Heves Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-06 / 259. szám

2004. NOVEMBER 6., SZOMBAT HORIZONT 7 Dolhai Lajos Az Egri Főegyházmegye mil­lenniumi évéhez az idén csat­lakozik az Egri Hittudományi Főiskola, közismertebb nevén az Egri Szeminárium jubileu­ma. A török idő után visszatérő első püspök, Telekessy István létesítette a szemináriumot, melynek alapítólevelét 1709- ben adta ki, de már 1704-ben megkezdődött itt a papképzés, ami az elmúlt évszázadok vi­szontagságai ellenére sohasem szűnt meg ebben az ősi intéz­ményben. Az egri papnevelés kezdetei a XIII. századig nyúlnak vissza, konkrét adattal azonban csak az 1509-es évtől rendelkezünk, ez a káptalani és püspöki isko­la létezését bizonyítja. A török uralom idején az egyházmegye különböző részeiben volt isko­la: Kassán és Jászóban, egy idő­ben pedig a bécsi Pázmáneumban, később Ung- váron, majd ismét Kassán. A tö­rök megszállás megszűntével még 12 évig nem tért vissza Egerbe az'iskola. Aztán, amikor 1699-ben Telekessy István lett az egri püspök, levelet intézett a Kassán lévő káptalanhoz, hogy a bélháromkúti apátság javadalmáról az alapítandó sze­minárium javára mondjon le. A káptalan teljesítette a kérést, s az 1700. október 17-én kelt ki­rályi diploma az apátság min­den birtokát „örök időkre és visszavonhatatlanul” a leendő szemináriumnak adományoz­Jubilál az Egri Hittudományi Főiskola ta. Ezt követően a püspök a je­zsuita atyák kollégiumához kö­zel vásárolt, s átalakíttatott egy házat, ahol 1704-ben kezdődött el az oktatás négy kispappal, akiket 1705-ben fel is szentel­nek. Telekessy 1715. január 6- án kelt levelében már büszkén említi, hogy eddig „huszonötig való papokat neveltem fel és bocsátottam ki a lelkek szüksé­gére plébániákra”. A kuruc lázadások és hábo­rúk idején 1710-ig szünetelt az oktatás. A püspöknek nagyon rosszulesett, hogy Rákóczi ki­tiltotta innen a jezsuitákat. En­nek ellenére 1709. augusztus 4-én kiadta a szeminárium ala­pító oklevelét, ami a Nagyboldogasszony pártfogá­sába ajánlotta az intézményt. Telekessy püspök alkotta meg a szeminárium szabályzatát, ami az írásos emlékek alapján 200 évig tartó próbálkozások, szükségmegoldások után - s oly jeles elődök, mint Pálffy Ta­nak, 1722-ben 20, a többi esz­tendőben pedig 20-25 között volt a klerikusok száma. A ta­nítást a jezsuiták kezdték meg a „Ratio Studiorum” szabályza­ta szerint, és 1754-ig folytatták. Telekessyt Barkóczy Ferenc püspök követte, ő a nevelés fel­virágoztatásának második szá­mú apostola. A következő püs­pök Eszterházy Károly, aki 1779-ben felépíttette a Líceu­mot. A jog és a bölcselet mellett helyet kapott itt a teológia is. Csak a II. világháborút követő államosítás után kerül át a teo­lógia tanítása a mai Foglár ut­cai épületbe, ami korábban csak a kispapok kollégiuma és pappá nevelődésük színtere volt. Az intézet telkét Telekessy vette, majd felépítette a mai épület északi szárnyának a bel­ső lépcsőházon túli részét egy emelettel. 1722-36 között Erdődy Gábor püspök ezt a szárnyat meghosszabbította, Eszterházy Károly pedig 1773­; Konferencia és évkönyv : Az egyházmegye jubileumi éve után a papnevelő intézet is : különböző rendezvényeken emlékezik az alapítás jubileumára. : ; A főünnepség és tudományos konferencia november 12-14-én • lesz. A közeljövőben jelenik meg a jubileumi évkönyv, amit a : szeminárium tanárai és hallgatói közösen állítottak össze. : Ezúttal készült el a főiskola új címere és lógója is. : más, Kisdy Benedek, Lippay György nyomdokain járó püs­pök fáradozásai nyomán - 300 éve alapíttatott, s azóta is a papnevelést szolgálja. 1713-ban már 13 növendéke volt e ház­ban a második emelettel bőví­tette. Ugyancsak ő építtette meg 1784 és 1785 között a déli szárnyat a kápolnával, 1793- ban pedig felhúzatta a harma­dik emeletet. Az intézet barokk stílusú kápolnájának kifes­tése csak 1825-ben történt. Az intézmény hírnevét jó néhány híres ember öregbí­ti. 1814-ben alakult az Iro­dalmi Társaság, amely előd­je volt a mostani Egri Nö­vendékpapság Magyar Egyházirodalmi és Egy­házművészeti Társula­tának. Ebben dolgo­zott Tárkányi Béla. A költő, biblia- fordító, n é P - . enek- 4P „ író teo- lógust ke­reste föl 1844. február 19-én Pe­tőfi Sándor, aki itt írta meg „Egri han­gok” című versét. Látogatását emlék­tábla hirdeti. Itt vé­gezte tanulmányait Mindszenti Gedeon költő is. Mellettük még számos nevet lehetne emlí­teni. A főegyházmegye által fenn­tartott Egri Hittudományi Főis­kola feladata, hogy a katolikus egyház szükségletei és előírá­sai szerint a teológiát művelje, s papokat, hitoktatókat képez­zen. 1951-ig csak az Egri Egy­házmegye papnövendékei ta­nultak itt, jelenleg a debre- cen-nyíregyházi és a váci egy­házmegye papjainak a képzése is itt történik. 1989-től a határo­kon túlról is érkeznek magyar anyanyelvű hallgatók. A főisko­la kihelye­zett tagozata Vácon működik, ahol az elsőéves hallgatók ta­nulnak, és levelező tagozaton hittanárok képzése is történik. A nappali tagozaton teológus (6 év) és hittanári szak (4 év) mű­ködik. Az előbbin csak papnö­vendékek, illetve szerzetesek folytathatnak tanulmányokat. A hittanárok képzése az Eszterházy Károly Főiskolával együttműködésben történik. A teológus szak a Római Nevelési Kongregáció jóváhagyásával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kará­hoz affiliálódott. Ez azt jelen­ti, hogy intézményünkben a 2001/2002 tanévtől a teoló­giai jellegű képzés (III-IV-V-VI. évf.) egye­temi szinten történik, s így lehetőség van a bakkalaureátusi diplo­ma megszerzésére is. Ebben a tanévben nappali ta­gozaton 90 teoló­gus és 52 hitta­nár szakos hallgató ta­nul. Az egri és a ki­helyezett váci leve­lező hittanár-kép- zésben 278 fő vesz részt. Az ország je­lenlegi szemináriu­mai közül az egri a leg­régebbi, legnagyobb és legnépesebb papnevelő inté­zet. Ebben a tanévben 70 pap­növendék kezdte meg itt tanul­mányait, a váci előkészítő év­nek 20 hallgatója van. Három minorita szerzetes növendék is együtt végzi teológiai tanulmá­nyait az egri kispapokkal. A főiskolához tartozik a Szent János Továbbképző Köz­pont, amely az új épületszárny­ban található. A felnőttképző intézmény lelkigyakorlatokat és tanfolyamokat szervez világi híveknek a hitben való elmé­lyülés céljából. A rejtvényábra fő soraiban Woody Allen egyik filozofikus Készítettel Báthory Attila megállapítása olvasható a párválasztásról. Megfejtendők a számozott sorok I KÖTŐSZÓ SZÁNDÉK NÉVELŐ 509W3AN SANTA.. (ARGENTIN TAGÁLLAMI NYÁRI ESŐ HÁZAT KÉSZÍT NORVÉGIA ÉS SVÉDO. GKJELE PUSKÁVAL TÜZEL T < ▼ ► ▼ ▼ mnm ÉSZAK, RÖV. ACÉRIUM VEGYJELE AUSZTRIA ÉS NORVÉGIA GK-JELE ESZKÖZ 1 F* ▼ T ▼ ▼ MM* T ORRHANGÚ (ORVOSI SZÓVAL) WjM ► SVÉDO. GKJELE EGY SÖRMÁRKA NEVE NÉVELŐ SZÁLLNI kényszerít HALKAN MOND ► ŐSZVÉG! ▼ ► A KUTYA VICSORGATVA UGAT NORVÉGIA FŐVÁROSA ► _▲_ ▼ OXIGÉN ÉS TANTÁL AZ UTOLSÓ MAGYAR KIRÁLYNÉ V. ▼ ' ► NÉVELŐ ► RÁDIUSZ, RÖV. ► NADRÁG RÉSZE ▼ ► A KEMENCE MEL­LETTI SZŰK HELY ANGI.... (FILMCÍM) MEGFÜRDET LITER RÖV. —▼---­► AVANÁDIUM VEGYJELE ▼ ► SZÉP NŐI NÉV y ► OSTOBA LITER RÖV, BÁZIS VIZES ► VALAMIBE EGY DA­RABOT ILLESZT ▼ ► ▼ NITROGÉN MESEORSZÁGBAN (FILMCÍM) HITETLEN _ _ ▲ __ ▼ E NAPON ► RÉSZBEN ODAEJT! ► RIN-....... (REGÉNY­ES FILMCÍM egy KUTYÁRÓL) SÁRGA SZlNÜ NEMFÉMES ELEM GRAMM, RÖV. ► ▼ ______, K IS HÁZIKÓ (FORD.) T ► JÓZSEF ATTILA VERSE A FÖLD GÖRÖG ISTENNŐJE PP ► ▲ _ _ JELLEMZŐ TULAJDONSÁG NÉVELŐ ► GRAMM, RÖV ► LASSAN-ZENEI KlftJEZESSEL ▼ ►­A NITROGÉN ÉS SZÉN pázsit KERTI ÜLŐBÚTOR GÁBOR MIKLŐS ▼ ► ▼ KOPASZ ► OXIGÉN ÉS NITROGÉN ► VANÁDIUM ÉS OXIGÉN MÁTÉÉVÁ MONOGRAMJA ► A SZERVEZET NÉLKÜLÖZHETET­LEN HATÓANYAGA (NÉVELŐVEL) AMPER, RÖV. ► ▼ ▼ A JELENLEGI NAPON K1" T ORVOS, A TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1 TAGJA (ILLÉS) ► Kívérzett az intenzív osztályon Miután a 38 éves B. Endre Balázst a féltestvére dél kö­rül megkéselte, a megszűrt férfi másnap reggel 6 óra­kor az Albert Schweitzer Kórház intenzív osztályán - kivérzéses sokkban - meghalt. A szurkálót emberölés bűntette miatt elítélte a bíróság, két orvossal szemben pedig a rendőrség nyomoz. Sike EGER, ecséd Az ügyészség ere­detileg életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vá­dat B. János ellen, bár a sértett a kórházban elhalálozott. A vád­hatóság azonban nyüván úgy látta: a halál közvetlen oka, hogy a hatvani kórházban a szakma szabályait megsértve látták el a megszúrt férfit (A tárgyaláson a Heves Megyei Fő­ügyészség módosította az indít­ványt emberölés bűntettére.) A büntetőperben az elsőfokú ítéletet meghozó Heves Megyei Bíróság is úgy ítélte meg, hogy egy sebészorvos és egy másik az intenzív osztály ügyeletéről valóban megsértette a szakma szabályait, ennek ellenére a vádlott által bevitt késszúrások voltak azok, amelyek elindítot­ták a halálos kimenetelhez ve­zető oksági láncolatot. Az októberi tárgyalás időköz­ben írásba foglalt ítéleti tényál­lása szerint a 25 éves vádlott, B. János nyolc osztályt végzett, nőtlen és büntetlen előéletű. A sértett a féltestvére volt közös édesapjuk révén, de nem nevel­kedtek együtt Az apa 2002 áp­rilisában halt meg, ekkor a sér­tett Ecsédre költözött az apai házba, ahol a vádlott és húga, valamint édesanyjuk lakott. B. Endre Balázs egymillió fo­rintot szeretett volna kapni az apai örökrészért. Egyébként rendszeresen végzett alkalmi munkát és ugyanilyen rend­szerességgel italozott. Amikor a sértett lerészegedett, agresz- szív volt, de tettlegességig nem fajultak a dolgok. Bár 2003- ban a rendőrséget is ki kellett hívni, mert a ház berendezési tárgyait rongálta. A tavalyi év őszén B. Endre hosszabb ideig fogvatartásban is volt, majd P- né K. Ibolyával tért vissza a la­kásba. 2003. december 21-én a sér­tett és K. Ibolya hajnalig mula­tott, s reggel tértek haza. Nyolc óra körül B. {elköltötte a féltest­vérét, azt mondván neki, hogy hozott sört, menjen és igyon ve­lük. A vádlott azt válaszolta, hogy még nem is reggelizett, később azonban mégis elfogad­ta a meghívást. Tíz óra körül hármasban indultak egy kocs­mai körútra, útba ejtve a Ked­vest és a Szőke Bandi-féle italozóhelyeket. Dél körül értek haza, de a sértett kötekedése miatt P.-né nem ment be a la­kásba, hanem a szomszédas­szonyhoz tért be. A féltestvérek ketten voltak a 16 négyzetméte­res konyhában fél egy és egy óra között. Ekkor érkezett meg a szomszédaszszony, S. K.-né, akire B. Endre haragudott, mert azt feltételezte, hogy korábbi élettársa az ő biztatására jelen­tette fel a rendőrségen. A 38 éves férfi ököllel S.-né arcába sújtott. A vádlott a csattanásra nézett fel, amikor B. Endre új­ból ütött. S.-né a konyhaasztal­nak esett, azt felborította. A vádlott ekkor lépett közé­jük, az asszonyt felsegítette és az ajtóig kísérte. A sértett ekkor támadt a vádlottra ököllel. B. Já­nosnak hátrálás közben kétszer sikerült elhajolnia, a harmadik ütés azonban elérte az állát. A vádlott ekkor felnyúlt a gáztűz­hely feletti akasztóra, levett egy 25 centiméteres, recézett élű kést, és minden szó nélkül két­szer vesetájon szúrta féltestvér­ét Ezután átsietett a szomszéd­ba, és szólt, hogy hívják a rend­őrséget és a mentőket Az ittas és erőszakos sértettet később csak a karhatalom segít­ségével és megbilincselve sike­rült kórházba szállítani, ahol es­te 6 órakor megműtötték, majd az intenzív osztályra vitték, de reggelre kivérzett és meghalt. A vádlottat a bíróság emberölés bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, s mel­lékbüntetésül pedig a köz­ügyektől 3 évre eltiltotta. Még nyomoztak Dr. T. R. sebész és dr. H. L. intenzív osztályos orvos ellen az íté­let időpontjában a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság foglal­kozás körében elkövetett, halált okozó veszélyeztetés vétsége mi­att folytatott eljárást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom