Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-10 / 34. szám
2005. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Ki legyen a köztársasági elnök? Nyáron új lakó költözik Buda várába, a Sándor-palotába Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátuma a nyáron lejár, s nem indul újra a posztért. A lehetséges jelöltek között első alkalommal több nő is szerepel. Bár a pártok még nem nevezték meg hivatalos jelöltjüket, felvetődött már Dávid Ibolya, Szili Katalin, Lévai Katalin, Göncz Kinga neve is, a férfiak közül pedig Glatz Ferenc, Bárándy Péter, Vízi E. Szilveszter neve szerepel az aspiránsok között. Alábbi körkérdésünkben arra keressük a választ, hogy a megyénkben élők kit látnának a legszívesebben az államfői székben. Bodzás Pál, Hevesaranyos Bartók Sándorné, Ostoros Bőgős László, Andornaktálya Szabó Tamás, Nyíregyháza- Nem könnyű kérdés, de az a véleményem, hogy egy határozott, jó fellépésű, okos nő alkalmas lenne e tisztség betöltésére. Fontos szempontnak tartom, hogy lehetőleg ne pártpolitikust jelöljenek erre a pozícióra. Dávid Ibolyát például nem szívesen látnám az államfői székben, mert mint politikus, az én bizalmamat teljesen eljátszotta az elmúlt években.- Nem követem rendszeresen a híradásokat, így a lehetséges jelöltekről sem sokat hallottam, de úgy gondolom, hogy egy nő kiválóan el tudná látni ezt a feladatot. Számomra az a legfontosabb, hogy a leendő köztársasági elnök határozottan képviselje a magyar érdekeket az élet minden területén. Az sem árt, ha szociálisan érzékeny az illető.- Én Torgyán Józsefet ültetném az államfői székbe. Ő szerintem igazán tudná képviselni a magyar parasztság érdekeit. Sokan mondják róla, hogy egy bukott politikus, és tönkretette a mezőgazdaságot, de szerintem ez nem igaz. Egyszerűen elárulták, kihúzták a lába alól a talajt, és nem hagyták kibontakozni. Ő lenne a legrátermettebb.- Egy Göncz Árpádhoz hasonló karakterű, műveltségű embert szívesen látnék államfőként. A rendszerváltás óta eltelt időszak legkiválóbb köz- társasági elnöke ő volt. Az sem zavarna különösebben, ha nőt választanának, csak egy a fontos: pártsemleges, széles látókörű, művelt ember legyen, aki a valódi összefogást, és nem a széthúzást erősíti. A termőföld védelmet követel még akkor is, ha ez sokba kerül Nemzeti kincsünk a termőföld, melynek hatékony védelme mindennapos feladat - hangzott el tegnap azon a szakmai fórumon, ahol a talaj és a környezet kapcsolatáról beszéltek. M. K. EGER A Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál rendezett találkozón elmondták: szűkebb hazánkban 120 ezer hektáron szántóföldi növénytermeléssel, 12 ezer hektáron szőlővel, 1900 hektáron gyümölccsel, valamint 120 ezer hektáron erdővel foglalkoznak. E tevékenységeket különböző környezetben és talajtípusokon valósítják meg. Heves megye déli, alföldi részén találni a legtermékeHomoktalajok 4,1% Barna erdőtalajok 53,8% Csernozjom talajok 5,6% Réti talajok 24,6% Szikes talajok 10,6% Egyéb talajok 1,3% nyebb földeket és kisebb területen a hevesi homokhátságot. A Tiszához közeli részeken gyengébb minőségű réti és szikes talajokon gazdálkodnak. Az északi területeken főleg savanyú erdőtalajok vannak, amelyeket meszezéssel igyekeznek javítani. Az is elhangzott, hogy a szolgálatnál fontos feladatnak tekintik a termőföldek védelmének folyamatos ellenőrzését. Különösen lényeges ez, amióta hazánk az EU tagállama lett, mert ezt a tevékenységet is szigorú szabályok rögzítik. Közéjük tartozik a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem, a talajok tápanyagellátásának ellenőrzése. A szolgálat szakemberei rendszeresen megvizsgálják a szakszerű munkát, főképp az élővizek és a talajvíz állapotát. A környezet védelmét és az ésszerű gazdálkodást segítik elő a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási pályázatok, amelyeket 2004 véÉsszerűen ■ A résztvevők 2005-re a pá'■ lyázati lehetőségek eredmé- : nyes kihasználására és az ■ ésszerű, környezetbarát táp■ anyag-gazdálkodásra hívták '■ fel a figyelmet. gén tettek közzé és az idei évre szólnak. Ezek között néhány olyan programra hívták fel a figyelmet, amelyek a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat hatósági igazolásával valósulhatnak meg. Ilyen a szántóföldek és az ültetvények vízerózió elleni védelme, a szántóterületek gyeppé való átalakításának programja. Hatan busszal allasba .(szuromi) tarnabod Beigazolódott az ön- kormányzat azon feltételezése, hogy egy rendszeresen közlekedő helyi járat segíthetné a lakosok álláskeresését. Amióta január első napjaitól közlekedik a bodi busz, azóta hat helybelinek sikerült a szomszédos faluban állást találni.- Hosszú ideig hiába próbálkoztunk azzal, hogy a menetrend szerinti busz a kora reggeli órákban útba ejtse Bodot, nem jártunk sikerrel - idézi fel a régi időket Pető Zoltán polgármester. - Most a befogadó program keretében a múlt hónap elejétől rendszeresen közlekedik egy hajnali járat, amelynek a haszna máris megvan: hatan találtak munkát, s áprilistól újabb hat ember juthat el reggelente a szomszéd településre. A nyugdíjasok is szeretik a helyi buszt, kaptunk már olyan visszajelzést, hogy ezáltal gyakrabban találkozhatnak az unokával. A befogadó program keretében már elindult a mezőgazda- sági tanfolyam is, amelynek tétje sikeres befejezés esetén a tavaszi vetőmagkészlet. Jelenleg 32 családból vesznek részt a képzésen. Közben a polgármesteri hivatal tárgyalásokat folytat a mintegy 700 ezer forint értékű kondigépek beszerzésére is, amelynek költségét szintén a befogadó program keretében teremtették elő.- Az önkormányzat következő lépése - folytatja a polgár- mester - a faluközpontban álló 14 ezer négyzetméteres Molnár-kúria visszavásárlása lesz. A teljesen jó állapotú épületben régen téesz-iroda működött, most lakatlan. Ha a tárgyalásaink sikeresek lesznek, úgy az épületben vagy egy óvodai, vagy egy iskolai csoportot tudunk elhelyezni, hiszen intézményeink ' helyszűkével küszködnek. Az üzemcsarnokban pedig munkalehetőségeket tudunk teremteni. Sötét éj leple alatt készül a „gonosz" bor Széles skálán a kínálat (Folytatás az 1. oldalról) Rendszeresen ellenőrzi a völgyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is, bár ők sem a minőséget vizsgálják, hanem közegészségügyi szempontok alapján járják a pincéket, vendéglátóhelyeket. A kommunális hulladék és a nyilvános WC-k hiánya miatt több bejelentés érkezett már hozzájuk, s a gyermekek érdekében egy ivókút kialakítását is indokoltnak találják. Gond, hogy a kis alapterületű vendéglátóegységek étel- és italkínálata túl széles skálán mozog, ráadásul a mozgóárusok sem javítják a terület összképét.- Tény, a védnöki táblarendszerre vonatkozó kezdeményezés ellaposodott - ismerte el Pál Sándor, az egri hegyközség elnöke, aki szerint egy megfelelő lista megléte esetén a termelői borkimérésekben fellelhető borok származását is ellenőrizni tudnák. Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsát képviselő Varga Ferenc is a beavatkozás mellett emelt szót, ám - miként fogalmazott - „nem a sajtóban megjelentek, hanem saját magunk érdekében”. A turisztikát képviselő szakemberek szerint az egri porospincék külső állapota, megközelíthetősége sok helyen kívánnivalót hagy maga után. Probléma, hogy a Szépasszony- völgybe nincs helyi járatú busz, s hiányoznak az információs és eligazító táblák is. Az Eger Idegenforgalmáért Egyesületet képviselő Micski Mariann szerint a pincék - szállodákhoz, éttermekhez hasonlatos - „becsil- lagozása”, kategorizálása jelenthet megoldást, így mindenki tudhatná, mire számíthat az adott helyen. Bállá Ferenc egri rendőrkapitány a völgy közbiztonságának fontosságát hangsúlyozta, mondván: tavaly mindössze 36 bűncselekmény vált ott ismertté. Az elhangzottak alapján Horuczi Csaba ígéretet tett arra, hogy megteszik a szükséges lépéseket a pozitív diszkrimináció érdekében, s rövid időn belül áttekintik, hogy a város miként tudja a völggyel kapcsolatos kérdéseket rendeletben szabályozni. Komédia a szerétéiről olvasóprőba A szerző jelenlétében Gál Gábor EGER Az első próbáról szóló ismertetőnk főcíme - Komédia a szeretetről - tulajdonképpen az alcíme Kornis Mihály Halleluja című színművének, amelyet Anger Zsolt rendezésében március 24-től láthat majd az egri közönség a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán. A József Attila-díjas írónak igazán átütő sikere volt az 1979-ben elkészült, majd 1981- ben színre vitt, azután pedig hirtelen betiltott darabbal. Tartalmáról sokat sejtet az a körülmény, hogy - bár az 1980/81-es színházi idényben bemutatott legjobb új magyar drámának a színikritikusok többsége a Halleluját tartotta - az akkori egyetlen párt agitációs és propaganda bizottságának az utasítására a kulturális miniszter- helyettes letiltotta a díjazást, illetve a díjazás publikálását a Színház című folyóiratban. Legalább egy évtizeden át tartó szünetet követően, 1991- ben a Pécsi Harmadik Színház, 2000-ben pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vette elő az írást. Egerben már ennek a hétnek az elején megkezdődött a darabbal való ismerkedés. A keddi első próbán pedig Kornis Mihály személyesen is részt vett, hogy - régi szokás szerint - felolvassa művét a szereplőknek. Az író (balra) a rendező, Anger Zsolt, Dévényi Ádám zenei rendező és Sata Árpád színművész társaságában a kitűnő hangulatú olvasópróbán Csúcsofra jár az egész iskola gyöngyössolymos Komoly hagyománya van a síoktatásnak a Nagy Gyula Általános Iskolában. A téli sportok szezonjában a gyerekeknek intenzív „havas programot” szerveznek. Csárdás László igazgatótól megtudtuk, a ó. osztályosok nemrég Szlovákiában sítáboroztak, ez alatt az idő alatt a többi évfolyam a mátrai pályákon fejleszti tudását. A több mint 200 csemete egyik fele Galyatetőn, az iskola kezelésében lévő síház „bázisán” a sífutásban jeleskedik, a többiek Kékestetőn a sícentrumban a lesiklást gyakorolják. A program két hétig tart, s „félidőnél” a csoportok cserélnek, így minden tanuló egy-egy hetet tölt síeléssel.
