Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-01 / 26. szám
2005. FEBRUAR 1., KEDD MEGYEI KORKÉP Páratlan a térség flórája és faunája a második legnagyobb Európában Február elseje a Tisza-tó élővilágának a napja A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 négyzetkilométernyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a kiskörei vízlépcső' 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A tó páratlan növény- és vízivilágának értékeire hívja fel a figyelmet a Tisza-tó napja. Sz. R. tisza-tő A nagy tiszai síkság mintegy egymillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger medencéjének fokozatos feltöltődésével alakult ki. Több százezer évbe telt, amíg a tavakkal és mocsarakkal borított területen az állóvizek helyett a felszín mélyedéseit követő vízfolyások vették át az uralmat: kialakult a Tisza vízrendszere. Földtörténeti múlt A medence alját mélybe süly- lyedt rögök alkotják, amelyek a Föld ókorából származnak, s időközben összetöredeztek a földkéreg mozgásának következtében, később pedig különböző időkben és mértékben süllyedtek le a darabjai. Ennek megfelelően a helyenként néhány száz, másutt 2500-3500 méter vastag hordaléklerakódással kitöltött medence felszíne nem teljesen vízszintes. Egyes helyeken a megsüllyedt területek vonzották magukhoz a vizeket, ilyen például a Sajó-torkolat, a déli Jászság vidéke, a Körösök, a Berettyó medencéje, vagy a Közép-Tisza helyét kijelölő árok. Közöttük széles, lapos hátak maradtak, mint a szolnoki tábla vagy a Hajdúhát. A kéregmozgásokhoz és a folyóvizek feltöltő munkájához a szelek hatása is hozzájárult a hulló por szétteregetésével és áthalmozásával. A síkság pereme felől hordalékkúpok nyomultak előre. A legnagyobb hordalékkúp a Marosé, amely a Körösök között található. A süllyedések és emelkedések ellenére a vizek töltögető és a szelek felszínt romboló munkájának eredményeként a tiszai medence nagyobb részén a magasságkülönbségek több kilométeres távolságokon belül sem nagyobbak 5-10 méternél. A szemre alig feltűnő hátak közét azonban széles, lapos, szinte vízszintes völgyfenekek töltik ki. Emiatt a Tisza a csaknem 600 kilométeres magyar utat szintkülönbség nélkül teszi meg. A víz végig magával hurcolja a hordalékot. Sodrása kicsi, nem mélyíti, inkább szélesíti és kanyargóssá teszi a medrét. A Tisza rajza olyan volt, mint amikor valaki egy gombolyag zsineget a földre dob, s a szálak kibogozhatatlan gubanccá kuszálódnak. A kanyargó folyó néhol akkora hurkokat vetett, hogy annak a két szára összeért. Áradások idején a víz nagyobb sodrása, nyomása következtében a hurkok szárai átszakadtak. Az így levágott kanyarulat, az elhagyott meder a holtág. A sok áradás miatt a morotvatavak környéke elmo- csarasodott, ezáltal nagy területeket kivonva a hasznosítás alól. Az árvizek következtében gyenge lábakon állott a Tisza- völgy lakosságának élet- és vagyonbiztonsága. A sokszor ismétlődő és hónapokig tartó árvizek lehetetlenné tették a mezőgazdasági termelés fejlődését, a közlekedés tartós korlátozásával pedig a kulturális haladást is megbénították. Ezek következtében szükségessé vált a Tisza szabályozása. A folyó szabályozása Történeti és földrajzi tényezők egyaránt közrejátszottak abban, hogy a Tisza-szabályo- zás hatalmas munkája csak a XIX. század derekán indulhatott meg: az ország gazdasági ereje korábban elégtelen volt az ilyen hatalmas méretű feladatok megoldására. A Tisza-völgy nagyobb része csak a XVII. század végén szabadult fel a török uralom alól, s a XVIII. század legfőbb feladata e területek újratelepítése és gazdasági életének újjászervezése volt. A regenerálódás, a felfelé ívelő zavartalan fejlődés, gyarapodás kora a szatmári békétől a század végéig tartott. II. József halála után némileg megtorpant, majd utóbb - bár a gabonatermelés és -kereslet kedvező alakulása ismételten felvetette a vízi szállítás fejlesztésének kérdését - a napóleoni háborúk viszonyai gátolták a nagyobb távlatokra szóló gazdasági, műszaki tevékenység kibontakozását. A vízi munkálatok fellendülése lényegében a reformkor kezdetétől számítható. Az 1840-es években Széchenyi István ösztönzésére Vásárhelyi Pál vízmérnök vállalkozott rá, hogy a szükséges felmérési munkák után leegészét tekintve ökológiai szempontból a „sekély tó” típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély tó, nagy, közepes és kis vízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöl- tődés és megváltozott-a mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg növekszik. A tározótérre a viszonylag stabil, fajgazdag és változatos fitoplankton jellemző. Az egyes medencékben - eltérő környezeti adottságaik miatt - különböző mennyiségű és minőségű állomány található. A duzzasztott Tisza zooplankton- (vízben lebegő apró állatok) állománya a vízjárás szeszélyes változása következtében igen változékony. Árvíz idején kis faj- és egyedszám jellemző. A nyári időszakban a folyó zooplanktonjának összetéteVirágzik a Tisza. Ez a különleges természeti jelenség ezreket vonz a vízhez vágja a Tisza kanyarulatait, és kiegyenesíti a folyó útját. A több mint száz kanyarulat eltüntetésével 400 kilométerrel lett rövidebb a folyó, ugyanakkor megnőtt a víz esése és sodra, alkalmassá vált hajózásra, csökkent a folyó környékét tengerré változtató áfvizek veszélye, kialakult a folyó mentén a közlekedés. Az Európában páratlan méretű vállalkozás eredményeként az ország sokkal nagyobb területet nyert, mint egész Hollandia ármentesített területe volt, vagy mint amit a Pó síkság ármentesítése biztosított az árvizek ellen a mező- gazdaság számára. A csodálatos élővilág A tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó a tározó összfelületének 55 százaléka borított növényzettel. A tározóban állományalkotó a súlyom, a mocsarakban pedig a nád. A mocsári növények közül jellemző a keskeny és széles levelű gyékény, valamint a harmatkása. A hínárnövények esetében a súlyom mellett más fajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tün- dérfátylas és tündérrózsás állományok figyelmet érdemelnek. A környezeti tényezők változása a hetvenes években magával hozta a planktonikus (vízben lebegő) és bentonikus (vízfenéken élő) élőlények minőségi, mennyiségi változásait is. Az éves változások az áradáshoz köthetők. Az áradás során alacsony faj- és egyedszámok jellemzőek, míg apadáskor a hullámtérből állóvízi elemek is bekerülnek a folyóba. A duzzasztás idején a zöldalgák aránya FOTÓ: PIL1SY ELEMÉR le mind faj-, mind egyedszám tekintetében hasonló a tározó nagy medencéinek állóvízi planktonjához. A tározóban a kerekesférgek és kisrákok csoportja összességében a sekély vizű ökoszisztémákra jellemző fajösszetételt mutatja. Az egyes medencékben a növényállományok által létrehozott zárt vízterekben mozaikos szerkezetű zooplankton-állomány alakul ki. Ez a mozaikosság az árvízi időszakokban csökken. A zártabb, sekély vizű elmocsara- sodó területeken a növényzet között élő fajok dominálnak. A tározótér bentonikus faunája összességében közepesen gazdagnak mondható. Jellemző rá az állóvízi fauna dominanciája. A zártabb, növényzettel borított területeken a biomassza némileg magasabb, mint a nyílt vizes területeken, de a mocsara- sodás következményeként itt a szélsőséges, oxigénhiányos állapotot is elviselő kevéssertéjű- ek és árvaszúnyog-lárvák vannak nagyobb arányban jelen. A duzzasztás hatása A kiskörei duzzasztás és tározás hatására bekövetkezett változások nagymértékben átalakították a Tisza Kisköre és Tiszabábolna közötti szakaszának halállományát is. Összességében jellemző a folyóvízi fauna faj- és egyedszám-csökkenése. A duzzasztás, de még inkább az árasztás révén azonban kialakult egy jellegében a korábbitól eltérő, annál sok tekintetben változatosabb élőhelykomplex. A környezeti adottságoknak megfelelően a folyómeder, a tározótér, valamint a tározótérben található holt medrek halfaunája eltér egymástól. A duzzasztott folyómederben leggyakoribb fajok a karikakeszeg, a dévérke- szeg, az ezüstkárász, a gazdasági szempontból fontosabb fajok közül gyakori a ponty, a süllő, a harcsa és a csuka. A magasabb fajszám a ritkának tekinthető reofil (erős sodrású helyeken élő) fajoknak köszönhető, amelyek mind a mai napig színesítik e terület faunáját. Á tározótér és a holt medrek fajszáma alacsonyabb, itt az állóvízi körülményekhez alkalmazkodott fajok dominálnak, mint a dévérke- szeg, a szivárványos ökle, a fekete törpeharcsa, a naphal, a tarka géb, a ragadozók közül a csuka és a süllő mellett igen elterjedt a balin. A Tisza-tó sekély vizű vagy időszakos vízborítású területei igazi kétéltű-élőhelyek, igen nagy számban vannak itt a tavi, kis tavi, kecskebéka fajkomplex egyedei, barna varangy, levelibéka, vöröshasú unka. A hüllők közül jelentős állománya van a vízisiklónak és a mocsári teknősnek. A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gémtelepek fajainak költése. Kiemelendő a kis kárókatona fészkelé- se. A Tisza-tó és környéke fontos pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. A tavaszi-őszi madármozgalomban a lúd- és récevonulás meghatározó. Az emlősfauna legértékesebb tagja a mintegy évtizede visszatelepített stabil populációt alkotó hód, valamint a mindenütt jelen lévő vidra. igazgatásról, illetve a gyermekvédelemről szóló helyi rendeletet, s véleményezték a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előterjesztést is - tudtuk meg Kotroczó István polgármestertől. Kisköre - Tegnap tartotta soros ülését a helyi önkormányzat. A képviselők első for- /éfPyitta, dulóban tárgyalMfc ták meg az idei WL **3»' költségvetést, * Jf majd meghall1 JK gáttá k a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének a beszámolóját az elmúlt évről. Ezután a közhasznúak foglalkoztatásáról hangzott el tájékoztató, majd a közbeszerzési szabályzatot módosították a képviselők - tájékoztatta lapunkat Szén József polgármester (képünkön). Kompoit - A Községi és Általános Iskolai Könyvtárban nagy érdeklődés mellett zajlott a magyar kultúra napja tiszteletére kiírt óvodás vers- és mesemondó verseny. A színvonalas megmérettetés vendége volt Dsupin Pál, a Dúdos Műhely tagja, aki régi magyar hangszerekkel és népdalokkal, népi játékokkal ismertette meg a legkisebbeket. Az általános iskolában ugyanezen a napon rendezték meg az alsó tagozatos gyermekek farsangi mulatságát is. A nagy izgalommal várt egyéni jelmezes felvonulás után a Vidám Vándorok zenés produkciója, tombola, táncverseny fokozta a hangulatot, mellyel kicsik és nagyok egyaránt elégedettek voltak. Máfraszenfistoáil - Február 19-én és 20-án rendezik meg a síparkban a kutyafogathajtó versenyt. Az eseHÍRÖZÖN megyénkből ményen sijóring vagy bikejöring és canicross, 2,4, 6 és 8 kutyás fogatokkal lehet indulni. A verseny távja 8,11 és 16 kilométer, mintegy 150 méteres szintkülönbséggel. A mezőny mindkét nap délelőtt 10 órakor startol. Nevezni február 19-én 8.30-ig lehet a helyszínen, vagy az interneten a www.sleddog- hungary.com weblapon, s a regist.sleddog@tipofill.hu e-mail címen lehet. A nevezés és a musher- party a kutyafogathajtók plusz egy személy részére ingyenes. A megmérettetést hómentes időben is megrendezik. Petőfibánya - Február 9-én 12 órakor tartja soron következő tanácskozását a község képviselő-testülete - tájékoztatott Fekete László polgármester. A napirendi témák között szerepel az idei költségvetés is. Az eseményt megelőzően, 7-én és 8- án a pénzügyi és az ügyrendi bizottság is tárgyal a tervezetről. Poroszló - Az önkormányzat úgy döntött, hogy idén szerződést köt Tiszanánával, s csatlakozik a közeli község központi orvosi ügyeletéhez. Ugyanakkor továbbra is keresik annak a lehetőségét, hogy a település a füzesabonyi vagy a tiszafüredi orvosi ügyelethez kerülhessen. Az anyagiak függvényében az sem kizárt, hogy a falu maga oldja meg a lakosság egészségügyi ellátását. Rózsaszentmárton - A többéves hagyományt folytatva az általános iskola ezúttal is megrendezi a „Szülőföldünk" című vetélkedőt, melynek keretében ezúttal a farsangi szokásokkal kapcsolatos tudnivalókról adhatnak számot a gyerekek. A február 24-én délután 2 órakor kezdődő eseményre a házigazdák mellett a környék más oktatási intézményeiből is érkeznek versenyzők. Szűcsi - A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz nyújtott be pályázatot az önkormányzat a parlagfű-mentesítés támogatására. Fia nyernek, három motoros fűkaszát vásárolnak. Tenk - Ma még kerítés védi az új közösségi házat, ám az önkormányzat szeretné, ha még az idén átadhatnák rendeltetésének az épületet. Mint ismert, a régi művelődési ház tetőszerkezete életveszélyessé vált, ezért kellett a mielőbbi átépítést megkezdeni. A falu vezetői úgy döntöttek, hogy ha már ilyen nagy munkába kezdenek, akkor célszerűbb új, a jövő igényeit is kielégítő közösségi házat tervezni, ahol a civilszervezetek éppúgy helyet kaphatnak, mint a község teljes lakosságát érintő nagy rendezvények. Az épület külsőleg is megszépült: tavasszal a munkálatokat a belső rekonstrukcióval folytatják. Tiszanália - Az ÁMK Általános Iskolájában február 11-én tartják a felső tagozatosok farsangi mulatságát. A jelmezes zenés-táncos télbúcsúztató után egy hét múlva az alsósok mulatsága következik.
