Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-03 / 206. szám

7. OLDAL I 2004. Szeptember 3., péntek H O R I Z 0 N T Bormustra a regionalitás jegyében Sirrikó Zoltán szerint sikeres volt a felső-magyarországi borvidékek találkozója Bár az olimpiai megnyitó miatt gyérebb érdeklődés kísérte az első napon, végül is sikerrel zárt a regionális közösségtudatot is erősíteni hivatott II. Bormustra - vonta meg a mérleget Simkó Zoltán, az ötletgazda Egri Bormíves Céh titkára. Eger Az augusztus 13. és 15. között im­már második alkalommal meg­szervezett Bormustra az Egri Vár­ban elnevezésű borgasztronómiai rendezvényen a régió mind a négy borvidéke, így a házigazda egri mellett a mátrai, a bükkaljai, valamint a tokaj-hegyaljai is kép­viseltette magát: összesen 32 stan­don 41 borászat és pincészet vo­nult fel több mint 200 féle borral - A Bormustra célja - jelentette ki Simkó Zoltán -, hogy a felső-magyar­országi borvidékek mind közelebb kerüljenek egymáshoz, ugyanis nem kizárt, a későbbiekben közösen, mint borrégió jelenünk meg a nem­zetközi piacokon. Bár a pincészetek, borászatok és a hegyközségek már Folytatás jövőre? most is nagyon jó kapcsolatokat ápolnak egymással még „szoknunk kell egymást”, és szükség van a kö­zösségi tudat erősítésére is. Simkó szerint a Bormustra öt­letét az Egri Bormíves Céh fogal­mazta meg, s a mostam megvaló­sításhoz Eger városa nyújtott anyagi támogatást. Tény ugyanak­kor - tette hozzá a Céh titkára -, hogy más állami források pénz­szűke miatt nem nyíllak meg. Ez­zel együtt azonban sikerült szá­mos nívós kísérőrendezvénnyel színesíteni a három napot, így mások mellett fellépett a Ghymes együttes, a Söndörgő együttes és a Miskolci Ütőegyüttes is. Bár az el­ső napon még gyér érdeklődés volt tapasztalható a várban - ami nyilvánvalóan összefüggött az athéni olimpiai játékok megnyitó­jával -, szombaton és vasárnap vi­szont már gyakorlatilag telt házas volt a rendezvény. Az Egri Bormíves Céh tit­kára akképp véle­kedett, hogy noha a Bormustra a ki­állítóknak ráfize­téssel jár, a marke­ting szerepe rend­kívül jelentős. Mindemellett az sem mellékes szem­pont, hogy a három nap alatt több mint 10 ezer kóstolójegy fogyottéi..- Örömmel ta­pasztaltuk: renge­teg külföldi jött fel a várba, hogy megkóstolja az általunk kínált bo­rokat, s hogy a vendégek kedvező­en nyilatkoztak az itt szerzett él­ményeikről - mondta Simkó. - Eb­A rendezvény folytatásával kapcsolatban sok mindent még nem tudott mondani Simkó Zol­tán, ám úgy vélte, a harmadik Bormustrát is az idegenforgalmi főszezonban, augusztus köze­pe, illetve 20-a táján lenne célszerű megszer­vezni. Ehhez azonban mindenképpen szeretné­nek pályázati forrásokat és támogatókat is fel­kutatni, ugyanis ez esetben a színvonalas kísé­rőrendezvények sem szenvednének csorbát, s nem lenne szükség arra sem, hogy belépője­gyet szedjenek a látogatóktól, vagy hogy a kiállí­tóktól helypénzt kérjenek, mint ahogyan az - a fentebb említett okok miatt - az idén történt. A Bormustrára kilátogatok ezúttal is remek nedűket kóstolhattak FOTÓ: GÁL GÁBOR ben a jó borok és a remek koncer­tek mellett közrejátszott Dósa Ti­bor királyi főszakács is, aki cipó­ba töltött vadmalacapróval és ba­zsalikomos káposztás libacomb­sülttel illetve rétesekkel várta a lá­togatókat. Miután a kiállítók is a folytatás mellett tették le a garast, úgy tűnik, hogy jövőre is megszer­vezzük a Bormustrát. Hasonlóképpen hasznosnak ítéli meg a programot Simon József egri borász, aki jövőre is tervezi, hogy kiállít a Bormustrán. - Nagy szeren­cse, hogy e régióban van egy olyan hely, mint az egri vár, amely ideális helyszíne egy ilyen rendezvénynek, s a többi - mátrai, bükkaljai vagy tokaj-hegyaljai - borvidékeken élő, termelő borászok sem érzik azt al­kalmatlannak. Szerinte a Bor­mustra egy pillanatképet adott az ide látogató bel- és külföldi turisták­nak a régió kínálatából, amit sze­rencsére végig is néztek és végig is kóstoltak. Am ezzel együtt a leglé­nyegesebb - tette hozzá Simon -, hogy az egriek és az Eger környéki­ek is találkoztak e borokkaL - Ne­künk fontos ez a megjelenés, mi­kém a Bikavér-ünnep és a Borsza­lon is. Talán csak mostanra jutot­tunk el oda, hogy a hétköznapok között olykor-olykor alkalmat talál­junk az olyan ünnepre, mint ez. Tavaly és az idén is megjelent a Bormustrán a német tulajdonban lévő bonyhádi székhelyű, ám gyön­gyösi telephellyel is rendelkező Danubiana Bt., viszem jövőre már nem kívánnak kiállítani - tudtuk meg a társaság gyöngyösi részlegé­nek ügyvezetőjétől, Keresztes Sán­dortól Szerinte ugyanis gondok vol­tak a szervezéssel, ráadásul a nega­tív tapasztalataikat tetézte a rossz időjárás is. Ami pedig a regionalitás gondolatát illeti, Keresztes akképp vélekedett, hogy az jó, hasznos és támogatandó, ám a Bormustra csak Egerről szól s a mátrai termelőket „másodrangú partnerként" kezel­ték. - Ezért pedig fölösleges minket meghívni - tette hozzá.- Jó ötletnek tartom a rendez­vényt, s mint „régiós ismerkedés” is bevált - jelentette ki Kis Gábor, a felsőtárkányi Vitavion Kft. társtu­lajdonosa. Szerinte a vár is kiváló­an alkalmas a Bormustra helyszí­nének, bár - miként hozzátette - a látogatók egy része szívesebben vette volna, ha valahol a belváros­ban rendezik meg, s szóvá tették a belépőjegyet is. Mindent egybe­vetve ugyanakkor a vendégek is kedvezően nyilatkoztak e bor­gasztronómiai fesztiválról. _____________________________________[KÜHMEI H ová költözik a zeneiskola? Ha nincs jobb megoldás, a dombi iskolát is el kell fogadniuk Idén áprilisban született önkormányzati hatá­rozat arról, hogy hat oktatási intézmény felújí­tási projektjével vesz részt a város a Beruhá­zás a 21. századi iskolába elnevezésű prog­ramban. A város egyik legpatinásabb, közpon­ti helyen fekvő, eredetileg is iskolai funkcióra épült ingatlanára - a műszaki állapot indokol­ta rekonstrukciók elvégzése esetén - akár több tízmillió forintot is rá lehetne költeni. Gyöngyös Az intézmények között szerepel a Pátzay János Zeneiskola, amelynek felújítása évek óta csúszik a tetemes költségek miatt. Miután azonban az 1752-ben épült barokk stílusú műemléki ingatlan tetőszerkezete életveszélyessé vált, a beavatkozást már nem lehet elodázni. Az egyeztetés során a Műemlékvédelmi Hatóság elzárkózott az intéz­mény padlásterének beépítési tervétől, bár ezzel a zeneiskola 8-10 új termet nyerhetne, és lehetősé­ge nyílna több növendék képzésére, amit a folya­matos túljelentkezés egyértelműen indokolna. Ez­zel szemben a műemlékvédelem felújítás esetén elrendeli a teljes tetőcserét, a munkálatok megkez­dése előtt pedig új favédelmi szakvélemény elké­szítését és falkutatás elvégzését. Az elmúlt héten a képviselő-tes­tület úgy határozott, hogy a fal­kutatásra és az ezt követő hely­reállításra négymillió forintot biztosít az intézményfelújítási tartalék terhére, a pályázaton való részvételről pedig a szakvé­lemények és a Műemlékvédelmi Hatósággal történő egyeztetés függvényében dönt. A város egyik legpatinásabb, központi helyen fekvő, ere­detileg is iskolai funkcióval épült ingatlanára - a műszaki állapot indokolta rekonstrukciók elvég­zése esetén - akár több tízmillió forintot is rá le­hetne költeni. (A legutóbbi, nem teljes felújítás a hetvenes években történt.) Szeptemben 9-én is­mét napirendre kerül a téma, hiszen a munkála­tok idejére máshol kell elhelyezni a zeneiskolában folyó oktatást. Hogy hová, arra az oktatási bizott­ságnak kell majd javaslatot tennie.- Lehetséges átmeneti helyszínként felmerült a Kálváriaparti Általános Iskola -magyarázta a ze­neiskola vezetője, Jakkel Mihály Zsolt -, de ezt az utolsó után szóba jöhető megoldások egyikének tartom. Az iskola klímája ugyanis annyira meleg és száraz, hogy a hangszerek hamar kiszáradná­nak, tönremennének. Érdemes megjegyezni, hogy egy zongora generáljavítása félmillió forint­nál kezdődik, a szintén veszélyeztetett vonós hangszereké pedig darabonként 20-30 ezer fo­rintnál Több szempontból is sokkal kedvezőbb lenne a Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Is­kola, a Berze Nagy János Gimnázium, az ÁNTSZ vagy a házasságkötő épülete, már csak azért is, mert az oktatást jó lenne a város köz­pontjában tartani. A gyerekeknek nagyon sok különórájuk van, és nehézséget okozna a Domb­ra följámiuk, figyelembe véve a nem túl gyakori buszjáratokat is. A tőlünk elvárt minőségi mun­ka érdekében azt is érzékelni kell hogy önálló épületben nagyobb esélyünk lenne a minél zökkenőmentesebb átállásra, nem beszélve ar­ról hogy ebben az esetben mi sem zavarnánk a befogadó intézmény tevékenységét. Az igazgató ugyanakkor nagyon határozottan állítja: ha nincs jobb megoldás, a dombi iskolát is el kell fogadniuk, hiszen végre elindulhat az oly régen áhított felújítás, és ennek szívből örülnek. Értetlenül áll viszont a műemlékvédelem döntése előtt, mondván: Tihanyban vagy Sopronban meg lehetett valósítani olyan beépítést, amit Gyöngyö­sön nem engedélyeznek. A zeneiskola mindezek­kel együtt felkészült arra, hogy döntés esetén akár azonnal kötözni tudjon, bár a tanév már el­kezdődött, és arról szó sem lehet, hogy mind a ti­zenöt zongorát és pianínót magukkal vihessék. Koncertterem híján a munkálatok idején a hang­versenyek megtartására sem lesz mód. A kényel­metlenségeket mégis szívesen vállalják abban a reményben, hogy 450 növendékük a jövőben méltóbb körülmények között tanulhat és készül­het föl a versenyekre, melyeken az elmúlt tanév­ben is elismerésre méltó eredményeket értek el. _________ JÓNÁS ÁGI A z Év Zenésze A tanév végén már másodszorra adták át a zeneiskola legeredmé­nyesebb növendékének a Jakkel család által alapított Az Év Ze­nésze díjat. Dr. Mocsáry Lászlóné zongorista növendéke, a tavaly díjazott Ivony Marcell után a tantestület most egyhangú döntéssel Eperjesi Anna fuvolista, Kováts Krisztina növendékének teljesítmé­nyét ismerte el a kitüntető címmel. Se fegyver, se munka: leszerelés Szűkebb pátriánkban most mintegy háromszázhúszra tehető azok száma, akik a fegyveres helyett a polgári szolgálatot vá­lasztották. A sorkatonaság eltörlése azonban ennek all hóna­pos foglalkoztatásnak is a végét jelenti. Heves megye November 3-án szerel le az utolsó sorkatona, ezzel megszűnik a sor­katonai szolgálat Magyarországon. A múlt heti kormányülésen Burány Sándor foglalkoztatáspoli­tikai miniszter elmondta: novem­ber 3-án azok is leszerelnek, akik a polgári szolgálatot választották. Az ehhez kapcsolódó jogszabályterve­zetet is elfogadta már a kormány. A sorkötelezett fiataloknak rend­re értesítőt küldött a Heves Megyá Hadkiegészítő Parancsnoksága so­rozásról, majd az alkalmasok szá­mára a behívót postázták. A pa­rancsnok, Mádi János ezredes kol­légáit mindig is arra utasította, hogy a sorozások alkalmával hang­súlyosan imertessék az alternatív szolgálati lehetőségeket: az egyen­ruhás, de fegyver nélküli és az előb­bihez hasonlóan választható polgá­ri szolgálatot. Az utóbbi időben egyre többen hivatkoztak lelkiis­mereti okokra - ezt már a sorozóbi­zottság előtt kijelenthették - így megnyílt az út a polgári szolgálat fe­lé. A gyakorlat azonban azt mutatta - s ez kissé nehezítette a hadkiegé­szítő újoncátadó munkáját -, hogy a katonajelölt a behívó kézhezvéte­le után gondolta meg magát. Végül az alapkiképző központokba beér­kezett fiatalok az eskütétel előtt is választhattak: 6 hónap fegyverben, vagy 11 hónap munka. A hadkiegészítő a polgári szol­gálatot választók listáját a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalnak küldte meg, ott bírálták el a kérel­meket. Mint érdeklődésünkre el­mondták, kevés fiatalembertől ta­gadták meg a polgári szolgálatot. Két jellemző esetben: ha az illető lelkiismereti ok helvett valami Mádi János másra hivatkozott, főként szociális helyzetére, vagy pedig a Belügymi­nisztériumban lekért nyilvántartó­ban olyan eljárás, netán bűncselek­mény szerepet az illető nevéhez Miért 11 hónap? 6 hónapos sorkatonai szolgálattal egyenértékű' 11 hónapos polgári szolgálatra kiközvetítsék munka­helyekre az ilyen döntésben része­sített személyeket. Összegzésként elmondták, hogy körülbelül 160 fő töti napjainkban is a polgári szol­gálatát, és körülbelül ugyanennyi­en várják a munkába állást. Azaz, két hónapot még várniuk kell a dolgozó alternatívoknak, akik alig­ha „vágják a centit”, az idő múlá­sát jelző textil mérőszalagot, mint az katonáéknál régebben szokás volt. A májusiak - ekkor volt az utolsó bevonulás - zöme élt az egyéves halasztás adta lehetőség­gel, ezért őket nem „fenyegeti” a polgári szolgálatba lépés. Csak azok igyekeztek mielőbb munká­ba állni, akiken munkanélküliként ez a jövedelem is segített. A jogszabálytervezet azt valószí­nűsíti, hogy november 3-tól nem­csak a sorkatonák szerelnek le, de a polgári szolgálatosok foglalkoztatá­sa is befejeződik. Az olcsó munka­erőt - különösen a képzettet, a szá­mítógépes felkészültséggel rendel­kezőket, pedagógusokat - keresték a munkaerőpiacon. Mérlegelés A sorkatonák 6 hónapja mellett a polgári szolgálat azért, volt hosz- szabb, mert a fegyveres társaikra vonatkozó 6 hónap mellett ők egyúttal teljesítették a 3 hónapos tartalékosi és a jogszabály bizto­sította 2 hónapos póttartalékosi kötelezettséget is. Mindkét kategó­ria havi „zsoldja” 4950 forint, de utóbbiak saját ruhaviselés címén havi 3640 forint költségtérítést, valamint napi 770 forintos étkezési pénzt is felvehettek. Egy polgári szolgálatos havi nettó 30-35 ezer forint ellátásban részesült. kötve, ami ugyancsak elutasítást vont maga után. A Heves Megyei Közigazgatási Hivatalnál megerő­sítették, hogy asztalukon már egyetlen polgári szolgálatos kére­lem sem fekszik. A Heves Megyei Munkaügyi Központ gondoskodott róla, hogy a után az is előfordult, hogy valaki a 11 hónapot - igaz, bérének töredé­kéért - az eredeti munkahelyén töl­tötte le. Nagy volt az igény a külön­böző szakmákat ismerő karbantar­tókra, sokan dolgoztak kórházak­ban, akár betegápolóként is. ________ ______________(BUDAVÁRI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom