Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-14 / 61. szám
7 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ VILÁGTÜKÖR Állandó feszültségforrás Gibraltár Az egész Földközi-tenger hajóforgalmát ellenőrzi Olykor feszültséget kelt Madrid és London viszonyában Gibraltár. Gyulay Zoltán Aki Gibraltárt birtokolja, az egész Földközi-tengert ellenőrzi. Ezt az igazságot már a föníciaiak és az ókori görögök is jól ismerték. A történelem során heves harcok dúltak a tulajdonjogért. A spanyolok kezére került 1462- ben, ám a spanyol örökösödési háborúban, 1704-ben George Rooke brit admirális három napig tartó ostrom után el tudta foglalni. A háborút lezáró utrechti békében (1713) a spanyol uralkodó lemondott a területről a brit korona javára. Harcászati jelentősége a Szue- zi-csatorna megnyitása után (1869) tovább nőtt, hiszen a keleti területek, a kelet-afrikai és a dél-, délkelet-ázsiai brit gyarmatok felé irányuló kereskedelem ezen a szoroson is áthaladt. Mindkét világháború során fontos ellenőrző pontként szerepelt az erőd, a II. világháborúban az oly kiemelt szerepet játszó tengeralattjárók mozgásának megfigyelésében játszott szerepet a gibraltári haditengerészeti és légi támaszpont. A spanyolok azonban a mai napig nem mondtak le Gibraltár megszerzéséről, de a Tony Blair vezette angol kormány nem hajlandó tárgyalni a terület ellenőrzésének megosztásáról. Brit hadihajók időről időre flottafelvonulást tartanak a Gibraltár körüli vizeken. Madrid pedig válaszlépésként néhány hétre lezárja a szárazföldi átkelést. Ez a zárlat átmeneti gondot okozhat a terület víz- és energiaellátásában is. A névadó hadvezér az ormot Héraklész oszlopainak nevezték az ókori görögök. A rómaiak Calpeként emlegették a szorost Mai nevét az araboktól kapta: a Dzsebel el-Tárik, azaz Törik hegye egy Törik nevű hadvezér emlékét őrzi a mai napig. Ő volt az, aki 711-ben itt kelt át seregi élén Európába, majd legyőzte a gotokat, és hatalma jelképeként erődítményt építtetett a sziklán. Amíg egyetlen majom él A szikla arról is nevezetes, hogy Európában egyedül itt élnek természetes körülmények között majmok. A magót névre hallgató állatok farkatlanok. Egy romantikus legenda szerint addig leng brit lobogó Gibraltárßlött, amíg a majmok ki nem pusztulnak. A tengeren túli terület lakói, akiknek számát naponta négyezer spanyol ingázó egészíti ki, gondosan őrzik a majmokat 1 t 2 Brit rendőr irányítja a forgalmat az egyetlen határátkelőhelyen 200 km ALGÉRIA MAROKKO 500 AfP '^raitáTÍ-sr0' Brit tengerentúli terület 1713 óta Terület: 6,5 km2 Népesség: 27 649 fő (2001. júliusi becslés) Nyel*: angol, spanyol Haider visszatérne pártja élére, de csak feltételekkel SZABADSÁG- PÁRT Feltételeket szab visszatéréséhez JÖRG haider karin- tiai tartományi elöljáró, akinek pártja, az Osztrák Szabadságpárt az újabb szakadás felé sodródik. Pulitzer-díj határon túli magyaroknak elismerés Az életmű kategóriában a Magyar Rádió szerkesztőjeként tudományos témákkal foglalkozó Márton Anna kapta az idei Pulitzer-díjat. Publicisztikái ért Cs. Gyimesi Éva erdélyi irodalomtörténész, kritikus és Végei László vajdasági regény- és esszéíró, publicista vehette át az elismerést. Nyilvánosan is megszólalt és hazatért a pápa gyógyulás Gégemetszését követően először szólalt meg nyilvánosan a pápa a vasárnapi Úrangyala-imádság után. ii. János pál még vasárnap este visszatért Vatikánba. Feloldatlan ellentétek Nem sikerült rendeznie a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT) fűződő viszonyát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT), amely tisztújító küldöttgyűlést tartott Marosvásárhelyen. Mindkét szervezet az erdélyi, illetve a székelyföldi önrendelkezésért küzd. Az EMNT gyűlésén élesen bírálták a román és a magyar kormányt, valamint az RMDSZ-t. Ugyanakkor elhangzott: részben az EMNT nyomásának köszönhető, hogy immár három törvény- tervezet is megszületett az autonómiáról, ráadásul - a küldöttek szerint - az RMDSZ programjába is nekik sikerült beemeltetni az önrendelkezésről szóló fejezetet. A gyűlés végén négy tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül választották újra a szervezet élére az EMNT eddigi elnökét, Tőkés László királyhágó-melléki református püspököt ■ Lukács János, Kolozsvár Kutyabarát és kalácsszerető ügynöklistán Szlovéniát gyakran keverik Szlovákiával Janez Drnovsek államfőként egyre több elismerést szerez az országnak SZOMSZÉDAINK Alig tudunk valamit a legsikeresebb jugoszláv utódállamról. Elnökéről, Janez Drnovsekről még ennél is kevesebbet. Toronyi Attila Bush amerikai elnök bevallotta: Szlovákiáról (!) csak annyit tud, amit annak külügyminisztere (!), Drnovsek úr neki Washingtonban elmesélt. Való igaz, a két országot sokan összekeverik. Zsákszámra érkeznek Szlovéniának szánt levelek Szlovákiába, és for- J dítva. (Szlovákiát ugyanis saját 1 nyelvén Slovenskónak nevezik.) Az országról azóta hallunk többet, hogy tagja lett az EU-nak és a NATO-nak. Az újonnan csatlakozók kistigrisének számít; Ciprus és Málta után itt a legmagasabb az életszínvonal. Janez Drnovsek sokat tett azért, hogy a világtörténelem első szlovén államának sorsa így alakuljon. Mint a jugoszláv háborúról írt könyvében megemlíti, nem volt a szétszakadás feltétlen híve. Ám amikor Belgrád Nagy- Szerbia ábrándját kergetve kirobbantotta a véres eseményeket, helyeselte, hogy Szlovénia - az 1990. decemberi népszavazással - a függetlenséget választotta. A kétmilliós ország népét szokás „szlovénul beszélő osztrákoknak” is nevezni, ami a történelmi sorsközösségen túl arra utal, hogy Szlovénia mindig is a Nyugathoz tartozott. Drnovsek miniszterelnöksége és köztársasági elnöksége idején a „balkáni oázis” még jobban felzárkózott Európához. Népszerűségéből a kutyabarát politikus akkor sem vesztett, amikor neve két éve feltűnt a titói állambiztonság, az UBDA ügynökeinek listáján. Az internetes botrány hamar elült, a „szürke forradalmár” arculatának vajmi keveset ártott. Szlovénia a béke szigete a forrongó térségben. Ljub- janának csupán Zágrábbal van kisebb viszálya a Piráni-öböl miatt. Dmovseknek talán sikerül ezt a gondot is előbb-utóbb orvosolnia, és Szlovénia kijuthat a nemzetközi vizekre. A megoldást bizonyára Horvátország uniós tagsága hozza meg, aminek a szlovén elnök lelkes támogatója. Janez Drnovsek 1950. május 17-én született Cetjében. 1984-től képviselő a belgrádi parlamentben. 1986-BAN doktorált a maribori egyetemen közgazdaságtanból. 1986-1989: bankigazgató Trbovljében, majd diplomata Kairóban. 1989-1990: a jugoszláv államtanács elnöke. 1992-2002: szlovén miniszterelnök. 1992-2002: a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöke. 2002 decemberétől államfő. Angolul, franciául, spanyolul és németül beszél Szeret kerékpározni és síelni Kedvenc étele a potica (töltött, göngyölt kalács). Lázadoznak a nagy fizetők európai unió A működőképesség a költségvetés tétje Németország nem maradhat az EU-költségvetés egyik legfontosabb befizetője, miközben nagyon keveset kap vissza a közösből - mondta Hans Eichel német pénzügyminiszter. Elemzők a fenyegetést a tétek emelésének tekintik Németország küzdelmében, hogy csökkentse a közös költségvetési befizetések arányát.- Hatalmas terhet kellett a vál- lunkra venni a német újraegyesítéssel, de még mindig nettóbefizetők vagyunk. Az írék közben megelőztek minket életszínvonalban, és mégis változatlanul támogatást kapnak - idézte Eichelt a Focus hírmagazin vasárnap. Eichel nehezményezte, hogy „az EU-alapok több mint fele a mező- gazdasági költségvetésbe kerül, ám Németország nem mezőgazEichel sokallja az uniós befizetéseket dasági ország, úgyhogy nálunk gazdagabb országok többet kapnak Brüsszeltől”. Az EU hat tagállama - Németország, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország - nettóbefizetők, vagyis többet tesznek a közös költségvetésbe, mint amennyit visz- szakapnak. Ezért a következő, 2007-tel kezdődő, hétéves költségvetési ciklusban felső határként kívánják rögzíteni, hogy a befizetés felső határa a nemzeti összjövedelem 1 százaléka legyen a jelenleg elfogadott, 1,24 százalékos elvi küszöb helyett. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke januárban úgy nyilatkozott a 2007 és 2013 közötti költségvetési tervekről, hogy nem lehet növelni Európa szerepvállalását, „több Európát” csinálni kevesebb pénzből. Ha - mint egyes országok szeretnék - csökkentenék a közös költségvetést a nemzeti összjövedelem legfeljebb 1 százalékára, akkor szerinte az EU még vállalt kötelezettségeit sem tudná teljesíteni. Tiltják a szélsőjobb tüntetéseit berlin A törvény szigorával büntetik a nácik dicsőítését A német parlamenti pártok - leszámítva a szabad demokratákat (FDP) - nagy többséggel elfogadták azt az indítványt, amely korlátozza a szélsőjobboldaliak felvonulásait. A törvénymódosítás megtiltja e csoportosulásoknak, hogy gyülekezzenek a két hónap múlva megnyíló berlini holokauszt-emlékhelynél, illetve a valamikori koncentrációs táborok területén létrehozott múzeumoknál. A németek szigorítják a büntetőtörvény izgatásra vonatkozó bekezdését is. Eszerint akár három év börtönnel is sújtható az, aki dicsőíti, mentegeti a náci önkényuralmat, illetve a hitleri rendszert. A tervbe vett módosítást még el kell fogadnia a parlament felsőházának (Bundesrat) és a tartományok törvényhozásainak is. A szövetségi tartományok várhatóan összesen további 15-20 tiltott helyszínt fognak saját hatáskörben meghatározni. Az FDP alkotmányjogi aggályok miatt szavazott a törvény- módosítás ellen. Guido Westerwelle pártelnök azzal érvelt a döntés mellett, hogy a szélső- jobboldaliak a „siker esélyével” fordulhatnak a szövetségi alkotmánybírósághoz, ami számukra „ingyenreklámmal” ér fel. Közben a berlini szenátus betiltott két kisebb szélsőjobboldali szervezetet. A Berlini Alternatíva és a Bajtársi Szövetség hősöknek nevezett egyes náci vezetőket, és szerette volna elérni, hogy „külföldiektől mentes övezeteket” alakítsanak ki Németországban. ■ T. A.
