Heves Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-15 / 266. szám
2004. NOVEMBER 15., HÉTFŐ HORIZONT 7 Ma senki sem akar gyilkolni Kórház-ügyben: „igen" népszavazás A Munkáspárt álláspontja A magyar társadalom nem tekinthető sem jobbnak, sem rosszabbnak Európa többi országához képest. Nálunk is körülbelül a lakosság 10-12 százaléka volt antiszemita az 1940-es években - mondta dr. Karsai László történész. I. M. gyöngyös A szakember a dr. Fodor Gábor (SZDSZ) ország- gyűlési képviselő által vezetett Liberális klub vendégeként arra kereste a választ, milyen szerepet foglal el a mai magyar közgondolkodásban a holokauszt és a zsidóság megítélése.- A holokausztot a többi népirtástól az különbözeti meg, hogy nem lehet racionálisan megmagyarázni. Érthetetlen volt a zsidók halála, hiszen üldöztetésükkor már nem volt semrhijük, amit elvehettek volna tőlük. Megaláztatásuk mégis egész Európa szeme láttára megtörténhetett - mondta dr. Karsai László történész, hozzátéve: a magyar holokauszt jellegzetessége, hogy 1944-ig, a német megszállásig egyáltalán nem forgott veszélyben a hazai zsidók élete. A történész szerint a holokausztról készült filmek nem mindig ábrázolják pontosan a történteket.- A Schindler listájában az udvaron meztelenül futó nők mind jó húsban vannak, míg a valóságban a gettóba zárt zsidók nem voltak többek 35-40 kilónál. A filmnek ez a jeleneSZr\^<'Ki Ia/1■ Dr. Karsai László len elkövetett embertelenségeket nem lehet igazából elmondani vagy bemutatni - vélekedett dr. Karsai László. A XX. század közepén, 1945-60 között pedig nemhogy filmet forgatni, de beszélni vagy kutatásokat végezni sem lehetett a témában. A Kádár-korszakkal azonban megtört a jég: először a tiltás és a tűrés határára tolódott a holokauszt, majd támogatást nyertek a zsidóságról szóló dokumentum jellegű szépirodalmi alkotások és filmek. A történész szerint a törekvésekkel ellentétben jelenleg épp a híradások biztosítanak olcsó reklámot a gyűlöletkeltéshez.- Azok az emberek, akik manapság antiszemitának tartják magukat, teljesen mást éreznek, mint a negyvenes évekbeli „elődeik”. Most senki nem akar gyilkolni - ahogy kezdetben Hitler sem akart -, csupán zsidómentéssé szeretnék tenni az országot és egész Európát - mondta a történész, aki, mint fogalmazott, azért dolgozik, hogy az üldöztetések során meghalt hatmillió zsidó végre elfoglalhassa a történelemben az őt megillető helyét. Ez azonban Izrael és az arab államok kapcsolata miatt lehetetlen. Az antiszemiták ugyanis úgy vélik, hogy a világ túlértékeli a zsidók szenvedését, míg az izraeliek épp az ellenkezőjét bizonygatják. A tavon úszó hattyúk ideje lejárt Laczházi Zoltán gyöngyös A napokban nyílt kiállítás Selmeci István grafikusmunkáiból a Tourinform Galériában. A gyöngyösi művész 24 éve reklámgfafikusként dolgozik, a tárlaton szereplő tussal, tollal és ecsettel készült munkái azonban mind fekete-fehérek. Selmeci István ezzel kapcsolatban elmondta: mivel munkája során színekkel dolgozott, ezért számára a fekete-fehér képek készítése jelenti a kikapcsolódást. Eddigi tevékenysége igen szerteágazó, hiszen a gyöngyösi Prés című újság állandó grafikusa volt. Emellett az Élet és Irodalom című hetilap három számát teljes egészében ő illusztrálta, ami országos viszonylatban is kiváló és ritka eredménynek számít. A kiállítás képeinek mindegyike az Egy nap lenyomata címet viseli. A művész így sűríti egybe egyetlen nap történéseit és érzéseit. Elmondása szerint azért választotta az avant- garde stílust, mivel haladni kell a korral és ma már nem divat tavon úszó hattyúkat festeni. Selmeci István munkái nem csak belföldön ismertek, hanem külhonban is. A művész ugyanis 11 éve a MAILART csoport I tagja. A szervezet lényege az, S hogy az alkotók postán küldik el g műveiket a csoportnak és az J összegyűlt képekből a világ több S pontján kiállítást rendeznek. A tárlat november 26-ig tekinthető meg a Tourinform Galériában KG Eger, heves megye A december 5-re kiírt népszavazáson való részvételre és - a kórházprivatizáció megakadályozását érintő kérdés esetében - az „igen” támogatására buzdít a Munkáspárt - hangzott el a párt szombati, kibővített megyei elnökségi ülésén, amelyen részt vett Vajnai Attila országos alel- nök is. Vajnai szerint a katasztrofális állapotú magyar egészségügy előtt két lehetséges út áll: az amerikai, illetve az európai modell. Az előbbi, a kormány által támogatott, zömmel a magántulajdonon alapuló rendszer differenciálni fog, azaz - a páciens anyagi helyzetétől függően - különböző szinten biztosítja majd az egészségügyi ellátást. Más szolgáltatást kapnak a tehetősebbek, mint a szegények.- Mi az európai modell kialakítását látjuk járható útnak - tette hozzá a politikus -, ahol az egészségügy alapvetően állami, önkormányzati kézben van. Ez lehet a garancia a szolidaritáson alapuló társadalom- biztosítási rendszerre, amikor a tehetősebbek által befizetett járulékokból a szegényebbek ellátására is futja. Érdemes lenne a kormányzatnak közelebbről is szemügyre venni például a francia gyakorlatot... Az alelnök rámutatott arra is, hogy a Munkáspárt nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, és szó sincs „visszaállamosításról”, miként azt a privatizációt támogató erők politikai-taktikai okokból hangoztatják. Szerintük az államnak ugyanakkor nagyobb segítséget kellene nyújtania az ágazat részére, hiszen az egészség- ügyi dolgozóknak, orvosoknak, ápolóknak az EU más tagállamaiba történő elvándorlása sürgős beavatkozást igényelne. A népszavazás másik, a határon túli magyarság „kettős állampolgárságának” ügyére vonatkozó kérdésben Vajnai nem foglalt állást. Mint mondotta, ezúttal a „kórházprivatizáció” megakadályozására koncentrálnak, lévén a kérdés a Munkáspárt kezdeményezésére került fel a szavazólapra. Szerinte e tekintetben - noha vannak „házon belül” nézeteltérések - a Munkáspárt egységes álláspontot képvisel. Képzést keresők oldala Nem kevesebb, mint 2129 képzés közül választhatnak azok, akit ellátogatnak a www.kepzeslis- ta.hu internetes oldalra. HEVES MEGYE, MAGYARORSZÁG A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portálrendszerének legújabb tagja a hazai képzések keresőoldala, a www.kepzeslista.hu internetes oldal, melyen több mint 3995 oktatási intézmény, és 2129 képzés áll a tanulni vágyók rendelkezésére. Lapunk a FISZ Szerkesztőség és Hír- ügynökség munkatársától megtudta: az említett oldalon két gyorskereső segítségével beállítható szűrőfeltételekkel lehet böngészni, melyek egyaránt lehetővé teszik a részletes és az általános keresést is. Az oldal látogatottsági statisztikái szerint a nyelvtanfolyamok és a szakképzések a legkeresettebbek. Bankpánik: rémhírek és bűnbakok? Korlátozzák a forgalmat S. B. S. Megkezdődött a Postabank-ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon, ahol Princz Gábor volt bankvezért és társait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Számunkra az izgalmas inkább az, hogy minderre fél évtizeddel az egri vádlottat felmentő Heves Megyei Bíróság másodfokú ítélete után kerül sor. KJ heves megye A vádirat ismertetésével megkezdődött a Postabank-ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, mintegy 36 milliárd forintos hűtlen kezelés bűntettének elkövetésével vádolják. A vádirat szerint a bank vezetői szándékosan megszegték a pénzintézeti tevékenységről, s a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt kötelezettségeiket. Mindez már nem éppen mai történet, hiszen a pénzintézet 1995 áprilisi 9,7 milliárd forintos saját tőkéje 1997 december végére csökkent 2,4 milliárd forintra, az időközben végrehajtott 17 milliárd forintos tőkeemelés ellenére. A kormány 12 milliárd forintos kezességvállalásával, valamint a bankpániknak betudható ötmilliárd forintos vagyonvesztéssel együtt az ügyészség immár összesen 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja a Postabank volt vezetőit. E szerint a mostani ügy szereplői tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a tulajdonost és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették. A Postabank-ügy a '90-es évek második felének legnagyobb pénzügyi botránya volt, kedvezményes elbánást élvező neves személyiségeket, politikusokat tartalmazó és kiszivárogtatott VIP-listától, a parlamenti szócsatáktól a pénzükre váró betétesek emlékezetes bank előtt kanyargó soraiig. A bankbotrány kapcsán azonban mindmáig csupán egyetlen személy ellen indult eljárás, több mint fél évtizeddel ezelőtt az ügyészség egy egri hölgyet vádolt meg pánikkeltő rémhírterjesztéssel. Az ügy '97 február végi, március eleji kipattanását követő néhány nap alatt közel 25 milliárd forintot vontak ki a kis- és nagybetétesek a Postabankból a pénzintézet csődjéről szóló híresztelésre. A bankpánik eredetének kivizsgálására indított adatgyűjtés és nyomozás során, melybe a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) is bekapcsolódott, jutottak el az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. egri regionális központjának pénzügyi osztályvezetőjéig, akinek személyében az egyik felelőst vélték megtalálni. A vádirat szerint a cég középvezetője 1997. február 28-án a régió kirendeltségeinek kiadott belső számítógépes körlevelében a Postabank csődhelyzetére hivatkozva arra szólította föl munkatársait, hogy mielőbb vegyék fel fizetésüket és elhelyezett pénzüket a Posta- fa a n k b ó 1. Mindez az Egri Városi Ügyészség indítványa nyomán alapos indokot szolgáltatott a megvalósult rémhírterjesztés vétsége miatti hatósági eljárásra. Az első fokon eljáró Egri Városi Bíróság másképp gondolta. A testület 1998-ban meghozott felmentő ítéletében bizonyítottnak látta ugyan, hogy a nagy nyilvánosság előtt a valótlan, illetve elferdített tények közlése alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, ám a szándékosság nem volt fölfedezhető eleme a cselekménynek. A vádlott tévedett, amikor rosszul mérte fel a kialakult helyzetek Lépése arra irányult, hogy segítsen a kollégáinak. Tévedése miatt pedig nem büntethető. Az iratismertetés során egy korábban nem emhtett körülmény is elhangzott: a nyomozó- hatóság feltárása szerint '97 január-februárjában pesti értelmiségi körökben elterjedt hírek már a bankpánik kirobbanása előtt a Postabank vészesen megrendült pénzügyi helyzetéről szóltak. A tanúvallomások során az érintettek sem tulajdonítottak különös jelentőséget annak a belső üzenetnek, amely a Postabank csődjére figyelmeztette a munkatársakat Az ügyész azonban a felmentő ítélet után a fellebbezés indokaként továbbra is bizonyítottnak látta a vádlott felelősségét és a bűnösség megállapítását, valamint pénzbüntetés kiszabását kérte. A Postabank rémhírterjesztés ügyében lapunknak nyilatkozó, a szakmában igen jó nevű, s az azóta elhunyt dr. Orosz Balázs védő szerint egyedül a nagy nyilvánosság körülménye valósult meg a vádpontok közül. Az elsőfokú felmentés indoklása ellen azért nem fellebbeztek, mivel az egész szituációt érthetetlennek és alaptalannak tartották, s ezzel nem kívánták tovább terhelni a büntető igazságszolgáltatást. Az ügyvéd akkor kijelentette: a Postabank ügye egy egészen más eljárásra tartozik, de azt talán még ő sem sejthette, hogy erre bizony hét évet kell majd várni. A Heves Megyei Bíróság másodfokon aztán 1999 februárjában helybenhagyta az elsőfokú felmentő ítéletét. A némileg megváltoztatott indoklás szerint a rémhírterjesztés ténye teljesült ugyan, ám hiányzott a társadalomra való veszélyesség, s így a bűncselekmény sem valósult meg. Az egri vádlott az eljárás folyamán nem ismerte el a bankpánikban, a rémhírterjesztésben való felelősségét. heves megye A közútkezelő kht.-tól kapott tájékoztatás szerint a megye területén november 15-től november 21-ig a következő helyeken kell forgalom- korlátozásra számítani: a 24 számú gyöngyös-parád- egri főút Recsk és Sírok közötti szakaszán - fakivágási munkák miatt - útszűkület, 60 km/h, illetve 40 km/h sebességkorlátozás érvémyes, időnként a forgalmat teljes egészében leálhtják. A 25. számú kerecsend-eger-bán- révei főúton a Tamalelesz és Szúcs között lévő szent- domonkosi időszakos vízfolyás híd javítási munkái miatt útszűkület, úton folyó munkák, előzni tilos, 60 km/h illetve 40 km/h sebességkorlátozás jelzőtáblák érvényesek. A 2406. számú szurdokpüspöki-gyöngyösi összekö- tőúton a Gyöngyöspata és Nóg- rád megye határa közötti szakaszon burkolatjavítási mukák miatt félpályás lezárás és jelzőőrös irányítás mellett útszűkület, úton folyó munkák, előzni tilos valamint 40 km/h sebességkorlátozás jelzőtáblák érvényesek. A 2504. számú eger-bogácsi össze- kötőúton Noszvajon - közművezeték építése miatt - 60 km/h, illetve 30 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, előzni tilos jelzőtáblák érvényesek. Elhúzódhat a per Princz Gábor és társai esetében akár évekig is elhúzódhat a per, bár a kitűzött menetrend szerint 2005 tavaszára megszülethet az elsőfokú ítélet A szövevényes gazdasági ügyben azonban kiszámíthatatlan, meddig nyúlik majd a bizonyítási eljárás.
