Heves Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-22 / 248. szám

2004. OKTOBER 22., PÉNTEK

7

EMLÉKEZÉS

Tüntetések, munkástanácsok, néhol atrocitás

forradalom Mielőbbi változásokat kívántak 1956 októberében a volt gyöngyösi járás községeiben is

Az elmúlt években mind több kutatási anyag látott napvilágot arról, hogy megyénkben miként ment végbe 1956-ban a forradalom. Ezúttal a gyöngyösi járásban történtekről olvashatnak szemelvényeket.

Kozári József

Utcai harcok a forradalom idején a fővárosban (Heves megyében nem maradt fenn fotó az akkori eseményekről)

A hajdani gyöngyösi járás községeiben jelentősen hatott az, hogy e területet kettészelte a 3- as fő közlekedési út, s itt haladt át a Budapest-Miskolc vasútvonal is. így az információáramlás nagyobb volt, mint másutt. Komoly kisugárzása volt a Gyöngyösön történteknek is.

Atkáron október 27-én tartottak nagygyűlést, melyen Varga György gépkocsivezető szónokolt. 0 börtönből szabadult, ahol a téesz elleni izgatásért 1954-ben rá kiszabott büntetését töltötte. A 30 tagú munkás- tanács őt választotta elnökké. A testület tagjai között megörökítették a dokumentumok Benei B. Gábor, Benei G. János, Benei M. Antal, ifj. Benei Márton, Csuzdi Ferenc, Erdélyi Sándor, Herbai József, Lakatos Gyula, Solyovszki Imre, Szabó Miklós, Szűcs Kálmán, Varga József nevét. A munkástanács először a régi tanácsi apparátust távolította el, majd az államosított házakat visszaadta tulajdonosaiknak. A téeszt feloszlatták, földjeit, javait a tagok között osztották szét. A nemzetőrség parancsnoka Tokár István lett, a helyettese Bartók László. A nemzetőrség megfigyelés alatt tartotta a volt MDP-tagokat és téesz-vezetőket is.

Abasáron a munkástanács október 27-én alakult meg, a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár dolgozóinak a segítségével. A kezdeményező Kocsis László körzeti orvos volt, segítőtársai Misi János és Matona Alajos gyári munkások. A húsztagú munkástanács elnökévé a helybeli földművest, Juhász Jánost választották meg. Élelmiszert gyűjtöttek a budapesti szabadságharcosoknak.

Adácson október 28-án volt nagy tüntetés. A szovjet csapatok kivonását, a tanács feloszlatását, a kommunista párt tagjainak a vezetésből történő eltávolítását követelték. Az artézi kúton lévő vörös csillagot összetörték. Az egyik szervező Tő- zsér Lerenc gimnáziumi tanár volt, ő kezdeményezte a 30 tagú munkástanács megalakítását. Ennek elnökévé Magyar Sándor géplakatost választották. A testület tagjai között név szerint ismerhető Árvái Ferenc, Gulyás József, Győri Ferenc, Lénárt András, Ujj Nándor és ifj. Varga Balázs. A nemzetőrség parancsnoka Simon István, helyettese ifj. Varga Balázs lett. Utóbbi a szovjet csapatok ellen készülve Gyöngyösről benzint hozott, azt sörösüvegekbe töltötték, s a Molotov-koktélt szovjet harckocsikkal szemben akarták bevetni.

A detki események sorában Szabó József tanító neve érdemel említést, aki a munkástanács elnöke lett, a testület tagjai között pedig Dér György, Holló István, Gonda Béla, Lóczi Béla, Pelle Dezső, Pelle György, Székely Béla és Tóth Boldizsár. Három ittas helybeli megverte a községi párttitkárt és feleségét. Betörtek az idős házaspár lakásába, a 72 éves férfi fejét betörték, két bordáját összezúzták, nejének ujjait összetaposták. A támadók később öt, kettő és másfél évi börtönbüntetést kaptak.

Domoszlón október 27-én délután a tanácsháza előtt a párttitkárral olvastatták fel a tüntetők 12 pontos követelésüket. Másnapra nagygyűlést hívtak össze a kultúrházba. A 12 pontot Vida István kántor a templomban is ismertette. A kultúrházbeli népgyűlésen 25 tagú munkástanácsot választottak, melynek elnöke Szekrényes Jenő lett. A fórumot megelőző tüntetésen elégették a községi pártiroda könyveit, a tanács épületéről eltávolították a vörös csillagot. Leváltották a régi vezetőket, s nemzetőrséget is szerveztek. Név szerint Csordás László, Köles Mihály, Köles Sándor, Németh István, Szekrényes László és Szőllősi Pál olvasható munkástanácstagként a dokumentumokban. Október 29-én és 30-án diáktüntetésekre is sor került a faluban, Aradi János pedagógus vezetésével. A nemzetőrség parancsnoka Szőllősi Pál lett.

Gyöngyöshalászon október 28-án tüntetők vonultak a községháza elé, elkergették a tanácsi apparátust, majd elégették a begyűjtési iratokat. A munkás- tanács elnöke Kucsik Péter földműves, a tüntetés egyik szervezője lett. A tagok közül Gulyás István, Kádár Zoltán, Koczka József, Nagy Miklós és Szali László neve maradt fenn. A nemzetőrség is megalakult, így komolyabb rendbontás nem történt, csupán a tanácstitkár házának ablakait törték be.

Gyöngyösorosziban megrongálták a szovjet emlékművet. Csak október 30-án hozták létre a munkástanácsot. A 15 tagú testület elnökévé Nagy István földművest választották. Később a község tanácselnöke is ő lett, 1959-ig. Akkor a téesz-szer- vezés akadályozása miatt váltották le. A munkástanács tagjai között említtetik Horváth

Imre, Kosa Sándor, Nagyfejű István és Zimányi Kálmán. A régi tanácsi vezetőket és a kommunistákat eltávolították. Rendzavarás is történt: a volt tanácselnök lakásán kerestek fegyvereket, illetve a téesz takarmányát akarták elvinni, de ezt a tagok megakadályozták. Egy téesz-tagot megvertek.

Gyöngyös- solymoson október 27-én, nagy tömegtüntetés után választották meg a 15 tagú munkástanácsot. Az elnök Molnár M. István bányász lett, a titkár Vilmányi Gyula volt tanácstitkár. Felszámolták a régi tanácsi apparátust. Utasítást adtak 24 szarvasmarha levágására és a hús kimérésére is. A kulákházakat visszaadták régi tulajdonosaiknak. A munkástanácstagok közül Berecz László, Fehér László és Nyilas János neve maradt fenn. A munkástanács nem ismerte el a Kádárkormányt, s csak 1957 januárjában tudták feloszlatni. A nemzetőrség parancsnoka Füleki János volt.

Gyöngyös tárj ánban már október 26-án délelőtt elterjedtek hírek arról, hogy fegyvereket hoztak a községbe, s azokat valakiknek kiosztották. Végül kiderült, hogy a tanácselnöknek és a párttitkárnak volt céllövő kispuskája, ezeket leadatták velük. Másnap délután tüntetés volt a tanácsháza előtt. Feltörték a tanácsháza ajtaját és az irodákat is, s a Tóth Ferenc által a szekrényből kivett 1954-es begyűjtési iratokat Nagy András közreműködésével elégették. Ezután a népszerűtlen emberek házait keresték fel, például a tagosítás egyik irányítójáét. Megfenyegették őket. Zavarkó József házának ajtaját fejszével betörték, a lakás berendezéseit összetörték. A végrehajtó feleségét lapáttal vágták fejbe. A borforgalmi vállalat irodáját is feltörték, s az ott talált iratokat elégették. Ezek után alakult meg a munkástanács Nagy Lajos gépkocsivezető elnökletével. A tagja volt még Benedek Antal, Deme Károly, Dobre István, Kiss Ferenc, Ludányi József, Ludányi Mihály, Nagy András és Rúzson András. Élelmet gyűjtöttek a fővárosi szabadság- harcosok megsegítésére, eltávolították a régi tanácsi apparátust, s létrehoztak egy kórházat is. A nemzetőrség parancsnoka Sipos Lajos volt E szervezet csak a rendőrség erélyes fellépése után szüntette be tevékenységét.

Halmajugrán az október 26-i tüntetéskor a tanács épületén és a párthelyiségen lévő táblákat leszedték, kivágták a zászlóból a címert és feldúlták a téesz irodáját. Másnap 13 tagú munkástanács jött létre, melynek elnöke Kovács György, a titkára Tóth Ottó Sándor lett, mindketten földművesek. Eltávolították a régi tanácsi apparátust, felszólították a párttitkárt, hogy távozzon a községből. Segítették az élelmiszergyűjtést a fővárosiaknak, s szóba került a téesz feloszlatása, a termény- raktárban tárolt gabona szétosztása is. Ám erre nem került sor. A testületi tagok közül

Czakó Zoltán, Nagy József, Túrái Sándor, Vincze Ferenc és Vincze Zoltán neve maradt meg. A nemzetőrség parancsnoka Csernyák Frigyes volt. Mosolyra ingerlő jelenet is akadt: az egyik munkástanácstag levetette a téesz-elnök kerékpárjáról a piros fogantyút, mondván: nem akar többé vöröset látni.

Karácsondon október 28-án 34 tagú munkástanács jött létre, az elnöke Végh József községi főjegyző lett. Tagjaként Uracs Alajos és Matula Imre neve ismert.

'Kisnánán 20 tagú munkástanács alakult, első elnöke Szőke János volt, őt lemondása után a

nemzetőrség parancsnoka, Csik Vilmos követte. A testület határozatban követelte a kormánytól a szovjet csapatok azonnali kivonását, a beszolgáltatás eltörlését, új kormány létrehozását, a sztrájkjog visszaállítását, általános, titkos választójogot, teljes szólás- és sajtó- szabadságot, Rákosi, Gerő és Farkas ügyének nyüvános tárgyalását, az ÁVH megszüntetését, a reálbérek emelését.

Ludason október 27-én Pál János kezdeményezésével tüntettek, ennek során leverték a párthelyiségről a vörös csillagot, a szovjet emlékművet is le- döntötték. Másnap választottak munkástanácsot, melynek elnöke Czékmány Béla lett. Tagja volt Pál János, Kiss Béla, Veres István, Lukács Gáspár, Bóta Sándor, Czékmány Ferenc, Szabó Gyula, Ivony Endre, Szabó János és Kovács Barnabás. November 4-e után a lakók kérésére Czékmány Bélát nevezte ki - egyedülálló módon - a járási tanács községi tanácselnöknek.

Markazon október 27-én teherautón érkezett idegenek tüntetésre szólították fel a lakosságot. Ennek megszervezésében Tresó Zoltán jeleskedett. A munkástanács elnöke Hatalyák József volt, a testület tagja Tresó István, Misi István, Tasi Ferenc községi római katolikus lelkész és Glabács Gyula.

Mátraszentimrén a 7 tagú munkástanács október 28-án jött létre. Előzőleg a tüntetők itt is ledöntötték a szovjet emlékművet. A népbolt vezetőjét megverték, a Vadvirág üdülőt feltörték. A munkástanácsot a kom- polti születésű helyi tanító, Dörnbach Gyula irányította.

Nagyfügeden nem volt békés a Gulyás Sándor bányász, Horváth Sándor és Géczi István vezette tüntetés, hiszen néhány helyi lakos házának ablakait bezúzták, az adóbeszedőt megpofozták, a telefont összetörték, a tanács dolgozóit elzavarták. Volt olyan tüntető, aki vasvillával a kezében demonstrált. Október 26-án alakult meg a munkástanács, melynek elnöke Géczi István lett. Helyettese Bercsényi Imre volt, a tagok között ismerhető Mahovits Gyula tanító, Horváth Sándor, Gulyás Sándor, Juhász Albin és Kelemen Gábor neve.

Nagyrédén is tüntettek október 27-én, kora este. Leverték a községházáról a címert, Kos- suth-nótákat énekeltek, majd valaki elszavalta a Nemzeti

dalt. A tüntetők „le a kommunistákkal”, „aki magyar, álljon közénk”, „le a népnyúzó tanácselnökkel” jelszavakat kiabáltak. A párttitkár családjával a padlásra menekült, de nem történt sérülés, csupán a tanácselnök-helyettes házában okoztak kárt. Iratokat is elégettek, a begyűjtési dokumentumokat „ez volt a nép keserve” szavak kíséretében vetették a lángok közé. Október 28-án választották meg Dravnyik László földműves elnökletével a munkástanácsot, melynek tagjai közül Ambrus Antal, Boros László, Géczi Aladár, Lőrincz Ferenc, Papp Imre és Török János neve ismert. A nemzetőrség is megalakult, közibük tartozott Korsós László, Nagy Lajos és Tiliczki Tihamér, valamint Lőrincz Ferenc és Török János is.

Vámosgyörkön október 27-én sorozatos tüntetések után jött létre a munkástanács, ennek elnöke Galó István váltókezelő lett. A tagok sorában volt Balogh István, ifj. Bogdán György, Lassú Lajos, Gedei Imre, Nagy Boldizsár, Zebeledi Zoltán. A testület a régi tanácsapparátus eltávolítása után a községbeli étolajraktárt felnyittatta és rengeteg étolajat és zsírt osztott szét. Megszervezték a nemzetőrséget is, melynek parancsnoka Hevér János volt.

Vécsett október 27-én tüntettek, majd másnap megválasztották a munkástanácsot Szabó István földműves elnökletével. Tagja volt ismereteink szerint Búzás András, Búzás József, Holló János, Simon János és Tóth József.

Visontán a tíztagú munkástanács vezetője Debrei Béla földműves volt. A tagok közül csak Előházi László neve maradt fenn.

Viszneken a Szabad Európa rádió adásai hatására szervezte Ádám Domonkos a munkástanácsválasztó gyűlést. A 36 tagú testület elnökévé Tari Alajost tették meg. Tagok voltak még Ádám Dezső, Ádám János, Bolyoczki Ferenc, Fodor Balázs, Fodor József, Fodor Pál, Magda András, Mladonyicz- ki János, Tari Miklós, Tóth János, Tóth József és Vágó Pál. A testület feloszlatta a tanácsot, megszervezték a szovjet emlékmű ledöntését, a DISZ-helyiségek berendezéseinek összetörését, a begyűjtési iratok elégetését. A munkástanács 1957. február 10-ig maradt hivatalban. A nemzetőrség parancsnoka Szőke Máté volt, a tagok között szerepelt Ádám Sándor, Csintalan Gyula, Nyilas Antal és Vágó István.

Megalakultak a munkástanácsok a mátrai üdülőhelyeken is, így Galyatetőn (elnök Papp Károly gépész), Kékestetőn (elnök dr. Záhonyi Aladár orvos), a mátraházi tüdőszanatóriumban (elnök dr. Újhelyi László), a mátraházi SZOT-üdülőben (elnök Kiss József asztalos).

Párttitkárnyúzás, tanácselnököt szamárhátra?

Viharos előzmények után alakult meg a munkástanács Gyöngyöspatán. Október 27-én délután 400-500 ember tüntetett. Nagyfejű József tanító olvasta fel a környékbeli bányák dolgozóinak 9 pontos követelését. Ezután Lőrinci Péter budapesti gépkocsivezető felugrott az asztalra, s közölte: „Budapesten vér folyik. Bizonyára nektek is van párttitkárotok, aki eddig nyúzott benneteket, most nyúzzátok meg ti. A tanácselnököt meg ültessétek szamárhátra és kergessétek ki a faluból. ”. A feltüzelt tömeg fegyvert keresett a kmb irodájában, de nem talált Nem lelték sem a rendőrt, sem a párttitkárt, sem a téesz-elnököt, akik elmenekültek. Az egyre indulatosabb emberek a párttitkár lakásában okoztak jelentős kárt. Megverték az útjukba került apaállat-gondozót, aki nem is volt párttag, s bántalmaztak egy másik személyt, akit besúgónak tartottak.

Begyűjtési iratokat és más dokumentumokat tűzre vetettek a tüntetők 1956 októberébei! PERL MÁRTON REPRODUKCIÓI