Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)

2004-12-06 / 284. szám

6 HORIZONT - HIRDETÉS 2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ Mikes Kelemen és a sajtószabadság hatvan Kockázatok és mellékhatások, avagy hol kezdődik a demokrácia? A szenvedélyek - nemcsak a károsak - függőséget okozhatnak. Ha valaki rákap egyikre-másikra, aligha a kockázatok és mellékhatások mérlegelése alapján hozza meg döntéseit. Akit a belső kényszer hajt, észre sem veszi, s máris olyan terüle­tekre sodródhat, ahonnan nehéz a visszatérés. Persze, mindezek legfeljebb eró'lte- tetten vonatkoztathatók a levélírásra - eltekintve a grafomániaként ismert kóros változatától -, de felmerülhet a kérdés: ha valaki egyre inkább a kommunikáció ezen módját választja egy adott célcsoport megszólításához, vajon nem vezethet-e magatartása magamutogató kizárólagossághoz? A választ alighanem csak a pszi­chológusok tudnák kellőképpen megadni. Tari Ottó A Fidesz-frakció a hatvani képviselő-testületben: Szinyei András és Sza­FOTÓ: T. 0. A rendszerváltozást megelőző és az a körüli időszak tájékozott újságolvasója jól emlékezhet dr. Del Medico Imrére. Állandó vendége volt a napi- és hetilap­ok olvasói rovatának. Nem volt olyan témakör, amelyben ne lett volna véleménye; utóbbit ki is fejtette minden fórumon, rövid időn belül «éltáblájává válva ez­által az ironikusabb hangulatú toliforgatóknak. (Del Medico munkásságának érdemi részét senki nem kifogásolta, elismer­vén, hogy otthonosan mozog nemcsak a hétköznapi élet, de a magasabb rendűnek mondott általános műveltség valameny- nyi szegmensében is.) Talán őt irigyelte meg Szinyei András hatvani expolgármester, amikor felfedezte az olvasói rova­tokban kínálkozó lehetősége­ket..? Avagy a szép emlékű Mikes Kelemen munkássága ihlette meg, amikor az elmúlt időszak­ban nem annyira a saját felmenő­inek, sokkalta inkább a köznek szánt gondolatait veti az iroda­lomban is külön kategóriaként számon tartott műfajban (újság)papírra? Akár ezért, akár amazért teszi, a lényegen mit sem változtat: rövid időn belül már harmadszor örvendeztette meg Olvasóinkat okfejtéseivel. Megér­demli hát, hogy kicsit szubjekti­ven is feleseljünk ez utóbbiakkal. A kezdetek A sajtó az élet azon szeren­csés területei közé sorolható, ahol - legalábbis a dokumentá­ciót illetően - szükségtelen bár­minek a bizonygatása vagy erőltetett cáfolata. A papír ön­magáért beszél: az írás, ha nyomtatásban megjelent, több­nyire fenn is marad. Az egykori polgármesterrel és országgyűlési képviselővel meglévő konfliktusunk kezdete mindezek alapján visszakeres­hető. Akkorra tehető, amikor la­punk elsőként adott hírt arról, hogy az akkor még hivatalban lévő városvezető ellen az ügyészség vádindítványt nyúj­tott be törzstőkecsorbítás bűn­tette miatt. (Később arról is tu­dósítottunk, amikor - már mint honatyának - a Parlament ez ügyben felfüggesztette Szinyei András mentelmi jogát. Más in­formációk híján ez volt az utol­só híradásunk a történtekről. Utólag is szívesen vennénk, ha első kézből kapnánk tájékozta­tást a végkifejletről.) Nem növelte szemében ázsi­ónkat az sem, amikor a néhai Hatvani Expóról igyekeztünk korrekt képet festeni. Amikor nemcsak a fényes testvérvárosi és egyéb fogadásokról, reprezen­tatív eseményekről, ünnepélyes aláírásokról és tósztokról szá­moltunk be, hanem panaszkod­tunk a napközbeni érdektelen­ségre, megörökítettük az üres nézőtér előtt megtartott lovas fel­vonulást, s lefényképeztük a ki- döntött szemeteskukákat is. Mindez a jelek szerint túl sok volt a polgármesternek, aki ezt követően legorombító újságcik­ket jelentetett meg a városi lap­ban, majd - a demokráciának és a sajtóetikának homlokegyenest ellentmondóan - megtagadta a válaszadás lehetőségét a köz­pénzen fenntartott lapban. Itt keresendő a dolgok eredője. Akkor hát a helyi lapról Afférom a Hatvani Hírek ko­rábbi felelős kiadóival - a min­denkori polgármesterekkel - nem egyedi. Egy korábbi, a Hat­van határában talált állítólagos emberi maradványok feltárását megkérdőjelező vitriolos írásom­ra, amely a Hírlapban jelent meg, szintén a helyi lapban válaszol­tak személyeskedően (persze, ké­résemre sem engedélyezték a replikázást), s ugyanígy próbálta cáfolni egy hajdani önkormány­zati képviselő ama feltételezése­met is, miszerint előnyt élvezett az önkormányzati közbeszerzé­sek során. Utóbbi esetben sem kaptam lehetőséget, hogy ugyan­ott fejtsem ki véleményem a kér­désről. Számos példát lehetne még sorolni, hogy a mindannyi­unk pénzéből fenntartott Hatvani Hírek hányféle módon próbált megfelelni a korábbi hatalom ér­dekeinek és elvárásainak. Mindezek ismeretében szá­momra - mint a Hatvani Hírek jelenlegi főszerkesztője számá­ra is - érdekes, hogy Szinyei András a jelenlegi újságot defi­niálja a „polgármester lapja­ként”, miközben elődjét „a helyi önkormányzat lapjaiként emlí­ti. Még szerencse, hogy az írás megmarad, s bármikor előke­reshető. Érdemes összevetni je­lenlegi változatát a 2002 előtt megjelent példányokkal; azok­kal, amikor a fekete-fehér olda­lakon megszámlálhatatlan mennyiségben közölték a vá­rosvezetők képeit. Akadt lap­szám, amelyikben három fotó is illusztrálta, amint Szinyei And­rás megnyit, átad, aláír valamit, illetve amikor Farkas Kálmánná polgármester asz- szony kiállításokon mondja el örök érvényű gondolatait, mi­közben csak hézagosán olvas­hattunk a testvérvárosokban - Hollandia, Finnország, Olaszor­szág, Lengyelország, Erdély, Kárpátalja - tett látogatásokról. A vezetői prémiumokról és az árvíz idején kiosztott jutalmak­ról egy sort sem tettek közzé, ám bő terjedelemben találkoz­hattunk a száraz önkormányza­ti rendeletek glédáival. A hatvani képviselő-testületen belüli ellenzék egy része a mai napig nem képes megemészte­ni, hogy már nem az ő jelöltjük készíti a helyi lapot. Szinyei András, mintegy önmagát igazo­landó, attól sem riadt vissza, hogy a főszerkesztő-választással kapcsolatos érvei között a zárt ülések információit is megszel­lőztesse. Ennek tükrében érthe­bó Ádám tő a Fidesz egyik önkormányzati képviselőjének az álláspontja, aki a közelmúltbeli testületi ülé­sek egyikén a Hatvani Hírek je­lenlegi főszerkesztőjét minősí­tette udvari újságíróként.. Ha-ha-ha - írnák az inter­netes fórumokon az ilyen meg­jegyzésekre, így kívánván tö­mören jelezni, hogy a megköze­lítés nemhogy kacajra, de szá­nalomra sem érdemes. r Es akkor a prémiumokról Úgy tűnik, a polgármesteri prémium kérdése, annak „me­legen" tartása a mostani kurzus ellenzéki tematikájának meg­határozó része. Nekem is tet­szik, ha - országos példát véve alapul - a Fidesz a miniszterel­nöki vagyongyarapodás kérdé­sét firtatja, hiszen a politikának ez a sava-borsa. Mi, újságírók eláshatnánk a toliunkat, ha nem lenne csetepaté, amiről ér­demes beszámolnunk. A baj csak az, ha kettős mércével mé­rünk, vagyis, amit helyénvaló­nak találunk az egyik oldalon, azt igazságtalanságként érté­keljük a másikon. Tény, hogy a mostani polgár- mester prémiumáról a Hírlap a már többször ismertetett okok miatt késve tudósított. Ám az el­ső adandó alkalommal feltette a kérdést magának az érintettnek. Hogy a Hatvani Hírekben ez - Szinyei András által sérelmezett módon - csak novemberben je­lent meg, annak az az egyetlen, igencsak prózai oka, hogy az új­ság havilap. Ámde megjelent! De amikor a kiadvány még „az önkormányzat lapja” volt, vajon hányszor írtak Szinyei András vagy Farkas Kálmánná javadal­mazásáról? Az ellentmondást fel­oldandó, kiragadtam az 1998-as esztendőt, amelynek háromne­gyedéig Szinyei András polgár- mesterként, Farkas Kálmánná a helyetteseként szolgálta a telepü­lést Az adatok kommentár nél­kül: Szinyei András fizetése ak­kor havi 129 ezer 285 forint, ha­vi költségtérítése 41 ezer 250 fo­rint volt Prémiuma és végkielé­gítése egymillió 47 ezer 560 fo­rint, vagyis több mint nyolcszo­rosa (pontosan 8,102-szerese) az egyhavi fizetésének. Farkas Kálmánná főállású alpolgármes­ter volt, majd - miután Szinyei országgyűlési képviselő lett - polgármesterként 146 ezer forint fizetést, továbbá költségtérítést kapott, s abban az évben felvett 621 ezer forint jutalmat is. Itt a szorzó csak 4 egész 25 század... És most a politikáról- Idáig süllyedtél... Már a csa­ládomat is belekevered - jegyez­te meg egy magánbeszélgetésen Szinyei András, amikor meg merészeltem írni, hogy a fia volt a kivitelezője a Városmúlt című főtéri alkotásnak, amely 7,5 mil­lió forintba került. Mentségem­re szóljon: nem én bíztam meg ifj. Szinyei Andrást a feladattal, s a táblát sem én készíttettem, amelyen az alkotók nevét tüntet­ték fel - más kérdés, hogy utób­bi azóta sem került a helyére... -, így a belekeverés kifejezést túlzónak tartom. Legfeljebb csak írtam mind­ezekről. Ahogy - az összefüggé­sek szempontjából nem mellé­kes - írtam arról is: milyen gyen­gén szerepelt helyben a jobbol­dal a legutóbbi parlamenti vá­lasztásokon, hiszen Szinyei And­rást már az első fordulóban le­győzte ellenfele. Az érintett ezt másképpen látja, hiszen - mint egyik nyílt leveléből kiderül - ő maga sikerként könyveli el az ál­tala megszerzett bő 10 ezer vok- sot. Ez valóban szép, ám ha az arányokat vesszük - s a számok kérlelhetetlenek -, lényegesen árnyaltabb képet kapunk. A me­gyénkben az országos átlaghoz képest gyengén szereplő polgári párt 36,69 százalékot ért el, Szinyei András pedig 33,43 szá­zalékot. Ez kevesebb a 4. számú választókörzetben a pártlistára leadott 35 százalékos eredmény­nél is, vagyis nem bizonyult hú­zóembernek a nyolcéves polgár- mesteri időszakot maga mögött tudó kereszténydemokrata poli­tikus. Munkássága színhelyén, Hatvanban az urnákhoz járulók­nak mindössze a 32 százaléka - minden harmadik ember -, a tel­jes lakosságnak pedig összesen a 8 százaléka szavazott rá (aránya­it tekintve a térségben ennél ke­vesebben csak Rózsában, Apcon és Petőfibányán preferálták). Bárhogyan kozmetikázzuk is a statisztikát, a végeredmény és az elfogadottság közé aligha tehe­tünk egyenlőségjelet Mindezek után elúszott a pol­gármesteri szék is. A Fidesz helyi szervezetén belüli erőviszonyok - most ne taglaljuk, miként ala­kultak ki - a helyhatósági válasz­tások során még lehetővé tették a pótvizsgát, ám ez is kudarcot ho­zott Azóta a párt városi csoport­ján belül - a kívülálló számára úgy tűnik - hírzárlat lépett élet­be. A kiszivárgó információkból legfeljebb annyit lehet megállapí­tani, hogy a tagság újabb nehéz­ségekkel kénytelen szembesülni. Egyelőre még informálisan sem tudható, ki lesz a körzet ország- gyűlési képviselőjelöltje. Másutt már kezdik felépíteni az induló személyeket, imázst faragnak a píárosok boszorkánykonyháján, a Grassalkovichok városában pe­dig még mindig az jelenti a leg­főbb problémát, hogy Szinyei András soron következő nyílt le­velére - amelyet a hajbókolok elé­gedett mosollyal nyugtáznak - a megszólított személy 23 karak­terrel hosszabb választ írt az ere­deti szöveg terjedelménél.------- (B1070138227} / £y6ME*Í>\ KAPACITÁS FELAJÁNLÁS (lityit) Felajánljuk Önöknek § galvanizáló üzemünk szabad kapacitását. '"''U.EG'íV^ Alkalmazott technológia: fényes horganyzás NYELVOKTATÁS Horganyfürdő: Zylite HT NYELVVIZSGÁZTATÁS Utókezelés: kromátozás magas korrózióállóság eléréséhez EGY HELYEN- kékre - sárgára Angol és német nyelvből Eszköz: PLC vezérlésű automatizált gépsor, mely kiválóan 90 órás, középfokú alkalmas szálanyagok (csövek, zártszelvények ) nyelvvizsgára felkészítő és különféle profilú alkatrészek horganyzására. tanfolyamok indulnak Munkadarab maximális méretei: január 4-i.kezdéssel!- hossza: 1800 mm- szélessége: 250 mm Cél: a márciusi- mélysége: 800 mm nyelvvizsga Mennyiség: 200 tonna/év A tandí j 30%-a az SZJA-ból visszaigényelhető! Felajánljuk továbbá tömegáruk horganyzására alkalmas horganyzó-kádjaink kapacitását. Érdeklődni lehet: Éves szinten: 100 tonna TIT Bugát Pál Egyesülete Elérhetőség: ' Tel.: 36/516-720 Unicom Kft. 3024 Selyp, Vörösmajori út 48-50. Tel: 37/388-955 KAISER A Kaiser Food Kft. Heves megye disztribúciós rég ójába üzletkötői munkatársat keres. Elvárások: - középfokú végzettség - vállalkozóiformátum -jogosítvány - telefon - mobiltelefon -fax. Előnyt jelent: élelmiszer-iparban (hús­iparban) szerzett üzletkötői tapasztalat. Amit nyújtunk: -fix költségtérítés -forgalomarányos jutalék - szolgálati gépkocsi. Kéjük, hogy fényképpel ellátóit önéletrajzát2004. december 10-ig küldje el a következő címre: Kaiser Food Kit, 1097 Budapest, Gubacsi u. 6. Sarok Judit részére. Jelige: JHHJS”. \Pályázatokat nem küldünk vissza./ A Kincstári Vagyoni Igazgatóság Heves Megyei Kirendeltsége (3300 Eger. Deák F. u. 51.) az 1048/1997. (V.13.) Korm. határozat alapján NYILVÁNOS INGATLAN ÁRVERÉST TART. Az árverésre kerülő ingatlanok: Sorszám (teljes temet) Cím (hrsz) Tulajdoni hányad Bruttó forg. érték / Ft/ 1. i parkoló (338 m2) | Kápolna, belterület (715/8 hrsz) Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. A forgalmi érték 32.500 Ft Áfá-t tartalmaz. 1/1 162.500,­2. Gazdasági épület. Tarnalelesz, Egri u. 24/A udvar [697 m2) (655/7 hrsz] Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. A forgalmi érték 27.500 Ft Áfa-t tartalmaz 1/1 137.500,­3. Beépítetlen terület Tarnalelesz, Ady E. u. 26. (915 m2) I (1137 hrsz) Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. A forgalmi érték 37.500 Ft Áfá-t tartalmai 1/1 187.500 ­4. Beépítetlen terület (921 m2) Pétervására, Táncsics u. 47. (1202/7 hrsz) 1/1 412.500,­Ai ingatlan per-, teher- és igénymentes. A forgalmi érték 82.500,- Ft Afa-t tartalmai 5. Beépítetlen terület (800 m2) Pétervására, Széchenyi u. 14. [767/8 hrsz) 1/1 425.000,­Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. A forgalmi érték 85.000,- Ft Afa-t tartalmai 6. Lakóhál udvar [352 m2) Adács, Béke u. 8. (43hrsz) 12/24 50.000,­Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. A társtutajrhnosDkat elővásárlási jog illeti meg, A forgalmi érték ÁFA mentes. Az árverés időpontja: 2004. december 20.10 éra. Az ajánlattétel és az árverés helye: KVI Heves Megyei Kirendeltsége, Eger, Deák F. u. 51. Az árverésre 9.45 éráig lehet bejelentkezni a forgalmi érték 10%-ának befizetésével További felvilágosítás a KVI Heves Megyei Kirendeltségén a 36/310-884 telefonon kérhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom