Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-04 / 181. szám

2004. Augusztus 4., szerda 11. OLDAL P F 1 2 3 Giccs vagy országkép? Az egyik független napilapban 2004. július 6-án megjelent „jól si­került” festmény ábrázolja az Orbán-Torgyán vezette kormányt és tagjait. A megrendelő Nemeskürty István történész, a festőművész Róth István. A műal­kotás ára potom 70 millió forint. Távol áll tőlem az alkotót megsér­teni, mert azt a „csoportképet” fes­tette meg, amilyet tőle rendeltek. Mit is ábrázol a mű? Az országot chilei cseresznyével elárasztani kí­vánó Torgyán jobbjával érzékeli: igényt tart első királyunk ereklyé­jére, a Szent Koronára. Orbán bal kezével jelzi: e nemes tárgyat ne­ked ajánlom, bátyám. Az asztal­kán tárgyak sorakoznak, s a két le­meztelenített lurkó mintha közü­lük elcsenni szeretné valamelyi­ket. Mit kereshetnek a kisdedek, kikről hiányzik a fügefalevél „öltö­zék”? A számtalanszor emlegetett „unokáinknak jobb lesz” elméletet testesítik meg. Az egyik koronaőr a miniszte­rek között foglal helyet, ami sza­bálytalan. A másik hátat fordítva talán a létszámot ellenőrzi, vagy most zengi a „Vigyázz!” vezény­szót. Felismerni vélem az általam igen tisztelt Dávid Ibolyát, akinek képmása inkább egy álldogáló szende szűz benyomását kelti az emberben. Bátorkodom kijelente­ni, hogy az Orbán-Torgyán pak­tumnak semmi köze az aranyo­zott vagy abból készített tárgy­hoz. Az alkotás pedig közel áll a giccshez. Mi történhetett a gazdátlanná vált festménnyel? A megrendelő nagy bölcsen hallgat, a Fidesz - ta­lán joggal - nem fizet, Torgyán doktor pedig virágoskertje drótfo- natos kerítése tövéből vígan irtja a parlagfüvet. Beszélték: a festmény egyike lett volna az országunkról alkotandó image-nek. S ha már ed­dig jutottam, javaslatot teszek a következő felvonulási téma meg­festésére: elöl megy a gyöngyvirág, utána a kardvirág, nyomukban a mákvirágok, és őket követi tízmil­lió árvácska. Mondanivalóm alle­gorikus, a gyönyörű virágok meg­személyesítését az Olvasó fantázi­ájára bízom. Alkossunk mi is országképet! B. István Eger (rím a szerk-ben) A remény halvány, de létezik A kényszerűség az oka annak, hogy a nyilvánossághoz fordulok, mert úgy érzem, hogy olyan je­lenségről van szó, amelyet min­den becsületes, tisztességes, lakó­helyét szerető embernek vissza kell utasítania a jövőben, a jövő érdekében. A bátori óvoda fennállása óta már felmerült egy-két alkalommal kérdésként, hogy a nehéz körül­mények között gazdálkodó önkor­mányzatnak megéri-e fenntartani az intézményt. Egyszer a józan ész és a belátás, más alkalommal a közösségi akarat és eljárási hibák összessége akadályozta meg a be­zárást. Ennek köszönhetően 2003 szeptemberében 13 beíratott kis­gyermeket tartott számon a pol­gármesteri hivatal. Bátor község lakosainak száma 444 fő, legtöbben időskorúak, nagymamák, nagypapák. A re­mény volt tehát ez az óvoda mind­annyiunk számára, hogy a falu nem sorvad el, nem öregszik el tel­jesen, hogy fiatalok jönnek, akik gyermekeket szülnek, és lesz óvo­da, ahová beírathatják őket, hogy van jövője ennek a kis közösség­nek. Mára ez az álom füstté válik lassan. A bátori képviselők, önös érde­keiket a józan ész elé helyezve, megszavazták az óvoda bezárását. Ezen a testületi ülésen a szinte már elviselhetetlen stíluson kívül, amit a meghívottak produkáltak, már csak az volt szörnyűbb, hogy a képviselőknek nem voltak érde­mi kérdéseik, hozzászólásaik a na­gyon fontos, a falu jövőjét megha­tározó kérdésben, a témával kap­csolatban. Szégyelltem magam ezen az ülésen, hiszen tudtam, hogy kizárólag érzelmi alapon dől el a bátori óvoda sorsa, kinek-ki- nek érdeke és sérelme szerint. A képviselő-testület 6 főből álló testület, a polgármesterrel együtt. Egy képviselő az önkormányzat dolgozója, másik képviselőnek a közvetlen hozzátartozója az ön- kormányzat dolgozója, amely még önmagában nem lenne baj, ha az előzményeket nem ismernénk már a sajtóból is elég részletesen. Tudom, hogy nincs miért, de képviselőként mégis elnézést ké­rek a szülőktől és a falu lakosaitól, akik megkértek, hogy mentsem meg a bátori óvodát a gyermekek érdekében - és megértették, hogy egyben a jövő érdekében is -, hi­szen a gyermekek a legfontosab­bak és nem az érdekek, aminek alárendeljük őket! Sajnálom, hogy nem tudtam teljesíteni a feladatot. Sajnálom mindazokat, akik indu­latvezérelve talán örökre megpe­csételték a bátori óvoda sorsát, csak azért, hogy a volt polgármes­ter iránti ellenszenvüket a felesége ellen fordítva, bosszút álljanak. Sajnálom, hogy a legnagyobb ütést azokra a békés kisgyermekekre mérték, akik részesei lettek felelőt­len felnőttek értelmetlen csatáro­zásának. A remény halvány, alig létezik, de hiszem, hogy vannak még tisz­tességes és bölcs emberek, akik szívükkel és eszükkel együtt gon­dolkodva, pénzt, fáradságot nem kímélve, újra óvodát teremtenek Bátorban. Hegyaljai Judit Tisztelet a gyógyító értelemnek Levelezőink figyelmébe Gyorsan leszögezem: mélyen meghajtok korunk or­vostudománya, a gyógyító értelem előtt. Ne vegyék tolakodásnak: a szike kétszer is felnyitotta szerveze­tem rejtett üregeit, s áldom azt az ügyes orvosi ke­zet, amely által egészségesnek érzem magam. Két­ségtelen tény: minden ember tévedhet, még az or­vosok is, de nem szabad szemet hunyni a szürkeál­lomány kalapját fatális tévedésből felnyitó orvosi beavatkozás felett. Igen, a Szegeden történt kelle­metlen eseményre gondotok. A történteken ember segíteni már képtelen. Ami a jövőt illeti: néhány ja­vaslatot teszek — mint laikus halandó — a gyógyí­tandó ember életének megmentése érdekében. Haladéktalanul ki kell cserélni valamennyi kór­házban az elavult műszaki-vizsgáló berendezése­ket. A társadalombiztosítási horribilis bevételből el kell különíteni az erre való fedezetet, s nem elher­dálni az adóforintokat. Mire gondotok? Olvastam: az emberi agy felépítéséről színes felvételek készít­hetők a modern technika segítségével. Nem alkal­mazzák kórházainkban? Az emberi tüdőről készí­tett fekete-fehér felvétel technikája legkevesebb száz évre tekint vissza, alaposan elavult módszer. A törött végtagot mechanika segítségével húzatják eredeti helyére. A beteg ordít. Nincs fájdalomcsilla­pító? Nincs röntgen-monitor, melynek segítségével az orvos láthatná a „karnyújtás” határát? Avagy szenvedjen a páciens, mint a középkorban? Az URH-val történő „átvilágítások” is fekete-fehér ké­pet tárnak az orvos és a beteg elé. Meggyőződtem: a látvány nem egyértelmű. A módszer szintén el­avult. Bizonyítom: ikrek helyett - az anyánál - cisztát állapítottak meg, vagy nem volt érzékelhető a leendő újszülöttnél a Down-kór kialakulása, vagy egyetlen epekő képződmény helyett a műszer több „kavicsot” is kimutatott, megtévesztendő a szakorvosi tudományt. A látás és az érzékelés igen fejlett fokát hadd bizo­nyítsam a következő ténnyel: a tízezer méter magas­ban repülő vadászgép pilótája hatvan kilométerre — előretekintve - határozottan látja a célt, a tárgyakat pontosan felismeri, és meg is különbözteti. Azt már mellékesen jegyzem meg, hogy a kilövendő rakéta mindössze húsz centimétert tévedhet. Landoljunk a Földre, pontosabban valamelyik kórház műtőasztala fölé, ahol a vizsgálandó alany bőre alá 2-3 cm-re kép­telenség „belátni”. Következik a beteg kínzása. Kü­lönböző méretű eszközöket dugdosnak le-feL Hát itt tart a magyar gyógyítás technikai felszereltsége, de megerősítem: az elavult módszerek alkalmazásáról az orvostársadalom nem tehet. Ha már az egészségüggyel foglalkozom, a kö­vetkezőket javaslom: törölni, hatályon kívül kell helyezni az alkotmány azon szakaszát, amely ki­mondja, hogy hazánkban a gyógykezelés, leg­alábbis az alapellátás ingyenes. Elavult, nevetsé­gessé vált törvényi tényállás. Bizonyítom: a rossz fogúvá vált népesség fogazatának a reparálásakor igencsak mélyen pénztárcánkba kell nyúlni. Vagy a gyógyulni vágyó az orvosi rendelőt megközelít­ve, legkevesebb tízezer forint „belépőjegyet” vi­gyen magával. A különbözetet az igen alulfizetett orvosok örömest elfogadják. Nem tiltakozom, ha már az állam ily mostohán bánik a gyógyító érte­lemmel. Továbbá: irritálja a lakosságot, hogy a gya­nús körülmények között megtollasodott úrhatnám magyar polgárok - a polgári demokrácia szülte ré­teg - szálloda jellegű elhelyezésben részesülhet­nek kórházainkban, sőt szobalányok is kiszolgál­hatják a kínos gyötrelmeik mellett támadt „fel­sőbbrendű” igényeiket. A „magasban” üldögélőknek üzenem: ebben az országban ezer éven át nem sikerült a jóléti álla­mot megteremteni, a jövőben sem látok erre sem­mi esélyt. Úgyhogy a költő által megálmodott „bő­ség kosarából” a távoli jövőben sem vehet egyfor­mán senki sem. Bollók István Eger, Kodály Z. u. gyógyító Erdélyi élmények sodrásában Július derekán elindultunk Kiskö­réről az Erdélyben található Maksa nevű kis faluba. Mikor átléptük a magyar határt, érezhető volt, hogy külföldön vagyunk. Különös érzés fogott el, mikor az egyedi stílusú házakat, a román nyelvű táblákat és a lenyűgöző tájat megláttuk. A sík alföldről hirtelen megér­keztünk a Kárpátok büszke hegy­vonulatai közé. Útközben megáll­tunk a Tordai-hasadéknál, ami cso­dálatos látvány volt. A napfény ezüstfehéren verődött vissza a ko­pár sziklákról Később a segesvári csatamezőnél is időztünk egy ke­veset, ahol megszemléltük Petőfi Sándor életútját az ott található múzeumban, továbbá a szobrában is gyönyörködhettünk egy kicsit. A fárasztó út után végre megérkez­tünk kényelmes szálláshelyünkre, ahonnan le lehetett látni az előt­tünk elterülő mesterséges tóra. Másnap, csütörtökön utunk Sepsi- szentgyörgyre vezetett. Ott bete­kintettünk a Míves házba. Népmű­vészeti tárgyak elkészítését és kiál­lítását láthattuk. Ellátogattunk a Székely Nemzeti Múzeumba is. Szemmel követhettük a székely és erdélyi népi hagyományokat. A múzeum termei régészeti, néprajzi és történelmi részlegekből álltak. Végül voltunk a híres diktátor, Ceausescu egyik villájában, ami ma szállodaként működik. Délután jártunk Kézdivásár- helyen a Céhtörténeti Múzeum­ban, melyben a kovács, a csizma­dia stb. kész munkáit, műhelybe­rendezéseit tekinthettük meg. Megnéztük az erdélyi és magyar népviseletbe öltöztetett babákat. Ez mindenkinek nagyon tetszett. Kifelé menet az 1848-as forradalom emlékét, Gábor Áron híres ágyújá­nak másolatát láthattuk kiállítva. A következő nap ellátogattunk Zágonra. Sétáltunk egyet a Mikes- kertben. A kert központjában állt Mikes Kelemen mellszobra, s nem messze tőle az ő emlékére beren­dezett szoba. Ebben az épületben II. Rákóczi Ferencről is volt érde­kesség. Jártunk még Csoma- kőrösön, a Kelet-kutató Körösi Csorna Sándor mellszobránál. Ha­zafelé menet Bálványos-fürdőn föl­másztunk a Büdös-hegy meredek lejtőin. Továbbá benéztünk két Bü­dös-barlangba, amiből kén és tim- só szivárgott. A hegyről lefelé me­net megkóstolhattuk a borvizet, aminek kicsit sós íze volt. Ezen a területen számos ásványvíz, gyógyvízforrás található. Szomba­ton grillezni indultunk a Szent An- na-tó partjához. A tó úgy terül el a hatalmas hegyek ölében, mint egy picike kék ékkő. Néhányan meg is mártóztak közülünk a kristálytisz­ta vízben. A tó közelében található volt egy tőzegláp. A víz 60 méter mélységű volt. A felszínét tőzegmoha borítot­ta. Kicsit félve, de nagy érdeklődés­sel mentünk a különös felszínre. Furcsa érzés volt az ingoványos te­rületen lépkedni. Ez a nap nagyon tetszett nekünk. Mi gyerekek ezt élveztük a legjobban. Vasárnap reggel korán indultunk haza. Út­közben a Tamási Áron-emlékház­ban jártunk, ahol találkozhattunk az író legfiatalabb testvérével. Korondon sok kerámiát, népművé­szeti tárgyakat vásárolhattunk sze­retteinknek emlékbe. A román nyelvvel nem kellett sokat bajlódnunk, mivel magyar­lakta területen voltunk. Nagyon jól­eső érzés volt újra átlépni a magyar határt. Reméljük, hogy jövőre is lesz lehetőségünk Erdélybe kirán­dulni! A Vásárhelyi Kör nevében: Patkó Lilla és Péter Eszter 7. osztályos tanulók Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk ész­revételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, il­letve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következ­ménye, hogy anyagtorlódás mi­att a leveleket esetenként némi késéssel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyel­mét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelem­ben fogalmazzák meg gondola­taikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formá­ban tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétle­nül ért egyet, azokért felelőssé­get nem vállal. Csak a teljes név­vel, címmel ellátott írásokat je­lentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. _______ ■ R ózsák tükrében Az ország sok szép táján meg­fordulok mostanában. Egerben a fürdőkórházban voltam, ahol az ország különböző területein élő emberekkel találkoztam. Meg­kérdeztük egymástól, ki honnan jött, így került szóba a mi gyö­nyörű falunk, Rózsaszentmár- ton. Honnan is kapta ezt a szép nevet a falu? Valamikor a falut sok-sok gyönyörű rózsa díszítet­te, a védőszentje Márton volt, innen ered a név: Rózsaszent- márton. Ha valaki eljön erre a tájra, mindenütt a rózsákat pillantja meg először. A falu közepén két­ezer tőből álló rózsakert, az ut­cák mellett, a házak udvarán, az intézmények mellett, a focipá­lyánál virágoskertek fogadják a látogatót. A sok-sok rózsa szinte elbűvöli az emberi szemeket. Ha valaki erre jár, ne hagyja ki az életéből ezt a természeti csodát. (Név és rím a szerkesztőségben) Egy kedves sofőr Gyakori utazója vagyok az Éger-Szeged távolsági járatnak. Az utóbbi időben kellemesen ta­pasztaltam, hogy újra a régi ked­ves, udvarias Halász Károly ült a volán mögött. Már szinte ismerős­ként üdvözlöm őt ezen a járaton. Kívánok az Agria Volánnak mi­nél több ilyen dolgozót, aki em­berségből jelesre vizsgázott. Egy- egy udvarias, előzékeny gépko­csivezető ugyanis még az utazás fáradalmait is elviselhetővé tudja tenni, s jó érzéssel gondolunk vis­sza az együtt töltött időre. Jaksa Mihályné Mónosbél Egyszerű és kényelmesí Ha folyószámláról fizeti elő a Heves Megyei Hírlapot vagy a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, akkor • nyugodtan pihenhet, elutazhat, nem kell várnia a kézbesítőt, • előfizetése autómat ikusan hónapról, hónapra megújul, • részt vesz minden előfizetőknek szóló akcióban, nyeremény-sorsoláson, • előfizetésével kapcsolatos változtatásait ingyenesen hívható tclcfonszámuukon (06/80/513-646) módosíthatja. Válasszon lapot! Most minden folyószámlás fizetési módra áttérő előfizetőnket megajándékozunk tetszés szerint egyhari Hölgyvilág O Autó-Motor _i vagy Lakáskultúra _J előfizetéssel! r Felhatalmazás csoportos beszedési megbízás teljesítésére Banks/árnla-Ujlajdmios neve: -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— Bankszámla száma: Bank neve és címe: ______________________________________„________________________________— J ogosult neve: Axcl Springer Magyarország Kft. Heves Megyei Iroda 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Giro kód: A10462933 T 032 Előfizető neve: ________________________________________________________________________________________ Előfizető címe: -------------------ir.szám -------------------------­város, község . út, utca, hsz. Az előfizető azonosítója (Az előfizetői számlán lévő ötjegyű kódszám): Érvényesség kelte: év ----------------------------------------­­hó nap Visszavonásig érvényes : (kérem jelölje x-szel) i S A jelen nyomtatvány kitöltésevei és aláírásával felhatalmazom a fent megnevezett bankot, hogy a megjelölt jogosultat az általam benyújtott felhatalmazástól (megbízásról) ériestise, és bankszámlámat a jogosull állal benyújtott beszedési megbízás alapján — megbízásom keretei között - megterhelje, 'tudomásul veszem, hogy a felhatalmazási megbízás elfogadásáról, a beszedés megkezdésének tényleges időpontjáról, illetve el ti fásításáról — annak okáról—a leszedésre jogosulttól csak előfizető kapital értesítési. Kelt: -------------------------------------------------- A számlatulajdonos aláírása Kér jük u megbízási jutassa el bankjához vágy küldje vissza a kiadóba. (3300 Fger, Barkmrzy ti. 7.) Vagy adja ál. a Heves Megyei Hírlap kézhesí Helyből a legjobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom