Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-13 / 214. szám

2004. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ HORIZONT 7 Az egészségi állapot összefügg a stresszel A kelet-európai régióban a magas halálozási arány és a lakosság rossz egész­ségi állapotának kialaku­lásában alapvető szerepet játszik az, hogy az embe­rek nem képesek megbir­kózni az állandó stresszel - közölte a Semmelweis Egyetem Magatartás-tu­dományi Intézetének igazgatója egy konferen­cia utáni tájékoztatón. Mint kiderült: 65 év alatt keringé­si betegségek következtében há­romszor annyian halnak meg a térségben, mint az ------------­e urópai átlag. A da­ganatos megbetege­dések esetében a férfiak között 2,1- szer, a nők esetében 1,6-szor magasabb a halálozás, mint az európai átlag. A stressz leküz­déséhez szükséges technikákat cso­portos foglalkozá­sok, segítő programok megvaló­sításával lehetne megtanítani az embereknek az élet különböző területein, így például a munka­helyeken, az iskolákban, az egészségügyi ellátórendszer­ben, valamint az egészségpénz­tárak és a telekommunikációs eszközök segítségével - mondta Kopp Mária egy, a témában megrendezett kétnapos nemzet­közi tanácskozás után. A konfe­rencia a genetika, az élettan és a szomatikus orvostudomány is­mereteit a pszichológiai, nép­egészségügyi és szociológiai, antropológiai eredményekkel ötvöző magatartás-orvoslás sze­repét vizsgálja a Kelet-Európá- ban tapasztalható egészségügyi krízis megelőzésében. A konfe­rencián több mint tíz európai or­szágból, valamint Amerikából, Japánból, Iránból, Ausztráliából és Új-Zélandról érkezett mint­egy 150 kutató, egészségpoliti­kus és szakember fogalmaz meg gyakorlati ajánlásokat a probléma kezelésére. A résztve­vők megvizsgálták a leggyako­ribb egészségi problémák, így az onkológiai, keringési, mentá­lis megbetegedések kialakulá­sában meghatározó szerepet ját­szó élettani, pszichológiai és szo­ciális folyamatok kölcsönhatása­it, valamint ezek hatékony meg­előzésének, kezelésének és re­habilitációjának lehetőségeit. Kopp Mária elmondta: a régió­ban ma a középkorú férfiak ha­lálozása magasabb, mint az 1930-as években volt Ma csu­pán 59 százalék a valószínűsége annak, hogy Magyarországon egy férfi túléli a 65. életévét, míg ez az arány Ausztriában 80 szá­zalék. A középkorú nők idő előt­ti halálozása is háromszor maga­sabb, mint az európai átlag. Mint mondta, ma átlagosan egy osztrák nő 5,8, egy osztrák férfi „Kopp Mária elmondta: a régióban ma a kö­zépkorú férfiak halálozása magasabb, mint az 1930-as években volt. Ma csupán 59 szá­zalék a valószínűsége annak, hogy Magyar- országon egy férfi túléli a 65. életévét, míg ez az arány Ausztriában 80 százalék. A kö­zépkorú nők idő előtti halálozása is három­szor magasabb, mint az európai átlag. Mint mondta, ma átlagosan egy osztrák nő 5,8, egy osztrák férfi 8,3 évvel hosszabb életre számíthat, mint egy magyar...” 8,3 évvel hosszabb életre szá­míthat, mint egy magyar. Szólt arról is: 65 év alatt keringési be­tegségek következtében három­szor annyian halnak meg a tér­ségben, mint az európai átlag. A daganatos megbetegedések ese­tében a férfiak között 2,1-szer, a nők esetében 1,6-szor magasabb a halálozás, mint az európai át­lag. Mint mondta, a születéskor várható egészségben megélt életkor Magyarországon 61,8 év. A születéskor várható elvesztett egészséges életévek száma férfi­aknál 9,3, nőknél 10,5 év, jelen­tősen több, mint a legtöbb EU- tagországban. Túry Ferenc, a Pszichiátriai Társaság elnöke elmondta: a kü­lönböző pszichés problémákkal jelenleg Magyarországon mint­egy 1500 szakember foglalko­zik, azonban ennél jóval több pszichiáterre, pszichológusra és szociális munkásra lenne szük­ség. Hozzátette: kifejezetten pszichoterápiára, azaz közvet­len lelki segítségnyújtásra sza­kosodott fekvőbeteg-intézmény­ből is csak nagyon kevés talál­ható az országban. A problémát főleg járóbeteg-ellátásra alapuló programokkal lehetne hatéko­nyan kezelni - mondta. Önkizsákmányolás: korai halál A rendszerváltozás óta sokan küzdenek pszichés panaszokkal Igencsak riasztó adatok láttak napvilágot a magyar la­kosság életesélyeivel kapcsolatban, igaz, a tendencia nem új keletű. Egy példa: mindössze 59 százalék a va­lószínűsége annak, hogy hazánkban egy férfi túléli a 65. életévét, szemben az ausztriai 80 százalékos eséllyel. A szakember szerint nem az egész­ségügy a felelős, sokkal inkább a helytelen táplálkozás, a magas szeszfogyasztás, va­lamint a kevés pihenés áll a háttérben. NÉGYESSY ZITA Nem vigasz, de az átlagéletkor igen kedvezőtlen alakulása nemcsak Magyarországra, hanem az egész volt szocialista táborra jellemző - jegyezte meg dr. Lajos Zoltán pszichiá ter, a Markhot Ferenc Megyei Kór­ház és Rendelőintézet osztályve­zető főorvos, amikor szembesítet­tem őt egy statisztikai adattal. Eszerint csupán 59 százalék a valószínűsége annak, hogy ha­zánkban egy férfi túléli a 65. élet­évét Ez az arány Ausztriában 80 százalék. Nálunk a középkorú nők idő előtti halálozása is há­romszor magasabb, mint az eu­rópai átlag. A főorvos azt mondja, hogy nem az egészségügy a felelős mindezért. Nagyobbrészt az egyénen múlik, hogy megérheti- e a derűs öregkort. Ugyanis a „két végén égetett gyertya” nem segíti elő a hosszú életet. Az egészségtelen táplálkozás, a magas szeszfogyasztás, a kevés pihenés mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy fiatalon búcsúzunk az „árnyékvilágból”. Nem vitatja a főorvos, hogy az étkezés pénzkér­dés is, de odafigyeléssel elkerülhetők a legártalmasabb élelmisze­rek. Az életkort a genetikai adottságok is meghatározzák. A fejlett orszá­gokban is megfigyelhető, hogy a nők hosszabb életűek, mert ellenál- lóbb a szervezetük, mint a férfiaké. A genetikai adottságokon nem vál­toztathatunk, de a többi tényezőn nagyon is. Példaként azt említette a főorvos, hogy a magyarok nem élnek az ingyenes szűrés adta lehetőséggel, holott a gyógyulást egyértelmű­en segíti a korai felismerés. A mammográfiai vizsgálatra szóló be­utalót a címzettek kevesebb mint 50 százaléka veszi komolyan, s je­lenik meg a kórház radiológiai osztályán. A tüdőszűrésre invitáló kártyák egy része is a szemetesvödörben végzi, valósággal fenye­getni kell a pácienseket, hogy saját érdekükben ellenőriztessék egészségi állapotukat. A társadalmi változások sem szolgálják az egyének hosszú életét. A rendszerváltozás óta sokan küzdenek egzisztenciális és pszichés panaszokkal. A főorvos szerint a társadalom nem volt felkészülve ar­ra, hogy gyárak, üzemek zárnak be, tömegével válnak munkanélkü­livé az emberek. Nyugaton ehhez a jelenséghez kisgyermekkoruk óta hozzászoktak. Ott jól tudják: mindenki életében lehetnek szaka­szok, amikor rövidebb-hosszabb időre munka nélkül marad. Nálunk komoly pszichés megpróbáltatást jelent, ha valakinek felmondanak. Nyugaton a lakhelyváltoztatás sem jelent problémát. Ezzel szem­ben hazánkban nem jellemző, hogy Kelet-Magyarországról valaki átköltözzön a Dunántúlra. Miután a bérlakáshelyzet nem megol­dott, ezért a magyar lakosság nem mobil. A létbizonytalanság érzése mindenkit megvisel, sok emberben még nem alakult ki kellőképpen a „megküzdési mechanizmus”. Ide tartozik az is, hogy a magyar társadalom jelentős része alulképzett, csak a fizikai erejét ajánlhatja fel a munkaerőpiacon. Ennek követ­keztében, mivel általában képzett munkaerőre van szükség, lema­radnak a versenyben, és tartósan munkanélkülivé válnak. A bizonytalanságérzés azokat is megviseli, akik dolgoznak. Jelentős bennük a feszültség, a munkahely elvesztésétől való félelem. Emiatt „többet lenyelnek” a szükségesnél. Az alkal­mazottak fizetés nélkül is vállalják a túlmunkát, s ha bete­gek, nem mernek otthon maradni. A szabadságot nem vehe­tik ki, nem pihennek eleget. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a jelenlegi teljesítménykövetelmény a sokszorosa an­nak, amit a szocializmusban megszoktunk. Ez persze a vállal­kozókra is igaz. Önkizsákmányolás, amit folytatunk a meglévő életszínvonal megtartása, esetenként javítása érdeké­ben. Az érdekképviselet sajnos még nem áll nálunk a helyzet magaslatán, fo­galmazott a főorvos, s hozzátet­FOTÓ: GÁL GÁBOR Dr. Lajos Zoltán: „Az aktív kikapcsolódásról kellene gondoskodni...” te: a multikkal szemben sok­szor tehetetlen a szakszerve­zet. Az egyén komfortérzetéhez, életkilátásaihoz az is hozzájá­rul, hogy olyan munkát végez- e, ami kielégíti őt. Ha nem talál benne örömet, ha csak egzisz­tenciális okokból látja el a megbízatását, akkor ez is fe­szültség forrásává válik, s nem hat az egészségmegőrzés irá­nyába. Nem véletlenül határozták meg a munkásmozgalom haj­nalán a 3-szor 8 órát. Ez ko­moly élettani alapon nyugszik. Tartósan nem lehet visszaélni a pihenés megvonásával, mert ez be­tegséget eredményez. A szabadság tartama alatt aktív kikapcsoló­dásról kellene gondoskodni: „a lötyögés, a piálás” nem pihenés. Ugyancsak nem segíti a regenerálódást, ha a szabadságot munká­val töltjük. Tőlünk nyugatabbra nem földrajzi, hanem társadalmi okok miatt éli meg a férfiak 80 százaléka az időskort. Az ő szemléletükben az egészség valóban érték. Mi csak akkor döbbenünk rá erre, ha már elvesztettük. A főorvos arra is kitért, hogy szerencsére csökkent a befejezett öngyilkosságok aránya. Viszont a baleset miatt bekövetkezett halál­esetek száma növekszik. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra az el­ső három halálok között a közlekedési baleset jelenik majd meg. Fi­atalkorban a fiúknál már most is előkelő helyen áll a baleset miatti halálozás. A nők helyzete sem rózsás, figyelmeztetett dr. Lajos Zoltán. En­nek alátámasztására egy amerikai kutató mondását idézte: „ha a nők férfi módjára élnek, akkor férfiak módján halnak meg”. A tel­jesítménykényszer őket is megviseli. Egyre többen kapnak infark­tust, holott 30 éve ez ritkaság volt a nőknél. Drámai módon növek­szik a nők alkoholfogyasztása, ezzel próbálják oldani az általános feszültséget. A városiasodás ugyancsak a hosszú élet ellen hat. Zsúfoltan élünk, elszakítva a természettől. A főorvos megemlített egy kísérle­tet, amelyet a fejlett „társadalmi berendezkedésű” patkányokkal vé­geztek a kutatók. Azt tapasztalták, ha egy zárt területen egyre több a rágcsáló, úgy mind többen válnak agresszívvá. Az anyák meg­eszik a kicsinyeiket, és visszaesik a szülések száma. egy kis numizmatika Új, a megszokottól eltérő érmével találkozhatunk Nem hamis az ötvenforintos Olvasóink közül bizonyára többen talál­koztak - mint azt szerkesztőségünkben is jelezték - az elmúlt hetek, hóna­pok során bonyolított pénzforgal­mi tevékenységük során (pénzvál­táskor, visszajáró pénzként) egy új, a megszokottól eltérő ötvenfo­rintos érmével. Összeállította: Jónás Ági Az ember annyit hall pénzhamisításról, hogy hajlamos elbizonytalanodni, amikor nem a jól ismert motívumot látja az érmén. Mindenki megnyugtatására utánanéz­tünk: mit is ér az ötvenforintos - kere­csensólyom nélkül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása tiszteletére 2004. április 30-án egymillió példányban bocsátott ki ju­bileumi forgalmi érméket Ezeknek névértékes ol x x dala megegyezik a forgalomban lévő 50 fo­rintosokéval, hátlapján viszont a sólyom ' helyett a Magyar Köztársaság címere jjJ látható, alatta pedig a 2004-es véré- ~ 7j si évszámot övező 12 uniós csillag. Az érme külső köriratában a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG”, a belsőben „AZ EURÓPAI A Papp László ter­vezte arany 50.000 forintos méket is tartalmazó idei forgalmi érmesort júniustól árusítja a Ma­gyar Pénzverő Rt. Az MNB ezenkívül idén még háromféle emlékpénzérmét ötezer forintos ezüst bocsátott ki, ezekkel azonban csodaszarvas aligha találkozhatunk a min UNIÓ TAGJA” felirat olvasható. dennapi pénzforgalomban. Az érme réz (75 százalék) és nikkel JK(f|frak Március 29-én a XXVIII. nyári (25 százalék) ötvözetéből készült, JH||g|jjxMk olimpiai játékok tiszteletére ad- súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 ták ki az 5000 forintos névérté­milliméter, széle sima. vHQQflpf kű, Gáti Gábor szobrászművész A kibocsátott érmékből 15 ezer által tervezett emlékérmét, darab extra minőségű ve- melynek hátlapján ringben rét az évente megjelenő, A Papp László tervezte küzdő ökölvívók vannak. Az érme különleges kivitelű forgat- arany 50.000 forintos 925 ezrelék finomságú ezüstből ké­rni érmesor részére ké- szült, 31,46 gramm súlyú, 38,61 milli­szült, míg az első napi verésből 12 ezer méter átmérőjű, széle recézett. A kibocsátást kő­darab sorszámozott díszcsomagolásban került vető három hónap elteltével már csak piaci áron forgalomba - ez utóbbiakat 600 forintos áron le- lehet beszerezni. Az uniós csatlakozás kapcsán került kibocsá­tásra április 30-án az 5000 forint névértékű ezüst pénzérme, hátlapján gótikus ablaksor mögött álló csodaszarvassal. Az ablak fölött a „MAGYAROR­SZÁG”, alatta „AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA” felirat látható. A szintén 925 ezrelék finomságú ezüstből vert érme recézett szélű, 31,46 t gramm súlyú és 38,61 milliméter átmérő- het megvásárolni. A jubileumi ér- jű. Az első három hónapban 5500 form ín —----- «maMMMK. way rtrjAtn s\rr4- mn/vh a1a/1a rví aai Atd-Alrnn té rt, azóta ezt meghaladó piaci értéken kapható. Az ezüst emlékérme arany párját ugyancsak április 30-án bocsátotta ki a Az olimpiai emlék- bank, 50.000 forintos névértékkel, 986 érme hátlapja ezrelék finomságú aranyból. A 13,965 grammos, 25 milliméteres átmérőjű, si­ma szélű érméből összesen hétezer darab verhető, méghozzá a különleges, úgyneve­zett proof technológiával. Az érme hátlap­ján a „MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA” felirat, közéjien a 12 csiL A forgalomba került lagos, EU-t jelképező koszorún keresz- 50 forintos „feje" tülszökkenő csodaszarvas található. A kibocsátást követő három hónap letelte óta az aranyérmét 55 ezer forint fölötti piaci áron vásárolhatják meg az érdeklődők. Mindkét érmét Papp László iparművész tervezte. Minden eladott ezüstérme után 500, ^minden aranyérme árából 5000 forint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgá­lat Magyar Egyesületének számlájára kerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom