Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)

2004-12-01 / 280. szám

6 HORIZONT 2004. DECEMBER 1., SZERDA Öt évtized a világot jelentő deszkákon profi amatőrök lettek Jubileumot ünnepelt a Gyöngyösi Játékszín sikeres társulata Fél évszázad nagy idő, főként, ha betekintünk a Gyön­gyösi Játékszín életébe, abba a színes, mozgalmas vi­lágba, amit ez a kitűnő társaság átélt. Életük nyüzsgő világban játszódott le, az idő azonban észrevétlenül tovaszállt, magával vitte a nehézségeket, mára már csak a szép emlékek maradtak. Gyenes István gyöngyös A Felvidékről, egy szlovákiai kis városból a család­ja számára elviselhetőbb körül­mények közé, a Mátraaljára köl­tözött egy magyar fiú, aki úgy vélte, hogy ez a városka az, ahol gyermekeinek szebb, jobb lesz a jövőjük, tanulhatnak, s nem kell szenvedniük a magyarságuk miatt. A gyermekek gyorsan be­illeszkedtek új hazájuk légköré­be, s fel is találták magukat. A fiú kipróbálta a különféle szak­mákat, ismerkedett az élettel, a művészettel. Mert, mint mond­ta, „a művészetet a mindennapi élet teremti meg, amivel csak sáfárkodni kell”. * Jankovits Jenő, a „fiú” bizony jól sáfárkodott, mivel a Gyön­gyösi Játékszín fölött a mai na­pig atyáskodik. Ötven éve, 1954 márciusában a Váltó- és Kitérő­gyár vezetői - megbízva a 23 éves fiú tehetségében - megala­kították a társulatot. Első perc­től kezdve körbefogták őt, majd fáradságot nem ismerve jöttek a Boda nénit, Juza Franci bácsit és Jakkel Misit követők, a színját­szást szerető műkedvelők. Első előadásuk, a „Három a kislány” nagy sikert hozott, de későbbi repertoárjuknak fontos részét alkották az énekkarral, a tánco­sokkal, hangszerszólistákkal adott műsorok is. Előfordult, hogy szorult helyzetükből a Di­ósgyőri Vasgyár Szimfonikusai segítették ki őket. 1955 január­jában Vámosgyörk kisszínpa- dán - számos üzemi dolgozó je­lenlétében - megkezdődött az előadás, jött az első taps, a jó­kedvű nevetés. Az addigi nehéz­ségeket feledve, a sikerek má­morában a mai napig, azaz öt­ven éven át már új gondokkal, örömökkel, az alapítókat, a nagyszerű elődöket felváltó új megszállottakkal folytatják munkájukat.- Hála a műkedvelő mozga­lom élgárdájának - említette -, a tematikus irodalmi összeállí­tások bemutatására, új játékstí­lusok kialakítására fordítottuk a figyelmet. Számos hivatásos színház előadásában, ha csiszol­tabb formában is, azokat a stí­lusjegyeket ismertem fel, ami­ket annak idején, sok évvel ez­előtt az országos színjátszó fesz­tiválokon már láttam. Mi a me­gyében az elsők között voltunk, akik vállalkoztunk irodalmi ösz­szeálb'tások bemutatására. * Régi szabály, hogy csak az ta­nítson, aki maga is tanul. Ez a színjátszókra fokozottan érvé­nyes. a belső műhelymunka szakmai és önművelési szem­pontokból elengedhetetlenül szükséges. Sokat lehetne be­szélni arról, hogy miként lesz egy kezdőből - ha van akarat­ereje, kitartása és némi tehetsé­ge - néhány éven belül jól be­szélő, jól mozgó, a szakma alap­elemeit jól alkalmazó színjátszó.- Számomra - fűzte tovább a csapat vezetője — mindig nagy örömet jelent, ha tagjainkban foko­zatosan sikerül felkeltenem az ér­deklődést a neme­sebb prózai és ze­nei művek iránt. Ennek egyik mód­szere, hogy min­den évben rend­szeresen „Miért szép?” címmel ze­nével illusztrált előadást tartok egy-egy operáról, annak szerzőjéről és koráról. Ezt kö­vetően színház­ban vagy szabad­téri színpadon is megnézzük a ki­választott művet. Egy-egy produk­ció színrevitelekor is bőséges lehető­ség nyílik az ön­képzésre. A rendszeres színházlátogatás­sal egybekötött ki­rándulások, nyári táborozások, a próbákon és az előadásokon kívüli programok a vezetőnek mindig alkalmat adnak arra, hogy a tagok közéleti és kulturá­lis látókörét közvetett módon bő­Jankovrts Jenő rül ki aztán, hogy ki tart ve­lünk tovább, s ki morzsolódik le. A karácsonyi házi ünnepélye­ken való kölcsönös megajándé­kozás, a nőnapi, névnapi kollek­tív megemlékezések azt erősítik meg a színjátszókban, hogy tar­toznak valahová, így jó közérzet­tel és munkakedvvel járnak to­vábbra is a csoportba. Végül nagyon fontos az is, hogy a vezető törődjön tagjainak személyes problémáival is, ügyes-bajos dolgaik megoldásá­ban segítséget kell nyújtania. Velük kell lenni az örömben és a bánatban is.- Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindennel kellett fog­lalkozni „műsoron kívül” az el­múlt év alatt. Álláskeresésben, továbbtanulásra való buzdítás­ban, munka- és tanulmányi elő­menetelek figyelésében, a fene­gyerekek megfékezésében. Köz­ben harcolni, vitatkozni néhány kívülállóval a csoport érdekei­ért. Ez a magva belső tevékeny­ségünknek, s titka fél évszáza­dos együttlétünknek.- Tudod, Jenő, az amatőr szín­játszó esetleg szerényebb képes­ségeivel is azért magasodik sok­szor a profik színvonalára, mert hallatlan ügyszeretettel, szívvel munkálkodik feladatának meg­valósításában. Ezeket a szava­kat mondta nekem indulásunk kezdő évében az azóta már el­hunyt Fehér Pál, az Operaház kitűnő tenoristája, első hivatá­sos vendégfellépőnk. Haláláig tartottuk vele a kapcsolatot - emlékezett a Játékszín vezetője. - A látványos szabadtéri előadá­sok megvalósításában nagy se­gítőnk volt Záborszki József, a gyöngyösi zeneiskola volt igaz­gatója, továbbá Farkas István, az Egri Szimfonikus Zenekar karnagya. A művészek többsé­gével rendkívül jó összhangban és eredményességgel sikerült dolgoznunk. Prózai színészként Kiss Ma­nyi Kossuth-díjas művésznőt si­került megnyernünk a Fehér Klára „Nem vagyunk angyalok” című színdarabjában való köz­reműködésre - idézte fel az ér­dekes pillanatokat Jankovits Je­nő. — Manyika először hossza­san figyelte az emlékpróbát, a szereplők felkészültségét, a ren­dező irányító munkáját. Előző­leg az volt a kérése, hogy a pró­ba menetében ő csak a bejárá­sok ismeretéért és szövetségek memorizálásáért kapcsolódik majd be. Szereplőimre ez nem volt érvényes. Ők játszottak, s lám, Manyikénak monoton szö­vegmondásai fokozatosan színt kaptak, nevetett és sírt. Nem tudta megállni, hogy ne játsz- szon. Igazi, nagy művész volt. Az esti előadás forró sikerét félt­ve őrzött fényképek és hangsza­lagok őrzik. Nagy élmény volt csoportunknak a Somogyvári Rudolffal történt találkozás is. Agárdon nyári táborozáson vet­tünk részt, ahol ő is ott volt. Tag­jaim személyesen is meg szeret­ték volna ismerni, Kriszti lánya volt kérésünk tolmácsolója. Mi­után elmondtuk neki, hogy kik vagyunk, ő pedig mesélt színé­szi pályájáról. Egy szót nem ej­tett az öntevékeny mozgalom le­becsüléséről, inkább annak nagy-nagy szeretete nyüvánult meg szavaiból. Az egy órára ter­vezett látogatás már az ötödik órában tartott. Előkerült a táska­magnó, s kitűnő barátunk az amatőr színjátszás lényegét így foglalta össze: „Drága barátaim! Nagyon örülök, hogy találkoz­hattam veletek. Amit most mon­dok, lehet, hogy rendkívül elfo­gultnak fog tűnni, de hát meg­bocsátandó nekem, hiszen szí­nész vagyok. Ami az öntevé­keny színjátszókat illeti, azok­nak a hite kell, hogy éltesse ezt a tevékenységet, amely sokak­kal ellentétben nagyszerű do­log. Csak tisztelet és hódolat il­leti meg azokat, akik napi mun­kájuk mellett ezt a nagyon sok áldozatot kívánó tevékenységet még vállalják, mint életük örö­mét, és azt hiszem, ez a lényeg. Ha valaki talál valamit munkája mellett, ami örömet okoz neki, az igen boldog lehet. Az üzemi színjátszók, akik ezt hivatásuk­nak érzik, valami olyasmit talál­nak, amely mindennél többet ér. Az életet ábrázolni, azt hiszem, a legszebb emberi feladat. Élni, mindenki élni, a legegyszerűbb­től a legnagyszerűbbig, ezt az életet ábrázolni, újra élni, ennél szebb feladat ember számára nem létezik. Az újraélés min­den gyönyörűsége és spontanei­tása, ahogy emberek hajlandók arra, hogy saját gyönyörűségü­ket másokkal is megosszák. En­nél nincs szebb feladat. Én en­nek a mai estének zárószava­ként csak azt tudom mondani nektek, szeressétek ezt a mun­kát, mert ez az, amit az életben igazán szeretni lehet!”. Mi azóta is Agárdon töltjük a nyár néhány napját, s ilyenkor óhatatlan, hogy Somogyvári Ru­dolf szavai ne jussanak eszünk­be. A pihenés mellett talán az ő mondatai és emlékei is serken­tenek bennünket a következő év feladatainak a megoldására. Jankovits Jenő nyugdíjaséveit is a Játékszín tölti ki. Nyolc éve arra is időt szakít, hogy vissza­visszalátogat szeretett szülővá­rosába, ahol a Kármán József Színtársulatnál megrendez egy- egy darabot. A bevezetőben em­lített „fiú” így segíti a szlovákiai magyarság kulturális törekvé­seit. Az élteti, hogy Gyöngyösön és odaát is szeretik. Visszakapja azt, amit ötven éven át tanítás­sal, törődéssel, sikerélmények­kel adott sok száz embernek.- Mi a titka annak, hogy öt­ven éven át voltak és vannak vállalkozó kedvű fiatal és idő­sebb emberek, akik napi mun­kájuk mellett, anyagi juttatás nélkül vállalják a színjátszást, a szórakoztatást? Talán a színház szeretete, sikerélmények, a jó közönség. Az biztos, hogy jól ér­zik magukat a különféle alakí­tásokban, s ez örömet ad ne­künk és a nézőközönségnek is - mondta az ünnepelt társulat vezetője. Örömmel játszottak. Jelenet a Dandin György című darabból fotó: suha péter Az autósok és a kötelező biztosítás versenyhelyzetben A díjakat az ügyfelek saját maguk is alakíthatják HEVES MEGYE Az Allianz Hungá­ria Biztosítónál - ahol a korsze­rű, európai színvonalú szolgál­tatások kedvező ajánlatokkal párosulnak - a díjakat az ügyfe­lek aktívan alakíthatják - tájé­koztatott Bóta Mária, az Egri Fi­ók igazgatója.- Mit jelent ez?- Cégünk jövő évi gépjármű­felelősségbiztosítási díjait a la­kossági ügyfelek esetében a kedvezmények hosszú sora jel­lemzi. A már ismert tényezők - a gyártmány típusa, a tulajdo­nos lakóhelye, életkora - mel­lett például akkor, ha valaki a Magyar Autóklub tagja, öt év­nél régebbi a jogosítványa, to­vábbá 14 éves vagy annál fiata­labb gyermeke van. Ha az Allianz Hungária Nyugdíjpénz­tárának tagja, a háztartásában van még legalább két Allianz Hungária-biztosítás, illetve, ha mozgáskorlátozott vagy nyugdí­jas is van a családban. A nők a statisztikák szerint kevesebb balesetet okoznak, ezt is ked­vezménnyel ismerjük el. Sőt, ha valaki - emeli ki az igazgató - a kötelező biztosítása mellé Allianz casco-biztosítást is köt, újabb 20 százalék engedmény illeti meg. így akár összesen 33 százalékos kedvezményt is elér­hetnek ügyfeleink.- Említette, hogy a kötelező biztosítási piacon újszerű szol- gáltatásokatis bevezettek.- Az engedmények hosszú sora mellett műszaki segély- nyújtás, ingyenes hitelkártya szerepel kínálatunkban, külön díj fizetése nélkül. Sőt abban az esetben, ha casco-biztosítá- sát is cégünknél kötötte az au­tós, egyedülálló szolgáltatá­sunk is megilleti. Mindenki hallott már olyan esetekről, mikor a vétkes fél biztosítója nem, vagy csak részben, illetve csak hónapok múltán térítette meg az egyébként jogos kárt. Ha egyáltalán megtalálta a ká­rosult az érintett biztosítót. Az Allianz Hungária partnereinek nem kell többé keresgélniük, sorban állniuk: vétlen baleset vagy koccanás esetén .elégendő hozzánk fordulni, a gépjármű­vében keletkezett kárt - a cas- co-önrész levonása nélkül - rendezzük.- Melyek az eddigi tapaszta­latok?- Sokan jönnek hozzánk az­zal a szándékkal, hogy áthoz­zák kötelező biztosításukat cé­günkhöz. Szinte minden bizto­sítótól érkeznek ügyfelek: az olcsó, fapados kötelezőt kíná­ló, néha elérhetetlen cégektől ugyanúgy, mint a drágább, va­lóban szolgáltató biztosítóktól. Az ügyfelek közül egyre töb­ben vélekednek úgy, hogy ha már kötelező, akkor miért ne kapjanak is valamit a pénzü­kért. Az AIDS világnapja alkal­mából az ÁNTSZ Heves Me­gyei Intézete konferenciát rendez csütörtökön délután 2 órától a Helyőrségi Klub nagytermében. N.Z. EGER A neves szakemberek elő­adásaikkal ráirányítják a figyel­met arra, hogy a fiatalok korán kezdett, felelőtlen szexuális éle­te milyen veszélyeket rejt. A ti­nédzserek kapcsolataiban mi­lyen szerep jut a lányoknak, mi­ként mondhatnak nemet. Ho­gyan segíthet nehéz helyzetük­ben, ha baráti viszonyt ápolnak szüleikkel, ha őszintén fordul­hatnak hozzájuk panaszaikkal, kételyeikkel. Az előadások arra is kitérnek, hogy a tudatmódosí­tó alkoholnak és a kontrollvesz- téssel járó drogfogyasztásnak milyen hatása lehet a fiatalokra. Dr. Gombkötő György megyei tiszti főorvos szerkesztőségünk­höz címzett leveléből kitűnik, hogy a szülők lényegesen keve­sebb információhoz jutnak a HIV/AIDS-ről, mint a pedagógu­sok, iskolaorvosok és iskolai vé­dőnők. Ezért szeretnék az ő is­mereteiket is bővíteni, hogy azt hasznosíthassák a gyermekeik­kel folytatott intim beszélgeté­sek alkalmával. A szülőknek - elsősorban az anyáknak - fon­tos szerepük van a fiatalok ér­zelmi nevelésében, magatartá­suk formálásában, ami a ka­maszkorban alapozódik meg és a felnőtté váláshoz elengedhe­tetlenül szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom