Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-14 / 190. szám

2004. Augusztus 14., szombat H 0 R I 2 O N T 7. OLDAL Nem jellemzőek a köznyugalmat felkavaró bűntények Egy telefonos hirdetési csalássorozat kellemetlen hatása a bűnügyi statisztikára lékos a csökkenés, növekedés tapasz­talható viszont (44,1 százalékos) a hevesi és (6,6 szá­zalékos) az egri kapitányság illeté­kességi területén. — A lakosság biztonságérzete szempontjából fontos mérce, hogy miként ala­kúk a személy el­Helyszíni szemle: a nyomokat rögzítik a bűnügyi tech- leni bűntények nikusok RENDŐRSÉGI FELVÉTEL Statisztikája. Meglehetősen sajátos az az összkép, amelyet megyénk bűnügyi helyzetéről festhe­tünk az idei esztendő első hét hónapjában. Egy csalássoro­zat ugyanis átrendezte a ha­gyományos bűnügyi statiszti­kák Mindezzel együtt térsé­günk szerencsére nem sorol­ható azok közé, ahol a szerve­zett bűnözés tért hódított vol­na, és a lakosságot is nyugtala­nító fajsúlyos bűncselekmé­nyek történnének. Az idei év első hét hónapjának bűnügyi értékelésére dr. Orosz Gyula r. ezredest, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) bűnügyi igazgatóját, rendőrségi fő­tanácsost kértük meg. — A bűnügyi statisztikára pü- lantva szembetűnő, hogy 2003 hasonló időszakához viszonyítva idén 30,8 százalékkal (5782-ről 7566-ra) emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma He­ves megyében. Mi a magyarázata ennek? — Valójában a kép csalóka - ad­ta meg a választ a szakember. - Arról van szó ugyanis, hogy a HRFK vizsgálati osztályán egy tele­fonos hirdetési csalás ügyében 1800 úgynevezett B-lapot kellett kitölte­nünk.-Ez a B-lap mire utal? — Közérthetőbben: a Füzesabo­nyi Rendőrkapitányság illetékessé­gi területén 1800 rendbeli csalást derítettünk fel A városhoz közeli településen élő házaspár egy újság­ban jól fizető munkalehetőséget hirdetett meg tavaly, amire emelt díjas telefonszámon lehetett jelent­kezni. Hívásonként 300 forint + áfa volt a lerovandó összeg. Ebből a hirdetők részesedtek. Az érdeklő­dők persze többnyire csak egy géphanggal tudtak beszélni. Mun­kát egyáltalán nem találtak. Hang­súlyozom tehát: egyetlen ügyről de 1800 rendbeli csalásról van szó. Ez növeli meg jelentősen az ismertté vált bűncselekmények számát. Az ügyet vádemelési javaslattal már átadtuk a Füzesabonyi Városi Ügyészségnek. — Ha e sorozatot nem számol­juk, akkor milyen szám szerepel­ne az ismertté váü bűntények ro­vatában? — Az említett esetet leszámítva 0,3 százalékos csökkenést könyvel­hetünk el. Ez pedig annak a ten­denciának a folytatását jelzi, ami az elmúlt évekre jellemző, s a tava­lyira különösen érvényes volt: mind kevesebb megyénkben a ha­tóság tudomására jutott bűntény. — Érdekelné az olvasókat, hogy a kapitányságok között miként oszlik meg a tudomásukra jutott bűncselekmények száma? — A fentebb említett okok miatt Füzesabony térségében torz a hely­zet, hiszen az ebben az évben be­fejezett 1800 rendbeli csalás miatt 423 százalékos a növekedés. Gyön­gyösön és térségében 25 százalé­kos, Hatvan körzetében 5,6 száza­— Szerencsére e bűncselekményi kategóriában szintén kisebb számot jegyezhe­tünk a 2004-es év rubrikájába, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi 418-ról 408-ra mérséklő­dött (2,4 százalékkal) az efféle jog­sértések száma. Befejezett ember­ölés az év eddigi hét hónapjában csupán egy történt. Lőrinciben sze­relemféltésből egy férfi elvágta a kedvese nyakát. Az ügy vizsgálata tart, jelenleg a szakértői vélemé­nyekre várunk.- A rablások ugyan nem az iménti kategóriába sorolhatók, de ezekben az esetekben is személye­ket ér jogellenes támadás, hogy értékeiket ebehessék. E téren mi a jellemző?- Az adatok szerint sajnos nyolccal több (33 helyett 41) ilyen bűncselekmény történt az év első hét hónapjában megyénkben. Az viszont talán megnyugtató lehet, hogy e jogsértéseknek a 80-85 szá­zalékánál sikerült felderíteni az el­követőket.- A bűnügyi helyzetet, s a me­gye lakosságának biztonságérzet­ét mindig alapvetően meghatá­rozza, hogy miként változik a va­gyon elleni bűncselekmények ará­nya...- Nos, első pillantásra e kategó­riában is kedvezőtlennek tűnik a helyzet, hiszen a 3817-ről 5465-re emelkedő mutató arányában 43,1 százalékos emelkedést mutat. Ám nem szabad elfelejteni, hogy eb­ben az adatsorban is benne van a már említett 1800 rendbeli hirdeté- ses telefonos csalás. Anélkül 3665 ismertté vált vagyon elleni bűn­tényt regisztrálhatunk, ami már csökkenést jelez a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Örvendetes, hogy a főcsoporton belül mintegy fél százalékkal kevesebb volt a lo­pás, és csaknem 10 százalékkal mérséklődött a betöréses lopások aránya.- Mit jeleznek a további fonto­sabb bűntényi kategóriák adatai?- A leginkább elgondolkodtató az, hogy a közlekedési bűncselek­mények nagyon megszaporodtak (326-ról 430-ra), ennek aránya 31,9 százalékos emelkedés. Több esetben kellett eljárni a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elle­ni bűntények megvalósítóival szemben. Változatlan gyakorlatilag az államigazgatás, igazságszolgál­tatás és közélet tisztasága elleni bűncselekmények száma. A gaz­daságiak sorában növekedés ta­pasztalható ugyan, de tudni kell, hogy ezek egy részében az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája Pénz­ügyi Nyomozó Főosztályának He­ves Megyei Nyomozó Hivatala folytatja az eljárást. E kategóriában legtöbbször a számvitel rendjének megsértése, illetve tartozás fedeze­tének elvonása fordult elő. A köz­rend elleni bűntényekből is valami­vel több következett be az idén, mint tavaly (997 helyett 1001). de ez sem jelentős. Ezen belül a visz- szaélés kábítószerrel bűntények miatt indított eljárások száma a ta­valyi 54 helyett 46-ra apadt. Igaz, a kábítószeres ügyekben sajnos igen nagy a látencia, azaz lehetnek olyan esetek, amelyek nem jutnak a tudo­másunkra.- Tavasszal visszaélés kábí­tószerrel meg alapozott gya­núja miatt tíz­nél is több em­ber ellen indok eljárás, kilen- cük előzetes le­tartóztatásba is került. Hol tart jelenleg az ügy?- Egri és Eger környéki gya­núsítottakról van szó. A nyomo­zásjelentősen előrehaladt, ezért a fogvatartottakat is szabadlábra helyezték már. Ez persze koránt­sem jelenti azt, hogy ne állna fenn velük szemben az említett bűntény elkövetésének megalapo­zott gyanúja, csak már nem volt szükség a további fogva tartásuk­ra. Az eljárás tehát ebben az ügy­ben folytatódik. — A tavalyi év kiemelkedő vök a megye rendőrsége munkájában, hiszen az elmük tíz év legjobb mutatóit produkálta nyomozás eredményességben, illetve isme­retlen tetteses felderítésben. Mi az idei helyzet? — A nyomozás-eredményesség­ben még további előrelépés követ­kezett be, ez az arány jelenleg 69,2 százalékos. Ez hazai viszonylatban is igen jó. Nem kell panaszkod­nunk az 53,7 százalékos felderítési mutatókkal sem, hiszen ezzel is benne vagyunk országosan az első ötben. Az eljárá­sok időszerűsé­gének javítása vé­gett a bíróság elé állítások száma is jócskán nőtt. Míg tavaly januártól július végéig 215, addig az idén ugyanebben az időszakban már 247 ügyben feje­ződhetett be gyorsabban az el­járás. Ez különösen a sorozat jelle­gű bűncselekmények megelőzésé­re lehet kedvező hatással. S ami a legfontosabb: a szervezett bűnözés továbbra sem nyert teret megyénk­ben, nem jellemzőek a köznyugal­mat felkavaró ügyek. Összességé­ben tehát Heves az ország legin­kább biztonságos megyéi közé so­rolható. ____________________________(MALAY) BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁSOK (Heves megye) l-VII. hónap 300 200 100 ..m 2 003 A szülőföld gyökerei visszahúznak Családi zászló alatt vallatja a múltat a nyugalmazott főigazgató- Ami az életutamat illeti, így utólag el­mondhatom - dől hátra a kerti székben a napbarnított arcú, ősz hajú férfi -, hogy szerencsés csillagzat alatt születtem. Bár ezt a házat a földművelés mellett bányá­szatból élő apám építette 1930-ban, én valamivel odább, nagyapáméknak a ko­vácsműhely melletti portáján láttam meg a napvilágot, lassan hetvenhat éve. Ké­sőbb a sors úgy hozta, hogy messzire ke­rültem a szülőfalumtól, de soha nem sza­kadtam el tőle. A gyökerek visszahúzzák az embert... Amikor 1990-ben dr. Kelemen Ferenc búcsút vett az Államigazgatási Főiskola főigazgatói székétől, Vas megyéből szár­mazó feleségével együtt úgy döntött, hogy a jövőben kétlaki életet élnek.- Mihelyst elmúlik a tél, bezárjuk a bu­dapesti otthonunk ajtaját, s ide költözünk- mesélik az öreg kerekes kút fölé maga­sodó fák árnyékában. - A húsvét már itt ér bennünket, mert nálunk az a szokás, hogy az ünnepi ajándékot elrejtjük a kertben, aztán mindenki kutathat kedvé­re. Ez főként a három unokának, Viktóri­ának, Dórinak és Balázsnak jelent nagy élményt. Ma már ők is tartják ezt a vasi szokást, a mi ajándékunkat Balázs leg­utóbb feltette a fára, létra kellett hozzá, hogy levegyük onnan. Ebben a csupa zöld világban telnek a házaspár napjai egészen mindenszente­kig, azt követően utaznak el Vasba szin­tén gyertyát gyújtani, majd pedig telelni a fővárosba. Ott kerül sor aztán a csalá­di szezonnyitóra, amikor is két lányuk­kal, vejeikkel, s az unokákkal megbe­szélik az eljövendő ünnepek sorát: hová jön a Mikulás, miként töltik a kará­csonyt, a születésnapokat, s várva vár­ják a farsangot, amikor mindenki mulat­ságos jelmezt ölt. Ilyenkor kilencen ülik körül az asztalt, ám annál nagyobb a jó­kedv, s az együttlét öröme. A jeles napok most bővülnek eggyel, a Kelemen házas­pár az idén ünnepli az ötvenedik házas­sági évfordulót.- Katonaként kerültem Szombathely­re, akkor ismerkedtünk meg - idézi a tá­voli időt a férj, majd egy mulatságos tör­ténetbe kezd. - Egerben, a megyei taná­cson dolgoztam akkoriban, amikor az eljegyzésünkre készültem. Már éppen indultam volna, amikor az elnök magá­hoz kéretett, érthető, hogy tűkön ültem a beszélgetés alatt. Végül is elértem a vo­nat utolsó kocsiját, el is jutottunk Kál közelébe, ahol váratlanul megálltunk a nyílt vágányon. Mint kiderült, vagonunk egyszerűen leszakadt a szerelvényről, ami nyugodtan ment tovább. Időbe telt, mire értünk jött egy másik mozdony, le is késtem minden csatlakozást. Az egyik vasi rokon négy vonathoz ment ki az ál­lomásra, mire megérkeztünk. Leendő apósom meg csak fújta a lányának: mondtam neked, hogy ne kezdj te taní­tóval, nem vesz el az téged. Szegény menyasszonyom már-már a Gyöngyös­pataknak ment szégyenében... A szúcsi származású fiatalember hosszú utat tett meg a tanítóságig. Miu­tán otthon kijárta az öt elemit, az egri Do­bó gimnázium után az érseki tanítókép­zőbe került, ahol 1949-ben végzett. A ka­tonai behívó az egerbaktai iskolában érte utol, s amikor leszerelt, a Heves Megyei Tanács oktatási osztályára került. Tehet­ségére, szorgalmára mindenütt felfigyel­tek, ez adta szakmai karrierje alapját: 1954-ben a pétervásárai járási tanács el­nökhelyettese, később elnöke lett. Innen került 1960-ban - dr. Aibner Pál főigazga­tó hívására - a budapesti Tanácsakadémi­ára, ahol egyszerre tanult és tanított. Ke­mény évek voltak, de a helytállás meg­hozta gyümölcsét: az akadémia szombat- helyi kirendeltségének az igazgatója lett, onnan a Vas Megyei Tanács elnökhelyet­tesi posztjára került, majd 1974-ben a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalában vezet­te az ágazati főosztályt.- Érdekes, minden váltásom szeptem­berhez kötődött - gondolkodik el. - Az át­alakulóban lévő Tanácsakadémiára az 1977-es tanév kezdetével kerültem vissza. Akkor kezdődött a Ménesi úti építkezés, de főigazgatóként nekem kellett megszer­vezni a leendő Államigazgatási Főiskola tanszékeit, új tanári karát és kollégiumát, illetve véglegessé tenni a három évfolyam tananyagát. Szép évek voltak, de azok is csak elszálltak... Nyugdíjas éveiben dr. Kelemen Ferenc a gyökereit kutatja. Emlékezett rá, hogy még tanítóképzős korában írt egy dolgo­zatot szülőföldismeretből, többek között ez az anyag adta az alapját annak a be­szédnek, amit a millenniumi ünnepségen mondott el a helyi templomban.- Többen kérték tőlem a szöveget, mondván, nem is tudták, hogy ilyen gaz­dag múltja van ennek a kis falunak - em­líti, miközben a kerti asztalra teszi az időközben elkészült helytörténeti mun­káját, ami bevallása szerint igazából soha nem lesz teljes, mert mindig újabb és újabb adatok kerülnek a birtokába.- Nagyon boldog voltam, amikor a volt levéltári igazgató, Kovács Béla segítségé­vel rábukkantam arra az oklevélre, ami valójában a Bél nemzetséghez tartozó Mikókkal pereskedő három szúcsi job­bágy panaszát tartalmazza - mutatja a kéziratban. - Ez az 1301-ből származó okirat bizonyítja elsőként, hogy a Bagó­lyuk előtti terület akkor már lakott volt, s neve a szláv eredetű Zách, Zwah, Zucs szóból alakult ki. Mai formájában 1883- tól ismert. Érdekességként említi a helytörténész- szé vált főigazgató, hogy a mostani Pusztaszúcs területén valamikor 1349 és 1417 között létezett egy másik település is, ami a Buruznuk, illetve Boroznak ne­vet viselte. De az is fontos adat, hogy az 1540 és '50 közötti török adózási íveken már 80-100 fős falut említenek. Igaz, ez később kihalt, 1690-től 1712—14-ig lakat­lan volt, utána viszont a mostani helyén épült fel a település. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv adatai szerint a hívek pénz híján ott nem tudtak új templomot építe­ni, ezért esetenként vissza-visszajártak a romjaiban fennmaradt pusztaszúcsi ima­helyre.- S ha már Isten házát említettük - folytatja a lelkes kutató -, az önkor­mányzattal közösen szeretnénk meg­menteni az egykori fatornyos helyén épült késő barokk műemlék templom maradványait. Köztudott, hogy ez a bá­nyaművelés miatt megrokkant, újat emeltek helyette, ám a régi szentély még ma is megvan, más részei is épen maradtak olyan 2,5-3 méteres magas­ságig. Terveim között szerepel a köz­ség életében az 1790-es évektől megha­tározó, érdekes sorsú Beniczky-család történetének a feldolgozása, már csak azért is, mert egykor érdekes mondás járta errefelé: „Beniczky feldobta a ka­lapját, s ahol leesett, ott fúrtak aknát a bányának...” S a bánya a helybelieken kívül nagyon sok embernek - többek között sváboknak, lengyeleknek, né­meteknek - jelentett megélhetést. Mun­kámhoz remek partnerre találtam az Egerben gyógyszerészként élő leszár­mazottban, Beniczky Péterben. Javas­lattal kívánok élni továbbá abban az ügyben, hogy - miután a Bányatelep ki­fejezést ma már alig használja valaki - a község elnevezésében, s a falu két vé­gén lévő helységnévtáblán hivatalosan az álljon, hogy Szúcs-Bagólyuk, mert amióta csak léteznek, mind földrajzi­lag, mind történelmileg, mind pedig közigazgatásilag közös volt a sorsuk - összegzi elképzeléseit a falu szülöttje, akinek a Kossuth utcai portáján sárga­zöld családi zászló leng a hórihorgas rúdon. A benne lévő fenyőfa a környe­ző tájra, a 76-os pedig a nekik oly ked­ves ház számára utal.- Csak akkor díszeleg ott - ajándékoz meg titkával a gazda -, amikor kedves vendég van a háznál... SZILVÁS ISTVÁN Visszahúzták az ősi gyökerek. Szülői örökségét, a nyugalom szigetének számító portát gyermekeinek, unokáinak szépítgeti fotó: sz. i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom