Heves Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-21 / 247. szám

2004. OKTÓBER 21, CSÜTÖRTÖK SZÁZÉVES AZ EGRI SZÍNHÁZ Pilisy Csenge Amikor 1980-ban a színházhoz kerültem, még a miskolci szín­ház egri tagozataként műkö­dött Addig már sok mindent kipróbáltam, csak színházi em­ber nem voltam még. Műszaki területen kb. tízen dolgoztunk. Huszonnégy éve vagyok itt, voltam díszítő, kellékes, vüágo- sító, színpadmester, dolgoztam a zsinóron. Eleinte befogadó színházként működtünk, csak önálló előadásokat fogadtunk. Gáli László igazgatása alatt ta­gozódtak a tárak. A hangtár először közös volt a világosító tárral. A hangosítónak egy-két jelet kellett bejátszania szala­gos magnóról. Majd lépésről lé­pésre teremtettük meg a felté­teleket. A 2000-ben történt át­építéskor alakítottak ki megfe­lelő körülményeket. Ma már mindent digitálisan csinálunk. Nagyon sokrétű, stresszes munka, folyamatos odafigye­lést, nagy fele­lősséget igé­nyel. Az elő­adások alatt két-három ol­dallal előbb já­runk a szö­vegkönyvben, Vozáry Dénes mint a színé­szek. El tudnék képzelni nyu- godtabb, kényelmesebb mun­kát is. Ugyanakkor élvezem, hogy változatos, minden elő­adás kihívás, legyen az élő ze­nekar, vagy zenés előadás sok­sok mikroporttal. Jó példa erre A látszat dzsal című előadás, melyben a háttérben két kame­ra jelét és egy DVD-t keE egy keverőpulton át összekeverve kiadni a kivetítőre, trükközni a képeket, stroboszkóp-hatást va­rázsolni a színpadon. Itt a má­sodik felvonásban a színpadon, élőben tesszük fel a mikrofono­kat, a lámpákat Érdekes, nem izgulok, hogy lát a néző, s mindez a szemük előtt zajlik, csak teszem a dolgom. JÁTÉK játsszon velünk ISMÉT! A 100 éves egri Gárdonyi Géza Színház a 2004/2005-ös évadban újra meghirdeti játékát, melynek során a színház történetével, az előadásokkal kapcsolatban kéthetente feltesz egy-egy kérdést A helyes választ várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-maikímére ( sajto@gardonyiszinhaz.hu ). A helyes megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadáson. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. 4. JÁTÉK - OKTÓBER 23.- KI VOLT A SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA 100 ÉVVEL EZELŐTT. AMIKOR ÁTAD­TÁK A KŐSZÍNHÁZAT? NYEREMÉNY: Két jegy a színház A látszat dzsal című előadására. A Gárdonyi Géza Színház október-novemberi műsora ■ Nagyszínpad ■október 22.PÉNTEK 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Gárdonyi Géza-bériet BEMUTATÓ ELOADAS 23. SZOMBAT 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Egri Páholy 26. KEDD 19.00 MY FAIR LADY Bérletszünet 27. SZERDA 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Radnóti Miklós-bérlet 28. CSÜTÖRTÖK 10.00 A FÉLŐLÉNY Szabó Lőrinc-bériet 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Bródy Sándor-bérlet 29. PÉNTEK 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Latinovits Zoltán-bériet 30. SZOMBAT 19.00 MY FAIR LADY Bérletszünet ■november 2. KEDD 19.00 MY FAIR LADY Bérletszünet 3. SZERDA 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Németh László-bérlet 4. CSÜTÖRTÖK 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Dobó István-bériet 5. PÉNTEK 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Jászai Mari-bérlet 6. SZOMBAT 15.00 A LÁTSZAT DZSAL Egressy Béni -bérlet 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Hevesi Sándor-bérlet 9. KEDD 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bérletszünet 10. SZERDA 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Katona József-bériet 11. CSÜTÖRTÖK 18.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Petőfi Sándor-bérlet 12. PÉNTEK 13. SZOMBAT 19.00 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Pedagógus-bérlet LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Illyés Gyula-bérlet 16. KEDD 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Blaha Lujza-bérlet 17. SZERDA 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Radnóti Miklós-bérlet 18. CSÜTÖRTÖK 15.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Vörösmarty-bériet 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bérletszünet 19. PÉNTEK 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Latinovits Zoltán-bériet 20.SZOMBAT 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Egri Páholy 23. KEDD 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Eszterházy Károly-bériet 24. SZERDA 10.00 A FÉLŐLÉNY Fazekas Mihály-bériet 15.00 A FÉLŐLÉNY József Attila-bériet 25. CSÜTÖRTÖK 10.00 A FÉLŐLÉNY Szabó Lőrinc-bériet 14.00 A FÉLŐLÉNY Móricz Zsigmond-bériet 26. PÉNTEK 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Bérletszünet 27. SZOMBAT 15.00 A LÁTSZAT DZSAL Remenyik Zsigmond-bériet 30. KEDD 19.00 MY FAIR LADY Bérietszünet ■ Stúdiószínpad ■október ! 27. Szerda 19.00 Etherion (Kapaszkodók) 28. Csütörtök 19.00 Etherion (Kapaszkodók) 29. Péntek 19.00 Etherion (Kapaszkodók) ■NOVEMBER 4, CSÜTÖRTÖK 19.00 KALAND 5. PÉNTEK 19.00 KALAND 6. SZOMBAT 19.00 KALAND 9. KEDD 19.00 ETHERION 10. SZERDA 19.00 ETHERION 11. CSÜTÖRTÖK 19.00 ETHERION 16. KEDD 19.00 BÁR a Harlekin Bábszínház előadása felnőtteknek 17. SZERDA 19.00 BÁR a Hariekin Bábszínház előadása felnőtteknek 18. CSÜTÖRTÖK 19.00 BÁR a Hariekin Bábszínház előadása felnőtteknek 23. KEDD 19.00 KALAND 24. SZERDA 19.00 CARD BOYS 25. CSÜTÖRTÖK 19.00 CARD BOYS Jöttünk, láttunk, győztünk megyejárás Színházunk a Nemzeti Színházban Gárdonyi Géza Színház A Nemzeti Színház meghívására tizenegyedikként He­ves megye is bemutatkozott a Megyejáráson. Október 15. és 17. között a 100 éves egri színház és a Harlekin Bábszínház több előadásának tapsolhatott a budapesti közönség. Emlékgyűríí Bálint Lajos-emlékgyűrűt kapott színházunk művészeti főtitkára, Juhász Antónia. A díjat minden évben a hazai színházaknál dol­gozó művészeti titkárok titkos szavazása alapján ítélik oda. Számomra nincs nagyobb elis­merése a munkámnak - mondja Juhász Antónia. Igazolja, hogy jól csinálom, és a legfontosabb, hogy kollégáim szeretetét fejezi ki! Pilisy Budapest Egyfajta összegzés­nek is jó volt játszani a Nemze­ti színpadán - vallja Csizmadia Tibor igazgató-főrendező. Ér­dekes, mind a közönség, mind a szakmabeliek várták az elő­adásainkat, tudták, mire válta­nak jegyet, mit kapnak az egri színháztól. Nagy érdeklődés­sel, örömmel fogadtak bennün­ket, telt ház kísérte két nagy­színpadi és két stúdió-előadá­sunkat, valamint a bábszínház két produkcióját. Heves megye hét színházi előadással és egy színháztörténeti kiállítással mutatkozott be. Mondhatjuk, Eger letámadta a Nemzetit, mind technikailag, mind szel­lemi jelenlétben. Mindenhon­nan azt hallottuk, hogy végre itt az egri színház, örültek ne­künk, és érdekelte őket, hogy mit mutatunk be. Mindig pró­batétel, valahányszor más helyszínen, más közönség előtt mutatkozunk be, a színháznak meg kell küzdenie a körülmé­nyekkel. A technikai lehetősé­gek a próbák alatt most is ki­csit megvicceltek bennünket, de az előadásokra minden a helyére került. A 100 éves színháznak nagy megtisztelte­tés, hogy a Megyejárás nyitó­napján átvehette a Nemzeti Színház által alapított Pro Arte Hungarica díjat. Ezt a megye és a város adományozza, amely remélem, nemcsak a centenáriumnak szól, hanem annak a munkának, amellyel jelen vagyunk a régió életében. PÉNTEK ESTI BEMUTATÓ A NAGYSZÍNPADON: A LÁTSZAT DZSAL Érvényesülni a blöfftanszéken! A Gárdonyi Géza Színház pénteki premierje egy mai magyar szerző, Toepler Zoltán bohózatának ősbemutatója, a Látszat dzsal, Csizmadia Tibor igazgató-főrendező színpadra állításában. Toepler története egy virágzó iskoláról szól, ahol segítenek az embereken, főleg, ha azok semmihez sem értenek. Arra oktatják őket, hogyan hites­sék el másokkal, hogy zsenik. Hogy a médiába vagy a politikába kerülve formálják a világot. Tanúi lehetünk, hogy a blöfftanszék hogyan nevel ki választási kampány­műsorához egyetlen nap leforgása alatt egy médiasztárt. Az abszurditásig fajuló ko­média talán nem is annyira kitalált és abszurd, mint azt első látásra gondolnánk... Egres Béla Kő nárcisz Jor­dán Adél játsz- sza az iskola igazgatójának titkárnőjét, aki­nek kegyeiért versengenek a férfiak.- A színpadi, Önt körülra­jongó férfiakat hogy tűri?- Miközben mindannyian so­kat küszködünk, kifejezetten szeretem őket, máskor persze nehezen. Most mindannyian keresgéljük egymást meg a sze­repeinket. Nehéz volt, hogy ki­maradt a próbafolyamat végén három nap a nemzeti színházi vendégjáték miatt, de érzem, ahogy naponta sokat fejlődik a produkció.- Milyen nő ez a Kő Nárcisz?- Egy mai instrukció szerint ez a lány attól érzi csúnyának magát, hogy az egyetlen ember, akibe szerelmes, az nem szere­ti viszont. Ettől lesz mély tartal­ma létezésének, mert ő az egye­düli naiv ebben a történetben, aki nem a média rohanó világá­nak a része, hanem a lelket kép­viseli.- Két lábbal áll a földön?- Már a próbák elején az tet­szett Kaszás Gergő játékában, hogy ő mindig a föld fölött tar­totta az általa játszott figurát, pár centivel. Ezt kell megfog­nunk, hogy az egyes alakok mennyire távolodnak el a talaj­tól. Talán ennek a lánynak kell legközelebb lennie a földhöz. POUTIKA LINDA Bozó Andrea egy karrierista, gátlástalan képviselőnő szerepét kapta.- Milyen egy vérbeli politi­kus nagyasszonyt játszani, akiről nem tudni, naiv-e, vagy éppen nagyon akaratos nő?- Tőlem a politika nagyon tá­vol áll, és napi szinten nem is foglalkozom vele. így a figurá­nak a humorát kerestem. A da­rab azon túlzásait, melyekben mégis igazságok fogalmazód­nak meg.- Mégis milyen lesz az Ön politikusnője?- Az agresszív Barbie az, amit én meg szeretnék valósíta­ni. Aki nagyon helyes és bájos, jól bánik nőiességével, tudato­san használja azt. De minden tette, mozdulata, minden haj­tincse céltudatos, mindennel el akar érni valamit. Semmi sem az adakozásról, a szeretettől és a jótéteményről szól, hanem az egyéni célok eléréséről.- Az érzékiség legyőzi ezt a tudatosságot?- Az a blöff, amiről a darab szól, hogy egy szerencsétlen kisfiúból hirtelen médiasztár lesz, az akkora átverés, ami még Politika Lindát is elvará­zsolja, még őbelőle is bizonyta­lan, tétova és sebezhető nő lesz, kibillenti a maga profi és na­gyon biztos létezéséből. SALÁTA FERI Vaj­da MUán a fő­hőse és áldoza­ta ennek a tör­ténetnek.- Mi érdekli ebben a figurá­ban?- Saláta Ferenc bárki lehet. Jó néhány olyan tulajdonsággal rendelkezik, melyben magamra ismerek, még ha ezeket nem is vallom be magamnak. Ezekből az emberekből nem lesznek mé­diasztárok, nem lesznek zsenik, nem keresnek egy este alatt ti­zenhatmilliót. Izgalmas, hogy egy ilyen extrém helyzet hogyan és mennyire változtat meg egy egyszerű, hétköznapi embert.- Mi az a pont, ahol megvál­tozik Saláta Feri?- Egyszer csak elhiszi magá­ról, hogy ő úgy jó, ahogy van. Túlbecsüli magát. Ha valakinek sokat mondják, hogy zseniális színész, író, műsorvezető, bár­mi, akkor egyszer csak elhiszi azt, és nem veszi észre, hogy rossz az, amit kiad a keze közül.- Az „emberszerű” emberek képesek ilyen váltást megélni a valóságban?- Szerintem nem! Mindenki képes ugyan a változtatásra, ar­ra, hogy kipróbálja magát vala­mi másban, vagy átléphet életé­nek gátjain. De úgy gondolom, a pénzért, a sikerért, a szerele­mért nagyon meg kell dolgozni. Ezek a dolgok nem jönnek egyik pillanatról a másikra. Nem hiszem, hogy bárki le tud­ná győzni önmagát egy fél óra leforgása alatt. És a legnagyobb kérdés, le kell-e győznie saját magát...? PATKAS LAJOS Mészáros Má­té első látásra a rossz, a min­den hájjal meg­kent maffiózó szerepében, a halandzsázás nagymestereként tűnik föl.- Hogyan bírja a halandzsát? Rettenetesen nehezen megy a fejembe. Nem is a konk­rét halandzsa-szövegekkel van bajom, hanem azzal, ami nor­mális szövegnél nem okoz gon­dot, hogy jó ritmusban, tempó­ban mondjam. Ritkán szoktam szerepeket konkrétan leülve ta­nulni, mert a próbák alatt ez si­kerül. Ezzel a szöveggel azon­ban nem lehetett ezt a köny- nyebb utat választani.- Amellett, hogy halandzsa­mondatok hangzanak el, ezek mindegyikének saját értelme van. Ennek a megfejtése ho­gyan sikerült?- Az életben ahhoz a helyzet­hez szoktunk, hogy ha beszé­lünk egymáshoz, értjük a mási­kat és ő is ért minket. Ha ez az értés hibádzik, azonnal arra gondol a hallgató, hogy valami baj van vele, a hallásával, felfo­góképességével. Ma a színház­ba járó nézővel gyakran előfor­dul, hogy nem érti, mit monda­nak a színészek a színpadon. Attól félek, hogy ez esetben, amikor valóban érthetetlen szö­vegek jönnek le a nézőtérre, megértik-e majd, hogy ez valódi halandzsa, és nem csak a „meg­szokott” nem értés.- Ez a Patkás Lajos milyen jellem?- Van egy ördögi, mephistói, cinikus része magabiztossággal súlyosbítva, mellyel rá tudja venni az embereket bármire, ugyanakkor vannak pillanatok, amikor meg kell látni és mutat­ni az ezek mögött a jellemvo­nások mögött megbúvó ember mivoltát. VARANYl BÉLA Kaszás Gergő a blöfftudományi egyetem igaz­gatóját alakítja. A rendező Mindig sze­rettem azo­kat a kihívá­sokat, ami­kor nem­csak lebo­nyolítjuk az előadást, hanem megtalálunk egy stílust, amely idáig nem volt - mondja Csizmadia Tibor, az előadás rendezője. Ennyi rendezéssel a hátam mögött elmondhatom, hogy vannak tapasztalataim, ugyanakkor mindig szeretem próbára tenni magam, megkeresni azokat a stiláris határokat, amelyeket még elbír a szín­ház és a színész, a közönség pedig „vevő rá”. Ez nem kí­sérletezés, de mindenképpen újdonságot szeretnénk adni, apró finom játékokkal. Szere­tek magyar szerzőket ren­dezni, mert a magyar való­ságról szólnak. Toepler Zol­tán fiatal drámaíró, aki nagy­színpadon eddig még nem je­lent meg, de több művét mu­tatták már be alternatív tár­sulatok. A látszat dzsal izgal­mas játék. A darab műfaja bohózat, de nem abban a klasszikus, feydau-i értelem­ben. Ez a világ a médiáról, a politikáról, a blöffről szól. Ha így vesszük, politizáló darab­nak is felfoghatjuk.- Ön emeli el leginkább a figurát a reali­tás szintjéről.- Legalábbis ez a szándé­kom. Most, há­rom nappal a bemutató előtt, még sok munka van hátra. Eddig stíluskeresés folyt, most tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogyan áll össze az egész. Engem valóban az érde­kelt, hogyan lehet őszintén, mégis groteszkül játszani. Most éppen a kettő közt vagyok.- Az egész Figura elég skizof­rén.- Szerencsénk van, hogy fia­tal, mai szerzővel van dolgunk, akivel beszélgetni lehetett De az is furcsa volt, hogy néhány hét után, amikor a szerző meg­nézte a próbát, meglepve látta, mi lett, lesz abból, amit írt A rendezőnek is ez volt a szándé­ka, hogy Varanyi alakjában ezt a kettősséget megmutassa, és én is ezt keresgéltem benne.- Megtalálták, amit kerestek?- Remélem, hogy mire a kö­zönség látni fogja, már meg lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom