Heves Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-08 / 6. szám

8 2005. JANUAR 8., SZOMBAT GAZDASÁGI TÜKÖR A BUX-index 2005. január 7-én Változás: -0,53% 9.0« 11.00 1100 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MIIHÓ Ft Antenna 4100 7.75 176 Unamar 1095 7,35 3 Forrás/T 1179 5,55 2 Matáv 899 2,98 863 EMASZ 9045 1,74 33 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MHHÓ Ft Econet 90-3,23 9 NABI 355-2,74 3 Graph! 1413-2,48 4 TVK 4890-2,20 24 Karpot 1275-2,00 2 A BÉT indexe az elmúlt napokban 14600. 12.30.01.03.01.04.01.05.01.06.0L07. FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. január 7-én €/Ft $/Ft €/$ f t f — 248,39 187,75 1,32 +0,96 Ft +0,03 Ft +1 cent réczey zoltán, a Buda-Cash Brókerház Rt elem­zője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, magyar magántulajdonban van. Bizonytalan hangulatban A hét zárónapját visszafogott kezdés után mérsékelt emelkedés jel­lemezte jelentős forgalom mellett A bizonytalan hangulatban vegyes képet mutatott az árfolyamok mozgása. Folytatódott a Mól vissza­esése. A folyamatot a Matáv erősödése ellensúlyozta. Miniszteri ígéret tavaszig a gazdálkodók hoz­zá fognak jutni a területala­pú támogatásokhoz - jelentet­te ki tegnap Németh Imre Vasváron. „A támogatások kifizetése ré­vén még több mint 70-80 milliárd forint fog hozzájuk eljutni,(...) a tavalyi év után járó pénzt az elszámolás függvényében tudjuk kifizet­ni, de meg vagyok győződve arról, hogy március közepéig nagyon kis kivétellel min­denki hozzá tud majd jutni a pénzéhez” - mondta a mi­niszter. Fokhagymát kell importálni az 5004500 hektáros területen 5-6 ezer tonna fokhagyma termett tavaly - az elmúlt há­rom évben a magyar fok­hagymatermés mintegy har­madára esett vissza, hasonló­an a termőterü­lethez -, ám Magyar- országon évente 10 ezer ton­nára van szükség - mondta Füleld László, a Hagyma Ter­méktanács elnöke. A hiány pótlására spanyol, francia, il­letve olasz fokhagyma érke­zik az országba. A hazai és a külföldi fokhagyma között a terméktanács elnöke minő­ségben nem lát különbséget. Beteltek a raktárak a mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal (MVH) a ma­gyar gazdák által EU-inter- vencióra felajánlott gaboná­ból december végéig 500 ezer tonnát talált átvételre al­kalmasnak, amelyből 260 ezer tonna végleges minősí­tést kapott - mondta Németh Imre földművelésügyi és vi­dékfejlesztési mi­niszter. Az ? , í MVH-nak mintegy 2 millió tonna gabonát ajánlottak fel a májusig tartó intervencióra. A hazai intervenciós raktá­rak már mind megteltek - mondta a miniszter. Az ittho­ni tárolási kapacitáson felül érkező terményt külföldön, várhatóan Belgiumban és Né­metországban lehet majd raktározni. Sertésátlagárak 2004-ben Élősertés wy-—­N Önköltség Ft/kg C f >R/kg 262 289 ^ FORRÁS: MOSZ Hogyan tevődnek össze a mezőgazdasági támogatások? (2004-2006, millió euro) Forrás: TÁRKI Közvetlen kifizetések (EU-s + hazai) 580 * A piacra jutási és vidékfejlesztési támogatások pályázati úton nyerhetők el. Hol veszett el a tejtermelési joguk? FORRÁS: PN-INFÓ Tejfelvásárlási és fogyasztói átlagárak (1998-2004) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Felvásárlás (Ft/I) 55,50 59,40 63 68,50 72,30 72 66 Bolti ár (Ft/I) 91 98 115 141 155 170 183 Tehénállomány 2003. év 230 ezer 20Ö4. év 210 ezer Kvótakihasználás Magyar EU-s kvóta: 1,9 md I/év Kihasználás, 2004:1,5 md I, 75% 1997-ben meg csaknem 2,6 milliárd liter tejet termel­tek az országban. Ma már csak a felét állítják elő - az EU-ban 1,9 milliárd liter a nemzeti kvótánk mégis gondot okoz a gazdáknak az értékesítés. Az egykori falusi tejbegyűjtőknek csak 5 százaléka maradt meg. A kereskedelemben megjelentek a növényi és állati zsírok felhasználásával gyártott tejimitátumok. A. Tóth Sándor Sok ezer tejtermelő gazda - család - jutott a tönk szélére az elmúlt években, részben a Parmalat-, a MiZo-, a Smart-, a Cheezio- és más csődök kap­csán, részben pedig a kvótája elvesztése miatt, ami nélkül jelenleg már nem veheti át tő­le a tejet a feldolgozó. A helvé- ciai székhelyű Magyar Gaz­dák Tejtermelő Szövetsége (MAGATESZ) mintegy 1500 tagot számlál (Baranya me­gyéből Szigetvár, Somogyvisz- ló, Gyöngyfa, Jász-Nagykun- Szolnokból Kunszentmárton, Tiszajenő, Csépa, Cserkeszőlő környékéről, valamint Észak- Bács-Kiskun és Dél-Pest me­gyéből). Az érdekvédő szerve­zet megpróbál segíteni a kvó­ták visszaszerzésében, illetve újabban a kvótabérlésben az érintett termelőknek. Ám mint Krasnyánszky Béla, a szövetség elnöke elmondta: eddig sikertelenül. 2004 ele­jén Szanyi Tibor FVM-állam- titkár azt ígérte delegációjuk­nak, hogy aki önhibáján kívül vesztette el a kvótáját, az in­gyen visszakapja. Úgymond, a termelés szabályozására ta­valy márciusban megjelent egy rendelet: aki akarja, az el­adhatja a kvótáját az FVM-nek egységenként 40 Ft+áfáért (50 Ft.). Az így megvásárlan­dó kvótákkal ígérték kielégí­teni a termelői kvótaigénye­ket. Ezután július végén köz­zétették: aki eleget tud tenni az előírásoknak, az egységen­ként 1 Ft+áfáért (1,25 Ft) bé­relhet kvótát (1 kvóta 1 kg tej értékesítése) s két év múlva ugyanennyiért meg is vásárol­hatja azt. Aki eladja a kvótá­ját, az ebből a lehetőségből ki van zárva. Hová lett a régóta tejet ter­melő gazdák kvótája? 2000. január 1. előtt személyre szó­lóan senki sem kapott kvótát. A feldolgozók kezelték azt. A termelő helyett ők fizették be a Tej Terméktanácsnak a ter­méktanácsi díjat - miután le­vonták a tej árából -, a magu­kéval együtt. Ám egy idő után a minél nagyobb profitra törő feldolgozók kezdték rosszul működtetni ezt a rendszert. Bár levonták a tej árából, de nem fizették be a termelők terméktanácsi tagsági díját, így azok elvesztették tagságu­kat s kiestek a kvótanyilván­tartásból. így a terméktanács­nál nincs hiteles lista a kvótás gazdákról, holott volt nekik. S ez nagy baj, mert így azt mondja rájuk az ügylettel meg­bízott Állattenyésztési Teljesít­ményvizsgáló Kft., hogy nem tudják igazolni, hogy önhibáju­kon kívül veszett el a kvótájuk. Tényleg nem tudják igazolni, mert a kvótákat nem „nevesí­tették”. így az egyéni gazdának lehetetlen bizonyítania, hol és mikor veszett el a tej termelési joga. Annak korábbi meglétét felvásárlási jegyekkel, e tevé­kenységre szóló őstermelői iga­zolvánnyal, adóazonosító szám­mal, a tejből származó jövedel­méről adott adóbevallásokkal, állatállománya regisztráltságá- val, a falugazdászi nyilvántar­tásokkal, állatorvosi papírok­kal igazolni tudja - de mindez nem elég! A kvótabérlési kérel­mek beadási határideje 2004. október vége volt, azóta érkez­nek a gazdákhoz az elutasító határozatok az ÁT Kft.-től. (Ér­demes fellebbezni, illetékmen­tes.) Krasnyánszky Bélát az külön is felháborítja, hogy a MAGA­TESZ, mint civil szervezet nem képviselheti az érintett 750 ter­melő tagját a kvóta-ügyben. „Földindulást” hozhat a KflP-reform Újabb nagy horderejű döntés előtt áll hazánk a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjával kapcsolatosan. Laczi Zoltán Míg a világ legnagyobb agrárter­melőit - köztük az USÁ-t, Auszt­ráliát, Kanadát, Argentínát - tö­mörítő cairnsi csoport a szabad világpiaci versenyben érdekelt, az EÜ mindeddig ragaszkodott a magas támogatásokhoz, aminek a következménye a drága élelmi­szer. Az unió Közös Agrárpoliti­kájának (KAP) idén, tíz tagállam­ban bevezetendő reformja azon­ban első számú célként jelölte meg a versenyképesség növelé­sét, ugyanakkor továbbra is nagy hangsúlyt fektet a farmerek jöve­delembiztonságára. Ezzel össze­függésben az új politika egyik leglényegesebb eszköze, hogy a termelést részben elválasztják a támogatásoktól. Ezt tagállamon­ként eltérő ütemben és mérték­ben alkalmazzák, ami nehezen kiszámítható következmények­kel jár. A magyar termelőknek el­sődleges fontosságú a közösségi és a nemzeti agrárpolitika, ezen belül a KAP-reform hazai beveze­tésével, az új támogatási rend­szerre való áttéréssel kapcsolatos javaslatok és tények ismerete, hi­szen e nélkül nem tudják tervezni a jövőt. A csatla­kozás napjától működő egyszerűsített területala­pú támogatási szisztémát 3 évig használhatjuk, utána át kell térnünk az új rendszerre - az egységes farm­támogatásra, a regionalizált terü­letalapú támogatásra vagy e kettő kombinációra -, a határidőt azon­ban alapos indokkal meg lehet hosszabbítani 2008 végéig. A MOSZ szakértői úgy gondolják, a mostani területalapú támogatás­ról (SAPS) az egységes kifizetési rendszerre (SPS) - az új sziszté­mát már alkalmazó tagországok tapasztalatait megis­merve - 2007 után tér­jen át Magyarország, azaz meg kell fontolni a két év hoszszabbítás igénybevételét Azt is ja­vasolják, hogy az átté­rés után hazánk továbbra is ma­ximálisan vegye igénybe a terme­léshez kötött támogatási lehetősé­geket, de ugyanezt az elvet kelle­ne követni az SPS-től független rendtartások esetében is. A regionalizációból adódó draszti­kus jövedelemcsökkenés, illetve túlkompenzálás megelőzése vé­gett pedig szükséges kidolgozni egy olyan módszert, ami figye­lembe veszi a korábbi támogatá­sokat az egységes, üzemi alapú kifizetéseknél. Szintén lényeges, hogy az új támogatások bázisa a 2004-2007 közötti időszak le­gyen. A támogatási jogosultságok megszerzésében, a közvetlen kifi­zetések módszerében történő vál­tozások természetesen hatással lesznek a termelés és értékesítés alapfeltételeit jelentő földforgal­mazási és -bérleti, beszerzési, ér­tékesítési, beruházási szerződé­sekre. Ezért sem mindegy, mikor láthanak tisztán a termelők a KAP-reformmal összefüggésben. A jó bornak is kell a reklám Egy, az Agrár Marketing Cent­rumtól független bormarketing- centrum lét- rehozását tartja szük­ségesnek a borász szakma a boraink ver­senyképes­ségének ja­vítása érde­kében - jelentette ki a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának alel- nöke tegnap Egerben. Gál Lajos közölte: az uniós integrációt kö­vetően még élesebb versennyel kell szembenézniük a magyar borászoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom