Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-22 / 44. szám

2005. FEBRUÁR 22., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP A méhészetnek soha nem alkonyul be Kongatják a vészharangot lett nyolcévesen kezdett el a körülmények között, de annál gyár méhészet legki­a honi méhészek, mivel kiváló minőségű terméke­iket egyre inkább kiszo­rítja a piacokról a nagy mennyiségben, olcsón, ám kétes minőségben ter­melt kínai áru. Barta Katalin Sztrancsik Zsigmond, az Egri Méhész Műhely Egyesület vezetője azonban úgy véli, a méhészetnek soha nem alko­nyul be. Természetvédelmi és mezőgazdasági szempontból ugyanis pótolhatatlan ezeknek a szakembereknek tevékenysé­ge. Ez az egyesület 1996-ban alakult meg 35 helyi és város- környéki méhész részvételével. Az alakuláskor valamennyien egyetértettek abban, hogy nem tartanak tagtoborzót, viszont azt, aki szeretne csatlakozni a szervezethez és egyetért annak célkitűzéseivel, bármikor szíve­sen látják. Az egyesület vezetője orszá­gosan is elismert méhész. A szervezet megalakulása előtt sokan fordultak hozzá taná­csért, s egyre többen kérték, hogy próbáljanak szervezett formában együttműködni és az érdekeiket közösen érvényesí­teni. Zsiga bácsi életútja nem mindennapi. A felvidéki Újbá­nyán született, ahol az apja mel­méhészettel foglalkozni.- Édesapám szigorú, követke­zetes ember volt, de a méhei kö­zelében mintha kicserélték vol­na. Nyugodt, kedves, türelmes gazdává szelídült, ezért imád­tam a méhesben vele töltött órá­kat még akkor is, he eleinte ret­tegtem a fullánkosoktól. Ké­sőbb a pozsonyi magyar nyelvű gimnáziumban folytattam ta­nulmányaimat, majd egy kitű­nő műszaki középiskolába nyertem felvételt. Minden ál­mom az volt, hogy egyszer re­pülőket tervezek majd, azon­ban ebből nem lett semmi, lőtt a háború, s vele együtt a há­nyattatás évei. Később, amikor Pozsonyban jelentkeztem a bi­zonyítványomért, kiderült, hogy magyar származásom mi­att nem adnak oklevelet a ta­nulmányaimról. Mérhetetlen harag és düh dúlt a szívemben. nagyobb örömmel fogadtak. Ta­nultam a dolgozók iskolájában, több helyen is munkát vállal­tam, s a házunk kertjében újra méhészkedni kezdtem. Egy napon felkérekedtem és Gödöllőre utaztam, ahol felke­restem Örösi Pál Zoltán profesz- szort, aki a méhész szakmában világtekintélynek számított. Kértem: vegyen maga mellé, hogy tanulhassak tőle. Ő aján­lotta fel, hogy iratkozzak be egy induló méhészmesterképző tanfolyamra, amit ösztöndíjjal sikerült elvégeznem. Ezt köve­tően kerültem a kemecsei gaz­daság százcsaládos méhészeté­be, majd egy év után Egerbe hívtak az akkor alakuló négy­szer százcsaládos méhészetbe. 1956 előtt az ÁFÉSZ mellett működő méhész-szakcsoporto­kat a Hungaronektár fogta ösz- sze, 1957-ben pedig Kocsis Sán­Összetart a szakma jf ­Sztrancsik Zsigmond vezetésével mára száz­húsz méhész vesz részt a közös munkában, s évente kilenc alkalommal találkoznak a volt mezőgazdasági szakközépiskolában, ahol rangos szakmai előadók osztják meg tapasz­talataikat az érdeklődőkkel. A szezont követő­en augusztusban pedig hangulatos szabadté­ri pikniken ünnepelnek együtt. Ekkor határoztak úgy a szüle­im, hogy Budapestre küldenek a rokonainkhoz, akik szerény dór vezetésével megalakult az Országos Méhész Szövetkezet. Ez az ember 25 éven át a ma­válóbb képviselőjé­nek bizonyult. Rész­ben az ő tevékenysé­gének köszönhető, hogy' 25 év alatt megnégyszereződött hazánk méztermelé­se, s 1983-ra mint­egy ló ezer tonnát termeltek a szövet­kezettel szerződő méhészek.- A rendszervál­tás a magyar mé­hésztársadalmat sem kímélte.- A nagy állami gazdaságok tönkre­mentek, a méhésze­teket bagóért eladták Harmincötén egy szűk körben. Ne­hezen talált újra magára a szak­ma. Az Országos Méhész Egye­sület megalakulása után nem sokkal jött létre az egri szerve­zet, amely mára nemcsak az it­teni méhészeket egyesíti, ha­nem regionális feladatokat is el­lát. Célunk a szakmai újdonsá­gok megismertetésén kívül tag­jaink érdekképviselete, vala­mint a határon túli magyar mé­hészekkel való kapcsolattartás és együttműködés. Kiváló part­nereink a Szlovákiában és Er­délyben tevékenykedő méhé­szek. Legutóbb tavaly október­ben Nyitrán vettünk részt a Mé­hészkutatók és Méhészújítók Nemzetközi Konferenciáján, kezdték, mára több mint százan vannak az egyesületben ahol a tófalui Nagy József, a ver­peléti Simon Sándor és jóma­gam mútattuk be a saját fejlesz­tésű új technológiai eljárásokat, amelyek nagy érdeklődést vál­tottak ki. Tóth József tiszafüredi tagtársunk a méz magasabb áron történő értékesítéséről tar­tott nagy sikerű előadást.- Manapság egyre elkesere­dettebb harcot vívnak Európá­ban a méhészek a piacok meg­őrzéséért. Milyen jövő vár Önökre?- Tény, hogy a kínai méz a tör­ténelmi minimumra szorította le a méz árát Európában. Július 15-től engedéllyel hozhatják be a kínai mézet az uniós piacra potom 90 centért. Ez ellen egy módon lehet védekezni: szigorú védővámok bevezetésével. Más­részt erre a folyamatra lehetett számítani, hiszen már tíz évvel ezelőtt látható volt, hogy Kína a gazdaság minden területén óriá­si fejlődésnek indult. Azt is tud­ni kell azonban, hogy a mennyi­ség és az olcsóság nem minden: a minőséggel bajok vannak. De ami talán a legfontosabb ebben az ágazatban: a hatékony termé­szetvédelem és a mezőgazdaság nem nélkülözheti a méhészete­ket. Épp ezért a fejlődés alapja - szándékkal vagy anélkül - csakis a világméretű együttmű­ködés lehet. Enyhébb ítélet a lövöldözőnek Összbüntetés Előbb garázdaság,.később emberölési kísérlet minősített esete A Fővárosi ítélőtábla ügydöntő határozatát követően februárban foglalta összbüntetésbe - a több emberen és előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt elítélt - K. István korábbi (garázdaság miatti) és az emberölési kísérletért kiszabott bünteté­seit a megyei bíróság. A 39 éves férfinak hat év há­rom hónapot kell fegyházban töltenie. Sike EGER, BESENYŐTELEK A másod­fokon eljáró Fővárosi ítélőtáb­la a Heves Megyei Bíróság ál­tal kiszabott 8 év fegyházbün­tetést enyhítette, egyéb rendel­kező részeiben az ítéletet hely­benhagyta - derül ki az ítélő­tábláról megérkezett iratokból. Az enyhítés indokai között sze­repel: „... a vádlott javára ki­sebb nyomatékkai enyhítőként értékelendő részbeni, a bűnös­ségre is kiterjedő beismerés- cselekménye befejezett kísér­let volt, de igen távoli kísérlet. Mindezekre, valamint a relatí­ve alkalmatlan eszközre figye­lemmel az ítélőtábla a főbün­tetés tartamát ó évre enyhítet­te”. Az első fokon a Heves Me­gyei Bíróság által folyó perről szóló tudósításunkból, illetve a bíróság által megállapított íté­leti tényállásból idézzük a tör­ténteket: 2003. február 25-én K. István - elvált, háromgyer­mekes férfi - pisztollyal akart végezni volt feleségével. Este fél hét után csöngetett be hoz­zá Besenyőtelken, s amikor an­nak élettársa kijött az udvarra, a vádlott átugrott a kapun, elő­kapta pisztolyát és „Úgyis megöllek mindkettőtöket!” mondat kíséretében le akarta lőni a férfit, K. Zs.-t A fegyver csütörtököt mondott. A jelenet később a lakásban is megismétlődött azután, hogy K. István betörte a bejárati ajtó üvegét, s az előtérbe jutott. K. Zs. sértett a pisztolyt látva me­nekülőre fogta, illetve védeke­zésre alkalmas eszköz után né­zett az udvaron. Közben a volt feleség telefonon próbált segít­séget hívni, de ehhez ki kellett mennie a lakásból a gyenge térerő miatt. A volt férj utána­eredt, leteperte, fejéhez tartotta a pisztolyt, és többször megpró­bálta elsütni. A fegyver ezúttal sem működött. A kudarcot látva a férfi előbb fejbe vágta a nőt, majd elhagy­ta a helyszínt. A kerítésen át távozó vádlottat a másik sértett egy fél téglával még eltalálta, majd a házbeliek a kerten át menekültek otthonról a történ­tek hatásától remegő két ki­sebbik gyerekkel együtt. K. Zs. közelben lakó szüleinél talál­tak menedéket, ahonnan a rendőrséget is értesítették. K. István vádlott mind az el­sőfokú, mind a másodfokú eljá­rásban tagadta, hogy fegyver lett volna nála, amikor felke­reste volt feleségét. Ezért is nyújtott be fellebbezést a vád­lott és védője elsődlegesen fel­mentésért, másodlagosan pe­dig enyhítésért. A védelem a Fővárosi ítélőtábla által lefoly­tatott másodfokú tárgyaláson kifejtett álláspontja szerint a vádlott következetesen állítot­ta, hogy nem volt nála lőfegy­ver, ezért a minősített ember­ölés bűntettének kísérlete és a lőfegyverrel visszaélés bűntet­te miatt emelt vád alól fel kell menteni. A vádlott az utolsó szó jogán is tagadta, hogy lőfegyver lett volna nála. Állítása szerint a sértettek szerinti cselekményt ' nem követte el, a lakáshoz pe­dig azért ment, mert külföldre akart távozni, és a gyerekeitől akart elbúcsúzni. Ezzel a védekezéssel kapcso­latban a másodfokó bíróság ki­mondta: „Ezt az előadást - amelyet a vádlott már az első­fokú eljárásban is előterjesz­tett - az elsőfokú bíróság a szavahihetőnek ítélt K. É. és K. Zs. sértettek következetes, élményszerű vallomásuk elfo­gadásával meggyőzően cáfol­ta. Érvelésével az ítélőtábla is egyetért”. A másodfokú ver­dikt szerint a megalapozottan megállapított tényállásból ok­szerűen következtetett a me­gyei bíróság a vádlott bűnössé­gére, és a cselekményt is meg­felelően minősítette. Alkalmas eszköz A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője, miköz­ben az ítélet helybenhagyását indítványozta, külön is ki­emelte: bár „az elkövetéskor a fegyver hibás volt, de nem alkalmatlan eszköz". Csak „dumakormányzás” folyik javaslat Tízmilliárd pluszt szántak fejlesztésre RM heves megye Egy megye ak­kor lehet sikeres, ha az ott élő emberek, az ott működő önkormányzatok sikeresek. Nem kivétel ez alól Heves sem - nyilatkozta lapunk­nak dr. Nyitrai Zsolt egri or­szággyűlési képviselő (Fi­desz). A politikus arra a mi­napi hírre reagált, miszerint Sós Tamás MSZP-s honatya, a megyei közgyűlés elnöke szűkebb pátriánk városveze­tőinek társaságában bejelen­tette a „Sikeres Heves me­gyéért, sikeres önkormány­zatokért” mozgalom megala­kulását. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: éppen a legutóbbi megyei ön- kormányzati ülésen volt szó arról, hogy várhatóan 121 me­gyei fenntartású intézmény­ben, illetve a Megyeházán bo­csátanak el embereket, mert az MSZP-SZDSZ kormány nem biztosította a pénzt a többletfeladatokhoz. Ä képvi­selő, aki egyben pártja me­gyei alelnöke is, úgy látja, itt is folytatódik a „dumakor­mányzás”, a megye vezetői csak beszélnek, ám a szavak mögött nem állnak tettek. A leépítések, megszorítások mellett a korábbi ígéretek sem teljesülnek: ennek szim­bóluma lehet az autópálya és Eger közötti tervezett össze­kötő út, amelynek ügyében egy kapavágás sem történt. Szerinte szűkebb hazánk ve­zetőinek nincs kellő érdekér­vényesítő képességük a kor­mányzat irányában. A megye valóban lehetne sikeres, ha a kormánypárti képviselők a Parlamentben támogatták volna a Fidesz „Heves megye - 10 milliárd plusz” elneve­zésű költségvetési módosító javaslatcsomagját. Sajátos hangulatú tárlat Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár aulájában látható Erős László sajátos hangulatú képzőmű­vészeti kiállítása. Az alkotásokat - amelyek március 5-ig tékinthetők meg - Varga Tibor, Egerbakta polgár- mestere ajánlotta az érdeklődők figyelmébe fotó: pilist flemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom