Heves Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-27 / 277. szám

2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT 11 INTERJÚ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a közállapotokról, a decemberi népszavazásról, az iraki magyar szerepvállalásról és a többpárti jobboldal jövőjéről Orbán Viktor szerint a Kárpát-medence magyarok lakta területei komoly erőt jelentenek a hazai gazdaság számára- A vezetőedző betegsége miatt a napokban rövid időre átvette a Felcsút SE labdarú­gó-csapatának irányítását. Mennyire érezte otthon magát a tréner szerepében?- A feladat nem volt idegen, hiszen az edzőség lelki oldalát il­letően ugyanaz, minta miniszter- elnökség vagy a pártvezetés. Ar­ról szól, hogy az embereket meg kell győzni, van értelme a közös erőfeszítésnek, majd az élre kell állni, és el kell érni a kitűzött célt.- A Fidesz elnökeként egy má­sik csapatot is vezet A felmé­rések szerint a ponttáblázaton az MSZP egyre inkább beéri önöket. Kiderítették« már, hogy mi állhat a gyengébb tel­jesítmény mögött?- Egy politikai szervezetnek nem a közvélemény-kutatásokat kell bújnia, hanem az ország problémáival ildomos foglalkoz­nia. Mindig arra intem munka­társaimat, nehogy szem elől té­vesszék a lényeget. Magyaror­szágon ma a mezőgazdaságból élők sztrájkolnak, az egészség- ügyi dolgozók már tüntettek, az önkormányzatok a pénztelenség ellen tiltakoznak. Az oktatásban soha nem látott elégedetlenség uralkodik. Ezek sokkal fonto­sabb ügyek, mint a felmérések. Ami a közvélemény-kutatásokat illeti, jobb támpontot adnak az időközi választások eredményei.- Nem kényelmetlen, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnál annak a Ma­gyarok VUágszövetségének a kezdeményezését kellett felvál­lalnia a Fidesznek, amely szer­vezettől korábban megvonta a költségvetési támogatást?- A referendum népakarat kérdése, kényelmi szempontok nem játszanak szerepet. Igaz, a népszavazást olyan szervezet vetette fel, amelyikkel korábban nem volt harmonikus a viszo­nyunk. Úgy döntöttünk, nem azt kell nézni, ki kezdeményez­te, hanem azt, hogy miről szól a népszavazás. hogy nem egyértelmű, milyen állampolgárságot adnának. Kifejtené még közérthetőbben a javaslatukat?- Azt szeretnénk, hogy a hatá­rainkon kívül élő nemzettár­saink olyan útlevelet kapjanak, amivel az EU polgáraiként sza­badon utazhatnak, vállalhatnak munkát egész Európában. Min­den más kérdést a sikeres nép­szavazás után, kétharmados tör­vényben kell megalkotni. Csak olyan jogszabályt szabad elfo­gadni, amely nem eredményez többletterhet az országnak.- Az MSZP és a kormány több százmilliárdos költségeket em­legetve a „nem”-re biztatja az embereket. Önök hogyan akar­ják ennek az ellenkezőjéről meggyőzni a szavazókat?- Magyarországon úgy beszél­nek a határon túli nemzettár­sainkról, mint egy nagy teherté­telről. Ez ellentéte az igazságnak. A magyarok lakta területek ko­moly erőt jelentenek a hazai gaz­daság számára. A népszavazással kitolhatjuk hazánk gazdasági ha­tárait. Ez hatalmas lehetőség. En­nek révén több vállalkozás jöhet létre, gyarapodhat a munkahe­lyek száma, nőhetnek a fizetések, nyugdíjak, alacsonyabb lesz az inf­láció. A kettős állampolgárság nem visz, hanem hoz az országnak.- Miért láthatja ezt mégis egé­szen másként az MSZP?- A baloldal megosztott ebben a kérdésben. Szili Katalin házel­nök azt mondja, mindenki lel­kiismerete szerint szavazzon. A miniszterelnök egyik nap még úgy fogalmaz, nem döntötte el, miként kellene voksolni, más­nap a nemre buzdít. Egyesek megpróbálnak pártkérdést csi­nálni a nemzeti ügyből. Rossz úton jár, aki így viszonyul a ket­tős állampolgársághoz.- Mit szólnak a bevándorlás­ról szóló felvetésekre?- Annyi valóságalapja van, mint a 23 millió román munka- vállalóval való korábbi MSZP- s riogatásnak. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a státustör­vény elfogadása után a Magyar- országra való áttelepülések szá­ma csökkenni kezdett. Ezt várom a kettős állampolgárságtól is.- Petrétei József igazságügy­miniszter szerint a kettős ál­lampolgárság nézeteltéréseket okozhat az unióval is. Észlel­tek« már valamit ezekből a konfliktusokból?- Hadd utaljak Pietro Petrucci, az unió igazságügyi biztosa mi­napi nyilatkozatára, amely ki­mondja: az EU-nak semmilyen jogköre nincs abba beleszólni, hogy a tagállamok kinek adnak állampolgárságot. Szerintem az unió éppen akkor emelne kifo­gást, ha az MSZP javaslata való­sulna meg. Vagyis ha olyan útle­velet adnánk, amely nem azonos a mi okmányunkkal. Olaszor­szág több százezer Dél-Ameriká- ban élő honfitársának adta meg az állampolgárságot. Írország több millió Amerikában élő ír­nek biztosított útlevelet. Az EU- ban megoldották ezt a kérdést. Nekünk miért ne sikerülne?- Miként értékeli a kormány szülőföldprogramját?- Vannak jó felvetései, ame­lyeket érdemes támogatni, de összességében nem alkalmas ar­ra, hogy kiváltsa a kettős állam- polgárságot.- Milyen hatással járhat, ha megbukik a népszavazás?- Ha nemmel szavaznának az emberek, lélekben elveszíte­nénk több millió magyart. Úgy érzik majd, hogy lemondott ró­luk az anyaország. A határon tú­li nemzettestvéreink Trianon óta óriási erőfeszítést tettek azért, hogy megőrizzék magyarságu­kat. Ha magukra hagyjuk őket, az jóvátehetetlen lelki roncsoló­dást okoz számukra.- A kórház-privatizációt ellen­ző szórólapjaikon az olvas­ható, hogy meg kell védeni az egészségügyet. Mitől?- Az egészség nem üzlet. Ha nem állítjuk le a magánosítást, akkor létrejönnek a szegény és gazdag kórházak. Éppen a legne­hezebb helyzetben élők szorul­nak majd ki a tisztességes ellá­tásból. Ez a nyugdíjasok számá­ra lenne jelentős érdeksérelem, hiszen a kórházak jelentős részét az ő nemzedékük építette fel.- Nem járultak hozzá az iraki magyar haderő mandátumá­nak meghosszabbításához. Miért nem lehetett még né­hány hónapot várni az ottani választások megtartásáig?- Amit Magyarország vállalt, azt betartotta. Azért mentünk Irakba, hogy segítsük a demok­ráciát kiépíteni. Ma már min­den józanul gondolkodó ember látja, hogy ez a cél nem valósul­hat meg. Ezért nincs értelme milliárdokat elkölteni, és kato­náink életét kockáztatni.- Mit szól ahhoz, hogy a kor­mány az Alkotmány megkerü­lésével mégis NATOegysége- ket akar Irakba küldeni?- Amikor a miniszterelnököt nem a nép választja, mint most, akkor megteheti, hogy fittyet hány az állampolgárok akaratára.- A Fidesz zászlaja alatt nem sikerült létrehozni az egysé­ges jobboldali összefogást. Mi­lyen jövője van egy több párt­ból álló konzervatív oldalnak?- Az utóbbi idők történései azt mutatják, hogy Magyarország egy amerikai típusú kétpárt- rendszer felé tart. Én ebben in­kább előnyt látok. Ez nem szét­forgácsolja, hanem összetartja az erőket. Ha visszatekintünk az elmúlt tíz évre, akkor a jobboldal megerősödését tapasztalhatjuk. Reményeim szerint létre fog jönni egy szövetségi rendszer. Egyes kis pártok ebben már megtalálták a helyüket.- Az MDF«t nem sorolhatjuk ide, sőt eddig nem tapasztalt hideg viszony alakult ki a Fi­desszel. Hosszú távon próbál­nak« valamilyen kapcsolatot tartani a demokrata fórummal?- Szerettük volna, ha az MDF is ennek a szövetségi rendszer­nek a részévé válik, de ők más irányt választottak. Sok dönté­süket nem értjük, de nem akar­juk őket bírálni, sem beavatkoz­ni az ügyeikbe. Járják csak a sa­ját útjukat! A mi ajtónk mindig nyitva áll, és ha arra kerül a sor, akkor szívesen dolgozunk velük. ■ Szakács Árpád Fesztbaum Béla Kis falu kis házának udva­rán, az árnyékba húzódva böngészem az előző napi la­pot. Mint kaptam a nevelést gyerekként, változatlanul megszentelem a vasárnapot, az Úr napján nem dolgozom. A szépen pirosló meggynek is adok még haladékot, várja meg idén is bőségesen termő fáján legalább a holnapot. Igyekszem kikapcsolódni, ám az újságban leírtak nyo­mán agytekervényeimben tettekre ösztönző gondolatok sorjáznak, lelkem mélyén nem lesz teljes a nyugalom. Az írás mezejére terel engem is a kulcskérdés: bezárják, vagy ne, az általános iskolát? Falun az egyetlen tanoda sorsa fölött zajlik a vita, vá­rosban a szűkítésen dilem­máznak az illetékesek. A szülők tiltakoznak, az önkor­mányzat vezetői ellenérveket sorolnak. Kétségtelen igazsá­gok feszülnek egymásnak, de az alapvető problémát senki nem kerülheti meg. Kénytelenek vagyunk azzal szembesülni, hogy egyre ke­vesebb a gyerek. Valójában ebből ered a kulcskérdés. Kormányaink tagjai (ciklu­sonként mindig az általunk választott újabbak) izzadnak, homlokukat törölgetve kere­sik a parlamenti megoldást, tömörítik egységbe népesség­politikai irányelveiket. A ha­talmon lévők frakcióvezetője a minap nyilatkozott úgy a te­levízióban, hogy szerinte a mostani koncepció lesz az igazi. Tíz, esetleg tizenöt esz­tendőt persze várni kell, ga­rantálta ekképpen az észreve­hető növekedés idejét a mun­kájuk eredményét derűs mo­solyával szentesítő honatya. Mivel csak anyagi jellegű in­tézkedéseket vázolt elveik iga­zolására mindannyiunk képvi­selője, a magam részéről én kételkedem. Ennek ellenére őszintén kívánom az utókor­nak, hogy a jóváhagyott intéz­kedések számonkérése idején mosolyogjon meg tévedésem okán. Ha megélem, ha nem. Biztos vagyok ugyanis abban, hogy sokkal összetettebb a probléma, nem kizárólag csak a pénz a medicina. Ha az len­ne, magam is derülnék. Mesz- sze attól, éppen az anyagiak­kal hajszolt technikai fejlődés, a magasabb életnívó elérésé­nek szándéka megy ellene a kívánt szaporulatnak. Már érzem, hogy gerjednék ezen a szálon, ezért megálljt parancsolok. Maradj nyugton, bensőm, vasárnap ünnep lé­vén, tarts teljes pihenőt! Ne tépelődj! A gondolati igazo­dásban jókor harangoznak a nándorfehérvári diadal emlé­kére. Nem sokkal utána, 13 órai kezdettel misére is hívo­gatnak, de alig tapasztalható élénkség a többnyire máskor is kihalt utcán. Általában 20-25-en jönnek össze heten­te egyszer a templomban a buzgólkodók, meghallgatni az evangélium igéit. Az Isten há­zából is hiányzik a bizalom- keltő utánpótlás A falu papja hat hasonló, alig kisebb vagy kissé nagyobb községben szolgál. A lelkészek száma is apadóban, nem csupán az is­kolás nebulók hiányoznak az életünkből. Ebben a faluban egyébként már nagyon régen bezárt az alapfokú oktatási intézmény. Az a néhány gyerek, akiket olykor látok, más helységekbe buszoznak okosodni. Újabban nálunk már a posta sem üze­mel, kevés ugyanis az ügyfél. Ők tegnap valamennyien lel­kesedhettek, mert lakodalom­ból szólt a zene, s ez ugyan­csak ritkaság. Talán évek óta nem volt hasonló esemény, most az is öröm, hogy a szom­széd faluból érkezett legény jóvoltából összejön egy pár. Üdvös lenne, ha saját, jól felfo­gott koncepciójukból eredően mielőbb termőre fordulnának. Már csak azért is, hogy évtize­dek múltán is legyenek, aki­kért és akiknek a harang szól. Úgy gondolom, hogy na­gyot sújtott a XX. század erre a nemzetre. Megcsonkította határait, majd hasonló erő­szakkal elvette erkölcsi érté­keit. Tiszteletben tartva az ellenérveket, vélem úgy, hogy ennek isszuk most a ke­serű levét. Jó lenne hinni egy átfogó koncepcióban, és an­nak értelmében cselekedve egykor számos kulcskérdés természetszerűen megoldód­na. Egyébként... Jó.esetben marad a minden tekintetben csonka Magyar- ország, Elnémuló haran­gokkal. Még szól a harang A kettős állampolgársággal csak nyerhet az ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom