Heves Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-20 / 271. szám

2004. NOVEMBER 20., SZOMBAT KI Gárdonyi Géza MA Színház Az önmegismerés tragédiája E. B. _________________ b éres ATTILA - elmondása sze­rint - igen tudatosan választotta ezt a klasszikus művet, mely nagy falatnak tűnik, mégis szükségszerűnek tartja, hogy megmutassa azt a roppant logi­kus, kikristályosodott meseszö­vést, mély gondolatiságot és em­berismeretet, amit Szophoklész sorai hordoznak két és fél ezer év távlatából. Ezzel a mai ember­nek mindenképpen szembesül­nie kell. Természetesen egy mű­vészt az alkotás nem csak a mű szempontjából foglalkoztatja, hanem egyéni életében is eljön­nek olyan pillanatok, amikor egy-egy ilyen igazi klasszikus, „tiszta” művet kell kézbe vennie. A rendező úgy érzi, hogy a főis­kola elvégzése utáni nagy haj­tásban egyszer csak arra lett fi­gyelmes, hogy elvesztette mind­azt az erőt, hitet és fantáziát, amiért a színház világát válasz­totta hivatásul. Úgy fogalmaz, hogy egyszerűen földarálta a színház, már nem tudott azok­kal az igazi értékekkel foglalkoz­ni, melyek igazán számítanak egy művész életében. Nem sza­bad olyan dolgokkal foglalkozni, melyek kívül esnek ezen a kö­rön. Ez a felismerés és az ennek következtében eljött megvilágo­sodás vezette el Oidipuszig. Hisz mi más lehetne tisztább, sal- langmentesebb, mint ez az igazi klasszikus dráma, mely meg­születése óta a drámaírás és -ját­szás alapját, gyökereit jelenti. El­képzelései megvalósításához pe­dig itt, az egri színházban lelte meg azokat a körülményeket és elsősorban embereket, akikkel az oidipuszi utat végig lehet jár­ni. Ez az út ugyanis - melyet Szophoklész olyan fantasztikus December 8-án mutatja be az egri Gárdonyi Géza Szín­ház Szophoklész Oidipusz című tragédiáját a stúdió- színpadon. A próbák javában folynak Béres Attila ren­dező irányításával. A címszerepet Görög László, Iokasztét vendégként Pap Vera játssza. Hármójukkal beszélgettünk a darabról, a próbafolyamatról, a mű kapcsán őket foglalkoztató gondolatokról. ■ Ö1 Pap Vera és Béres Attila logikával megrajzolt - szükség­szerűen végigjárandó út, amiről letérni nem szabad. Béres sze­rint a rendező egyedül képtelen lenne erre, ezért kellenek a tár­sak, akik személyiségének tük­rében önmagát, a saját gondola­tait láthatja viszont. Görög Lászlóval az egri rende­zései alkalmával immár har­madszor dolgozik együtt, és ez idő alatt úgy ismerte meg, aki ilyen társa lehet a munkafolya­matban. S valóban, most a mun­ka során, ahogyan a színész ar­cába néz, önmagát látja viszont, ahogy hallgatja az elhangzott mondatokat, a saját hangját, gondolatait hallja vissza. görög László éppen ezekkel a gondolatokkal és mondatokkal küzd. Szerinte Oidipusz szere­pének nem is az a nehézsége, hogy azt a belső harcot, megtisz- tulási, bűnhődési folyamatot jól November-decemberi műsor ■ Nagyszínpad 20.SZOMBAT 23. KEDD 19.00 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Egri Páholy A LÁTSZAT DZSAL Eszterházy Károly-bérlet 24.SZERDA 10.00 A FELOLENY Fazekas Mihaly-bertet 25.CSÜTÖRTÖK 15.00 10.00 A FÉLŐLÉNY A FÉLŐLÉNY József Attila-bériet Szabó Lőrinc-bérlet 26.PÉNTEK 14.00 19.00 A FÉLŐLÉNY A LÁTSZAT DZSAL Móricz Zsigmond-bériet Bérletszünet 27. SZOMBAT 15.00 A LÁTSZAT DZSAL Remenyik Zsigmond-bériet 30. KEDD 19.00 MY FAIR LADY Bérietszünet Incember I 1. SZERDA 11.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bérletszünet, jegyek nem válthatók! 15.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Balassi Bálint-bérlet 2. CSÜTÖRTÖK 10.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Benedek Elek-bérlet 15.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Móra Ferenc-bériet 3. PÉNTEK 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Jászai Mari-bérlet 4. SZOMBAT 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bérletszünet, jegyek nem válthatók! 6. HÉTFŐ 19.00 A BENKO DIXIELAND BAND KONCERTJE 10. PÉNTEK 19.00 TUDÓS NŐK Gárdonyi Géza-bérlet bemutató előadás 11. SZOMBAT 19.00 TUDÓS NŐK Kelemen László-bériet 13.HÉTFŐ 14.30 IFJÚSÁGI KONCERT (Filharmónia) 19.00 BOLYKI BROTHERS Raiffaisen szezon-bérlet KONCERT 14. KEDD 15.00 TUDÓS NŐK Ady Endre-bériet 19.00 TUDÓS NŐK Eszterházy Károly-bérlet 15. SZERDA 15.00 TUDÓS NŐK József Attila-bériet 16. CSÜTÖRTÖK 19.00 TUDÓS NŐK Dobó István-bérlet 17. PÉNTEK 19.00 TUDÓS NŐK Pedagógus-bérlet 18. SZOMBAT 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Illyés Gyula-bérlet 22.SZERDA 19.00 MY FAIR LADY Bérletszünet 23. CSÜTÖRTÖK 19.00 MY FAIR LADY Bérietszünet 28. KEDD 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bérletszünet 29. SZERDA 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bérletszünet 30. CSÜTÖRTÖK 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK BródySándor-bérlet 31. PÉNTEK 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Bérietszünet ■ Stúdiószínpad »OVWBiR 1 23. KEDD 19.00 KALAND 24.SZERDA 19.00 CARD BOYS 25. CSÜTÖRTÖK 19.00 CARD BOYS 8. SZERDA 9. CSÜTÖRTÖK 14. KEDD 15. SZERDA 16. CSÜTÖRTÖK 21. KEDD 22. SZERDA 19.00 19.00 19.00 19.00 19.00 19.00 19.00 OIDIPUSZ OIDIPUSZ OIDIPUSZ OIDIPUSZ OIDIPUSZ BÁR BÁR Bemutató-előadás A Harlekin Bábszínház előadása A Herlakin Bábszínház előadása Pilisy Csenge ábrázolja a színész, hanem az, hogy a szophoklészi Babits fordí­totta sorok természetesen, nem erőltetve hangozzanak el. Véle­ménye szerint ezek olyan sza­vak, olyan gondolatok, melyek­nél nem engedhető meg, hogy csak úgy kiszaladjanak a szí­nész száján. Fontosak, döntőek, nem csak a darab, nem csak a dráma, hanem az általános em­beri sorsok szempontjából is. Görög úgy gondolja, hogy az ember életében is vannak tragi­kus, megoldhatatlannak látszó élethelyzetek, amiket minden­képpen követnie kell egyfajta megtisztulásnak, egyfajta bűn- hődésnek is. Ám az egyéni sors nem szolgálhat alapul a szerep megformálásához. Oidipusz en­nek a megtisztulási, bűnhődési folyamatnak egy hatványozot­tan nehezebb, kiélezettebb útját járja végig. A legmagasabb szinttől a legmélyebb bugyrokig bejárja a saját és az emberi sors lajtorjáját. Képes az igazán el nem követett bűnért is ember módra bűnhődni. Az ókori gö­rög szerző pedig pontosan, sal­langok nélkül rajzolja meg ezt az utat, melyről letérni nem sza­bad. Itt minden sornak, minden szónak jelentősége van. Ezért az eddigi próbák jó része azzal telt, hogy a rendező és a színészek megpróbálták fólfejteni a dráma minden szálát. Ez pedig a mun­kafolyamatnak a legizgalma­sabb és legfontosabb része, me­lyet nem szabad kihagyni és nem lehet megúszni sem. Anél­kül lehetetlen hozzáfogni az al­kotáshoz, hogy ne ismerné a színész pontosan a figurát, jelle­mét, sorsát, helyét a cselek­ményben, azt, hogy a mondatok miért éppen ott és éppen úgy hangoznak el. Hozzáteszi, hogy bár a színész átlátja az egész történetet, ismeri a sorsokat, de az elhangzó szavak mögött en­nek a tudásnak nem szabad ér­ződnie, mert akkor igaztalanok, el nem hihetőek lesznek a mon­datok. Szophoklésznél minden sornak jelentősége van, nem csak a szavaknak, de a hang­A DRAMAPALYAZAT DÍJAZOTTJAI Szép Valentin és Karul A 100 éves Gárdonyi Géza Színház drámapályázatára 24 darab pályázat érkezett, melyeket a zsűri tagjai: Molnár Piroska Kossuth-díjas színművész, Csizmadia Tibor igazgató-főrendező, s a színház dramaturgjai, Sirokay Bori és Pályi András bíráltak el. Görög László FOTÓ: GÁL GÁBOR súlyoknak is meg kell találniuk a pontos helyüket! Ez az állítás igaznak tűnik, hisz a beszélgetés alatt a színész és a rendező a dráma, Oidipusz és a pásztor dialógusának egyet­len mondatáról kezd el vitatkoz­ni. Melyik szóra is kell a hang­súlyt tenni, hiszen az egyik eset­ben elriasztja a pásztor Oidipuszt, a másik esetben vi­szont nem, s a cselekmény szempontjából melyik megoldás a megfelelőbb, melyik teszi logi­kussá a további tetteket. pap Vera ezeknél a szavaknál érkezik meg és csak megerősíte­ni tudja, hogy remek munkafo­lyamat részesei. Ő hasonlóan él­vezi a próbákat, azok hangulatát Ezért is örül, hogy - bár ritkán van alkalma vendégként játszani vidéken - most Egerben lehet, és ezzel - a véleménye szerint re­mek - csapattal dolgozhat Ezt a lehetőséget véletlen szülte, hi­szen csupán azért volt alkalma elvállalni Iokaszté szerepét, mert anyaszínházában, a Vígben el­maradt egy bemutatója, így ráért erre a munkára. Külön örömet jelent számára, hogy klasszikus görög drámát játszhat, hisz ugyan pályafutását végigkísér­ték a legnagyobb alkotók és alko­tások, de az ókori klasszikusok mindeddig elkerülték. Ám a sors kiszámíthatatlansága folytán ez is eljött, és éppen itt, Egerben. Elmondja, hogy Görög László­val ugyan egyszer már játszottak egy színpadon a Vígben, amikor a színész még főskolás volt, de azóta elkerülték egymást útjaik. Természetesen eddig is tudta, mit és hogyan csinál, de most na­gyon élvezi az együttdolgozást, - gondolkozást A színházról és az egri társulatról az eddig itt eltöl­tött idő alatt igen jó véleménye alakult ki. Jól érzi magát ebben a környezetben, és kifejezetten megújul ebben a változatosság­ban, amit az új helyzet, új embe­rek jelentenek a számára. játsszon velünk ismét! A 100 éves egri Gárdonyi Géza Színház a 2004/2005-ös évadban újra meghirdeti játékát, melynek során a színház történetével, az előadásokkal kapcsolatban kéthetente fel­tesz egy-egy kérdést A helyes választ várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail-címére (sajto@gardonyiszin- hazJiu). A helyes megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadáson. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sor­solunk ki. Előző játékunk helyes válasza: Olyan neves színészek ját­szottak az egri színházban a XX. század elején, mint Csortos Gyula, Küry Klára, ifj.Latabár Kálmán, Mészáros Giza, Márkus Emília, Jávor Pál, Turay Ida. A helyes választ beküldők közül Herczeg Tünde Budakeszi­ről nyert két jegyet a színház valamely novemberi Legyetek jók, ha tudtok című előadására. 5. JÁTÉK - NOVEMBER 20.- SOROLJON FEL HÁRMAT AZ EGRI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI KÖZÜL, MELYET A XX. SZÁZAD ELEJÉN MUTATTAK BE! NYEREMÉNY: Két jegy a színház Oidipusz című előadására decemberben. Bár nem adtak ki első díjat, mégis három, drámaíró vehetett át díjat. Az egri Országos Drá­mapályáza­ton meg- osztott máso­dik díjat nyert Kácsor Zsolt új­ságíró Az a szép Va­lentin című kétrészes vígjáté­kával és Mészöly Gábor író Ka­rul című fikciós történelmi drá­májával. Mindketten Balassi Bálint Egerben töltött éveiről ír­tak. Kácsor Zsolt a nagy költő sze­relmes oldalát idézte fel. Ami­kor a magyar Casanova min­denkit, s leginkább a vár kapi­tányának feleségét, Losonczi Annát akarta meghódítani. Ezért Ungnád Kristóffal konf­liktusba kerültek, s Balassinak mennie kellett a városból. Mészöly Gábor drámája 1594-ben Balassi halálos ágyá­nál játszódik. Az utolsó lázas éj­szakán a költő egész élete és an­nak fontosabb eseményei eleve­nednek meg, köztük Losonczi Annával való kapcsolata. A harmadik helyezett dr. Kikli Tivadar újságíró, drama­turg lett, aki Az egri csata cím­mel adta be valóságos történe­ten alapuló színművét, amely II. József és az Eszterházy Kár­oly püspök között az egyete­mért zajló harcról szól. A leg­jobb darabokkal felolvasó-szín­házi sorozat keretében tavasz- szal találkozhat a közönség. Mészöly Gábor és Kácsor Zsolt, a drámapályázat díjazottjai Kácsor zsolt ma a Népszabad­ság újságírója. Ugyanaz, aki fő­iskolásként a Heves Megyei Napnál bontogatta szárnyait.- Milyen ér­zés abban a vá­rosban dráma­íróként is elis­merést szerez­ni, ahol főisko­lásként, majd kezdő újságíró­ként dolgoztál?- Ez az első színdarabocska, amiben kipró­báltam magam. Nem vagyok még drámaíró, de szeretnék még írni, ezzel az elismeréssel lendületet kap­tam. Bevallom, gyerekfejjel akárhányszor elmentem a szín­ház mellett, mindig arra gondol­tam, de jó lenne, ha egyszer az én írásomat is bemutatnák a színpadon! Balassit nagyon jól megfogható, megformálható ka­rakternek érzem, életvidám, bő­vérű reneszánsz vagánynak, aki­ről nem volt nehéz drámát írni. Nagyon élveztem a munkát Már van is két jó ötletem, amit szeret­nék megírni, kiírni magamból... * Mészöly Gábor író, többek között a Hoppárézémi! és egy sor más színdarab szerzője.- Úgy született a történet, hogy egy televíziós munkám ré­vén Esztergomban kutattam a város történelmét, így bukkan­tam rá arra a kevésbé ismert tényre, hogy amikor 1594-ben Esztergom visszavívása zajlott, az egyesített európai csapatok élén ott táborozott a Montvai her­ü '^4 cég és udvari muzsikusa, a fiatal Monteverdi. Miután ott harcolt és halt meg Balassi is, ez adta az ötletet, hogy egy nem létező, álta­lam kitalált ta­lálkozás kap­csán Európáról és hazánkról ír­jak. A klasszi­kus történelmi darabokat nem nagyon szere­tem, így szüle­tett meg egy fik­ciós történelmi dráma arról, ho­gyan hat egy­másra egy ma­gyar reneszánsz figura, hogyan találkozik egy vérbő magyar a fejlett Monteverdi által képviselt Euró­pával. Balassi hallatlan vitalitása is hatott a fiatal Monteverdire. A szüaj magyar őserő a finom nyu­gati muzsikára. Természetesen Balassi életének rengeteg mozza­nata is előkerült, kettejük vitájá­ban, az utolsó ostrom előtti éjsza­kán érvként varázsolódnak elő szerelmei, kapcsolatai, a magyar elmaradottság, és mindaz, amit ő tenni akart.- Kiosztja a szerepeket előre gondolatban a drámaíró?- Feleségem, Simon Mari 1993-ig volt itt tag a színház­ban. S annak idején a Hoppárézémi! című színdara­bot is az egri színház számára írtam, s ajánlottam föl először bemutatásra. így különleges vi­szony fűz a városhoz és a szín­házhoz is. Jó lenne, ha a darab itt hazatalálhatna, nagyon sok egri vonatkozása van, és mégis­csak egy egri hadnagyról szól. Segítség a beregszásziaknak pcs Segítő akciót kezdeményezett a Független Magyar Művé­szeti Alapítvány a be­regszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Szín­ház javára. A színház épületé­nek rekonstrukciója 1993 óta húzódik, a befejezéshez 100-120 millió forintra lenne szükség. A hazai szín­házi életben is elismert Vidnyánszky Attila művésze­ti vezető által irányított társu­Vidnyánszky Attila lat megsegítésére már eddig is több magyarországi szín­ház és művész jelentkezett. A társulatok egy-egy itthoni vagy beregszászi ven­dégelőadás teljes bevé­telét kínálják föl. így próbál segíteni a 100 éves egri Gárdo­nyi Géza Színház is, aki februárban ven­dégségbe hívja a be­regszászi társulat Ör­kény István: Tóték cí­mű nagy sikerű produkcióját, s annak teljes bevételét a fej­újításra ajánlja föl.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom