Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-22 / 222. szám
2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA PF. 2 3 11 Anyukák, tanuljatok! A harag rossz tanácsadó Az én történetem 2002 decemberében kezdődött. Féléves volt a kisfiam, jött egy hölgy, azt mondta, fényképeket készít a fiamról, kicsi még, így nem kell műterembe vinni, megcsinálja itt helyben. 12 db fénykép és 1 db nagyítás ára előre 2500 Ft, fényképezéskor 2750. Kifizettem, jött, fényképezett. Amikor újra jött, hozta a fényképeket, de nem az ígért 12+1 db-ot, hanem 29+3 db-ot. Visszaküldeni nem volt szívem (és ők pont erre utaznak), így az összes fénykép több mint 12 ezer forintba került. Két hónapja újra felkeresett egy miskolci fényképész. A hölgy szőke, szemüveges, és egy kék színű Suzuki Wagon R+-szal közlekedik. Újabb felvonás kezdődött. 6 fénykép + 1 nagyítás 3500 Ft. Kifizettem. Megbukott a Medgyessy Péter vezette kormány, ám politikusaink a „miért?” egyértelmű feltárása helyett semmitmondó magyarázkodásokkal rukkoltak ki. A kollektíva vezette országban „egy fecske nem csinálhat nyarat”, s történetesen: a felgyülemlett gazdasági, társadalmi és az igen magasra szökő eladósodási nehézségeket nem illik egyetlen tanult és szakmai értelemben kiművelt emberre hárítani. Az önjelölt utód nagy hévvel vállalja a „rendteremtést”, de azt már nem, hogy ezt a szerencsétlen országot kivezesse az anarchia, és különösen a politikai hazugságokkal átitatott „siralomvölgyből”. Sőt, a magyarság az elátkozott múltat képtelen lezárni, mert megint egy „nyugállományba” helyezett KISZ-titkárt „támasztottak” fel. S ezzel bizonyítom: hiszek a feltámadásban, a visszatérésben, mert az a valóság, és nem dogma. A „kormánycsere” kapcsán határozottan döntöttek, nem hezitáltak, nem tétováztak. Összehasonlításképpen mondom: politikusaink és politológusaink is a valósáA feldebrői hárslevelű világhírű, éppen ezért jogos volt a szőlő, a bor méltó megünneplése. A szepL 11-én megtartott fesztivál egyik rendezője, résztvevője volt a feldebrői Búzavirág nyugdíjasklub is, melynek meghívására eljött a tenki, a káli nyugdíjas csoport, a mátraballai és az egri népCsütörtöki nap fényképezett, azt ígérte, következő hét hétfő, kedd, legkésőbb szerdán a fényképeket küldi, postaköltség + 250 Ft-ot fizettem. A képek megérkeztek rengeteg telefonálgatás és ígérgetés után három és'fél hét múlva! Nagyítás sehol, de egy idegen kislány fényképei benne voltak. Újabb telefonálgatások, ígérgetések, de a nagyítás lassan két hónap után még mindig nem érkezett meg. Tehetetlen és dühös vagyok, tenni semmit sem tudok. Talán csak annyit, hogy kérem az anyukákat, kismamákat, hogy ha nem akarnak futni a pénzük után, inkább vigyék műterembe gyermekeiket, és ne engedjék be a fent leírt hölgyet. Tanuljanak az esetemből! (név és cím a szerkőben) Tisztelt Szerkesztő Úr! Kedves Ottó! A közelmúltban levelet írtam A harag rossz tanácsadó” címmel, melyben néhány indulatból írt cikked, tárgyilagosnak nem nevezhető megállapításod kifogásoltam. Legalább másfélszeres terjedelemben válaszoltál, de a fent idézett jó tanácsot nem fogadtad meg, ezért folytatom észrevételeimet. 1. Tolmácsoltam a hatvani Fi- desz-elnök sérelmét, hogy a Ke- rekharaszt leválásával kapcsolatos népszavazás eredményéről nem mondhatta el a véleményét tudósításodban. Mint az érintett térségben lakó képviselő, ellenzéki vezető, akinek a leválást elutasító véleményét fel is használták a kampányban, erre joga lett volna. Azzal mentegetőzöl, hogy Te kerested meg Szabó Ádámot az interjúra, de nem teszed hozzá, hogy csak az után, hogy a szerkesztőségen keresztül erre felszólítottak, mondván, hogy Te foglalkozol Kerekharaszt ügyével. Mindenesetre tény, hogy az interjú egy nappal később jelent meg. 2. A Fidesz 2004. március 30-i sajtótájékoztatójának megrövidítéséről azt írod, hogy az csupán a terjedelmet érintette. Az akkori tudósításodban 2004. április 1-jén a sajtó bírálatáról egyetlen szót nem írtál! 2004. július 29-én viszont így emlékezel a Szabó Ádámot élesen támadó cikkedben: „párttársával együtt tájékoztatóra invitálta a média munkatársait, hogy aztán a sajtó szapulása tegye ki a műsoridő kilencven százalékát”. Most akkor melyik cikkedben nem írsz igazat? Jól gondolja meg ezután, aki Téged sajtótájékoztatóra invitál! 3. A hatvani Polgármester 2,5 milliós rendkívüli jutalmáról (korábban ez volt a kedvenc témád, jóval szerényebb összegeknél) azért nem tudósítottál, mert mint írod, Egerben ügyeleti teendőket láttál el. És mit csináltál a szerkesztőségben? Megírtad a tudósításod a testületi ülésről, kihagyva belőle a jutalmazási napirendet! Jobb kifogást nem találtál? 4. Levelemben nem hoztam szóba, de válaszodban eldicsekszel, hogy Téged a hatvani képviselő-testület 13:4 arányban szavazott meg a városi újság szerkesztőjének. Arról is írhatnál, hogy a döntést előkészítő'ü- letékes szakbizottság elutasította a jelölésed! Külön fejezetet érdemelne a bizottságok és a képviselő-testület „harmonikus” együttműködése, hiszen gyakori jelenség, hogy bizottsági tagok a saját döntésüket testületi ülésen a polgármester kérésére leszavazzák. Szép példa volt erre az újhatvani mozi eladása. A szocialista képviselők a Költségvetési Bizottság ülésén hevesen ellenezték, majd ezután a testületi ülésen ellenvetés nélkül megszavazták az eladást, a hatvani gyakorlatnak megfelelően közel féláron. Igazán érdekes tudósításokat lehetne ezekről az ügyekről írni! 5. „Az állampolgárok már az első körben tudomásodra hozták, hogy nem Rád van szükségük”, kapom tőled a lesújtó kritikát, mint a vitánkban döntő érvet. A személyeskedő, sértő szándék mellett kiérezni a megfelelési vágyat is, hiszen a helyi hatalomnak valóban nincs rám szüksége. Ezért folytatja a kirekesztő gyakorlatot, még a képviselői irodát is megszüntették. Ami a 2002. évi választás eredményét illeti, valóban súlyos vereség volt számomra, mégis kaptam 10.415 szavazatot, amely a listán hasznosult. Összehasonlításul: 1998- ban az első fordulóban 4612 fő szavazott rám, tehát még örülhetnék is a jelentős növekedésnek. Ezzel szemben a második fordulóra nem kerülhetett sor, mert sajnos a szavazók az átlagosnál jobban hittek az ígéreteknek. A politika egyébként nem így működik, a választásnak csak egy győztese lehet. Ezt Neked, mint alkalmi politikai elemzőnek, illene tudni. A Parlamentben 176 egyéni győztes képviselő ül, a többiek (egy-két kiemelt személytől eltekintve) vereséget szenvedtek a körzetükben, és listán jutottak be, senki nem mondja, hogy rájuk nincs szükség. Sokan közülük ma, a megpezsdült politikai helyzetben államtitkári, miniszteri vagy pártelnöki pozíciókért állnak sorba. A helyi politikában, mint azt példák bizonyítják, is lehet a vesztesből alpolgármester vagy bizottsági elnök, ha listán mégis bekerül a testületbe. Kemény véleményeddel nemcsak engem, de 10.415 szavazópolgár döntését is lenullázod. Két éve szomorúan figyelem írásaid. Korábbi cikkeidből, bár voltak vitáink, többet szívesen őrzök emlékeimben. Manapság cikkeidre jellemző a személyeskedés, elfogultság és az elvtelen hízelgés. Szívesen folytatnám a Fidesz-tagságodról, az udvari újságírásról és egyebekről, de tiszteletben kell tartanom a terjedelmi korlátokat. Talán majd legközelebb! Szinyei András •k A fenti vélemény közreadásával szerkesztőségünk lezártnak tekinti az e tárgyban zajló polémiát. Aranyos kételyek Szépen csillog az olimpiai aranyérem, de azért ne vezessük félre az olvasókat! B. I. írja (szept. 1., Pf. 23.): ....A fehér köpenyes dok i többször is megmorzsolgatta sportolónk heréjét, majd egyéb testnyílásokba is benyúlt.”. Mindez nagyon jól hangzik, csak egy baj van vele, hogy nem igaz! Azóta kiderült, hogy egy ujjal sem bántották sportolóinkat. Különben sem szabad az orvosokat elmarasztalni, hiszen ők csak a munkájukat végezték. Nem lehet kellemes a mások büdi vizeletét, fenekét szagolgatni. Inkább tiszteletet érdemelnek. Furcsa, hogy a tinédzser Cseh Laci férfiasán viselte mind a négy ellenőrzést Felnőtt, sokat próbált nehézatlétáink pedig megijedtek, csődöt mondtak, hazaszaladtak. Nehéz elhinni, hogy valaki itthon vígan pipil (akár széllel szemben is), Athénban pedig nem tud mintát adni, noha azt egy idő után vissza sem lehet tartani. Várhattak volna pár órát, hazajöhettek volna az aranygéppel is. Annus Adrián azóta elismerte, hogy nagyot hibázott. Abban egyetértünk, hogy a versenyen ők voltak a legjobbak, megérdemelnék az aranyérmet Póbis Ferenc Balaton Útavatás szoci módra Egyebek mellett azt olvasom az újságban, hogy a még meg sem választott - a két párt szűk körű vezetése által kijelölt - miniszterelnök-jelölt nem egészen 3 km-es utat „avatott” Nagyrédén. (Amire különben nagy szükség volt, mint sok-sok egyébre is hazánkban.) Tette ezt leginkább az országosan médiatámogatott (Gyöngyös + bográcsgulyás) országgyűlési képviselője hívására és jelenlétében. Ez utóbbi honatya aznap ugyancsak elvágta a nemzetiszínű szalagot az idősek otthona avatásakor. Az előző eseményre visszatérve ez körülbelül olyan „országos” jelentőségű tett volt, mintha saját lakásom ledőlt kéményének újraépítésére hívtam volna meg a jelölt urat, a túlélésre is mindig apelláló kedvenc politikusával együtt. Gondolom, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem ilyesmikkel kellene tündökölniük egyikőjüknek sem. Különben gratulálok az újság megújult formájához és az eddiginél tárgyilagosabb tájékoztatáshoz. P.M. Eger (név és dm a szerk.-ben) Hiszek a feltámadásban Méltó borünnep got megtagadva, rébuszokban beszélgetnek, összevissza nyilat- kozgatnak, s a tényeket ismét a szőnyeg alá söpörték. Az ország egyetlen, egyenes jellemmel bíró személye — a miniszterelnök — őszintesége következtében bukott meg; ő mondta. Kerülte a ha- zudozó munkatársakat vagy politikusokat. Mit hallottunk a rendszerváltozást követő első parlamenti ülésen? „... hazudtak éjjel, hazudtak nappal, mindig hazudtak...” mondta az egyik képviselő. Tizenöt év elteltével mi változhatott meg a magyaros politikai életben? Azt írja az újság, hogy a leendő miniszterelnök milliárdos vagyont halmozott fel. Ebben a zűrzavaros világban változatlanul uralkodni látszik a szerzési vágy, az elátkozott pénz gyarapítása iránti éhség. Közel állhatok az igazsághoz: az üyen szemléletű alanyoktól továbbra sem várható az áhított jóléti állam megteremtése, ugyanis a gazdag ember a szegényeket mindig megvetette, lenézte. Bollók István Eger (cím a szerk.-ben) dalkör tagjai, akik előadásukkal, fergeteges tánccal színesítették a rendezvényt Itt szeretném megköszönni mindenkinek, akik jelenlétükkel széppé, felejthetetlen ünneppé varázsolták ezt a napot. Varga Jánosáé a Búzavirág nyugdíjasklub vezetője Erdőtelken a közelmúltban nagyszabású falunapot tartottak. Az egyik legnépszerűbb program a boszorkányos bájital keverése volt fotó: ötvös imki A sikeres zaránki Ki mit tud? titkairól Július 31-én került megrendezésre Zaránkon a négy megyét képviselő (Heves, Borsod, Szolnok és Somogy) nyugdíjas Ki mit tud?. Bár a Hírlap tudósította az olvasóit néhány sorban erről az eseményről, de azzal közel sem érzékeltette a mögötte húzódó előkészületi munkálatokat. Ezzel az írásommal szeretném érzékeltetni az olvasókkal, hogy mi mindent képes megtenni néhány lelkes ember a kultúránk megtartása érdekében. Szarvas Ferencné, a zaránki nyugdíjasklub vezetője volt a több hónapos előkészítő munka főszervezője, aki lelkes csoportjával hihetetlen erőfeszítéssel látott munkához, hogy ez a rendezvény úgy minőségében, mint tartalmában a lehető legjobban sikerüljön. Több száz ember ellátásáról kellett gondoskodni úgy, hogy sem a fellépő versenyzők, sem a meghívott vendégek, de a nagyszámú közönség se szenvedjen hiányt semmiből. Mint minden rendezvényhez, így ehhez is pénzt kellett előteremtem. De honnan? Az önkormányzatnak „erre nincs” pénze, így más forrásokat kellett felkutatniuk. Megkeresték a vállalkozókat, akik ha pénzzel nem is, de nagyszámú ajándékkal járultak hozzá a sikerhez. Pénz még mindig nem volt. Szerencsés találkozása az egyforma érdekeknek az, hogy a Hevesi Mozgássérültek Egyesülete elnök asszonya, Burkus Sándorné és a zaránki nyugdíjasklub vezetője találkozott, és ennek eredményeképpen egy közös pályázaton elnyert összegből már bátrabban szervezhették e nagyszabású rendezvényt Kiemelném még Palotás Sándor főrendező munkáját, aki úgy az előkészítő munkában, mint a verseny lebonyolításában nagy aktivitással vett részt, és így a sikerhez is nagyban hozzájárult Az esemény értékét még növelte az is, hogy díszvendégként jelen volt Godó Lajos országgyűlési képviselő, Bujdosó Sándorné, a megyei nyugdíjas szövetség elnöke és Sebestyén János, a megyei közgyűlés művelődési bizottságának elnöke, aki egyben a zsűri elnöki tisztjét is betöltötte. Itt említeném meg, hogy a kiváló szakmai zsűriben helyet foglalt még az ismert művésznő, Dobó Katica is. A nagyszámú versenyző között szerepeltek segítséggel élő sérült emberek is, akiknek a versenylázon kívül nagy élményt nyújtott megmérettetni magukat egy üyen nívós versenyen. Két kategóriában is helyezést értek el, versmondásban a harmadik, az egyéb kategóriában pedig első helyen végeztek, ami arra ösztönzi őket, hogy továbbra is felkészülten várjanak egy következő meghívást. Az adományozók jóvoltából sikerült minden szereplőnek az emlékplakett és az emléklap mellé ajándékokkal kedveskedni, de a zsűri tagjai és a házigazda rendezők sem mentek üres kézzel haza, ezenkívül minden kategória első három helyezettje oklevelet is kapott. Két versenyzőt, Finta Bélát és Sasvári Lajost a zsűri kü- löndíjban is részesítette. Az összefogás jegyében egy szintén közös pályázati pénzből szerveződött kirándulás Tiszanána-Dinnyéshátra az egészséges életmód program keretében aug. 7-én. Tiszanána polgármestere, dr. Tóth József minden tőle telhető segítséget megadott, hogy a résztvevők jól érezhessék magukat. A Tisza partján kellemes környezetben asztalokat, padokat, főzési lehetőséget, sőt még szakácsot is biztosított a részünkre, ahol a szakács csak természetes anyagot használhatott az étel készítésénél, merthogy ez a kirándulás az egészséges életmódot szolgálta. A jó házigazda nem érte be eny- nyivel, ingyenes strandolási, horgászási és sétahajózási lehetőség is szerepelt a programban. Köszönet neki a pozitív hozzáállásért és a segítségért. „Az egészséges életmód” címmel előadások hangzottak el, melyen többek között dr. Vincze Zsuzsanna, a hevesi szoc. otthon háziorvosa is hasznos tanácsokkal látta el a megjelenteket. Sasvári Lajos mozgássérült