitte a zsidók ilyen kegyetlen likvidálását. Talán amíg ezen gondolkodtam, ugrottam át azt a részt, amikor a csontsovány fiú félhullaként a saroglyára kerül, kitolják a halottakkal a kapun, s egyszer csak egy jól felszerelt német kórházban ébred - holott a felszabadítás még el sem érkezett. Nem vagyok történész, csak egy történelmet szerető ember, aki a ránk erőltetett érzéseken túl valami többet várt. Talán a közép-európai ember sorstalanságát, talán egy túl hamar felnövő kisfiú történetét, talán csöppnyi múltidézést, a tanulság kedvéért. De csak érzéseket, látványt, total-plan arcokat kaptam. Egy olyan filmet, amelyet látni kell. De nem A Filmet. Párbeszéd az egyes vámokról jogbiztonság Kiszámítható intézkedések kellenek Élénk vita jellemezte a megyeszékhelyen tartott há romnapos országos vámkonferenciát, amely nemzetközivé szélesült. A találkozóra ugyanis meghívták a hazánkkal együtt az Európai Unióhoz csatlakozott, illetve a csatlakozásra váró országok képviselőit is. Mentusz Károly EGER Az elmúlt hét végén megrendezett vámkonferencián a gazdálkodó szervezetek és a hatóságok képviselői olyan fontos témákról beszéltek, mint az új, versenyképes vámszolgáltatás kialakításáról, a szakmai igazgatás stratégiai elképzeléseiről, illetve az Európai Unió Vámkódexének modernizálásáról és ennek várható hatásairól. Szóltak a külkereskedelmi engedélyezésről, a környezetvédelmi termékdíjat érintő jogszabályi előírásokról, a származási szabályokról és nem kevésbé a csatlakozást követő vám- és — iiiiiiiiiiiiiininirni Tagok száma 135 Vállalat, cég 122 Egyéni tag 10 Új tag 2005-ben 3 adóigazgatási problémákról. Ä tanácskozáson résztvevők kritizálták, hogy az adó- és a vámhatósági gyakorlat jelenleg kiszámíthatatlan, és bizony gyakran nehezíti a gazdálkodók munkáját. így a vámrendszerünk már kialakított kedvező elemei is csak korlátozottan fejthetik ki hatásukat. Ezért sürgető az adójogi biztonság megteremtése, az egymásnak ellentmondó, gyakran változó állásfoglalások, az elhúzódó eljárások visszaszorítása. A vállalkozókért Az is elhangzott a háromnapos fórumon: olyan gyakorlatot kell kialakítani, ami a formai hibákat kutató és kizárólag a költségvetési érdekeket szolgáló ellenőrzések helyett a vállalkozók üzletmenetét segítő jogszolgáltatásra helyezi a hangsúlyt. A szakemberek szerint ugyanakkor van remény arra, hogy a közeljövőben a hazai szállítmányozási tevékenység és a hozzá kapcsolódó vámkezelési gyakorlat megfelelő körülmények között versenyképessé válhat. A szükséges intézkedésekkel nagyobb esélyt látnak a költségvetésbe betervezett, illetve a nem tervezett bevételekre, hogy a vámból származó összegek visszakerülhessenek a magyar büdzsébe. ijiU: * «0 uzen v Második CBA-üzlet Hatvanban A második CBA-üzletet nyitotta meg Hatvanban, a Kossuth téren a Palóc Nagykereskedelmi Kft. A buszpályaudvarral szembeni elárusítóhely nagy népszerűségnek örvend, széles árukínálatot és kedvező árakat biztosít. A nyitási akció keretében számos húsvéti terméket árulnak, és a vásárlások után ajándékot is kapnak a vevők, akik sorsoláson is részt vesznek. Húsvét után is folyamatosan akciókkal várják a vásárlókat. Képünkön az üzlet. FOTfeTARlOTTÖ háztartási VEGYI ÁRU SZÁRAZ TÉSZTA
