Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)
2004-12-16 / 293. szám
A községről Nagytálya a megye keleti részén, az Egri-Bükk- alján, Egertől déli irányban 13 kilométerre található. Közúton közelíthető meg, a 3-as főúttól 10 km-re van, a legközelebbi vasútállomás a budapest-miskolci vasútvonalon Füzesabony. Nagytálya Maklárral gyakorlatilag csaknem egybeépült. Területe hegységelőtéri dombság, tengerszint feletti magassága a 200 métert nem éri el. Határát és a falut az Eger-patak szeli ketté, itt ágazik ki belőle a Rima. Erdőterülete 23 százalék. A településen a 2004. január 1-jei adatok szerint 890-en élnek. A legtöbben - 468-an - 18 és 54 év közöttiek. Praktikus információk Polgármester Hevesi László Alpolgármester Bujdosó Baranyi Béla Körjegyző: Nagyné Kassai Magdolna Önkormányzati képviselők: ifj. Csirke György, Hargitai János, Herczeg Mátyás, Madarász András, Molnár Lászlóné, Varga Imre. Körjegyzőség hivatalának címe: 398 Nagytálya, Kossuth L. u. 34. Telefon: 36/557-100, 557-102, e-mail: nagytalya@axelero.hu Ügyfélfogadás: hétfő 8-17, kedd-csütörtök 8-16, péntek 8-12 óráig Civilszervezetek: Nyugdijasklub, i jjygis Nagytályáért Polgárőr Egyesü- jlftfifct let, Önkéntes Tűzoltó Egyesület Intézmények: az Általános Művelődési Központ keretében működik az Általános Iskola (Petőfi S. u. 23.), a Napközi Otthonos Óvoda (Petőfi S. u. 24.) és a Népház (Kossuth L u. 34.). Háziorvosi rendelő: Ságvári tér 1., háziorvos: dr. Rokonay Adrienne, rendelési idő: hétfő, szerda, péntek 8-12, kedd, csütörtök 13.30-17.30 óráig. Telefon: 36/357-769 Posta: Kossuth L. u. 34. Telefon: 36/357-550 Üzletek: Élelmiszer ABC, Kossuth L u. 30., Söröző és pinceborozó, Kossuth L u. 30., Virág- és kegytárgy, Kölcsey u. 39., Autósbolt, Kölcsey u. 65. —n-----------------------------------------------------Ünnepek Búcsú: október második vasárnapja. Szüreti felvonulás: búcsú szombatja.---y-......................... "................ É pítészeti emlékek Mezőgazdasági műemlék az 1895-ben Staud János és fiai tervei szerint épült magtár, melynek főbejárati ajtaján egykor Fazola Henrik egri lakatosmester kovácsoltvas zárja és szerelvényei díszlettek. A vasútállomástól bevezető út és az Eger-patak találkozásánál álló Szentkereszti malom XVIII. századi ipari műemlék. A volt érseki tiszttartói lakot Pyrker érsek építtette 1827-1847 között. Késő barokk stílusú, földszintes lakóház. A falu templomát és János nevű papját az 1332-37. évi pápai tizedjegy- zék említette először. A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom papja 1488-ban János egri kanonok volt. Eger török kézre kerülése után, 1596-ban a templom elpusztult. Egy 1775-1780 közötti térkép a Berki-malom mellett a templom romjait jelzi. A XVII. század óta háromszor átépített templom romjait feltárták, majd részben visszatemették. Díszpolgár a testvértelepülésről Ünnepség a több mint százesztendős templomban. Együtt a vendég orotvaiak és a házigazda nagytályaiak Mint azt hírül is adtuk, nemrégiben a nagytályai római katolikus templomban tartott ünnepi szentmise után elismeréseket vehettek át Hevesi László polgármestertől a képviselő-testület által arra érdemesített polgárok. Az esemény alkalmával nagytályai emléklapban részesült Misz István nyugdíjas tanító, kántor. A község 2002-es díszpolgára, az 1998 és 2002 között alpolgármesterként tevékenykedő Marosi István is ekkor kapta meg a címmel járó plakettet. Új díszpolgárrá avatták Misz Istvánná nyugdíjas pedagógust és az erdélyi testvértelepülés, a Hargita megyei Orotva képviselőjét, Puskás Elemért. Ő egyben az Orotvával közigazgatási egységet alkotó Gyergyóditró alpolgármestere. Mint megtudtuk, a két község a Magyarok Világszövetségén keresztül került kapcsolatba egymással hat évvel ezelőtt. A személyes találkozást kétesztendei levelezés előzte meg. A színmagyar Orotván azóta minden évben nagyon fontos esemény a nagytályaiak megérkezése, s hasonló az erdélyi látogatók fogadtatása is az anyaországi testvér- településen. Rendszerint júliusban utaznak ki a tályaiak Erdélybe. Az orotvaiak tavaly, a nagytályai templom felépítésének századik évfordulóján kopjafát ajándékoztak testvértelepülésüknek. Puskás Elemér elmondta: meglepetés volt számára a díszpolgári cím, amely erőt Puskás Elemér adó sikerélmény ennyi munka után. Szavai szerint elsősorban pályázati tapasztalatokkal, euró* |P|' mációkkal segít- í i heti Orotvát Hevesi László Hevesi László hangsúlyozta: az erdélyi, Hargita megyei testvérfalu csodálatos helyen fekszik, Ausztria, Svájc legszebb részeihez hasonlítható a táj. A falusi turizmusban nagy lehetőségek rejlenek, egy sípálya már épül is kint. „Aprópénzre” váltották a kontaktust, hiszen a hivatalos utakon túl remek baráti, családi kapcsolatok alakultak ki. A hagyományőrző csoportok kölcsönös fellépéseket vállalnak, az iskolák, a gyerekek közötti kontaktus is élő. Orotva: havasok peremén Az Orotva elnevezés az ortás, orotás, vagyis az erdőirtás szóból származik. Tehát ahol az erdő le van orotva, ott fekszik ma Orotva. Ez arra utal, hogy az első lakosok erdőirtással, orotással foglalkoztak. Orotva falu Hargita megye északi részén, a Gyergyói-Havasok peremén található. A legközelebbi városok: Gyergyószentmiklós, Maroshévíz és Borszék. A falu egy körülbelül 800 méter magasan lévő völgyben helyezkedik el. A házak gyakorlatilag a völgyben folyó Orotva-patak két oldalán épültek. A falu két részből áll: Ditróból megközelítve először Tilalmas-tetőre érkezünk, majd egy derékszögű kanyar után szemünk elé tárul a völgy. Természetes növényzetét a fenyőerdők és az azok közötti tisztások, füves hegyoldalak alkotják. A fenyvesekben otthonra talál a medve, a farkas, a vaddisznó, a szarvas és számos apróvad. A falu első írásos emléke nagyon késői. Az első lakost 1853-tól említik, de vannak 1830-as feljegyzések is. Északi irányban található a Tászok-tető, amelynek jelentősége visszanyúlik a népvándorlásig. Itt rovásírásos sziklákra bukkantak. A helyiek a kezdetekkor az erdőkitermelés mellett állattenyésztéssel és növény- termesztéssel foglalkoztak. Az Orotva-patakon vashámor és vízi fűrész működött. 1807-ben utat törnek Borszék felé. Ezt 1940-44 között, a „magyar időben” kikövezik. Templomot 1925-ben építenek, a hívek adakozásából. 1957-ben megnyílt egy bánya, amely közel negyven évig munkalehetőséget biztosított a falu lakóinak. A Ceausescu-rendszer faluromboló politikája értelmében Orotvát le kellett volna bontani, ettől szerencsére megmenekült. Orotva összlakossága mintegy hétszáz fő: mindenki magyar. Közigazgatási ügyeit a ditrói polgármesteri hivatal intézi orotvai képviselők segítségével. A falu példát mutat, ha szükséges r Misz Istvánná Nagytálya idei díszpolgára, Misz Istvánná harmincöt éves pedagógusi munkásság után ment nyugdíjba, s további tíz esztendőn keresztül tanított még. 1998-tól egyúttal az egyházközség pénztárosa is. Helybeli származású, később elkerült Demjénbe, majd férjével együtt visszaköltöztek. A tanítói pályával az Angolkisasszonyoknál kezdett megismerkedni. A nyugalomba vonult pedagógus mindig első osztályosokat tanított: tapasztalatai szerint meghatározó a kezdet a gyerekeknél. Ami a mai teendőit illeti, úgy érzi, elismerik a munkáját az egyházközségnél. Tavaly, a templom fennállásának századik esztendejére nagyon szép ünnepséggel készültek. A bejárathoz járda épült, újrafestették az épület tornyát és kupoláját. Igaz, napjainkban inkább csak az idősebbek járnak templomba - a fiataloknak csupán töredéke részesül vallásos nevelésben -, hatvan-hetvenen vannak jelen a vasárnapi miséken, ám a falu példát mutat összefogásból, ha szükséges. Misz Istvánnét elmondása szerint meglepetésként érte a díszpolgári cím. Köszöni, hogy gondoltak rá. Büszke mindarra, amit elértek A település 2002-ben felavatott díszpolgára, a hetvenhárom esztendős Marosi István három cikluson át tevékenykedett alpolgármesterként, s - szavai szerint - ha a kora engedné, aktívan dolgozna ma is. Azt ú-j mondja, a tiszteletdíjas pol- I gármester mellett „benne kel- I lett lenni mindenben”, ám I cseppet sem bánja, hogy így történt: büszke arra, amit el- ig§j értek. Nagytálya a rendszer- váltás előtt nem volt önálló Marosi István község, a volt közös tanács irataira támaszkodva meg kellett teremteni az önállóságát. Kiépült a gázhálózat, a szennyvízcsatorna, megújult és - három tanteremmel, egy tornaszobával - bővült az iskola, felépült az orvosi rendelő. Mindezt rengeteg társadalmi munkával segítették a helybeliek. A település a szomszédos Makiárral együtt körjegyzőséget alkot, az oktatási intézményeket társulási formában működtetik. Az általános iskola négy alsó tagozatáhak ad otthont Nagytálya. Az 1990-től nyugdíjas, korábban számvitelipénzügyi területen munkálkodó. Marosi István legutóbb már szándékosan nem indult az önkormányzati választásokon. Úgy érzi, megöregedett. A forradalmár kántortanító A nagytályai emléklap büszke birtokosa, Misz István 1948-ban, az Egri Érseki Tanítóképzőn szerzett kántortanítói képesítést: ez volt az utolsó évfolyam, amikor mód nyílt ilyen diplomához jutni. A sors fintoraként éppen az 1948-as esztendőben szüntették meg a kántortanítói állásokat. Választania kellett, s ő a tanítás mellett döntött. Ebben az évben augusztus 25-én vehette át tanítói kinevezését. Tiszafüreden, majd szülőfalujában, Demjénben oktatta a diákokat. 1956 után „ellenforradalmi tevékenységért” négy hónapra Kistarcsára internálótáborba, majd három hónapra az egri börtönbe került. Izgatással vádolták, s bár végül felmentették, az állását elveszítette. Volt favágó, fenyőőr, napszámos, míg minisztériumi fellebbezése nyomán vissza nem helyezték tanítónak. Dolgozott Kompokon, Makiáron, Kálban. 1988-tól nyugdíjas, és miután az egyházközség megválasztotta, három éve kántor- izál Nagytályán. Egyházi zeneszerzéssel is foglalkozik, s a templomban énekli is saját szerzeményeit. Misz István megkapta az 1956-os Nemzeti Helytállásért Érdemérmet.